Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

Éljen a marxizmus —leninizmus! Lenin születésének 111. évfordulóján Propagandistaünnepség, koszorúzás Szolnokon 2.1/ BAKSAI PÉLDA Minden csoport a maga gazdája Baranyai kísérlet egy új érdekeltségi rendszerrel közül hét jövedelemtöbblet­Bensőséges hangulatú pro­pagandistaünnepséget rende­zett tegnap délelőtt Szolno­kon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottsága, Vlagyimir Iljics Le­nin születésének 111. évfor­dulója alkalmából. A meg­jelenteket .— a megyei, a járási, a városi propagandis­tákat, a járási és városi párt- bizottságok képviselőit — Boros Ottóné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője kö­szöntötte. Ünnepi megemlé­kezést Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára tartott. Beszéde bevezető részében Lenin történelmi jelentőségét méltatta, hangsúlyozva töb­bek között, hogy milyen fon­tosnak, elengedhetetlennek tartotta a párt és a tömegek kapcsolatának szüntelen erő­sítését, a tömegek felvilágo­sítását, nevelését, megnyeré­sét. A továbbiakban a párt­propaganda feladatairól szól­va aláhúzta: ma országépí­tésünk egyik előfeltétele a hatékony nevelés, az a cé­lunk, hogy az emberek bir­tokukba vegyék pártunk po­litikai elképzeléseit, a XII. pártkongresszus szellemét. A propagandista az az A vér élet. S életet ment más vénájába átcsörgedez- tetve balesettől sújtottén, sú­lyos műtéteknél, köztük a szívet gyógyító operációknál. A belőle készített medicina — például az RH-összeférhe- tetilenséget kibékítő gyógy­szer — malgzatok ezreit men­ti meg az életnek. Mindehhez 1976—80 között hárommillió ember önszántából, ingyene­sen vállalta a véradó, a do­nor szerepét. Az őket e ne­mes küldetésre összefogó mozgalom, s a vérellátás helyzetéről tanácskozott teg­napi ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. A Parlamentben megtar­tott eszmecserén dr. Medve László egészségügyi állam­titkár szóbeli tájékoztatójá­ban elmondotta, hogy a mi*, nisztérium 1985-ig szóló szak­mapolitikai tervében ki­emelkedő helyet foglal el a vérellátó hálózat fejlesztése. E munka állomásaként rövi­desen megjelenik az egész­ségügyi miniszter utasítása, amely differenciáltan, a tu­dományos fejlődéssel össz­hangban határozza meg az ország 64 véntranszfúziós ál­lomásának teendőit. Különö­sen a több megyét átfogó re­gionális állomások munkájá­ban lesz döntő változás, le­hetőséget teremtve az életet mentő anyag ésszerűbb hasz­alapvető láncszem — mon­dotta —, akinek tevékeny­sége révén az emberek fej­lődésében a régi és az új fo­lyamata megvalósul. Az idők kapcsolatát testesíti meg, át­adja a stafétabotot a jelen­ből a jövőnek. Ezért a pro­pagandamunka vonzó, igazán alkotó tevékenység. Kiemelte, hogy a fejlett szocialista társadalom felépí­tése nem haldhat előre ma­gának az embernek sokol­dalú fejlődése nélkül, mert belső politikai érettség nél­kül szocializmus éppúgy le­hetetlen, mint megfelelő anyagi, műszaki alapok hiá­nyában. Életünk módosult, megvál­tozott, új magatartásformák, új kulturális, erkölcsi szoká­sok terjednek el: új szocia­lista értékrendszer van ki­alakulóban. Ezt kell erősíte­nünk a szocialista értékvál­tásnak mai szakaszában. Ez jelenti a lenini örökség va­lódi birtokbavételét, idősze­rűségét. Ha azt akarjuk, hogy az emberek megértsenek min­ket, nekünk kell megérteni korunkat. Az ünnepségen propagan­disták kitüntetésére is sor került. Kiváló munkáért ki­tüntetést kapott Lantos Pé­nosítására, s arra, hogy min­denhová, pillanatnyi késés nélkül érkezzenek meg a szükséges palackok. A hozzászóló képviselők és meghívottak a kétségtelen és általánosan jellemző kedve­ző vonások mellett rávilágí­tottak a vérellátás árnyéko­sabb oldalaira. Így többen — köztük dr. Kiss István (Komárom megye) — szóvá tették: tűrhetetlenül hosszú ideje húzódik a vérkészít­mény előállítását gyorsító tárolását egyszerűsítő, egyes készítmények felhasználható­ságának idejét növelő egy vagy többrekeszes műanyag­zsákok gyártásának ügye. Fiala Tivadarné (Heves megye), az Egri Dohánygyár csoportvezetője is a véradó­mozgalom résztvevőinek, munkásoknak, termelőszövet­kezeti dolgozóknak, értelmi­ségieknek, nyugdíjasoknak a' helytállásáról beszélt. Ezt tet­te Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára is, megemlékezve elgyben arról a 12 ezer aktíváról, akik az alapszervezetekben tesznek erőfeszítéseket a véradómoz­galomért. Ezt követően ja­vasolta: hosszú-hosszú vajú­dás után legyen végre beve­zethető a személyi igazolvá­nyokba a vércsoport száma. Az indítványt a parlamenti bizottság támogatóan eljut- tattja a belügyminiszterhez. tér jászberényi járási pro­pagandista. Nagy Eszter túr- kevei propagandista Szocia­lista Kultúráért elismerés­ben részesült. Könyvjutalmat kaptak: Arató Antal és Szat­mári Zoltán jászberényi; Szabó Jánosné. Szakács Ti­bor és Sz. Nagy István kar­cagi; Dede Géza, Gajdos Ist­ván, Nagy Zsolt, Nánási Mi­hály és Vali Lajosné szolno­ki propagandisták. * Délelőtt 10 órakor Szolno­kon, a Lenin szobornál ko- szorúzási ünnepségre került sor, ahol Bagi Károlyné, a szolnoki városi pártbizottság tagja, a Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskola szolno­ki tagozatának párttitkára mondott ünnepi beszédet. Ezf követően elhelyezték a tisz­telet és a megemlékezés ko­szorúit a megyei és a váro­si pártbizottság, a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok, a megyei és a városi tanács, a megyei és a városi KISZ- bizottság, a Járműjavító Le­nin nevét viselő szocialista brigádjának képviselői a szobor talapzatán. Elhelyez­te virágait a város lakossága Autógumi Olcsóbb az újnál... Újrafutózó üzemek épülnek Ezer négyzetméteres kis­üzemekben műszakonként 8—12 ember munkájával au­tógumik százezreit újrafu- tózzák ezentúl nálunk is, így a közületiek és a gépkocsi­tulajdonosok az új féurnik áránál olcsóbban is besze­rezhetnek jó minőségű és futófelületű autógumikat. A Chemokomplex Külkereske­delmi Vállalat közvetítésével eddig Szőnyben, Kótajon és a napokban Szentendrén épült fel termelőszövetkeze­tekben olasz technológiával újrafutózó üzem. Átadás előtt állnak a tabi és a kábái üze­mek is és megvásárolták a berendezéseket a szerencsi, valamint a bábolnai állami gazdaságok részére. Hazánkban évente körül­belül másfél millió autógumi fogy el a kereskedelemben. Néhány vállalat, például a Volán házi kivitelben felújí­tott gumikat, ezek alkalma­zását azonban nem engedé­lyezték, mert meglehetősen megbízhatatlanok voltak. Így született meg az a döntés, hogy nálunk is léte­süljenek felújító üzemek. A má,r munkába állt felújító üzemek összkapacitása 200 ezer személygépkocsi- 160 ezer tehergépjármű- és 4000 traktorabroncs felújítá­sát teszi lehetővé. A szövetkezet évekig csak úgy tudta szállítási felada­tait megoldani, hogy a Vo­lántól rendszeresen bérelt gépjárműveket. Tavaly az­után még fölösleges teher­autók, vontatók is akadtak — 1980-ban a tsz kölcsön­zött járműveket, pedig nem gyarapodott új szállítóesz­közökkel. A keltetőben korábban még egyszer sem fordult elő. hogy a gépbe helyezett to­jásokat hét nap után lám- pázással ellenőrizzék: fejlő­désnek indult-e a kiscsibe? Az elmúlt évben vállalkoz­tak először a több munkát adó kontrollra az üzem dol­gozói. A negatív vizsgálati eredményt adó — hét nap után ipari felhasználásra al­kalmas — tojásokat egy szomszédos üziemnek ad­ták el. A tenyésztojásokat terme­lő baromfitelep 1980-ban a szükségesnél kevesebb szü­lőpárt kapott. Az istállók fé­lig üresen álltak, ez pedig jelentősen megnövelte a faj­lagos költségeket. Rövid fej­törés után a telepen dolgo­zók fejében született a meg­oldást hozó ötlet: az egyik istállót „teljesen” feltöltöt- ték tenyészállatokkal, a sza­badon maradottban pedig broylercsiirkét neveltek.. Az eredmény: gazdaságosan pó­tolták a tenyésztojás-terme- lés csökkenése miatti bevé­telkiesést. Rz önállóságon a hangsúly Szép példái ezek az al­kalmazkodásnak, hasznuk több százezer forint. Maguk a tények a Szolnok megyei Néplapban furcsának tűn­hetnek, mert mindez a Ti­szától távol, Baranyában, a 3800 hektáron gazdálkodó, szinte teljesen a tenyészto- jástermelésre és naposcsibe­keltetésre szakosodott bak- sai Ezüstkalász Termelőszö­vetkezetben történt meg. A nyilvánosság elé kerü­lésnek más oka van: 1980 kedvező változásai mögött egy. az egész országban egyed ülíálló kísérlet rejlik. A baksai vezetők szerint a tavalyi eredmények jórészt a kiscsoportos érdekeltségi rendszer bevezetésének kö­szönhetők. Mi is az a kiscsoport? Szakszerűen fogalmazva: a szövetkezet önállóan gazdál­kodó egysége. A meghatáro­zásban az önállóságon van a hangsúly, mert bizonyos korlátok között tízegyné­hány azonos területen dol­gozó ember saját maga ha­tározza meg mit és hogyan csinál. A lehetőleg nem túl sok tagot számláló dolgozó közösségnek magának kell megtalálnia a szövetkezet vezetősége által meghatáro­zott nyereségterv elérésének, túlteljesítésének útjait. Ér­demes jobb és jobb megol­dások után kutatni, hiszen az adózás és alapképzés után megmaradó többletjö­vedelem fölött a csoport tagjai rendelkeznek, egye­dül ők dönthetnek felhasz­nálásáról. — Persze a szabadság nem korlátlan — gazdagította az újszerű szervezetről rajzolt vázlatos képet Kaiser Lász­ló, a baksai tsz .üzemfejlesz­tő közgazdásza. — Minden, a csoportokkal kötött szer­ződésben meghatároztuk az alkalmazandó technológiát. Ezektől az előírásoktól eltér­ni csak a tsz vezetőségének meggyőzése után megszer­zett engedéllyel szabad. Ta­karékosság címén a növény- termesztők nem mondhatnak le a vegyszerezésről. A kelte­tő is csak akkor vásárolhat idegen gazdaságtól tojáso­kat ha bizonyítani tudja, hogy a mi baromfitelepünk ke'"=s, vagy rossz minőségű tenyészanvagot kínál. A baksai kísérlet tavaly nyolc kiscsoport megalakí­tásával kezdődött. Az önál­lóan gazdálkodó egységek tel zárta az évet: a terve­zettnél összesen 4,6 millió forinttal nagyobb nyereséget hoztak a téesznek. Nagyon egyszerű módszerekkel, ám a vezetőség szerint az újon­nan felfedezett fogások el­képzelhetetlenek lettek vol­na a régi körülmények kö­zött. A keltető üzembeliek például eddig egyszer sem voltak hajlandók lemonda­ni „állandó” vontatójukról. Meg is indokolták álláspont­jukat: a járműre bármikor szükségük lehet, ha nincs is mindig munkája, kéznél kell hogy legyen. Tavaly viszont teljesen elfeledkeztek erről az érvről. Mivel a gépüzem kiscsoportjától napi bérért vették kölcsön a szállítóesz­közt, lemondtak az' állandó vontatóról. Hetente egyszer- kétszer kértek járművet. Egy egyszerű felismerés­nek köszönhető, hogy az emberek gondolkodása egyik napról a másikra megválto­zott, és ahelyett, hogy „csak” dolgoztak volna, gazdálkodni kezdtek — elmélkedett az új érdekeltségi rendszer lé­nyegéről Kaiser László. — A teljesítménye szerint fi­zetett „munkás” arra töre- szik, hogy minél több fel­adatot végezzen el, mert így nő a keresete. Persze, a nye­reségből -is részesedni akar, de a jövedelmezőségről való gondoskodást már a „vezető” dolgának tartja. Egy csöp­pet sem árnyalt példával ér­zékeltetve tapasztalataimat, azt mondhatnám, hogy a traktoros korábban csak a felszántott hektárokat szám­lálta, pedig jobb lett volna, ha a gépével el sem indul, és úgy kapja a fizetését. A munika költségei ugyanis nem érdekelték. Szóval, a gazdaság és-az egyén érde­keinek azonossága, a nyere­ségérdekeltség csak val&hol a távolban ködlött. A célok elhomályosulásá- hoz persze az „egyszerű em­ber” számára túl bonyolult elszámolási rendszer, a kü­lönben igen hasznos kettős könyvelés is hozzájárul: — A kiscsoportnak az eredményes munkához leg­inkább azt kell tudnia, hogy mennyi pénze van kéznél. Mindenki a takarékosabb megoldásokat választja, ha tudja, hogy. a drágábbat nem képes megfizetni. A he­lyes döntéshez elegendő in­formációt ad a bevételek és kiadások . egyenlegének szá­montartása is. Már csak azért is mert végül min­den gazdasági műveletet a bevételek és kiadások kü­lönbségének nagysága mi­nősít — elemezte a kiscso­portok megalakítására ösz­tönző egyik gondolatot Far­kas István, a tsz közgazda- sági elnökhelyettese. Jövedelem Három címen A szövetkezet, nyereségé­nek növelésére törekszik, ezt fejezi ki az új érdekeltségi rendszer is. Bármily látvá­nyosan csökkenti is a faj­lagos költségeket egy cso­port, hiába növeli a hoza­mokat, tagjainak jövedel­me csak akkor emelkedhet, ha a tervezettnél több nye­reséget ér el a kisközösség. A szövetkezet szerződésben csak az elérhető kereset egy részének (a csoport megala­kulása előtti, évben elért év­közi jövedelem) kifizetését garantálja. (Ez a jövedelem I. nevet viseli.) A boríték további vastagodása a cso­port illetve a »termelőszövet­kezet gazdálkodásának ered­ményességétől függ. A több­letnyereség fölött a kiskö­zösség rendelkezik: befizeti az adókat, fejlesztési és tar­talékalapot képez, az ezután maradó pénzt pedig eloszt­ja a tagok között. (Jövede­lem II.) Ha az egész szövet­kezet nyereségesen zárja az évet, akkor év végi részese­dést kap minden dolgozó. (Jövedelem III.) A tsz garantálja, hogy a csoport megkapja a bérezés­re (jövedelem I.) költhető pénzt Azt azonban a veze­tőség belügynek tekinti, hogy ezt az összeget miként osztják el egymás között a tagok. A csoport eredmé­nyes munkája után járó jö­vedelem II. elosztásába sem szólnak bele. A csoport e°y összegben kapja meg a pénzt, és úgy bánik vele, ahogy jónak látja. Néhány kötelező előírás számonkéréstől eltekintve a csoportok szabadon gazdál­kodnak. „önkormányzati” hatáskörbe tartozik a cso­portba való felvétel vagy el­bocsátás, a tartalékalap nagyságának meghatározása. A többletnyereségből össze­gyűjtött saját fejlesztési alap elköltéséről (a „saját” fej­lesztések természetesen csak a tsz „központi” beruházá­sainak kiegészítését szolgál­ják) a munkakezdés és be­fejezés időpontjáról is ma­guk döntenek. Az utóbbi kü­lönösen fontos dolog — tart­ják Baksán. Az emberek ér­zik, hogy saját zsebükre megy a játék. így aztán sen­ki sem érvel úgy, hogy a munkaidő csak reggel 7- kor kezdődik. „Lucernaszé­nát gyűjteni például kora hajnalban is zokszó nélkül mennek ki az emberek, mert tudják: akkor még nedves a harmattól, és nem pereg le a levele.” Mindenki gazdálkodjon A kiscsoportok megalakí­tása persze nemcsak elha­tározás kérdése volt. Vaskos iratkötegek. bizonyítják, hogy Baksán alapos előtanulmá­nyokat folytattak. A szövet­kezet csak úgy írhatott elő kellően feszes terveket a kollektíváknak, ha a szak­emberek tudták, melyik üzem mire képes. Az új ér­dekeltségi rendszer beveze­tése előtt természetesen ki kellett dolgozni a tsz távla­ti fejlesztési koncepcióját is, mert csak így lehetett el­dönteni, milyen célok eléré­sére ösztönözzék a csopor­tókat. Alapos közgazdasági munkáit igényelt a kiscso­portok és a nagyközösség ér­dekeit összeegyeztető, „bel­ső szabályozórendszer” ki­dolgozása is. (Például a szö­vetkezeti célokat figyelembe véve kiszámították, hogy a többletnyereség 22,3 száza­lékából minden csoportnak fejlesztési alapot kell képez­nie) A tsz-en belüli „gazda­ságirányítási reform” alapo­san megváltoztatta minden­ki feladatát, a jogok és fe­lelősségek rendszerét. Erről így beszélt a közgazdasági elnökhelyettes: — Szinte minden létező önelszámoltatási rendszert kipróbáltunk már, mert tud­tuk, az üzemeket kell érde­keltté tenni a gazdaságosság javításában. A várt eredmé­nyek azonban legtöbbször elmaradtak. és egy idő után beláttuk: ha csak az üzem- és az ágazatvezetők keresete függ közvetlenül a jövedelmezőség változásaitól, akkor csak azt érjük el. hogy két-három emberrel több „szajkózza”, hogy dol­gozni kell. Márpedig a gaz­dálkodás nem lehet csak néhány ember feladata. Min­denkinek napról napra lát­nia kell, hogy mennyi hasz­not ért el, és milyen áron. A kiscsoportok megalakítá­sával jelentős lépést tettünk a vezetők és vezetettek kö­zötti megosztottság meg­szüntetése felé. A csoport- tagok jogai egyenlők, a haszon közös, felosztásáról a kollektíva dönt. Tapasztala­taink szerint reálisan, hiszen a csoportnak nincs túl sok tagja jól ismerik egymás feladatát, munkáját. A szö­vetkezet vezetőinek utasító szerepe szinte teljesen meg is szűnt. Tudásukat, ener­giájukat .az elemző munká­nak a koordinálásnak és a fejlesztési programok kidol­gozásának szentelhetik. V. Szász József V. V. Üjabb taggal gazdagodott az IKARUS autóbuszcsalád. A székesfehérvári gyárban elké­szítették az eddigi leghosszabb autóbuszt, az IKARUS-Scania 259,20 típusút. A svéd gyár­ral kooperációban készült jármű hossza eléri a tizenkét métert, speciális légkondicionáló berendezés, víztartály és vízhűtő szolgálja az utasok kényelmét. A negyvennyolc személyes autóbuszból Székesfehérváron az év első felében kétszázhúsz darabot készítenek exportra Napirenden: R vérellátás helyzete ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom