Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

Szabad szombat Akárhogy is számoljuk, egyre több a szabad időnk. Évente az ötvenkét vasárnap­hoz huszonhat szabad szom­bat párosul, s ha ehhez hoz­zászámítjuk az évi szabad­ságok, a fizetett szabadság- napok számát, a fiatalabbak­nak legalább kilencven, a középkorosztálynak pedig száznál több pihenőnapja van. Ráadásul már tudjuk, hogy félévtől sok munkahe­lyen, 1982-től pedig minde­nütt ötnapos lesz a munka­hét! Ez további huszonhat szabad szombatot jelent, vagyis azt, hogy az esztendő háromszázhatvanöt napjából sokan alig kétszáznegyvenet töltenek a munkahelyükön. Egyre több idő jut a csalód­nak, a hasznos kikapcsoló­dásnak, a pihenésnek, a szó­rakozásnak. Valljuk meg, szükség is van rá. A fiatal családokban a gyerekek áhítják, hogy szüleik több időt töltsenek velük, hogy hétvégeken közös programo­kon együtt legyen a család. És a szülők tudják azt is: egy­re több indíték van arra is, hogy a családok odafigyelje­nek tanuló gyerekeikre, se­gítsék őket a tartalmas elő­készületben, a munkás fel­nőttkor megalapozásában. Kinek-kinek másért is jól jönnek a szabad szombatok. A munkában már jobban „el­használódott’ középkorúak, a negyven-ötven évesek nem­zedékének saját maga meg­újítására, újratermelésére egyre több időt kell fordíta­nia, hiszen az élet, a világ ezernyi változását nemcsak követni kell, értően alkal­mazni is a mindennapokon. Nem elég esténként elnyúl­ni a tévé képernyője előtt, időnként érdemes olvasni, színházba, moziba járni, tár­latokat nézni, múzeumba be­térni. S a szellemi fölfrissü- lés mellé a fizikai is szüksé­ges! Kirándulni, — az Al­földről eljutni a tiszta leve­gőjű hegyek vidékére, nyá­ron víz mellett tölteni hét­végeket, ha lehetséges, he­tet. heteket is. Márpedig mindehhez idő kell, s jó, hogy egyre több idő is áll az emberek rendelkezé­sére. Persze^ csak akkor, ha él a lehetőséggel, ha nem elégszik meg azzal, hogy a szabad szombatokat elfecsé­relje méltatlan módon, ha­szontalanul. Nem igaz, hogy elég lemenni a ház elébe, meghallgatni az „ügyeletes” hírnököket, s üldögélni kis- széken, vagy pádon a nyíló időben. Azt mondják, Magyaror­szág a szép lányok, a fáradt asszonyok országa. Nem biz­tos, hogy így igaz, bár sok háziasszony a szabad szom­batját — némelyek még a szabadságukat is — azzal töltik, hogy otthonukat taka­rítják, mossák, fényesítik fá­radhatatlanul, agyonfáradva. A rendre, tisztaságra persze szükség van, s akadhat, aki máskor nem tud elég időt szakítani rá, de sok háziasz- szony megszállott, önkínzó módon — és egyedül — ve­szi a vállára a házimunka minden terhét, nem csak a takarítást,’ de a főzést is a szűk konyhában, egy „mun­kás” ebéd bűvöletében« amely azonban úgysem pótolhatja egyedül az egész heti külön étkezését. Ha a család se kí­vánná ezt a vakbuzgó házi­asszonyoktól talán értelme­sebben lehetne közösen pi­henni, felüdülni. Ma szabad szombat van. A reggeli újságolvasás után ta­lán lehet még valamit „vál­toztatni” a két pihenőnap programján. • (SJ) Kádár János fogadta Taha Jassin Ramadhant Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székházában fogadta Taha Jassin Ramadhant. az Iraki Forradalmi Parancsno­ki Tanács tagját, az Iraki Köztársaság első miniszter­elnök-helyettesét. aki Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A szívé­lyes légkörű találkozón részt vett Lázár György. Jelen volt Gonda Lajos hazánk bagdadi és Ismail Hammudi Hussain, az Iraki Köztársa­ság budapesti nagykövete. A Parlament delegációs termében tegnap Lázár György és Taha Jassin Ra- madhan jelenlétében aláírták a magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó ve­gyes bizottságnak' az Iraki Köztársaság első miniszterel­nök-helyettese látogatásával egyidejűleg megtartott. 7. üléséről készült jegyzőköny­vét. Hivatalos látogatását befe­jezve délután elutazott Bu­dapestről Taha Jassin Ra- madhan. Az első miniszterel­nök-helyettessel együtt el­utaztak kíséretének szemé­lyiségei, köztük: Hassan Ali az Iraki Forradalmi Parancs­noki Tanács tagja, a ma­gyar—iraki gazdasági együtt­működési állandó vegyesbi- zottság társelnöke, kereske­delmi miniszter, dr. Taha Ibrahim Al-Abdullah terve­zési miniszter, Ahmad Hus­sain Al-Samarrae külügymi­niszter-helyettes. Az Iraki Köztársaság első miniszterelnök-helyettesét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György valamint Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter. Hoós János országos tervhivatali államtitkár és Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes búcsúztatta. Je­len volt Gonda Lajos és Is­mail Hammudi Hussain. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. Észrevételek üzemi ebédek ürügyén 3. oldal D szerkesztüség postájábél 4. oldal Filmjegyzet Álarc nélkül 5. oldal Végre kedvez az időjárás Pótolják az elmaradt szántást Rajtra készen a vetögépek Összefogás a tavaszi munkákban Más évekhez hasonlítva több a feladat az idei tavaszon. A megyében még mindig 15 ezer hektárnyi szántani való az elmúlt ősz csapadékos időjárásának, az idejekorán be­köszöntött télnek az öröksége. Hatezer hektárnyi ebből a rizstarló, a többi táblából a kukoricatörés, a cukorrépa­betakarítás elhúzódása miatt „fagytak ki” az ekék. A tavalyról áthúzódott szántás mielőbbi befejezése most az egyik legsürgetőbb tennivaló a mezőgazdasági nagyüzemekben, mert takar­mánygabona. cukorrépa, napraforgó kerül a még szántatlan táblákba. Ahol a talajviszonyok lehetővé te­szik. szinte az ekékkel egy időben megindulnak a határ­ban a vetőgépekkel is. Föld­ben a helye a tavaszi árpá­nak. a borsónak, hetek se tel­nek. és vetni kell sorjában a lucernát, a cukorrépát. A vetéstervekben eredetileg ütemezettnél — egyrészt mert ősszel nem volt rá le­hetőségük. másrészt a rosz- szul kelt. kipusztult táblák­ban is pótolni kell a kalászo­sokat — bizonyára nagyobb területen termelnek az idén takarmánygabonát a gazda­ságok. Csak rajtuk múlik, mert a nagyüzemek által ko­rábban igényelt, és el is szál­lított mennyiségen felül több mint 300 tonna árpavetőmag áll rendelkezésre a .Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalatnál. Nyílik az idő, sürget az idő! Nemcsak azért, mert sok az őszről áthúzódott munka, és mert a nyakun­kon a vetés. Tennivalóra tennivaló halmozódik, ahogy telnek a napok, a hetek. An­nak, hogy a soron következő — az őszi és a tavaszi veté­sű kultúrák fejlődésében, terméshozamaiban meghatá­rozó talajelőkészítési, vetési, tápanyagvisszapótlási és nö­vényápolási — munkákban ne legyen torlódás, fennaka­dás. a kora tavaszi jó mun­kaszervezés a záloga. Jólle­het, a műhelybelieknek sok bosszúságot okoz a Rába- traktorok. az IFA-gépkocsik. j az MTZ-család és néhány I erőgép felújítását hátráltató alkatrészhiány, a legfonto­sabb szántóföldi munkák sorrendjében gyorsítani kell a határban máris nélkülöz­hetetlen gépek kijavításának ütemét. Nyolcvan százalékát vé­gezték el eddig ennek a mun­kának a megye gazdaságai. Az öntöző agregátoroknak viszont alig 30 százalékát ja­vították ki. Mint a mezőgazdaságban annyiszor, — leginkább a kampánymunkák idején — ezúttal a tavaszi tennivalók kapcsán említett jó munka- szervezésre törekedve sem szabad „megrekedni” a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok saját portáin. Népgazdasági érdek, hogy túlnézve a „mezsgyén”, ke­ressék a nagyüzemek egymás segítésének lehetőségét. Nem állhatnak az erőgépek ott. ahol még szikkadni kell a földnek. Segíthetnek befejez­ni a szántást a szomszédok már szárazabb, magasabb fekvésű tábláiban. Ahol már sikerült földbe tenni a tava­sziakat a nagy munka vé­geztével. az árpa. a lucerna, a borsó vetését befejező gaz­daságok. nagy teljesítményű vetlőgépeik átcsoportosításá­val a környékbeli gazdasá­gokban is segíthetnek minél jobban kihasználni a nagyon várt tavasz minden óráját, napját. T. F. Megkezdték a községi tanács áj székhazának építését Abád- szalokon. A mintegy 13 millió forintos beruházás kivitelezési munkáit az EPSZER végzi Kora tavam*/ vadmér/mg Több mint 138 ezer fácán került a vadászok tarisznyájába Já kondícióban vannak az aprévadak A meteorológiai tavasz kö­zeledtével éled a természet, új erőre kap az apróvad- és az őzállomány a Tisza men­ti. a jászsági és a nagykun­sági területeken. Igaz. a tél rövidebb-hosszabb időre ke­gyetlen volt. de azért a mér­leg nyelve inkább a kedve­zőbb irányba tolódott. A hosszúra nyúlt őszi betaka­rítás következtében vissza­maradt szemek és a lábon álló kukoricatáblák bőséges eleséget nyújtottak az állo­mánynak. Tulajdonképpen ezzel is magyarázható, hogy az értékes vadak száma, az egyéb hátráltató körülmé­nyeket leszámítva nem csök­kent nagyobb mértékben. Mit mutatnak a kora tava­szi vadszámlálások adatai ? Az alföldi mezők kecses vad­jából. az őzből 11 és fél ezret számláltak, ami a korábbi­hoz képest kisebb fejlődésre utal. A mezeinyúl-állomány 87 ezerre, a fácánállomány 190 ezerre tehető. Fogolyból mindössze kilencezer dara­bot számláltak. A mezők szárnyasvadjainak „királyá­Szedik a hónapos retket a rákóczifalvi Rákóczi Tsz szajoii primőrkertészetében. Egy fél­hektáros alapterületű üvegház alól eddig 55 ezer csomót szállítottak a termelőszövetkezet boltjaiba és Szentesre, az ottani központú Korai Zöldségtermesztési Rendszer hűtőházába (Fotó: T. F.) ból”, a túzokból 315-,t vet­tek szemügyre, ötvenöttel többet, mint egy évvel ko­rábban. A vadászok persze annak örülnének, ha az állo­mánynövekedés szaporulat­ból adódna, de nem erről van szó. A túzokok ugyanis télen vándorolnak az egyik megye területéről a másikra, és jó­részt ebből adódik a pillanat­nyi népesebb állomány. Ahol fehér, hóval borított, hol fekete természet összes­ségében nem okozott csaló­dást a vadászoknak. A ter­melési mérleg adatai a kö­vetkezők: 1980-ban, tehát egy év alatt őzből 3370-et kaptak puskavégre. nyúíból — a korábban megcsappant állomány miatt — megköze­lítően három és fél ezret lőt­tek ki. Fácánból több mint 138 ezer került a vadászok „tarisznyájába”. Az élővad befogás is sikeres volt. 25 400 mezei nyúl at kerítettek ha­talmukba. Ez a szám persze nagvöbb is lehetett volna, de az importáló országokba be­köszöntött tartós, kemény tél miatt az üzletfelek nem fo­gadták a további kínálatot. Mindent egybevetve a me­gyei vadásztársaságok jó szezont zártak, és megala­pozták az 1981. évi sikereket is. Az abádszalóki keltető bá­zison most is szervezett mun­ka folvik. szakszerű előké­születeket tettek a fácánállo­mány mesterséges szaporítá­sára. Az új szezonban 260— 270 ezer naposcsibe kelteté­se a terv. Ebből 180—200 ezer a Szolnok megyei igényeket elégíti ki. a fennmaradó részt pedig a szomszédos me­gyékbe értékesítik. A mes­terséges telepen az első fá­cáncsibék május 5. körül lát­nak napvilágot. Mr. Pipes tételei (KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A 2. OLDALON.) Ara: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 68. szám, 1981. március 21., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom