Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
1981. ÁPRILIS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 X .... Ví*''Jó üzlet a hah >1 termelőknek is megéri _________^_____________________ T elepülésfejlesztési társadalmi munkamozgalom II HNF Országos Tanácsának nemzeti zászlaját kapta Szolnok A Hazafias Népfront Országos Tanácsa márciusi ülésén döntött az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított településfejlesztési társadalmi munkamozgalom legjobbjainak elismeréséről. 1980-ban a városokat, falvakat gyarapító összefogás eredménye elérte a 6 milliárd forintot. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a kiemelkedő munka elismeréseként nemzeti zászlót alapított, amelyet a következő településeknek adományozott: Budapesten a IV. és a XX. kerületnek, Hajdúnánás, Kalocsa, Kecskemét, Körmend, Makó, Salgótarján, Sárvár, Siklós és Szolnok városoknak. Harkány, Simontornya, Szány, Szendrő, Tiszakécske és Veresegyház nagyközségeknek. Ugyancsak a nemzeti zászlót adományozta Alattyán, Agesegyháza, Csaholc, Markóc, Nagyberki és Söjtör községeknek. A népfrontmozgalom vezető testületé elismerő oklevelét 29 település kapta meg. Közöttük Szolnok megyéből: Karcag, Jászszentandrás, Jászárokszállás, Jászkisér, Kőtelek-Tiszasüly, Tiszajenő-V ezseny. A településfejlesztés társadalmi munkamozgalom eredményeinek további növelése érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a legkiemelkedőbb munkát végzők elismerésére vándorzászlót alapított, amelynek átadására első ízben 1982. április 4-én kerül sor. Lghet-e erényt kovácsolni a lemaradásból? Summázva így lehetne feltenni a kérdést a megyei vizekből kifogható halak mennyiségéről. Az ipari fejlődés köztudomásúan nem kíméli a vizeket. Azokban az országokban, ahol az ipari termelés minőségi, mennyiségi mutatói meghaladják a miénket, az édesvizek is többségükben szennyezettebbek a hazaiakhoz képest. Hiába nagy a felhozatal tehát a tengeri halak piacán, a magyarországi kopoltyúsok — talán az éti csigához lehetne hasonlítani — csemegének, ritkaságnak számítanak a külföldi vevők körében. Szóródás csapásokkal Szolnok megye más területekhez viszonyítva a vizekben gazdagabbak közé tartozik. Ez persze önmagában keveset mond. A vizek szennyezettségével kezdtük, folytassuk is azzal. A szakemberek úgy tartják számon, hogy a Tiszának a megyei szakasza az, amelyet nem érnek, csak esetenként és többnyire Szolnoktól lefelé nagyobb szennyezési „csapósok”. Jó haltermő lehet a folyó, a holtágakkal együtt. A természetes vizek nagysága a megyében meghaladja a 4000 hektárt, a halastavaké pedig majdnem eléri a kétezret. (összehasonlításként: a Balaton vízfelületének nagysága 59 ezer hektár.) Még néhány figyelemre méltó szám: a halastavak mintegy nyolcvan százalékát az állami gazdaságok „kezelik”, a fennmaradó húsz százalékon a .halászati és mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodnak. A előbbiek tavaly előtt egy hektárról „begyűjtötték” 1,3 tonna halat, a termelőszövetkezetek saját vizeikről 0,7 tonnát, a halászati szövetkezet 1,2 tonnát. Meglehetősen nagy a szóródás, meglehetősen nagy gazdálkodási különbségekkel. A színvonal, a kifogott halak tonnáinak száma „pusztán” azért követel figyelmet, mert mint ahogyan szakmai berkekben mondják: szinte annyit kérnek a tőkés partnerek, amennyit csak tudnak a gazdaságók szállítani. (Példa erre a szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezet esete: az iráni, iraki háború kezdetekor úgy tűnt. „ugrik” az előzetesen lekötött üzlet, nem utazhat a gazdaság lefagyasztott halszállítmánya. A várakozás, a határidő eltelte után rögtön jelentkezett az iraki partner, mi lesz, a szállítmány miért késik?) Részesedés a haszonból Felvetődhet a kérdés, ha ilyen nagy a kereslet —, ha például az angolna kilója 280 forintért kel el a külföldi piacon — miért nem fontos ez a gazdaságoknak? Általában a haltermelés, ha nem alapprofil, akkor a gazdálkodás perifériájára szónál. A megyében a legnagyobb halastavas állami gazdaság a középtiszai, 710 milliós termelési értékéből csak 22 milliót „adnak” a halak. A termelőszövetkezeteknél is többnyire a melléküzemágak melléküzemága ez. Az iménti kérdésre a válaszok közé tartozik az is, hogy az eddigi termelői és fogyasztói árak miatt nem is izgatta különösebben a mezőgazda- sági üzemek szakembereinek fantáziáját a haltermelésben rejlő- megannyi lehetőség. (A szolnoki halászati szövetkezetben mondják például, hogy az évenkénti 6— 8 százalék nyereség mellett nem akkumulálódott annyi pénz, hogy jelentősebb, nagyobb horderejű fejlesztésbe fogjanak, leszámítva a munkához elengedhetetlenül szükséges ivadéknevelőt. (Az érdektelenség oka az is, hogy a hal nem számított eddig a divatos exportcikkek közé. Az egyedüli exportáló, a HALÉRT, nem is juttatott régebben a termelőknek á külföldi szállítások hasznából. Eme területen is módosult a kép. A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat létrehozott tavaly egy hal- exportirodát, igaz, csekély apparátussal. (Persze nem a létszám számít.) Tehát, akinek tetszik, a régebben Magyarországon monopolhelyzetben levő felvásárló, a HALÉRT megkerülésével is eladhatja külföldieknek áruját. Így szállított a szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezet is Belgiumba, az NSZK-ba, Ausztriába halakat. S most már a HALÉRT is fizet az exporthaszonból. A Középtiszai Állami Gazdaság például a hozzá hasonló termelők együttműködési, laza társulásán keresztül kap vissza „százalékokat”. Ágyak a halaknak *■ Változóban tehát a hal körüli piaci helyzet, a kereskedők is ráébredtek az üzleti lehetőségekre, a víz azonban mégsem fodrozódik üzemi berkekben a hal körül. Üj halastavak, az utóbbi időben Szolnok megyében nem épültek, mindössze a Palotási Állami Gazdaság és a kunhegyesi Kunság Népe Tsz létesített ilyet, valamivel több mint 40—40 hektáron. A meglevő halastavak műszaki állapota sem kielégítő, a halágyak sók helyen megrongálódtak, eliszaposodtak, a töltések, a gátak, a hullámverés miatt megrongálódtak. A haltermelés növelésére viszont jelentősebb beruházások nélkül van lehetőség. Például a megfelelő halfajták kiválasztásával. Szakmai berkekben úgy mondják: aki nem tartja a hetven százalék ponty, harminc százalék növényevő, — például busa —, arányt,' az nagyon elmarad. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy jó néhány gazdaságban nem foglalkoznak eme arányok „beállításával”. Ehhez Hasonlóan jelentős tartalékok fűződnek az új halfajok betelepítéséhez. Vitathatatlan, hogy a meglevő vizek jobb hasznosításán túl az új halastavak létrehozása nem csekély pénzösszeget igényel. Azonban a kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezet példája bizonyítja, hogy az a terület, amely semmit nem hozott a gazdaságnak eddig — alkalmatlan volt bármilyen mezőgazdasági hasznosításra —, tízmilliós beruházás után nyereséget ad. (A halastavak építésénél, ötven hektáron felül, már negyven százalékos állami támogatáshoz jutnak az üzemek.) A tavak felújítása fokozottabb hasznosítása, nem szólva a beruházásokról, szakembereket igényel. Egy bizonyos vízterület, vagy halmennyiség — gazdaságonként más és más — megköveteli szakértők alkalmazását. Bizonyosan nemcsak bért takarítanának meg a gazdaságok azzal, ha érdekeiket képviselő, technológiát kidolgozó szaktanácsokat nyújtó, esetleg bizonyos kereskedelmi tevékenységet is elvégző bázist, társulást hoznának létre. Ez az említetteken túl valószínűleg segítséget nyújthatna a szakemberképzésben a gazdaságoknak, tőkét adhatna kisebb fejlesztésekhez, beszerzésekhez. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya egy tervezetet állított össze, amelyben meghatározta a hatodik ötéves tervidőszak halászati fejlesztési feladatait. Szerepel a tennivalók között a társulás létrehozása is —, ehhez az első operatív lépéseket megtette a megyei tanács. Egyharmad nyugdíjba Az eddigiekből úgy tűnhet, hogy a halhozamok növelésében elsősorban az eddig kiépített vagy a jövőben elkészülő halastavakra számíthatnak az üzemek. Ugyanígy azonban a Tisza is a lehetőségek tárháza. Jobb hasznosítása azonban nem csupán a halászokon múlik. (Csak egy példa: a cukorgyári kampány megkezdése után egy-két hónappal a Szolnok alatti Tisza-szaka- szon dolgozó halászok nemigen jutnak zsákmányhoz.) A szennyező források felkutatása, a szennyezők bírságolása bizonyosan javítaná a tiszai halállomány „közérzetét”, méginkább a szennyezés mérséklése. A Tiszába telepítendő halak eddig is megfelelő ütemterv szerint kerültek a folyóba. A szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezet érdeke, hogy mindez a jövőben is program szerint történjék. Érdeke az is, hogy ne csak a halállomány fiatalodjon, hanem csökkenjen a tagság átlag- életkora is. A szövetkezetből például ’85—’90 között a természetes vizeken dolgozó halászok egyharmada nyugdíjba megy. A szövetkezethez hasonlóan -nem válogathatnak túlságosan a jobbít ál jobb szakemberek között más megyei gazdaságok sem. Feladatokról, tennivalókról esett szó eddig, a teljesség igénye nélkül. Annyi bizonyos, hogy külföldön nagyobb a magyar halászat híre, neve, mint honi berkeinkben. Minden valamirevaló szakembernek „alapkönyve” a világ sok-sok országában, Hermann Ottónak, az első összefoglaló enciklopédikus halbiológiai munkája. Ugyancsak a magyar halászat hírnevét öregbítette a ponty mesterséges szaporításának is világra szóló szabadalma. A Szarvasi Halgazdasági Kutató Intézet megannyi eredményével, így a temperált vizű haltermeléssel keltette fel a külföldi szakemberek figyelmét. Miért ne tehetnék ezt szállítmányaikkal a megye gaz-^ daságai is? Hajnal József Tegnap délután Szolnok város Tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága együttes ülést tartott, melyen részt vett SzentistváViyi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke, Szolnok város országgyűlési képviselői és Simon József, a városi párt- bizottság első titkára. • Zakár Zoltán, a HNF városi bizottságának elnöke nyitotta meg az együttes ülést, majd Fenyvesi József, a városi tanács elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Bevezetőül meleg szavakkal méltatta felszabadulásunk jelentőségét, majd a város fejlesztése érdekében kifejtett társadalmi összefogás eredményeit összegezte. Elmondta, hogy 1976—1980 között a társadalmi munka értéke Szolnokon meghaladta a 186 millió forintot. A városi tanács elnöke külön méltatta a társadalmi munka tavalyi eredményeit. 1980-ban harminchatezer ember több mint negyven- millió forint értékkel járult hozzá a város fejlesztéséhez. Ezáltal Szolnok a XII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett településfejlesztési társadalmi mozgalomban Kecskeméttel Nánási László köszöntése Nánási Lászlót, az Elnöki Tanács tagját aki a testületnek megalakulása óta tagja, 75- születésnapján Lo- sinczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a Parlamentben és átadta az Elnöki Tanács ajándékát. A köszöntésen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. (MTI) és Salgótarjánnal együtt a megyeszékhelyek élére került, elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított nemzeti zászlót. Az ünnepi beszéd után Szentistványi Gyuláné gratulált a város eredményeiTegnap a megyeszékhelyen, a KISZÖV székházában ülésezett a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnöksége. A tanácskozás résztvevői először meghallgatták Tóth János előadását. A MTESZ főtitkára a műszaki értelmiség helyhez. Hangsúlyozta, a társadalmi munka több milliárd forintos értéke azt bizonyítja, hogy az emberek országszerte szívesen dolgoznak értelmes célokért. Az ország vívmányait sajátjuknak tekintik és gyarapítani akarják őket. önzetlen munkájuk politikai hitvallás nemzeti céljaink, a szó és a tett egysége mellett. A HNF Országos Tanácsának titkára felszólalása végén átadta a nemzeti zászlót Fenyvesi József tanácselnöknek. Ezt követően a település- fejlesztési társadalmi mozgalom legjobbjainak a HNF megyei illetve városi bizottsága nevében Sándor László, a HNF megyei titkára és Bekényi Istvánná, a HNF városi titkára kitüntetéseket adott át, majd a tanácselnök bejelentette, hogy a nemzeti zászló elnyerésének jutalmaként a megyei tanács egymillió forintot ad a városnak. Ezt az összeget a tanácstagi alaphoz csoportosítják, ezzel is segítve a társadalmi munka továbbfejlesztését. zetét és feladatait elemezte mondandójában. Ezután Madarász Tibor, a megyei szervezet titkára előterjesztette az 1981. évre szóló munkatervet, majd Máté János, a szervezet ellenőrző bizottságának elnöke szólt az idei költségvetésről. Több fazonban divatos fiúcipők és gyermek szandálok készülnek a Jászsági Cipőipari Szövetkezet jászjákóhalmi telephelyén. A képünkön látható szandálokból havonta 12 ezer darabot gyártanak I A zászló átadása Műszaki értelmiségiek Növekszik szerepük
