Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 21. EKommen-| Céljaink és terveink itáriink I közösek Pravda vezércikke a szocialista országok együttműködéséről Mr. Pipes tételei Vajon egy kormány- tisztviselő — kényes, fon­tos pozícióban — képvi­seli a kormányzatot vagy sem? A kérdés koránt­sem költői, amelyre nem szokás választ várni. El­lenkezőleg, a lehető leg­konkrétabb. Mégpedig a Pipes-ügy kapcsán. Richard Pipes, a wa­shingtoni Fehér Ház nem­zetbiztonsági részlegének vezető szovjet-szakértője a minap nem átallotta azt követelni a Szovjet­uniótól, hogy „rendsze­rét változtassa meg”, máskülönben „a háború elkerülhetetlen”. Vagyis Mr. Pipes tétele szerint amennyiben Moszkva nem mond le jelenlegi társadalmi és gazdasági rendszerének építéséről, s arról a politikáról, amely százmilliók szemében egy­értelmű az enyhülés és a leszerelés vívmányainak védelmével, akkor majd fegyverrel bírják rá állás­pontjának megváltoztatá­sára. Különben is, a je­les tisztviselő szerint az enyhülési politika már a múlté. S hogy még egy baklövéssel tetézze kiro­hanását a Szovjetunió el­len, Pipes alaposan meg­dorgálta az NSZK kül­ügyminiszterét is. Gen­scher ugyanis — Pipes szerint — „nyomást akar gyakorolni” az amerikai kormányra az új külpoli­tikai irányvonal megváilr toztatása céljából. Jókora botrányt kavar­tak a kijelentések. A Fe­hér Ház szóvivője elha­tárolta a kormányt Pipes szavaitól, Haig külügy­miniszter pedig sebtében levelet írt Bomba, hogy bocsánatot kérjen kollé­gájától. Persze nyilatkozatokkal és mosakodó levéllel alig­ha lehet pontot tenni a feltűnő ügy végére. Jó lenne, ha egyszer már a hivatalos Washington is félreérthetetlenül kinyil­vánítaná szándékát: haj­landó-e az1 enyhülés, a le­szerelés ügyében együtt­működni a világ nagyob­bik felével vagy sem? Ah­hoz ugyanis nem férhet kétség, hogy — bizonyos eltérő álláspontok és rész­kérdésekben fennálló né­zetkülönbségek ellenére — az emberiség túlnyomó többsége el akarja kerül­ni a harmadik világhábo­rút ki akar térni a nuk­leáris katasztrófa elől. Richard Pipes a kisebb­séghez tartozik. Azokhoz, akik szeretnék „a háború elkerülhetetlenségének” tételét rákényszeríteni az emberiségre. Olyan cso­portosulás tagja, amely a világ dolgait az ameri­kaiak szája íze szerint óhajtja rendezni. Nem csoda, hogy józanabb wa­shingtoni körökben akadt, aki egyszerűen ostobának minősítette Pipes néze­teit s jószerivel magát á szakértőt is. Ezzel per­sze semmi nincs elintéz­ve. Pipes és a vele azo­nos nézeteket vallók — sajnos maga az ameri­kai külügyminiszter: Alexander Haig is. leg­utóbb a képviselőházban — továbbra is ragaszkod­nak Washington „új po­litikai irányvonalához”. Ami nem egyéb, mint .szovjetellenes kirohaná­sokkal tarkított gorom­báskodások. Mint ilyenek aligha alkalmasak a vi­lág gondjainak közös erő­feszítéseken alapuló, tár­gyalásos megoldására, a kelet—nyugati kapcsola­tok ápolására és kölcsö­nös előnyökön nyugvó gyarapítására. Gyapay Dénes Az SZKP XXVI. kongresz- szusának munkája, a szocia­lista országok testvérpártjai­nak üdvözlő felszólalásai ta­núskodnak céljaink és terve­ink közösségéről, arról a megingathatatlan szándé­kunkról, hogy barátságun­kat, együttműködésünket, együttes- cselekvésünket to­vábbfejlesztjük — írja teg­napi vezércikkében a Prav­da. „Az építőmunkánkhoz szükséges külső feltételek biztosítására törekedve, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország aktív harcot vív a békéért, az enyhülés megszilárdulásáért. határo­zottan fellép az új háború veszélye ellen”. „Figyelemre fordulatot tette meg tegnap a néhány naipja ismét lakott Szaljut 6 űrállomás. Az űr­hajósoknak azonban kevés idejük volt „házi ünnepség­re”. Kovaljonok és Szavinih csütörtökön este ellenőrizte a Progressz 12 teherűrhajó­nak hz űrállomásról való le­választását. A két űrhajós tegnap is­mét vizsgálatokat, biológiai kísérleteket hajtott végre. Karel Van Miért, a Belgi­umi Flamand Szociálist* Párt elnöke a nyugat-euró­pai szocialista és szociálde­mokrata pártok párizsi érte­kezlete után nyilatkozatot adott a Le Soir című brüsz- szeli lapnak. Van Miért hangoztatta: „Ma inkább mint valaha, amerikai protektorátussá váltunk. Ügy kezelnek ben­nünket. mint hűbéreseket. Követelik fegyverzetünk mo­dernizálását anélkül, hogy felkészülhetnénk ennek a kérdésnek a megvitatására. Nem vagyunk szovjetbará­tok. de nem lehet szó arról, hogy engedjünk a NATO nyomásának. Addig, amíg nem kezdődnek meg a tény­leges tárgyalások és nincs megállapodás. nem jöhet számításiba, hogy határoz­zunk az amerikai rakéták te­lepítéséről. még akkor sem. ha túllépjük az 1982-as ha­táridőt”. A Flamand Szocialista Párt elnöke kijelentette: ja­vasolni kellene, hogy a Szov­jetunió állítsa le az SS—20- a.snak nevezett középhatótá­volságú rakétáinak rendszer­be állítását, a NATO pedig ne telepítsen Nyugat-Euró­pába új amerikai nukleáris fegyvereket. (Brezsnyev szovjet államfő ugyancsak moratóriumot javasolt az U.i fegyverek rendszerbeállítá­sára. 1 méltóak a szocializmus or­szágainak a gazdasági épí­tésben. az emberek életszín­vonalának emelése érdeké­ben elért eredményei”. „Az SZKP és a Többi testvéri párt irányt vesznek arra. hogy az előttük álló évtize­det a közösség országai in­tenzív termelési és tudomá­nyos-technikai együttműkö­dése fejlődésének időszakává tegyék”. „A közösség országai a holnapra vetett szilárd hit­tel léptek a nyolcvanas év­tizedbe” — állapította meg a vezércikk. Ezen országok né­melyikében a kitűzött célok elérésének útját a hamarosan sorrakerülő pártkongresszu­sok határozzák majd meg. Kovaljonok és Szavinih már egy hetet töltött a világűr­ben. s ez általában elég ah­hoz. hogy szervezetük alkal­mazkodjék a tartós súlyta­lanság körülményeihez. Az átállást mindketten jól visel­ték el. munkaképességük ki­tűnő s rövid idő alatt nem­csak a teherűrhajó ki- és be­rakodását végezték el, ha­nem a szükséges ellenőrzése­ket és alkatrészcseréket is. A Szocialista Internacioná- lé keretei között csütörtökön kezdtek tanácskozást a fon­tosabb nyugat-európai szo­cialista és szociáldemokrata pártok képviselői a konti­nens biztonságának kérdései­ről és a leszerelésről. MOSZKVA Tegnap délelőtt elutazott Moszkvából Bohuslav Chno- upek. a CSKP KB^ tagja. Csehszlovákia külügyminisz­tere. aki a szovjet kormány meghívására tett látogatást a Szovjetunióban. A repülőté­ren a vendéget Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügy­miniszter és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. PRÄGA Szlovákia Kommunista Pártjának, a CSKP területi szervezetének kongresszusa tegnap Pozsonyban megkezd­te munkáját. A háromnapos tanácskozás két héttel előzi meg Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XVI. kongresszusát, amelyet, ápri­lis 6-ra Prágába hívtak össze. A megnyitó ülésen Jozef Lenárt,. a CSKP KB elnökségének tagja, a szlovák KP KB első titkára terjesz­tette elő a beszámolót. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisztert Var­sóban fogadta Stanislaw Kania, a LEMP első titkára (Telefotó — KS) Kovaljonok és Szavinih munkaképessége kiváló A húszezredik föld körüli KAREL VAN MIÉRT „Amerikai protektorátussá váltunk” r f# iff „VALSAGIV AGRESSZÍV CÉLOKRA Az Indiai-óceánra való fo­kozott amerikai katonai be­hatolások és okozati összefüg­géseinek. az időbeli megter­vezés többnyire titkos rész­leteinek feltárása kulcsot ad annak megértéséhez, miféle manipulációs hadiárat előz­te meg a jelenlegi helyzet kialakulását. Drew Middle- ton. az ismert katonapolitikai szemleíró — a Pentagonnak a térséggel kapcsolatos táv­lati terveit elemezve — már több mint hat évvel ezelőtt jelezte: az Egyesült Államok hadügyminisztériumának szakértői szerint a közel-ke­leti olajért kiéleződő harc következtében az 'évtized vé­gére az USA globális straté­giai érdekeinek „fő iránya” a Perzsa-öbölre koncentráló­dik. A sah bukása A Nagy-Britanniától a 60- as években megszerzett ko- rall-szigétek (amelyeknek la­kosságát annakidején elűz­ték! (az amerikai hadászati tervezők (véleménye szerint a „legideálisabb” kiinduló pontot jelenthetik bármely, az óceáni övezetben végre­hajtandó hadműveletek lebo­nyolításához. Az itteni, több­száz millió dolláros költség­gel kiépített katonai objek­Akkoriban azonban, ami­kor, Middleton a jövő képét felfestette, még szilárdnak tűnt az iráni császárság a maiga több mint 400 ezer fő­nyi, amerikai fegyverekkel felszerelt és mintegy 40 ezer amerikai katonai tanácsadó­val „megtámogatott” hadere­jével. Mihelyt azonban ez a döntő jelentőségű hadászati ugródeszka . kicsúszott az óceánon túli olajmonopóliu­mok fába alól, egyszeriben megváltozott az egész erővi­szony-képlet. A több mint harminc éve meglévő bah- reini haditengerészeti tá­maszpont. vagy az ugyan­csak amerikai használatban álló és Omántól kapott ma- sirahi katonai bázis — noha ezék kulcsszerepet játszanak a Perzsa-öböl környékén — semmiképpen sem pótolhat­ták az Iránban elszenvedett súlyos veszteségeket. Át kel­lett tehát rendezni az egész stratégiai sakktáblát, hogy az Egyesült Államok a Zbig­niew Brzezinski volt nemzet­biztonsági főtanácsadó által kitalált „válságívtoen” bizto­síthassa a maga egyedural­mát. A már létező, vagy kiala­kulóban lévő katonai bázis­Diego Garcia éppen az Indiai-óceán mértani középpontjában helyezkedik el A felvétel több mint jelképes: Reza Pahlavi iráni sah 1979 februárjában végleg elhagyni kényszerült Teheránt láncolat egyik „íve” az In­diai-óceán nyugati felére — Ománra. Szomáliára és Ke­nyára — összpontosul. Észak­nyugatról kiegészíti ezt a Tö­rökországban, Egyiptomban, Izraelben és Szaud-Arábiá- ban létesített támaszponthá- lózat. keleti irányban pedig a Fülöp-szigeteki és az ausztráliai bázisok fedezik az erők el ő re von ásához szük­ségles tengeri útvonalakat. A térség mértani középpontjá­ban pedig ott van a Diego Garcia-i „közbeeső” katonai komplexum, amely napja­inkban kiemelkedően jelen­tős szerepet játszik a Penta­gon terveiben. A kulcsbázis: Diego-Garcia tumok — a hadászati B—52- es bombázók fogadására is megfelelő repülőtér. az atomtengeralatt járók és a. repülógépanyahajók kiszol­gálására alkalmassá tett ki­kötő. a hatalmas hírközpont és a fegyverraktárak egész sora -— különösen nagyjelen- tőségűek. Azonkívül, hogy lehetővé teszik az amerikai légierő és a haditengerészeti flotta felvonultatását, a szer­veződő „gyorshadtest” ope­ratív bevetését a térségben, más előnyökkel is kecsegtet­nek. Az itteni katonai bázi­sok módot adnak arra. hogy az amerikai hadihajók több hónapig az Indiai-óceánon tartózkodjanak és körülbelül egyharmadnyi idővel gyor­sabban ér jék el az óceán bár­mely pontját, mintha a Tá­vol-Keletről kellene ide ve­zényelni őket. És az sem mellékes szempont — lega­lább is a Pentagon nézőpont­jából —. hogy a sziget kör­zetében cirkáló atomtenger- alattiárók fedélzeti rakéta­atomfegyverei — 2500—4500 kilométeres hatótávoTsáeuk- kail — elérhetik az egész Kö­zel- és Közép-Keletet. Afri­ka keleti és Ázsia déli ré­szét. sőt a Szovjetunió egyes LAGOS Naponta harmincán hal­nak meg Lagosban a 18 nap­ja tartó orvossztrájk miatt — közölték nigériai illetéke­sek. Az egészségügyi« hatósá­gok nyomatékosan felszólí­tották a nigériai orvosszövet­séget. hogy szüntesse be a sztrájkot. BANGUI A Közép-afrikai Köztársa­ságban megtartott elnökvá­lasztásokon a szavazatok alig több. mint felének megnye­résével David Dacko eddigi államfő szerezte meg a győ­zelmet. BOGOTA A Kolumbiából érkező je­lentések szerint súlyos har­cok vannak az ország délj húszén az „M—19” gerilla­szervezet és a kormány csa­patai között. A harcok egy héttel ezelőtt kezdődtek, amikor a szervezet egyik cso­port ia elfoglalta Mocoa te­lepülését. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tegnap New Yorkban elítélte a libanoni jobboldali milíciákat a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-békefenn- tartó erők ellen hétfőn inté­zett támadás miatt. BEJRUT Az Asz-Szafir című bejrúti lap jelentése szerint már Ni­meri elnök nyilvános aján­lata előtt megkezdték több amerikai katonai támaszpont kiépítését Szudánban. TOKIÓ A japán parlament alsóhá- za tegnap egyhangúlag hatá­rozatot fogadott el a fegy­verexport tilalmáról, területeit is. Ilyen körülmények között — mint az APN egyik kato- na-nolitikai elemzésében ol­vashatjuk — a Szovjetunió nem is titkolt célzattal hasz­nál ia fel a maga haditenge­részeti flottájának erkölcsi erejét. Sz. Gorskov flotta- tengernagy. a szoviet hadi­tengerészeti erők főparancs­noka írja ..Az állam tengeri ereje” című művében, hogy a szoviet hadiflotta a béke és a népek barátsága szelle­mében ereiét veszi az impe­rializmus agresszív törekvé­seinek. fé'kentartia annak katonai kalandorkodását és ezzel hatékonv segítséget nyúlt a parti államok nem­zeti füeeet/lenségének védel­méhez. A Szovjetunió — el­lentétben az Egyesült Álla­mokkal — sohasem folyamo­dott és folyamodik erőszak­hoz. Jelenléte az Indiai-óce­ánon .(kizárólag a stabilitást, a térség államainak szuvere­nitását. területi sérthetetlen­ségét. az agresszív tervek meghiúsítását szolgálja. Serfőző László alezredes VÉGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom