Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-08 / 82. szám
; 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. ÁPRILIS 8. Az igazság pillanatai A társadalmi vitákon felvetették: Korszerűbb államigazgatást Törvénytervezet az országgyűlés elé Hamarosan az országgyűlés ülésszaka elé kerül az új államigazgatási eljárási törvény tervezete, amelynek elfogadása — nem túlzás ezt állítani — jelentős mérföldkő lesz az államigazgatási ügyintézés további gyorsításában, egyszerűsítésében, a bürokrácia csökkentésében. A jelenleg még hatályos, 1957-ben megalkotott eljárási törvény rendelkezéseit túlhaladta az idő. Közitudott, hogy — különösen a hetvenes években — az államelmélet fejlesztésének egyik központi kérdésévé vált az adminisztráció, a papírmunka csökkentésé^ a tanácsi ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése. E törekvés jegyében már számos korábbi rendelkezést módosítottak, hatályon, kívül helyeztek. A tanácsoknál országszerte ügyfélszolgálata irodákat hoztak létre, amelyek a lehetőségek szerint az állampolgárok küldözgetése nélkül, gyorsan, egy helyen igyekeznek felvilágosítást adni, rendezni az ügyeket. I követelményekhez igazodva A kétségtelenül kedvező, valamennyiünk által örömmel fogadott változások azonban sok gondot nem oldhattak meg. Ebhez szükséges az államigazgatási szervek eljárást szabályozó törvény átfogó módosítása, a kor követélményeihez való igazítása is. * Hogy mennyire sokakat érintő, érdeklő témáról van szó, azt bizonyítja: a törvénytervezet országos társadalmi vitáján — amelyet a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is a Hazafias Népfront szervezett — igen élénk volt a hangulat, számtalan észrevétel, hozzászólás hangzott el. Ezek többségére az volt jellemző, hogy — a témában hozott párt- és állami határozatokkal összhangban — valamilyen módon a tanácsi ügyintézés további egyszerűsítését, gyorsítását, a bürokrácia, az adminisztráció csökkentését szorgalmazták. A törvénytervezet társadalmi vitáin az elsők között fogalmazódott meg az az igény, hogy az új jogszabály A tyúkok földbevájt fészkeikbe rakják tojásaikat A gondozók napról napra több tojást szednek össze, amelyekből a vadásztársaság saját keltetőüzemében látnak napvilágot ',a fácáncsibék legyen egyszerű, áttekinthető szerkezetű, minden állampolgár által könnyen érthető. Ez teljesen jogos követelés, aminek a törvénytervezet igyekszik is megfelelni. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az államigazgatási ügyek rendkívül sokfélék, s ennek bizony a jogi szabályozásban is elkerülhetetlenül tükröződnie kell. Legyen egyszerű, áttekinthető A vitákon sokan helyeselték azt a tervezett rendelkezést, hogy az államigazgatás „hallgatása” bizonyos esetekben beleegyezést jelenthet. Szakszerűbb fogalmazással: az ügyfél kérelmére indult eljárásban a kérelemnek helyt adó határozatnak minősül az is, ha az államigazgatási szerv az előírt határidőn belül a kéretem teljesítését nem tagadja meg. Többen felhívták a figyelmet a fellebbezési, jogorvoslati rendszer egyszerűsítésének szükségességére is. Élénk vitákat okozott az a kérdés, hogy milyen esetekben indokolt megengedni a bírósági jogorvoslás lehetőségét, vagyis azt, hogy az ügyfél a számára sérelmes államigazgatási határozatot akár a bíróság előtt is megtámadhassa. Voltak, akik az állampolgári jogok fontosságára hivatkozva javasolták a bírói út megnyitását valameny- nyi ügyben. Mások viszont azzal érveltek, hogy ez jelentősen elhúzná, lassítaná az ügyintézést, arról nem is beszélve, hogy az ügyfelek számára a fellebbezés, jogorvoslás lehetősége az állam- igazgatási eljáráson belül is biztosítva van. Végül a tervezetbe az az általános elv került, hogy azok az állam- igazgatási határozatok kerülhetnek bírósági felülvizsgálatra, amelyek az ügyfeleknek az alkotmányban biztosított, vagy más alapvető személyi, családi és vagyoni jogát vonják el vagy korlátozzák, illetőleg ilyen kötelezettségeket állapítanak meg. Ezeknek az ügyeknek a pontos körét a Minisztertanács rendelettel állapítaná meg. A társadalmi vitákon sokan felvetették: az államigazgatási hatóságok kezébe a jelenleginél hatékonyabb eszközöket kellene adni, hogy ténylegesen gondoskodhassanak határozataik következetes végrehajtásáról. Az új törvény tervezete ennek az igénynek is eleget tesz: növeli a hatósági kényszereszközök súlyát a határozatokat önként teljesíteni nem hajlandó ügyfelekkel szemben. Így Déldául az akár ismételten is kiszabható végrehajtási bírság összegének maximuma 5 ezerről 10 ezer forintra emelkedik. Szinte mindenki örömmel fogadta azt az új elképzelést, bogy a jövőben a hivatal jobban megbízhat majd az ügyfelekben. Szélesebb körben lesz lehetőség arra, hogy a nehezen beszerezhető bizonyítékokat az állampolgár nyilatkozata pótolja. Egy másik tervezett rendelkezés szerint az ügyféltől nem szabad olyan adat igazolását kérni, amelyet az államigazgatási szervnél vezetett nyilvántartásoknak is tartalmaznia kell. Az ügyintézés gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja majd az is. hogy bizonyos esetekben lehetőség lesz a telefonos ügyintézésre, a hatóság döntéseinek telefonon történő közlésére is. Gyorsítani az ügyintézést A tervezett új rendelkezésnek csak egy töredékét soroltuk feL De ezek is, meg a társadalmi vitákon elhangzott észrevételek is egyértelműen bizonyítják: fontos és korszerű új törvény tervezete kerül a képviselők elé az országgyűlés tavaszi ülésszakán. Olyan törvényé, amely az államigazgatás, az ügyintézés további gyorsításénak és egyszerűsítésének alapvető feltételéit teremti meg. D. A. 1 A faluszéli, tágas, cseréptetős ház udvarán szalmakazal, csutkakúp nyújtózkodik. Hátrább avas halántékú, barnára érlelődött szénaboglya kucorog, és megkezdett, frisssen vágott eleje bizonyítja: ezen a portán nem megy veszendőbe a temérdek takarmány. Nem bizony, mert odabenn három tehén és egy borjú kérődzik. A házigazda P. Elek bácsi csupa keserűség. — Két fiút neveltünk az asszonnyal, de úgy látszik, rosszul, mert most, amikor elkelne a segítség, felém se jönnek. Pedig lassanként már én is hetvenedszer várom a fecskéket, és ahogy derese- dik az üstököm, úgy fogy az erőm is. El kell adni a jószágot, azután élhetek a kétezer forint nyugdíjamból. A történethez hozzátartozik, hogy Elek bácsi fiai kitűnően tanultak. Az idősebb leérettségizett, elvégezte a főiskolát, és ma hetven kilométerrel távolabb általános iskolai tanár. A fiatalabb szobafestő szakmunkás, aki apja portája előtt két házzal épített egy „palotát”. 2 Az öreg érdes, repedezett ujjaival a homlokára tolja a sapkáját, és szomorúan sorolja. — Kenyeret adtam a kezükbe. Megnélkülöztük az asszonnyal azt, hogy a maguk urai legyenek, ne ilyen iskola és szakma nélküli senkik, mint én. Igaz, a kisebbet nem taníttattam tovább sokáig, mert arra számítottam, öreg napjaimra ő lesz a pártfogóm. Régi tapasztalat, higgye el: ha tanul a gyerek, szűk neki a falu. Hívja, vonzza a város, én meg öreg, özvegy napjaimra a tanács ebédjére, konyhájára szorulok. Nem jól van ez így se nekünk, se az államnak, ez az igazság — ingatja fejét A fiatalabb fiú háza a falu csodája. Igaz, ez a 33 éves, hírneves szobafestő annyit keres, amennyit nem szégyell. Megrendelője akad, télen, nyáron, sorban állnak a munkájáért. A lakása belső berendezése kifinomult ízlésre, átlagon felüli jómódra vall. Hófehér, finn fotelgarnitúra, halványkék tapé- tás szoba, térhatású oszlopokkal ékesített előszoba mutatja, itt nem számít néhány száz vagy éppen ezer forint. A házigazda bosszúsan fogad. — Apámtól jött ugye? Panaszkodott? Hát persze, neki van igaza. De nekem is, mert én is színjelesen végeztem el az általánost! A bátyám tanulhatott tovább a középiskolában Szolnokon, és végül diplomás ember lett belőle. Nekem maradt a szobafestés, mert akkor építkeztünk, és szükség volt az erőmre, a karomra apámnak. Ez így igaz. Pedig még az osztályfőnököm is kijött hozzánk: taníttassanak, még valami segélyt is kijár —de az öreg megmakacsolta magát Rossz a téesz, a nagyobbik is sokba kerül, neki keresni kell a házhoz, érvelt, így lett diplomás a Lajos bátyám, nekem meg maradt a papírcsákó meg a festé- kesvödör. — De művésze a szakmájának. És emellett gazdag ember, úgy mondják: talán a falu legtehetősebbje. — Nézzen körül! Amit lát: minden az én verejtékem, kezem igyekezetének munkája. Évek óta nincs vasárnapom, annyi a megrendelés. Őszre kicserélem a kocsit, ezt se adják ingyen. — Muszáj ennyire gürcölni ? — Nekem ez a sors jutott így hát vállalom. Az ember elér egy szintet és arról nem szeretne lecsúszni. — Siratja a tanulást Még 33 évesen is forgathatja a könyveket Sok példát tudnék sorolni. — Mindennek megvan az ideje, kikoptam belőle. Amikor akartam, nem mehettem, most meg már gyerekkel, asszonnyal... Az biztos, én már nem fejek tehenet nem pucolok jószágot az öregnek, pucoltam eleget. Ha látni akar, jöjjön el, nem lakik ötven méterre — könnyese- dik el a szeme. 3 Géza, az idősebb fiú Heves megyében él. Matematikafizika szakos általános iskolai tanár. Negyedmagával egy kopott kinézetű szolgálati lakásban találom őket Az előszobaparkett lépteimre siralmasan ropog, a falak lábánál térdmagasságig lopakodott a nedvesség. A bútor afféle se szép, se csúnya modern-garnitúra, amelyikről azt mondják: tizenkettő egy tucat — Sajnálom apámat, mert a maga módján igaza van. Nem tagadom, a testvérem sokat segített rajtam, és volt olyan hónap, amikor apám nem kapott fizetést a téesz- ben, és ő küldte el a keresetét nekem. De nézzen körül, mire vittem! Harminchat évesen háromezer nyolcszáz forintot keresek. A feleségem tanítónő, fiatalabb is, és a fizetése négyszázzal kevesebb. Van két lányunk, számolja ki, mennyi pénz jut egyőnkre! Még saját házam sincs, és ha minden jól megy, majd ősszel építek az udvarra pedagóguskölcsönnel. Látta az ő lakását? Nekem százötven év szolgálat után se lesz annyi mindenem, mint neki most. Én négyezer forintos télikabátot vettem az asszonynak, ő pedig karácsonyra 35 ezer forintos bundával lepte meg a feleségét. Nem sajnálom tőle, megdolgozik érte. de minek irigykedik rám? A diplomámért? Vagy azért, mert nálunk helye van minden forintnak? — Az édesapja is egyedül él. Panaszkodik, nem látogatják. — Kocsim nincs, és a 70 kilométer nagy úr. Kétszer kell átszállni, mert fél nap az út oda, ugyanannyi visz- sza. Ha viszont felépül a kétszintes házam, magamhoz veszem, mert az öcsémnek hiába van három és fél szobás lakása, oda nem fér. Szóval nem fűzöm én tovább a szavakat, ha körülnéz, láthatja, melyikünk járt jobban. 4 Március végén jártam újra Elek bácsiék falujában. Végigmentem a Kossuth utcán, és ahogy az öreg házának az udvarára benéztem, láttam, hogy két, nehéz csutkakévét cipel a vállán az istállóba. Szemerkélt az eső, de visszafelé jövet megint kint értem: taligán répát tolt az ólba. Kucsmájáról, bajszáról csurgott az esővíz, gumicsizmája alatt szürcsögött a sár. Dolgozott, pedig nincs ő már úgy istenigazából rászorulva a pénzre, hiszen az unokáknak adja: ide is, oda is. De mint valahány, parasztvilágba született ősének, neki is a tétlenség jelentené a véget, az elmúlást, a halált. Ezért, amíg mozogni bír, nem ül veszteg. Ez az ő igazsága. Persze, egy hetvenéves, magányos öregembernek az élethez, a boldogsághoz más is kellene. Nem a gyermeki szemrehányás, sokkal inkább a szeretet, a törődés. D. Szabó Miklós Fácánok lencsevégen r * Néhány érdekességet, arany, ezüst, valamint sötét színű formózai és tenebrózi fácánokat is tartanak a telepen. Képünkön egy szép aranyfácánkakas Ötezer mongol fácántyúkot és ezer kakast gondoznak Szabó Ferenc vadászmester irányításával az abádszalóki Lenin Vadásztársaság zárttéri fácántelepén. Az idén várhatóan mintegy 275 ezer fácáncsibét keltetnek a hatezres törzsállományból. Néhány napos korukban különböző vadásztársaságoknak értékesítik a kis fácánokat, ebből mintegy hatmillió forint bevételre számítanak az abádszalóki vadászok (Fotó: Temesközy F.) Szépek, büszkék a fácánkakasok. Az utóbbira minden okuk megvan: mindegyikük „háremébe” öt-öt tyúk jut
