Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
XXXII. évf. 71. szám, 1981. március 25., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA n nemzetközi űrpáros megérkezett a Szál jut-G-ra Húsz kísérlet szerepei a programban A túrkevei Háziipari Szövetkezet szövödéjében évente 16 millió forint értékben készítenek változatos mintázatú és színű szőtteseket. Képünk az előkészítő üzemrészben készült, ahol a szövéshez szükséges csévéket készíti Szilágyi Erzsébet Losonczi Pál látogatása Tolnában Reklám A magyar reklám kérdése: exportkérdés. Nemrégiben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakemberei felmérték a csomagolás helyzetét és megállapították: a fogyasztási cikkek gyártói gyakran megfeledkeznek a csomagolás műszaki és esztétikai alapkövetelményeiről, így nem is igazodnak azokhoz. A külkereskedelmi szervek is elsősorban a termék minőségi jellemzőinek meghatározására fordítják figyelmüket; a csomagolási kérdések elsikkadnak. Márpedig a vevő a csomagolt árut látja meg először, s a benyomásai alapján dönt Számítások szerint exportbútoirainknál és textilipari termékeinknél tíz-tizenöt százalékos, a gyógyszereinknél nem kevesebb, mint tízszeres árnövekedés lenne elérhető, korszerű, jó reklámmal, csomagolással. Hazánkban egyébként ma már elismerik a reklám, s a csomagolás jelentőségét. A hazai vállalatok általában sokat költenek reklámra, de konkrét termékeiket nézve keveset. A hazai vállalatok elsősorban önmagukat reklámozzák, s nem a piacra vitt áruikat. Sok a bárgyú rekilámfilm, szlogen, felirat, hatástalan akció. A reklám fontosságának elismerése még nem épült be a vállalatvezetői gondolkodásba, így a reklám se vált a vállalati tevékenység szerves elemévé. Talán ebből is fakad például a hazai csomagolásban tapasztalható ellentmondás. Hazánkban évente 17 milliárd forintot fordítanak csomagolásra, a nemzeti jövedelem 3 százalékát. A csomagolóanyag-felhasználás az utóbbi évtizedben megduplázódott, általában tehát van fejlődés, csomagolási kultúránk mégis alacsony színvonalú. Ez nemcsak a vevőt bosszantja, — bár ez sem lényegtelen szempont — exportunkat is csökkenti. Fölösleges volna most néhány rossz példát fölemlíteni. Tegyük az ellenkezőjét, ugyanarra a tanulságra jutunk. A magyar húsipar termékei közismerten világhírűek. Dobozolt sonka, gyulai kolbász, Pick-szalámi. De alig exportálhatott volna a Terimpex tavaly például a világ harminc országába több mint 5600 tonna dobozolt sonkát, lapockakonzer- vet, ha nem figyelnek a csomagolásra, a figyelemfelkeltő címkereklámra. A vevő vásárlási szándéka néha olyan apróságon múlik, hogy szinte mos'olyogtató. Például a nyugati vevő nem veszi meg a hengeres dobozú sonkát, mert abból nehezebb kivenni az ételt. A lapos doboz praktikusabb. De a sonkához hasonlóan a páros gyulai és a Pick-szalámi csomagolását is meg kellett változtatni, korszerű celofánilletve vákuumfóliába tenni az árut, mert a régi csomagolásban már érezhetően kezdett megcsappanni a kereslet. Lám, az egyedülálló Pick-szalámi is állandó reklámra szorul. Jó reklám nélkül nem megy a bolt. S a jó reklám sem csupán reklámfeliratot, — filmet, neonégőket jelent, sokkal többet; a termék, a piac, a leendő vevő ismeretét A magyar vállalatok, kereskedelmi intézmények előbb utóbb kénytelenek lesznek ezt tudomásul venni. M. G. Tegnap már megkezdődött a kísérleti program végrehajtása a Szaljut—6 űrállomáson a szovjet—mongol közös űrrepülés során. Dzsanibekov és Gurragcsaa űrhajója, a a Szaljut—39 hétfőn este á megadott időpontnál néhány perccel korábban kapcsolódott össze az űrállomással: a megközelítés olyan pontos volt hogy nem volt szükség az iránymódosításokra. Az ellenőrzések után a nemzetközi űrexpedíció két tagja átszállhatott az űrállomásra. Az átszállást a fogadó személyzet parancsnoka, Vlagyimir Kovaljonok — előző, 140 napos űrutazása tapasztalatainak birtokában — rutinos tévériporterként közvetítette a földre. KovaljoAz Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége egy éve elemezte a tagszövetkezet, termékszerkezet- átalakító tevékenységét Az összegyűjtött adatokból ki- ; derült hogy a termelésnek több mint a felét kívánják a gyártmány és a gyártás korszerűsítésével gazdaságosabbá tenni, illetve kifizetődőbb termékek készítésére akarnak áttérni. A tervek megalapozottnak tűntek, hiszen az új eljárások és gyártmányok bevezetését előkészítő kutatások és kísérletek megkezdődtek. Néhány szövetkezet — mint például a Villamosipari Kutató Intézettel és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával együttműködő KÁTISZ, vagy az ERFATERV-vel dolgozó szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet — idegen segítséget is igénybe vett. Természetesen nem minden elképzelés válhatott valóra egy év alatt: tavaly a 33 tag összes termelésének 6 százalékát adták az új vagy újszerűén készülő gyártmányok, az idei elképnok és társa, Viktor Szavinih ■nagy szeretettel fogadta a mongol űrhajóst és szovjet parancsnokát Az űmégyes tagjai a kialakult szokásoknak megfelelően jelentést tettek a két párt és állam vezetőinek, akik táviratban üdvözölték őket a közös munka megkezdése alkalmából. A négy űrhajós számára zsúfolt napok kezdődtek. A szovjet és a mongol tudósok által előirányzott program a nemzetközi expedíció tagjai számára mintegy húsz kísérlet elvégzését írja elő, az űrkutatás legkülönbözőbb területein. Nagy jelentőségűek azok a vizsgálatok, amelyeket az erőforrás-kutatás tezelések szerint 7 százalékos lesz ez az arány. A kohó- és gépipari szövetkezetek az idén a termelési érték 18,2 százalékát várják a korszerűbb vagy korszerűbben készülő gyártmányoktól, az építőiparban 9,7 százalékos a modernizálás „részesedése”, a könnyűipar viszont a sor végén kullog 1,2 százalékával. A differenciát az objektív okok is magyarázzák : a könnyűipart reprezentáló ruházati szövetkezetek esetében például nem számít újdonságnak egy új fazon szerint szabott zakó, pedig az új vonalú ruha kelendőbb. Igazán nagy előrelépés csak a technológiák megújításával oldható meg, erre viszont a szövetkezeteknek kevés a pénze. Tavaly 33 megyei szövetkezet összesen csupán 28 millió forintot költött beruházásra. A termékek modernizálásában legsikeresebb jászberényi Műszeripari Szövetkezet szinte beruházás nélkül ért el jó eredményeket, a nagyvállalatokkal több éve rén kell elvégezndök, le kell fényképezniök az űrállomás különleges berendezésével a Mongol Népköztársaság megadott körzeteit, ahol különböző értékes nyersanyagok jelenlétére derülhet fény az űrfényképek segítségével. Ezeket a területeket korábban — ugyancsak a többcsatornás kamerával — repülőgépről is fényképezték, a kétfajta felvétel összevetése számos fontos adatot nyújthat a tudósoknak. A program során a szovjet —mongol páros jónéhány olyan kísérletet is folytat, amelyet más szocialista országok tudósai dolgoztak ki s a korábbi nemzetközi expedíciók kezdtek meg. gyorsabban fejlődtek az átlagosnál. A termékszerkezet változásának kérdése szorosan ösz- szefügg az exportlehetőségek kihasználásával. Néhány szövetkezetben (érdemes megemlíteni a KÁTISZ-t és a jászberényi műszerészeket) már az idén is elkezdenek készíteni új, külföldön is eladható gyártmányt. Ezek közül néhány nyugaton is vevőre talált. A Szolnok megyei Ipari • Szövetkezeteknek több mint a fele segíti a belkereskedelmet a helyi árualap bővítésében. A szemre szép arány ellenére az erre a célra átadott áruk értéke nem túl számottevő, az 50 millió forintot sem éri el. A megyébe pedig még ennyi sem jut, mert a szövetkezetek termékeiből a nagykereskedelmi vállalatok máshová is szállítanak. A helyi kereskedelmet segítő tevékenységüket a KISZÖV tagjai az idén tíz százalékkal szeretnék bővíteni. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap Tolna megyébe látogatott. Szekszárdon a párt- bizottság székházában K. Papp József, az MSZMP Tolna megyed Bizottságának első titkára és Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fogadták, s tájékoztatták a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről. Az Elnöki Tanács elnöke ezután vendéglátói kalauzolásával felkereste az épülő szekszárdi húskombinátot, amelyet részlegesen már üzemibe helyeztek, sertésvágóhíd ja december óta működik. A 3,2 milliárd forintba Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. A kormány elnöke, akit a megyehatáron Romany Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára és Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke fogadott, a megye vezetőinek társaságában először a solti Kossuth-rá- dióadót kereste fel. Lázár György útja innen a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetbe vezetett, ahol Hegedűs Lajos Tsz-elkerülő nagyberuházásról Kiss Sándor igazgató elmondta, hogy a kombinát az eredeti tervekhez képest később kerül tető alá, de az esztendő végétől már teljes üzemben működik. Délután a szekszárdi Mezőgép Vállalattal ismerkedett Losonczi Pál. A modem üzem igazgatója arról tájékoztatta, hogy évente 450 millió forint értéket állítanak elő. Az Elnöki Tanács elnöke rövid városnéző látogatást tett, ezután pedig a Szekszárdi Állami Gazdaságban tájékozódott a gazdálkodás eredményei felől. nők tájékoztatta a „Kiváló Szövetkezet” címmel kilencszer kitüntetett gazdaság tevékenységéről. Útban Bajára, Lázár György megállt Kalocsán is, ahol.a helyi művelődési házban részt vett a híres kalocsai népi gyenmektáncegyüt- tes próbáján. Baján a település legújabb élelmiszeripari üzemét, a Bácskai Húsipari Közös Vállalatot kereste föl. Lázár György Bács-Kiskun megyei programja a látogatás tapasztalatainak ösz- szegzésével fejeződött be. A cibakház! kertészetben A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertészetében is jó ütemben folynak a tavaszi munkák. Hetvenöt hektár területen sárga- és görögdinnyét, paradicsomot, uborkát és káposzta- féléket fognak termelni. Síkfólia alá kerülnek az előnevelt palánták. Paprikával 35 hektárt ültetnek be öt hektáron már megkezdték a korai burgonya vetését Fotó: T. Z. Sok múlik a kínálaton Átalakuló termékszerkezet, export az ipari szövetkezeteknél együttműködő üzemek is Lázár György Bács-Kiskun megyében
