Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 24. ( Kommen-1 tárunk I Kettős kapcsolat Ito Maszajosi japán külügyminiszter az ame­rikai fővárosban tár­gyal. Washingtoni uta­zása ezúttal aligha mi­nősíthető egyszerű pro­tokolláris eseménynek, éppenséggel nem ru tin- látogatták. Miközben ugyanis mind Washing­tonban, mind Tokióban nemcsak hangsúlyozzák, hanem többé-kevés­bé komolyan gondolják, hogy a japán—amerikai viszony „rendkívüli je­lentőségű” — ez a vi­szony egyik oldalon sincs híján sértődésnek, sőt keserűségnek. A Washington és Tokió kapcsolatát terhelő két tényező a következő: 1. az Egyesült Államok ne­hezményezi, hogy Japán — szerinte — messze nem anyagi teherbíróké­pességének megfelelően költ fegyveres ereje fej­lesztésére; 2. egyre elvi­selhetetlenebb az ameri­kai nagyipar és kereske­delem számára a felkelő nap országának nyomasz­tó konkurenciája a vi­lágpiacon — és nem utol­sósorban az amerikai (!) piacon. Ami a második pon­tot illeti, a legújabb adatok önmagukért be­szélnek. Japán — elké­pesztő tény! — acél­gyártásban megelőzte a Nyugat óriását, az USA-it. Miivel 1980-ban két­milliód) japán kocsi kelt el az amerikai pia­con, az USA-ban óriási erők mozdultak meg az „állítsátok meg Japánt” követelésével bombázva a Fehér Házat és a tör­vényhozást. És mivel a monopóliumok óriási ha­tása a kongresszusra, a Fehér Házra közismert, mivel Washington ugyan­akkor valóban fontos­nak tartja „a japán kap­csolatot” — az amerikai vezetés azt reméli, hogy legfőbb külpolitikai kö­vetelésével segíthet a belpolitikai követelés ki­elégítésében. Magyarul: ha rákény­szeríti Tokiót a fegyver­kezési terhek brutális növelésére, tálán érezhe­tő mértékben meg­gyengül a japán ,,béke- iparágak” ereje — tehát konkurenciája is ... Szovjet—mongol páros a (Folytatás az 1. oldalról.) olyan feladatokat is tartal­maznak, amelyek közvetle­nül szolgálják a mongol népgazdaság érdekeit, más­részük, az Interkozmosz kö­zös kutatási programjának része, olyan feladatok meg­ismétlése, amelyeket már több ország űrhajósai végre­hajtottak. A tervek szerint például a szovjet—mongol expedíció tagjai ismét vizs­gálatokat végeznek a ma­gyar gyártmányú Balaton műszerrel is. Az újabb Interkozmosz-ex- pedíció résztvevői a tervek szerint a többiekhez hason­lóan valamivel több mint egy hetet töltenek a világűrben. A két űrhajósnak mintegy húsz kísérletet kell végre­hajtania, köztük van olyan is, amelyet első ízben a ma­gyar űrhajós végzett el: a Balaton műszerrel munkaké­pesség-vizsgálatot végeznek majd. Vlagyimir Dzsanibe- kov, aki a magyar—szovjet űrrepülés idején a második személyzet parancsnoka volt, megfelelően felkészült a kí­sérletre, jól ismeri a műszert, s a szovjet televízióban a mos­tani Interkozmosz-személy- zet felkészüléséről készített filmösszeállítás mutatta, hogy Gurragcsaa is alapo­san elsajátította annak hasz­nálatát. Lesznek olyan kísér­letek is, amelyeket a kubai, az NDK-beli és a lengyel űrhajósok kezdtek meg: az ismétlés célja az adatok gaz­dagítása, az összehasonlítás. Megérkezett a Szaljut űr­állomásra a szovjet—mongol űrexpedíció. Moszkvai idő szerint 19 óra 27 perckor a Szojuz—39 űrhajó összekap­csolódott az űrállomással. A szükséges ellenőrzések, a be­rendezések egybekapcsolása után a szovjet—mongol űr­utazás két résztvevője, Vla­gyimir Dzsanibekov és Zsug- derdemidijn Gurragcsaa át­szállt a Szaljutra, ahol az állandó személyzet két tagja, Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih őszinte örömmel, bajtársiassággal fogadta őket. Hz űrhajósok életrajza VLAGYIMIR DZSANIBE­KOV ezredest már jól isme­rik az űrkutatás iránt ér­deklődők: a nyolcadik Inter- kozmosz-expedíció parancs­noka 1978 januárjában Oleg Makarovval együtt hat na­pot töltött a világűrben, s űrhajóját, a Szojuz—27-et összekapcsolta a Szaljut—6 űrállomással. 1980-ban ő volt a szovjet—magyar űrexpedí­ció kijelölt második személy­zetének parancsnoka. Dzsanibekov 1942. május 13-án született a taskenti te­rületen fekvő Iszkandar te­lepülésen. 1965-ben végezte el a repülőtiszti iskolát, majd hosszabb ideig oktató volt a légierőknél. 1970 óta párttag, s ugyanebben az évben ke­rült az űrhajósok egységé­be. Felesége a Csillagváros­PHNOM PENH Vasérna/p reggel kerületi és körzeti tanácsválasztások kezdődtek a Kambodzsai Népköztársaság fővárosában. A szavazásra jogosultak (18 éves koruktól szavaznak, 21 évüktől választhatók) a fő­város tíz kerületében a vá­ros körüli, közigazgatásilag Phnom Penhez tartozó mezőgazdasági körzetben vá­lasztották ki a jelöltek kö­zül azokat, akik a .jövőben a kerületi, illetve a körzeti népi forradalmi bizottságok­ban a különféle tisztségeket betöltik. BAGDAD A vasárnap hetedik hó­napjába lépett iraki—iráni háború hadszintéri jelentései a harcok változatlan intenzi­tású folytatódásáról adtak hírt. összecsapásokról ér­keztek hírek a több, mint hat hónapja kialakult, az iraki határtól 10—80 kilomé­terre húzódó frontvonal több szakaszáról. A bagdadi ie- lentés szerint a középső fron­ton, Mehran körzetében az iraki erők előrenyomultak. Gilan-E-Gharb körzetében, a Bagdad—Teherán országúi­tól nem messze, valamint a déli fronton Susánguerp körzetében iráni csapatössze- vonásokat támadtak. MOSZKVA Kétnapos űrkutatási szim­póziumot rendez a Szovjet Tudományos Akadémia Moszkvában az első űrrepü­lés: Jurij Gagarin űrutazása közelgő 20. évfordulója al­kalmából. A szerdán kezdő­dő tudományos tanácsko­záson részt vesznek az űr­kutatás szovjet szakértőivel együtt a szocialista országok képviselői, az Interkozmosz- program keretében a világ­űrben járt űrhajósok, a szov­jet űrhajózás vezetői is, A szimpóziumra hétfőn Moszk­vába érkezett Farkas Berta­Hz EGK csúcsértekezlete Hollandjában Képünkön: Giscard d’Estaing francia elnök, Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár (középen) és Beatrix holland király­nő a közös piaci vezetők csoportjában világűrben ban dolgozik, két kislánya 12, illetve 7 éves. ZSUGDERDEMIDIJN GUR­RAGCSAA Mongólia első s a világ 101. űrhajósa, öt évvel fiatalabb parancsnokánál: 1947. december 5-én szüle­tett egy kis hegyi települé­sen, Rasantban, amely — mint mondta — a legrészle­tesebb térképeken sem sze­repel. A sajtóértekezleten sok szeretettel emlékezett szülőfalujára, ahol alig há­roméves korában először ült lóra, s ahova azóta is gyak­ran ellátogat, hiszen szülei ma is ott élnek. Gurragcsaa 1966-tól két évig az ulánbátori műszaki főiskolán tanult. 1968 óta ka­tona, 1971-ben töltött első ízben egy évet a Szovjet­unióban a Frunze Katonai Akadémia hallgatójaként. 1973-tól a Zsukovszkij Repü- lömérnöki Akadémia hall­gatója volt, 1977-ben szerzett diplomát. 1978 áprilisában érkezett Csillagvárosba, s az űrhajósok Gagarinról el­nevezett kiképzőközpontjá­ban elvégezte az Interkoz- mosz-expedíciókban részt vevő űrhajósok tanfolyamát. Az elmúlt három évet azonban nemcsak tanulással töltötte a mongol űrhajós. Szoros barátságot kötött szov­jet társaival, közös kirándu­lásokat szerveztek, moszkvai színházakba és múzeumokba jártak, s együtt ünnepelték a mongol és a szovjet ünne­peket. . Gurragcsaaval együtt há­rom éve Csillagvárosban él felesége is, aki tornatanárnő. Kisfiúk hároméves. lan, a Magyar Népköztársa­ság űrhajós pilótája is. KARACHI Hírüevnökségi jelentések szerint a pakisztáni katonai rezsim rendkívül kemény fellépésével megakadályozta, hogy az ellenzék által hét­főre meghirdetett országos tiltakozó mozgalom valóban országos méreteket öltsön. A hét végén a hatóságok az ellenzék több, mint 40 veze­tő személyiségét vették őri­zetbe, s az erőszakhullám hétfőn is folytatódott. Bár ezúttal „csak egy” ellenzéki vezetőt tartóztattak le, Khawaja Khairuddín — mint nyugati hírügynökségek jelentették — „a legmaga­sabb” volt az eddig letartóz­tatottak ranglistáján. Sze­mélyében a kilenc fő ellen­zéki pártot tömörítő, néhány héttel ezelőtt alakult moz­galom a Demokrácia Hely­reállításáért elnevezésű szervezet egyik vezetője ke­rült a letartóztatás sorsára. Hétfőn a kora délutáni órákban megkezdődött a hol­landiai Maastricht-ban az Európai Gazdasági Közösség ez évi első csúcsértekezlete. A résztvevőket, a francia köztársasági elnököt, a má­sik kilenc tagállam kormány­főjét és a tíz külügymi­nisztert előzőleg Beatrix holland királynő látta ven­dégül ebéden. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsága a társadalmi-politikai hely­zetről tárgyalt vasárnap Var­sóban. Megállapította, hogy az elmúlt napok eseményei nyomán az ország komoly veszély elé néz. Megzavarták mindazokat az eddigi ered­ményeket, amelyek a párt, az állam és minden józanul gondolkodó, felelősségteljes hazafias erő aktív tevékeny­sége nyomán születtek a tár­sadalmi feszültségek leküz­dése, az ország életének sta­bilizálása terén. Minden lengyel közös ér­deke, hogy mielőbb kiutat találjunk ebből a veszélyes helyzetből — hangsúlyozza a PB üléséről kiadott közle­mény, majd rámutat: A LEMP Politikai Bizott­sága leszögezi: a párt tevé­kenységének változatlan irányvonala az élet normali­zálására, a konfliktusoknak politikai eszközökkel, tár­gyalások és megállapodások, türelmes magyarázás és meg­győzés útján történő, a köz­véleményt figyelembe vevő rendezésre irányuló törekvés. Ennek az álláspontnak jelen­tős megnyilatkozása volt a miniszterelnöknek a kilenc­ven, dolgos napról szóló fel­A hétfő délutáni plenáris ülés napirendjén három-té­ma szerepelt: az EGK gaz­dasági és szociális helyzete, az Egyesült Államokkal és Japánnal fennálló kapcsola­tok kérdése és az észak— déli párbeszéd problémaköre. Mindhárom témát a bizott­ság jelentése alapján vitat­ták meg. hívása és a kormány tízpon­tos programja. Mindenfajta sztrájkakció abbahagyására van szükség. A társadalomnak, a párt­nak és az állami szerveknek ugyanis nyugalom kell, ez a szocialista megújulás ered­ményes folytatásának alap­vető előfeltétele. Minden len­gyel lelkiismeretes munkájá­ra van elengedhetetlenül szükség a súlyos gazdasági nehézségek leküzdésére, a mindennapi élet amúgy is mérhetetlenül megnöveke­dett terheinek enyhítéséhez. Ezt a célt kell szolgálnia a hatóságok, az .állami szervek energikus tevékenységének is. A sztrájkakcióktól való tar­tózkodásra szólította fel tag­jait a „Szolidaritás” szak- szervezet azt követően, hogy az országos egyeztető bizott­ság vezetői vasárnap Varsó­ban találkoztak a kormány képviselőivel. Ä felhívás nyomán a Var­sóban és környékén tevé­kenykedő mazowszei regio­nális „Szolidaritás” felfüg­gesztette a tegnapra meghir­detett figyelmeztető sztráj­kokat. Ez nem vonatkozik a sztrájkkészültségre, így az to­vább tart az egész ország­ban. Közlemény a LEMP PB üléséről BULGÁRIA - KONGRESSZUS ELŐTT (1.) Vízimalom, számítógép, atomerőmű A kozloduji atomerőmű harmadik reaktorához tartozó gene­rátoregység A múlt örökségét óvni- védeni minden bolgár szá­mára kötelesség. Sokszor hallottam ezt a testvéri szo­cialista országban járva. A bolgárok jól ismerik több, mint ezeréves történelmü­ket: megbecsülik értékeit, s a jelenre vonatkoztatható ta­nításait is számba veszik. Közép-Bulgáriában, a textil­iparáról nevezetes Gabrovó város közelében van Étere, ez a sajátos nemzeti emlék­hely. Az itteni gyorsvizű pa­takok energiáját évszázadok óta használja az ember gé­pei működtetésére. Etera völgyében esztergákat, posz­tókallót, sőt még szőnyeg­mosógépet is működtetnek a fából ácsolt elmés szerkeze­tek, bizonyítván: a bolgár iparosok a múlt századok­ban, a legsötétebb elnyomás közepette is értették a dol­gukat, képesek voltak újat alkotni. # * * Szófia szélén az autóút mellett modern betonépüle­tek emelkednek. Nagy üveg­ablakaik, a közöttük virágzó park láttán az ember isko­lának gondolná e komplexu­mot. Pedig gyár az. Igaz, ké­ményeiből nem árad füst az ég felé, s a gépek zaja sem hallatszik ki a csarnokok­ból. A szófiai Számítástech­nikai Üzem a bolgár elektro­nikai ipar egyik első és leg­fontosabb gyára. Húsz éve kezdődött itt el a munka, magyarázza a fiatal mérnök, aki végigvezet az üzemcsar­nokon. „Szovjet technológia alapján, szovjet licencia fel- használásával kezdtük — mondja —, a kapcsolat ma is fennáll, de kétirányú lett”. S büszkén sorolja, milyen berendezéseket szállítanak a gyárból a Szovjetunió és a többi szocialista ország piacaira. „Integrációs ipar” ez — magyarázzák. A KGST Egységes Számítógép Rend­szere ma elképzelhetetlen a bolgár számítógépek, köz­ponti processzorok, memó­riaegységek és más alkatré­szek nélkül. Ám a bolgár elektronika sem indulhatott volna fejlődésnek a szocia­lista országok segítsége nél­kül. A szófiai gyár fiatal üzem: az igazgató harmincöt körül lehet, hasonló korú a főmér­nök s a többi műszaki veze­tő. Az összeszerelést végző munkások többsége fiatal asszony és lány — könnyű, finom kezek kellenek a bo­nyolult szerkezetek összeállí­tásához. „A gyár azonban önmagában mit sem érne — figyelmeztet kísérőm, s a szomszédos épületre mutat —, az ott az IZOT tröszt ku­tatóintézete.” A modern elektronika e bulgáriai köz­pontjában kutatók és ter­melők egymás szomszédsá­gában, közös munkával ál­lítják elő új, magas színvo­nalú termékeiket. * * » Az elektronika csak egy az iparágok közül, igaz, a legdinamikusabbak közé tar­tozik. Hasonlóan fontos Bul­gária számára a gépgyártás, a járműipar, a hajóépítés is. Mindez természetesen ener­giát követel, és nem is ke­veset. Bulgária — a szocia­lista országok többségéhez hasonlóan — a Szovjetunió­tól kapja a szükséges kőolaj és földgáz túlnyomó részét. Az ország nem rendelkezik számottevő szénhidrogén-^ készlettel (bár az utóbbi években ígéretes kutatásokat folytattak a Fekete-tenger kontinentális talapzatában!). Így a fejlődésnek két útját látják. Először is arra töre­kednek, hogy az ország te­rületén nagy mennyiségben található, alacsony fűtőérté­kű barnaszénkészletet fel­tárják és hasznosítsák az erőművekben. A tervek sze­rint például az évtized vé­gére szenet ad a dobrudzsai medence első bányája. A másik út az atomé. Már ma áramot termel a Duna-parti Kozlodujnál épült erőmű, s 1985-re atomenergia bizto­sítja az ország villamosáram- szükségletének 30 százalékát. A század végére ez az arány 50 százalékos lesz. * * * Az eterai vízimalomtól hosszú út vezetett a kozlo­duji atomerőműig. Évtize­dek alatt évszázados utat tett meg az új, a szocialista Bulgária. A tervek továbbra is merészek: a testvéror­szág a világgazdasági re­cesszió éveiben is tovább­fejleszti iparát. A kongresz- szusi irányelvek szerint a most kezdődő nyolcadik öt­éves tervidőszakban az ipa­ri termelés 30—35 százalék­kal növekedik majd. A Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának doku­mentuma a mennyiségi nö­vekedés mellett a minőség javítására, a tudományos eredmények' fokozott haszno­sítására helyezi a hangsúlyt. A cél tehát a termelékeny­ség növelése. (Folytatjuk.) Miklós Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom