Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-24 / 95. szám

Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Ülést tartott Szolnok megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) javulni fog a megye útháló­zata is. A tanácsi kezelésben levő utak kiépítettsége 18- ról 21 százalékra emelkedik. A tervjavaslatban 226 ezer négyzetméter járda építése .szerepel, amelynek több mint fele helyi forrásból, tár­sadalmi segítséggel készül majd el. Az állami lakóépületek fenntartására és felújítására a javaslat készítői a vállalati forrásokkal együtt 339 mil­lió forintot terveztek, amely­ből több mint ezer lakásfel­újítását és száz lakás kor­szerűsítését lehet megoldani. A költségvetési kiadásokra 14,3 milliárd forintot ter­veztek, amely tartalmazza a már meglevő, s a megépülő új intézmények működésének pénzügyi fedezetét, és termé­szetesen a költségvetési szer­vek dolgozóinak bérét és bér- fejlesztését. A költségvetés kialakításánál messzemenően figyelembe vették az energia-, eszköz- és az ésszerű lét­számgazdálkodásban rejlő le­hetőségeket. A középtávú tervjavaslat előterjesztését követően hat •megyei tanácstag kért szót, mondta el észrevételeit. Va­lamennyien átgondoltnak, megalapozottnak tartották és egyetértettek a tervezettel. Ez volt a véleménye a bel­kereskedelmi miniszternek, Sághy Vilmosnak is, aki hozzászólásában hangsúlyoz­ta, hogy a népgazdasági terv­ben megfogalmazott elképze­lések jól tükröződnek a me­gyei tervjavaslatban. Kitű­nik belőle, hogy az adott le­hetőségek között nagy gon­dot fordít az infrastruktúra fejlesztésére, az életkörülmé­nyeket javító, az emberek közérzetét befolyásoló beru­házásokra. Elismerően szólt arról a feladattervről, amely szintén a tegnapi ülésen ke­rült a testület elé, és a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságára, valamint a szak- igazgatási szervekre háruló feladatokat foglalja össze. Hangsúlyozta, hogy ha la­kossági ellátásról beszélünk, nem lehet csak a lakások, óvodák, bölcsődék, üzletek, kórházi ágyak gyarapodását kifejező számokban gondol­kodni, az emberi magatartás közérzetet befolyásoló sze­repéről sem szabad elfeled­kezni. A közigazgatásban, az egészségügyben, a kereske­delemben dolgozók munkája, viselkedése, hozzáállása is javíthatja vagy ronthatja az ellátás színvonalát, az em­berek közérzetét- Nem min­den a pénz. Többek között azért van szükség kimagasló képességű, mindig megúj- hodni képes olyan vezetőkre, akik a meglevő lehetősége­ket maximálisan ki tudják használni, mondta Sághy Vilmos. Á hozzászólások és a vitá­ban elhangzottak összefog­lalása után a testület egy­hangúlag elfogadta, és hatá­rozat rangjára emelte a tervjavaslatot, továbbá a me­gye ötödik ötéves költségve­tési és fejlesztési tervének végrehajtásáról szóló beszá­molót. Mindemellett napi­rendre került még a több- gyermekes családok és a gye­reküket egyedül nevelő szü­lők helyzetének értékelése, megvitatása is, majd vége­zetül előterjesztésekről dön­tött a megyei tanács testü­leté. Többek között korsze­rűsítette és meghatározta a területfejlesztési verseny ha­todik ötéves tervi feltételeit. » * » Tegnap a délutáni órákban Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Főis­kola szolnoki tagozatára lá­togatott, ahol tájékoztatást kapott a felsőfokú oktatási intézmény munkájáról és ter­veiről. Több mint 500 négyzetméter erdélyi mintázatú csikós torontáli szőnyeg elkészítésére kapott megbízást a békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet öcsödi telepe. Felvéte­lünkön „előkészítik” a fonalakat Fogas kérdés A vevő vállfát is kér Három műszakban sem győzik a gyártást Pakson vizsgázik II nyolcvanas évek sertéstelepe Az elmúlt években kevés új nagyüzemi sertéstelep épült az országban; az állat- tenyésztésnek ez az ágazata ugyanis nagyon költségigé­nyes, és ráadásul viszonylag kevés olcsó építési-technoló­giai megoldás állt a gazda­ságok rendelkezésére. Az Ag- rober szakemberei több éves munkával fejlesztették ki a természetszerű tartás köve­telményeinek jobban megfe­lelő és ezért olcsóbb telep- modellt, amely várhatóan a nyolcvanas évek egyik kere­sett teleptípusa lesz. Az új technológiát, ame­lyet több szakaszban alapoz­tak meg, és egyebek között az Állattenyésztési Kutatóin­tézet közreműködésével fej­lesztették ki, először az or­szágban a paksi Állami Gaz­daságban alkalmazzák. Több más üzemben egy-egy építé­si vagy gépészeti részmegol­dás ugyan már fellelhető — például a füzesabonyi gaz­daságban az új fűtési mód­szer — teljes egészében azon­ban az új telep Pakson vizs­gázik majd. A felsőruházati tenrí)ákek világpiacán ma már elen­gedhetetlen kellék a vállfa, amely nemcsak a színvonala­sabb szolgáltatást jelenti, ha­nem egyben a konténeres szállítás nélkülözhetetlen eszköze is. Az eddigi gyakor­lat szerint a megrendelő kül­földi cég maga szállította az igényeinek megfelelő ruha- akasztót, természetesen a vé­telár rovására. Éppen ezért a ruhaipari vállalatok — így például a Május 1. Ruhagyár, a zalaegerszegi ruhagyár — megkeresték a műanyagipari szövetkezetét, vállalná-e a ruhafogasok gyártását. A szövetkezet több ezer termé­ke között ilyen jellegű nem szerepelt mégsem mondott nemet. Az elmúlt évben el­készítették a gyártáshoz szükséges szerszámok egy ré­szét. s így az idén- már meg­kezdhették az új termék so­rozatgyártását. Nevével ellentétben a váll­fa nem fából, hanem mű­anyagból — úgynevezett ütésálló polisztirolból készül. Formáját külföldi minta sze­rint alakították, figyelembe véve a vevők igényeit, illet­ve a konténeres, szállítás spe­ciális követelményiit is. Je­lenleg négyféle fogast gyár­tanak, tetszés szerinti szí­nekben. Három gép dolgozik, há­rom műszakban, de még így sem képesek az igények ki­elégítésére. Ebben az évben 1 millió fogast szállítanak megrendelőiknek, akik en­nek a mennyiségnek a több­szörösére is vevője lennének, de a szükséges további gépi beruházások már meghalad­ják a szövetkezet anyagi ere­iét. Fogasra azonban szükség van. A gond megoldása érde­kében az érdekelt felek a na- r íkban tárgyalásokat kezd- tvk arról, mi módon lehetne a ruhái pari vállal atok fej­lesztési alapjának egy részét átcsoportosítani a műanyag- ipari szövetkezetekhez, s eb­ből fedezni a beruházási költséget. Kiváló vállalatok „ LOSOlICZi Pál és szövetkezetek Mohácson és Somberekén Elismerés a szolnoki Mezőgépnek Május 1. tiszteletére, múlt évi munkájuk elismeréseként az illetékes ágazati minisz­tériumok és szakszervezetek vállalatok és szövetkezetek kollektíváit tüntették ki. Az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium, valamint a Helyiipari és Városgazdálko­dási Dolgozók Szakszerveze­tének Elnöksége, Kiváló Vál­lalat címet adományozott többek között a Beton- és Vasbetonipari Műveknek, az. Üvegipari Műveknek és a Szolnok megyei Kéménysep­rő Vállalatnak. Az ÉVM és az OKISZ Elnöksége Kiváló Szövetkezet címmel tüntette ki a szolnoki Építőipari Szö­vetkezetei Tegnap délután Szolnokon a Megyei Művelődési és If­júsági Központban tartott ünnepségen adta át az Ipari Minisztérium és a Vas- és Villamos ipari Dolgozók Szak- szervezetének Elnöksége ál­tal alapított 'Kiváló Vállalat kitüntető címet tanúsító ok­levelet Gábor András mi­niszterhelyettes, a szolnoki Mezőgép Vállalat igazgatójá­nak, Sziráki Andrásnak. Gá­bor András a vállalat érde­meit méltató beszédében ki­emelte, hogy a szolnoki Me­zőgép a hazai mezőgazdasági gépgyártás fejlődésének egyik legjobb reprezentánsa. Saját fejlesztések és licen- cek vásárlása révén se­gítette mezőgazdaságunk műszaki színvonalának ja­vítását, és e munkával pár­huzamosán dinamikusan nö­velte exportját is. A minisz­terhelyettes elmondta, hogy a vállalatnál helyesen ismer­ték fel az ipari szolgáltatá-/ sok fontosságát: különböző gépek, például targoncák és szivattyúk javításával, fel­újításával hasznosan járul­nak hozzá meglévő nemzeti javaink megőrzéséhez. Losonczd Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap — Baranya me/gyei látogatásának második nap­ján — Mohács várost és a mohácsi járást kereste fel. Elkísérte útjára Lukács Já­nos, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára és Hor­váth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke. Mohácson a pártbizottság székiházában a város vezetői fogadták az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét. Borsos János, a városi pártbizottság első titkára adott tájékozta­tást Mohács fejlődéséről, a lakosság élet- és munkakö­rülményeinek megváltozásá­ról. A hajdan jellegzetes ag­rár-kereskedő település nap­jainkra dinamikusan fejlődő ipari-mezőgazdasági város lett. Az elmúlt tervidőszak­ban az ipari termelés évi 11 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés pedig évi 5,3 százalékkal nőtt. Két új ipiari üzem kezdte meg a működését: az Építőipari Gépgyár és a székgyár. A 22 ezer lakosú városban a tervidőszak alatt 787 lakás épült — csaknem egyötödé­vel több a tervezettnél — és a mostani ötéves tervben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap folytatta Győr-Sop- ron megyei látogatását. Dél­előtt részt vett és felszó­lalt a megyei pártbizottság ülésén, amelyen a megyei /Pártbizottság irányító mun­kájának továbbfejlesztéséről tanácskoztak. A Minisztertanács elnöke délután a Szigetköz lakói­nak életével, a mezőgazda­ság termelésének eredmé­nyeivel ismerkedett. Győr- újfalun, a Szigetközi Agrár­újabb 700 lakás építésére nyűik mód. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően Mohács neve­zetességeivel ismerkedett. Ellátogatott a város határá­ban — az 1526-os csata szín­helyén — levő történelmi emlékparkba. Megtekintette az épülő, és mór hétszáz ott­honnak helyet adó Felszaba­dulás lakótelepiét. Losonczi Pál délután a magyarok és németek lakta Somberekre (nemzetiségi ne­vén: Schömberg) utazott, ahol a mohácsi járás vezetői köszöntötték a vendéget, és kíséretét. A Béke őre Tsz székházában Gaszler József elnök számolt be a 4200 hek­táron gazdálkodó üzem tevé­kenységéről. Az Elnöki Ta­nács elnöke felkereste azt a nyolctantermes általános is­kolát, és száz személyes óvó-' dáf, amelyet a termelőszö­vetkezet brigádja épített a község számára és meíyhez több millió forint támoga­tást adott a mezőgazdasági üzem, majd részt vett a mű­velődési házban rendezett ünnepségen, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy a Béke őre Tsz elnyer­te az MSZMP Központi Bi­zottságának kongresszusi zászlaját. ipari Egyesülés központjá­ban a kormány elnöke tájé­koztatót hallgatott meg az egyesülés munkájáról. A kétnapos program a darnózseli Magyar—Cseh­szlovák Barátság Termelő- szövetkezet lipóti üzemegy­ségében- fejeződött be. A kormány elnökének bemu­tatták az ország egyik' leg­nagyobb termálvizes kerté­szetét. a termálvíz sokirá­nyú hasznosítását. Lázár György elismerés­sel szólt a látottakról és gratulált az eredményekhez. Lázár György Györ-Sopron megyei látogatása ÉRTÉKELTÉK A MEGYEI VERSENYT Kevesebb abrakkal több tej és hús Takarmánygazdálkodási tanácskozás Jászalsószentgyörgyön A jászalsószentyörgyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet volt a házigazdája tegnap dél­előtt a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület megyei szervezete, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Megyei Ta­karmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség az AGROCOOP Állattenyészté­si és Takarmánytermelési Rendszer és a TESZÖV ál­tal rendezett hagyományos megyei takarmánygazdálko­dási tanácskozásnak. A jelenlevő növényter­mesztési és állattenyésztési szakembereket Bindics Ist­ván. a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyette­se tájékoztatta a megye ta­karmánygazdálkodásának helyzetéről, amelyet — mint mondotta — a korábbi évek­hez képest számottevő fejlő­dés jelemez. A termelőszö­vetkezetekben és az állami gazdaságokban egyaránt ja­vult a fajlagos abrakfel­használós. Az utóbbi két évben a tejtermelés átlago­san húsz százalékos növe­lése mellett 5.4 százalékkal csökkentették az abrakfel­használást a szarvasmarha­tartó gazdaságok. Jelentő­sen emelkedett a mezőgaz­dasági üzemekben a gveote- rületek hektáronkénti átlag­hozama. és a korszerű, be­tonozott silótér kapacitásá­nak növelésével lényegesen javult a tárolt szilázskészle- tek minősége. Szó esett a tanácskozáson a megyei pártbizottság határo­zatából adódó, a gazdasá­gos tej- és hústermelés fo­kozását elősegítő időszerű tennivalókról is. A takar­mánygazdálkodás helyzeté­nek további javítása az el­következő időszakban is egyik legfontosabb feladat a mezőgazdasági üzemekben. Az eddigieknél is jobban ki kell használni a gyepgazdál­kodás fejlesztésében rejlő lehetőségeket, a tömegtakar­mányok hozamainak és mi­nőségének javítására. A me­zőgazdasági melléktermékek állati takarmányozásra tör­ténő hasznosításában is szá­mos. az élelmiszeralapanyag- termelés gazdaságosságát ja­vító lehetőség kínálkozik még a termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságok­ban. A tegnapi takarmánygaz- dálkodási tanácskozáson ér­tékelték a megyei termelési versenyt, amelyet minden évben gyepgazdálkodási és silókukorica-termesztési ka­tegóriában hirdet meg a megye nagyüzemei között a zagvvarékasi Béke és a túr- kevei Vörös Csillag Tsz. Az állattenyésztés komplex fej­lesztését jól szolgáló versen­gés 1980-ban is számottevő eredményeket hozott a részt vevő üzemekben. A silóku­korica-termesztési kategóriá­ban versenyző huszonnégy. gazdaságban például átlag­ban 25,5 tonnás termést ér­tek el hektáronként ami több mint 18 százalékkal meghaladja a megyei átla­got. A gyepgazdélkodási ver­senyhez csatlakozott huszon­három nagyüzemben elért hektáronkénti 2,6 tonnás szénahozam pedig csaknem 16 százalékkal volt maga­sabb a megyei átlagered­ménynél. Gyepgazdálkodási kategó­riában 335 hektár átlagában tavaly 6,8 tonnás átlagter­mést elért kisújszál'iásd Nagykun Tsz nyerte a me­gyei versenyt, kiérdemelve ezzel a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által felajánlott kü- löndíjat. és a zagvvarékasi Béke Tsz által alapított ván­dordíját. Ugyancsak a me­gyei tanács elismerését és a túrkevei Vörös Csillag Tsz vándordíját kapta a ver­senyben legjobb silókukori­ca-termesztési eredményeket elért Törökszentmiklósi Ál­lami Gazdaság, ahol 360 hektáron 36,5 tonnás átlag­termést takarítottak be és 92 pontos, g-'nz kiváló mi­nősítésű szilázst tároltak 1980-ban. Az elismerések átadása után a tanácskozás résztve­vői a sertéshústermelés idő­szerű takarmányozási kérdé­seiről hallgattak előadást, az előadó dr. Fekete Lajos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kandidátusa volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom