Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 24. Klubrandevú Szolnokon Vasárnap tartották meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az ifjúsági klubok hagyományos módszertani továbbképzését, a klubrandevút. A .résztvevők előadást hallgattak meg a közelgő KISZ-kongresszus előkészületeiről, majd délután módszertani bemutatóra került sor. s rocktörténeti műsort és vetélkedőt is rendeztek. A klubrandevú keretében értékelték az 1980. évi Kiváló ifjúsági klub pályázat eredményeit, s átadták a díjakat. A tavalyi pályázaton — amely a nyári olimpiai játékok szellemében zajlott le — több ifjúsági klub vett részt mint a megelőző években. Csaknem száz közösség oldotta meg a pályázat feladatait, többségük jó színvonalon. Tizenhat ifjúsági klub elnyerte a megtisztelő kiváló címet, köztük a zagy- varékasi Karikás Frigyes ifjúsági klub, a kisújszállási Delta, valamint a mezőtúri Fiatal utazók klubja, az Aranykoszorús ifjúsági klub minősítést, míg a törökszentmiklósi Csikós József ifjúsági klub a KISZ KB dicsérő oklevelét is megkapta. Huszonnégy klub megyei dicsérő oklevélben részesült. Mozgalomtörténeti vetélkedő A Vasutasok Szakszervezete szolnoki csomóponti művelődési házában szombaton huszonkilenc szolnoki KISZ-szervezet részvételével mozgalomtörténeti vetélkedőt rendeztek. A vetélkedőn az 1848—49-es szabadság- harccal, a felszabadulással, valamint a KISZ megalakulásával kapcsolatos kérdésekre adtak választ a fiatalok. Az első helyezést a Tiszamenti Vegyiművek, a másodikat a Szolnok megyei Beruházási Vállalat, a harmadik helyezést pedig a szolnoki Mezőgép KISZ- szervezete érte el. Lukács György hagyatéka nyomtatásban A magyar könyvkiadás idei egyik nagyszabású vállalkozásaként útjára indították a Lukács-archívum és -könyvtár Lukács György hagyatékából című könyvsorozatot. A Forrás-kiadványok az egyes kéziratokat eredeti nyelven, többnyire németül közük. A napokban került az üzletekbe A drámaírás főbb irányai a múlt század utolsó negyedében című munka, amely Magyarországon először jelent meg. A műről a sorozat szerkesztői elmondták, hogy a budapesti Kisfaludy Társaság 1906-ban ezzel a címmel hirdetett pályázatot. A beérkezett művek közül a bíráló bizottság Lukács György monográfiáját ajánlotta díjazásra. A most kiadott könyvben feltüntették Lukács nem végleges szövegváltozatait, valamint későbbi, a szövegbe beillesztett kiegészítéseit, Az új szöveget tartalmazó — az eredetit módosító — több oldalas kéziratbetétek a kötet függelékébe kerültek. Megjelenés előtt áll Lukács Györgynek, 1910—11- ben írt Napló-ja, valamint az 1913-ban alkotott ítélőszék című tanulmánya. A szaktudomány művelői előtt közismert, hogy Lukács György életében 1910—11 válságos időszak volt. s a Napló-ban közölt dokumentumok ezt tükrözik. A Napló keletkezési helye Berlin, Weimar és Firenze. A sorozat következő kötete, ítélőszék című töredékes dialógus keletkezésének pontos dátumát ez ideig nem sikerült kideríteni, a szerkesztők 1913-ra teszik. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének önálló szervezeti egységként működő Lukácsarchívum és -könyvtár — a Könyvfüzér gondozója — 1971-ben alakult a magyar marxista társadalomtudomány kiemelkedő személyiségének könyvtárából és kéziratos hagyatékából, egykori lakásán, Budapesten. A mintegy 11 000 kötetes könyvtár, az 1000 kézirat és a tízezernél több levél egységes gyűjteményt alkot, együtt tartása, kezelése és gyarapítása tudományos, valamint kulturális célt egyaránt szolgál. Jelenleg Lukács Györgynek egy Dosztojevszkijről szóló könyvhöz 1914—1917 között közölt jegyzeteit szerkesztik kötetté. Úton a világjáró pingálóasszonyok Megkezdték idei „turnéjukat" a világjáró kalocsai pingálóasszonyok, akik állandó szereplői lettek a magyar hetek külföldi rendezvényeinek. Bejárták már a világot: eljutottak Brazíliába. Belgiumba, Olaszországba, Kanadába, Ausztráliába, Hollandiába, Libanonba, Kuwaitba, az NSZK-ba és számos más országban is hírnevet szereztek a magyar népművészetnek. Az idei útjuk első állomása Bécs volt. Rövidesen Koppenhágába indulnak, majd Brüsszelbe. Ezt követően a 13 pingáló- asszony egymást váltva utazik a közeli és távoli országokba, hogy bemutassák ritka mesterségük fortélyait. A Természettudományi Múzeumban a napokban nyitották meg a Kittenberg Kálmán születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítást. Képünkön: a vadászat kellékei és eredményei Az országos diáknapok előtt Gálaműsor Szolnokon Felvételünkön a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium kamarakórusa, vezényel: Bakki Katalin A megyei diáknapok gálaműsorát szombaton délután rendezték meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjú- "sági Központban. A gálaműsorban a diáknapok művészeti bemutatóin a legjobb produkciókat nyújtó kórusok, színjátszócsoportok, vers- és prózamondók, nép- táncegyüttesek. hangszeres szólisták és zenekarok szerepeltek. A legjobbak seregszemléje mintha kissé „felnőttes” lett volna. Hiányoltuk a fiatalokra oly jellemző lendületet, .jó értelemben vett könnyedséget. Ez elsősorban az esetenkénti rossz műsorválasztásnak tulajdonítható. A pedagógusok és diákok nem mindenkor vették figyelembe az életkori sajátosságokat, a szereplők nem egy esetben erejüket meghaladó produkcióval álltak a közönség elé. Különösen a versmondóknál érezhettük ezt. de a hangszeres szólisták és énekesek esetében is tapasztalhattuk. Az énekkarok — elsősorban a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium ka- marakórusa és a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági . Szakközépiskola leánykara — a megszokott magas színvonalon szerepeltek. Ugyancsak ez mondható el a néptáncegyüttesek műsoráról. Mindkét együttes jászberényi színeket képviselt, a Lehel Vezér Gimnázium, illetve a Klapka György Szakmunkásképző Intézet táncosait láthattuk a színpadon. A diákszínjét- szást két csoport képviselte. A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diákszínpada oratorikus játékot mutatott be. Juhász Ferenc Anyám című műve alapján. A produkció mindenképpen új színt jelentett, azonban az előadás még kívánnivalókat hagy maga után. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium diákszínpadának krimiparódiája osztatlan sikert aratott. A nézők fiatalos, lendületes. a diákhumort sem nélkülöző játékot láthattak. A gálán látott produkciókból állítják majd össze azt a műsort, amellyel Szolnok megyét képviselik középiskolásaink az országos diáknapok egri rendezvényein április 29. és május 2. között. 1982. szeptember: ötnapos tanítási hét Mindössze néhány hete annak, hogy a Minisztertanács határozatot hozott: jövő esztendőtől kezdve hazánkban fokozatosan áttérünk a 40 órás munkahétre. Jónéhány iparágban, a népgazdaság számos területén — korábbi kísérletekből, részintézkedésekből adódóan — akadt már „előzetese” ennek az intézkedéssorozatnak. Az oktatás területén viszont — amelyre szintén vonatkozik ez a döntés, s amelynek helyzetéről már az előző parlamenti ülésszakon szólt a művelődési miniszter, — előjeleiben és teendőit tekintve is különleges megoldásokat kíván a rövidített munkahét. Előzménynek tekinthető szakasz: a tizenegy napos tanítási ciklus bevezetése, amely korántsem volt gondoktól mentes. Ez mindmáig az általános iskolák „leckéje”, eltekintve azoktól a kísérletre kijelölt középiskoláktól. amelyekben mintegy' előkészületi jelzésrendszerként tanulmányozták a tizenegy napos oktatási hét kihatásait. Társadalmi vitára bocsátják A Köznevelés, a Művelődési Minisztérium oktatás- politikai hetilapja teljes társadalmi szinten szándékozik teret adni az 1982. szeptemberében tervezett ötnapos tanítási hét bevezetésével kapcsolatos javaslatoknak. Igen nagy szükség van a vélemények egyeztetésére. a tapasztalatok és az ötletek kicserélésére! Olyan kérdésekre kell ugyanis megnyugtató és nemcsak egy tanévre szóló, hanem — esetleg — évtizedekig érvényes feleletet kapni (lehetőleg konzultatív módszerek nyomán) mint: hogyan és miként célszerű majd beosztani a tanévet. általános iskolákban, illetve középiskolákban? Miként gazdálkodjék jól iskola és család a diákszombatokkal — ugyanakkor hogyan maradjon mégis értékénél és mértékénél a tananyag? Az új beosztású iskolai rend megteremtésével mennyire gyarapítható az otthoni diák- elfoglaltság? Az utóbbi évtizedek szinte legnagyobb vállalkozása lesz az ötnapos tanítási hét megvalósítása. Kellő megalapozásának ilyen — társadalmi méretű — konzultációja tehát nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlen is. Milyen hosszú legyen a tanév? A szocialista demokrácia szélesedésének egyik jele az oktatási szervek véleménykérő módszere. Nem a tervezett és immár bejelentett intézkedés megkérdőjelezését várják, hanem okos és hasznosítható tanácsokat, javaslatokat. Elképzelhető ugyanis többféle módszer arra. hogy a nemrégiben korszerűsített tananyag ne rövidüljön tovább, és hogy a kidolgozott. megújított tantervek, tanmenetek se károsodjanak. A változatok közül társadalmi méretű konzultációra tarthat igényt például olyan kérdés megítélése: meghosz- szabbítsák-e június végéig a szorgalmi időt? A hazai tanévbeosztásban korábban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy június végénél előbb nem zárták be az iskólakapukat. Elképzelhető a korábbi tanévkezdés is. hasonlóan jónéhány nyugat-európai ország oktatási menetrendjéhez... Vagy: csússzanak-e át délutáni órákra a készségfejlesztő tárgyak, netán legyen a mainál is több a hetedik és nyolcadik tanítási óra. de ne nyúljon hosszabbra az iskolaév? E gondolatok megvalósításának máris vannak pártfogói és ellenzői. Szülőktől is érdemes véleményeket összegyűjteni. hiszen a központi intézkedésnek korántsem öncélú szabadidő-növelés lesz a célja. Még csak az sem kizárólagos indíték, hogy a százezernél több. érintett pedagógus is. méltán tarthat igényt rövidített munkaidőre... Már az előkészítés időszakában is, a társadalmi érdek a döntő. A vélemények kialakításának egyik „leginkább racionális formája az lehet, ha a kisebb közösségek ötletei, gondolatai — kozmetikázás nélkül, átgondoltan, az egymástól elütő javaslatoknak helyt adva — eljutnak a helyi tanácsokhoz, illetve vállalkozik tolmácsolásukra adott esetben a szakszervezet”. Lényeges, hogy a javaslatok kellő időben jussanak el az intézkedésre hivatott, vezető testületekhez, —. a minisztériumba, a szakszervezeti központba, a fővárosi, megyei tanácsok művelődési osztályaihoz. Várnak a szülők javaslatára Nehéz, fontos szerepet vállalnak a tizenegy napos tanítási ciklusban részt vevő középiskolák tantestületei. Az is fontos, hogy a szülői munkaközösségek tevékenységét jól ismerő, sőt bizonyos értelemben szervező népfront- szakemberek is hallassák szavukat, éppen a szülői javaslatok, illetve gondolatok tolmácsolásában. Több, mint másfél millió általános és középiskolás diák tervezett szabadszombatjáról, ennek pedagógiai vonatkozásairól sokszor és sok fórumon kell szólni a következő hónapokban. Csak helyeselhető. hogy az oktatási tárca nem hirdetett meg eleve elrendelt szabályokat, hanem megbízik —■„ és bizonyos fokig rá is hagyatkozik a közös bölcsességből kovácsolódó javaslatokra, a szak- szervezet álláspontját is beleértve. A bizalom természetesen felelősségvállalást is feltételez. Hiszen a közösen kialakított módszerek vizsgáznak majd a gyakorlatban, a minden heti iskolai szabadszombat társadalmi, családi hatásában is. — várkonyi — | A rádió I I hullámhosszán I Parázs a halántékon A szaíkmunkásképzőbe járó gyerek magatartása közösségellenes — állapították meg az iskolai fegyelmi bizottság ülésén. A vádak súlyosak. Óra alatt például sokszor rajzol mindenféle hülyeséget — például női arcokra bajuszt —, meg aztán történelemből is két egyese van, az órákon rendetlenkedik, zavarja a tanítást. A fegyelmi bizottság — figyelembe véve, hogy ti- zenegynéhány óra igazolatlan mulasztása is van — eltiltotta a közösségellenes szakmunkástanulót tanulmányai folytatásától, ám a büntetés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették. A büntetés mértéke persze mindenképp túlzott. Még hogy bajuszt rajzol női arcokra, meg hogy rendetlenkedik és igazolatlan órái vannak! Mellesleg a sráccal a munkahelyén elégedettek, ott nem „lóg”, rendetlenkedik, mint az iskolában. Nagyjából annyi a „Válaszolunk hallgatóinknak” riportjának első fejezete. A folytatás aztán mindent megmagyaráz — és egészen elkeserítő képét adja az egyik szakmunkásképző intézetnek. Félreértés ne essék: egészen durva, kirívó esetről van szó, nem általánosítható semmilyen vonatkozásban sem, de — előfordulhat ilyesmi is. Az esetről eszembe jutott — a motívum azonossága miatt — Illyés „Ebéd a kastélyban” című művéből az a részlet, amikor is az egyik grófi származék, mintegy passzióiból a kocsisa mezítelen tarkóján oltja el a szivarját.- E félállati, kegyetlen ostobasággal természetesen nem egyenértékű a föntebb már jellemzett- fiú szakoktatójának tette: ő fegyelmezési szándékkal (igaz hirtelen felindulásában) a fiú halántékához nyo'mta, ott morzsolta el az égő cigarettát. Mivel a srácok hazatérőben a társadalmi munkából, rágyújtottak az autóbuszban. Igaz, igaz, a dohányzás vétség, az autóbuszban különösképp az, büntetni kell miatta. A rendtartás, az iskolai szabályzat számtalan módot kínál a fegyelmezésre. Megszólalt a mikrofon előtt minden érintett: a fiú és osztálytársai, a szülök, a „mester”, a szakmunkásképző igazgatója, nevelők. A szülők — tudatában annak, hogy fiuk nem földre szállt angyal — igazságot keresve és félénken a pedagógusok — hogy finoman fogalmazzunk — következetlenül, a mundér becsületét menteni igyekezve, nem épp tiszta aranyat szólva, időnként szánalmasan makogva. Az esetet egyébként a legszívesebben eltussolták volna. Az ügy végül is kedvezően zárult. A fiút figyelmeztetésben részesítették, a „mester” ugyancsak fegyelmi büntetést kapott. Tulajdoniképpen igazságos. Csakhogy mindez a szülők igazságkereső útja végén, a műsor riporterének az iskolában való megjelenése után történt így. Röviden Gelléri Andor Endre vidám írásaiból állította össze legújabb műsorát a rádió Karinthy Színpada. A vidám jelző persze túlzás, talán jobb lenne derűs, finom humorral, bölcs iróniával átszőtt műveket emlegetni, amelyek mindegyikében lappang valami megnevezhetetlen fájdalom, keserűség. Ezt a keserű-bölcs-irónikus finom tollú Gellérit „vitte színre” a rádió nagyon szép műsorral, amely ugyan nem fakasztott kacagásra, de — fölfedezte a hallgató számára az írót, aki a napokban lenne hetvenöt éves. — eszjé —
