Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
1981. MÁRCIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 M i wm^ p- *0í0k~ » Nők, több műszakban ~IKeddi jegyzetünk*"! Egy hasznos vetélkedősorozat „Tudja hogyan ábrázolnám én korunk, asszonyát, ha képzőművész lennék? Legalább nyolc kezet festenék egy rohanó nőalaknak. Egyikben szerszám, másikban gyerek, harmadikban könyvj negyedikben bevá- sáirlószatyor, ötödikben lapát, ez jelképezné a társadalmi munkát, a hatodikban egy horgolótű, mert mennyien kézimunkáznak otthon a csalódnak ... mindegyikbe jutna valami, mert a mosást, a vasalást, a takarítást, a szépítkezést még nem is ábrázoltam. Holott mindig, mindenki elvárja tőlünk, ha fáradtak vagyunk is, ápoltak, szépek, csinosak legyünk .. — mondta tréfásan egy fiatalasszonyt amikor a nők mai helyzetéről beszélgettünk. De valóban csak tréfának szánta, vagy nagyon is valós okok késztették e megjegyzésre? Bizonyít a statisztika Tény, hogy a nők emancipációja elsősorban azt jelenti, hogy hazánkban — természetesen a többi szocialista országban is — politikailag, gazdaságilag egyen jogúvá váltak a férfiakkal. Egyre inkább közeledünk az egyforma munkavállalási lehetőségekhez, az egyenlő munkáért egyenlő bért elv érvényesítéséhez. Ahogyan a Magyar Nők Országos Tanácsa II. konferenciáján megfogalmazódott: napjainkban „a nők munkájukkal, hivatásuk betöltésével cselekvő, alkotó részesei a szocializmus építésének. Aktivitásuk nélkül elképzelhetetlen lenne .társadalmi előrehaladásunk.” Bizonyítsuk eat a legfrissebb statisztikai adatokkal. Az országban az összes keresőkön belül a nők aránya 43 százalék, — 1971-ben 41 százalék volt,— ez pedig azt jelenti), hogy a nők között is megvalósult a csaknem teljes foglalkoztatottság A megyében a 446 400 lakosból 229 900 a nő, közülük aktív 89 250, inaktív (nyugdíjas, kegydíjas, járadékos, gyesen lévő stb.) 48 ezer és eltartott 92 650. A 14—54 éves korcsoportra vetített adatok szerint: az aktív kereső nő 82 ezer, az inaktív 13 500 és az eltartottak száma nem tanuló 15 950, tanuló 8 900. Ugyanez a férfiaknál a 14—59 éves korcsoportban: 115 100 aktív kereső. 6 ezer inaktív kereső, eltartott nem tanuló 1000, tanuló 11 400. A fenti számokból kiderül, hogy foglalkoztatottság tekintetében az országos átlag közelében vagyunk. Tavaly a megyei pártértekezleten is elhangzott: „A nők foglalkoztatásában — a munkaképes korúak valamint az 55 éves és idősebb keresők létszámának növekedése eredményeként — további javulás tapasztalható. Ezt jelzi, hogy az elmúlt években a női keresők száma megközelítően ötezerrel nőtt, így a női foglalkoztatottak aránya az összes aktív keresőkön belül 42 'százalékra emelkedett.” Sajnos arra nem találtunk adatot, hogy összesen hány nő dolgozik a megyében több műszakban. Ha csak azt vesszük hogy az egészségügyben csaknem valameny- nyien, a kereskedelemben, az iparban mind többen, akkor elmondhatjuk: sokan vannak abból a bizonyos nyolcvankétezerből. Mindezeket előre kellett bocsátani ahhoz, hogyha a több műszakban dolgozó nők helyzetéről próbálunk a legilletékesebbek — a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyárának, és a FÉKON Ruházati Vállalat kisújszállási üzemének több műszakban dolgozó női — közreműködésével képet adni. Bár mehettünk volna más nagy, vagy kisebb üzembe is, hiszen a Tisza Cipőgyártól kezdve a BHG-ig, a Hűtőgépgyártól, a baromfifeldolgozóig nagyon sok ipari üzemben dolgoznak leginkább két műszakban a nők. De lássuk inkább közelebbről a példának kiszemelt két üzemet. Mérlegelni kell A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyárában 532 ember dolgozik, 90 százalékuk leány és asszony. A gyesről visszatérők a kismama-szalagon a méretes szabóságnál, a szűcs konfekcióban, az adminisztrációkban egy műszakba mintegy négyszázan azonban váltott műszakba járnak 5.45 óráitól 13.55 óráig és 13.55 órától 22.05 óráig. Egy műszak alatt egy nőnek három kabátot kell elkészítenie, — ha az átlagot számítjuk, persze szalagszerű termelésben. Rimányi József né műszaki vezetőhelyettes szerint: — Hónap elején van egy kis lazítás, de aztán rákapcsolnak a nők. Az átlagteljesítmény mindig 100 százalék körül van, de nem ritka a 110, a befejező üzemben a 115 százalék sem. Ez pedig azt jelenti, hogy egy-két műszakban szalag mellett-dolgozónő kellő gyakorlat birtokában átlagosan 3800—4000 forintot keres. A gyár szb-titkára Gilszki Mihályné. — A teljesítménnyel mi elégedettek vagyunk. Az már gondot okoz, hogy mivel dolgozóink zöme fiatal, családot alapítanak, és gyermek- szülés után közülük kevesen tudják vállalni a két műszakos munkát. Jelenleg három szalagunk dolgozik emiatt egy műszakban. Mérlegelnünk kell: melyik jobb, ha egy műszakban dolgozik, vagy ha elmegy tőlünk a dolgozónk. Nem hozott eredményt A FÉKON kisújszállási gyárában 490 embert foglalkoztatnak, közülük 93 százalék a nő. Itt naponta — két műszak alatt — 3 ezer 500 férfi-, fiúinget, serdülő lányoknak megfelelő blúzt varrnak, ezeknek 40 százaléka exportra kerül. Ebben benne van a bérmunka is, amit egy passaud cégnek végeznek miár több esztendeje, összes termékükből átlagosan 3 százalék a II. osztályú, ami a belkereskedelem üzleteibe kerül. Itt is van szalag a gyesről visszakerülő nőknek — összesen húszán vannak —, de a lehetőség véges. A gyár vezetői, ha vissza akarják helyezni két műszakba az asszonyokat kezdődnek a viták, sőt van, aki otthagyja az üzemet és elsősorban nem kényelmi okok miatt. Vági János, a kisújszállási üzem vezetője mondja: — Naponta a létszám 10 százaléka hiányzik a munkából. Három esztendeje volt táppénzes felülvizsgálat a gyárban, de akkor sem találtak háromnál több olyan nőt, aki már dolgozhatott volna. Legtöbbször a beteg kisgyerek miatt maradnak otthon a fiatalasszonyok, hiszen dolgozóink közül százhatvanötnek van gyermeke, és két- százhatan vannak gyesen vagy szülési szabadságon. Ide tartozik, hogy ebben az üzemben a dolgozók teljesítménye elég alacsony. A nők csaknem 50 százaléka nem teljesíti a normát, vagyis 100 százalék alatt termel. Az üzemvezető szerint ennek részben az is oka, hogy a modellek gyorsan Változnak. Egy modellből mindössze 2000—2500 ing készül. De nem ez a döntő ok. — Sok fiatal lány dolgozik nálunk, — sorolja Vági János, — akinek odahaza nem kell elszámolniuk a fizetéssel. Hát nem is nagyon törik magukat. Tavaly négy embernek mondtunk föl, mert nem dolgozták végig rendesen a nyolc órát, sajnos ez ■ sem hozta meg a várt' eredményt. Így a keresetek között is nagy a különbség, van aki 1900 van aki 5 ezer forintot visz haza fizetéskor. És a fiatal lányokat általában otthon nem kérdezik meg a szülők, miért keresnek keveset. inkább még ők támogatták anyagilag őket. Valóban csak ez lenne az oka az alacsony teljesítménynek vagy van több is? (Folytatjuk!) Varga Viktória KÖVETKEZIK: Autóbuszon, vonaton Húsos húsvétunk lesz Az idén is arra számítanak a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szakemberei, hogy a háziasszonyok maguk akarják elkészíteni a családot jól tartó és vendégváró húsvéti ételek többségét. Hogy minden gazdasszony megtalálja, amit venni akar, 150 tonna marha- és sertés tőkehúst szállít az ünnepek előtti héten az ÁHV a megye üzleteibe. A szolnoki vágóhídon lassan megkezdődik a húsvét- ra szánt, nyershúsból készülő áruk gyártása is. A tervek szerint a locsolkodás ünnepéig 70 tonna különböző húskészítmény és 58 tonna füstöltáru jut el a boltokba. Várhatóan a sonkakedvelőknek sem lesz majd okuk panaszra: ebből a csemegéből 35 tonnányit szállít az üzletekbe az ÁHV. Együttműködés, több baromfi A naposcsibe-ellátás javítása és a költségek csökkentese érdekében a megyei Baromfikeltető Vállalat és a Szolnok és Vidéke Áfész tojástermelő szakcsoportot szervez. A termeléshez gondoskodnak nevelési technológiáról és a tenyész-, illetve árutojásokat visszavásárolják a szakcsoport tagjaitól. Akik élni kívánnak a lehetőséggel, az áfész felvásárlási főosztályán március 30-ig bővebb tájékoztatást is kaphatnak. Vetélkedő nemzet vagyunk — állítják sokan. Való igaz, egymást érik a szellemi versenyek a tévében, a rádióban, a művelődési otthonokban, a klubokban, a munkahelyeken, az iskolában. Őszintén szólva örülök ennek a „vetélkedőláznak”, mert mindegyik hasznos, mindegyik újabb ismeretek megszerzésére, következésképpen a műveltebb emberré válásra ösztönöz fiatalt és idősebbet. Egyet magam is szívesen figyelemmel kísérek. Ez pedig az a verseny- sorozat, amelyet a Vörös- kereszt megyei vezetősége rendez együtt a tanintézetekkel, az úttörőszervezetekkel immáron tíz esztendeje. Évről évre kora tavasszal az elsősegélynyújtó, a csecsemőgondozó tanfolyamokon tanultakról vetélkedőkön adnak számot a gyerekek. Az idén tavasz- szal aztán bővült a kör: az általános és kisegítő iskolák, a nevelőotthonok mellett bekapcsolódtak ebbe a középiskolások is. Hírlik, hogy az ötlet — a középfokú tanintézetekben is megszervezni az előbbi két tanfolyamot — nem a Vöröskereszt megyei vezetőségéé volt. A fiatalok maguk kezdeményezték, vállalva, hogy becsületesen felkészülnek, mert érdekli őket mindaz, amit ott tanulhatnak, és természetesen ők is szívesen adnak számot tudásukról egy megyei versenyen. Miért tartom különösen figyelemre méltónak ezeket az évről évre vetélkedővel záruló tanfolyamokat? Három szempontból is. Mindenekelőtt azért, mert olyan hasznos gyakorlati tudást szereznek a fiatalok, amelyeket azonnal használni tudnak, ha társaik vagy akár a felnőttek is, bajba kerülnek. Olyan gyakorlati tudásra tesznek szert, amelyet, majd ha családot alapítanak, különösén jól hasznosíthatnak. Figyelemre méltó abból a szempontból is, hogy bizonyos fokig a pályaválasztást is segítik ezek a tanfolyamok, vetélkedők. Mondják, hogy az általános iskolások közül szívesen jelentkeznek ezekre azok a gyerekek, akik egyébként tanulmányi versenyeken — matematika, fizika, irodalom — . nem nagyon jeleskednek. Tavaly Törökszentmiklósról öt kislány képviselte az egyik általános Iskolát a megyei versenyen, és közülük ketten ma az ápolónőképző hallgatói. Harmadsorban pedig valamit még megtanulnak ezek a gyerekek: milyen jó érzés másokért, önzetlenül tenni, másoknak segíteni gondban, bajban, bánatban. Tanulni maguk, ismerőseik és ma még ismeretlen emberek hasznára. V. V. ciálista Brigádja: „...örülünk, hogy akaratunk, s elképzelésünk egyezik az Önökével — mi is felajánlottunk egy kommunista műszakot. i..” Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna: „ .. .szocialista brigádjaink többsége csatlakozott az ENSZ felhívásához... az e célból szervezett kommunista műszak vagy egyéb esti túlórák bérét a vállalaton belüli fogyatékosok részére fogjuk felajánlani, a szocialista brigádok titkára ...” A Szabolcs -Szatmár megyei Zöldért szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán részt vevők: „... felhívásukat részeként kezeljük az immáron országossá vált szolidaritási akciónak, az ebben tanúsított együttérzés és cselekvés egységének . .. Vállalatunk 94 szocialista brigádjának tagjai a nyíregyházi almatároló tmk-műbely Zalka Máté Szocialista Brigádja felhívására januárban egynapi átlagkeresetüket ajánlották fel a mozgássérültek megsegítésére .. .” Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, Nagykanizsa: „Köszönjük a rokkantak segítése érdekében közzétett országos felhívásukat. Csatlakozásunkkal kapcsolatban szíves tudomásukra hozom, hogy szanki üzemünk „Pax” Szocialista Brigádja januárban felhívással fordult vállalatunk brigádközösségeihez. dolgozóihoz, amelyet kedvezően fogadtak; a felajánlások a dolgozók egyhavi alapkeresetének 2 százalékára vonatkoznak, a mozgássérültek javára ... Vállalatunk valamennyi dolgozója nevében sok sikert kívánok nemes kezdeményezésük eredményes lebonyolításához ... Trombitás István vezérigazgató”. Már locsolják a szombaton készült friss betont, és alapozzák a következő szakaszt. Csendes, derűs tavaszi hétköznap van. — rónai — Kezdeményezték a kunszentmártoniak Kommunista műszak a mozgássérültekért Betonpillérek hevernek a vasút mögötti „prérin”, ahová már az apró házak se nyúlnak ki, s a felvonulási épület közelében téglafalak merednek a napfénytől szikrázó magasba. A daru most pihen, ám alig húsz méternyire tőle a nagy gödör mélyén munkások szorgoskodnak. Március 21-e, a tavasz első napja, ráadásul szabad szombat is — ugyan mi hozta ki őket reggel? Németh Pál, a megyei Vizes Csatornamű Vállalat kunszentmártoni üzemvezetősége Széchenyi II. Szocialista Brigádjának vezetője magyarázza meg, hogy kommunista műszakban betonozzák az első ülepítő medencét. Kettő lesz itt, meg gépház, a központi épületben kap majd helyet a kapcsolószekrény és az iroda, a szociális helyiségek — mire a jövő esztendőben átadják a nagyközség régen hiányzó szennyvíztelepét. — Kezdeményezésünkre nemcsak a másik két szocialista brigád vállalkozott erre a műszakra teljes létszámban, üzemegységünk 63 dolgozójának mintegy 60 százaléka dolgozik ma a rokkantakért. Ki itt, ki a tisza- ugi szociális otthonnál1, ahol az ideiglenes vízmű gázle- vállasztójának alapja készül. A Hidrográf brigád oda indult kora reggel, meg a Szirom János brigád egy része. a többi tagja itt van velünk, a vidéki vízműkezelők meg a posztjukon. — Félnapos műszak? — Hétkor kezdtünk, és ledolgozzuk becsülettel a 8 órát. Velünk együtt ma az országban sokfelé azonos célért folyik a munka. — jegyzi meg a brigádvezető. Nem lábatlankodunfc tovább. a beszélgetés két nappal később folytatódik ... — A televízió január 25-i Ablak című műsorában közölte brigádjuk felhívását, mely az ország valamennyi szocialista brigádjához szólt. Miről is? — Tudjuk, hogy hazánkban nagyon sok szellemi és testi fogyatékos gyermek és felnőtt él. Ezeknek a betegeknek szeretnénk egy kicsit szebbé tenni az életét. Március 21-re 8 órás kommunista műszakot szervezünk, úgy gondoljuk, e nap munkabérével — melyet a fogyatékosok segítésére és egészség- ügyi gyermekotthonok korszerűsítésére ajánlunk fel — államunk egészségügyi szervezetének segítünk e nemes célokban előbbre lépni — ez volt a lényege. Kértük, hogy a csatlakozók üzemvezetőségünkhöz írjanak. Előkerül a brigádnapló, s a belehajtogatott levelek. A BVM kunszentmártoni gyárának tmk-s Gagarin és Kandó Kálmán Szocialista Brigádja jelezte, hogy ugyanazon a napon, azonos célt szolgálva ők is nyolcórás kommunista műszakot tartanak. A Fogtechnika Vállalat miskolci 6. számú laboratóriumának Széchenyi István nevét viselő Szakma Kiváló Szocialista Brigádja írta: „A legnagyobb őszinteséggel és humanitással üdvözöljük kezdeményezésüket. Mi tizenketten és a labor másik 4 szocialista brigádjának 50 tagja csatlakozva. fejenként 150—200 forintot kitevő munkabérét fizeti be a rokkantak javára”. A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat 6800 fős kollektívája a szocialista brigádvezetők küldöttértekezletén elfogadott ajánlás alapján ugyancsak március 21-én 8 órás kommunista műszakot tart. Az akcióból származó anyagi forrás jelentős részét a mozgássérültek megsegítésére ...” A Nagykőrösi konzervgyár Széchenyi SzoI- Két gyár példáján
