Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

1981. MÁRCIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Verőfényes vasárnap délelőtt a földeken Nagyüzem a borsótáblán Robi a csomagtartóban I Keddi jegyzetünk"! Ajánlat a városlakóknak Örömmel nyugtáztam, hogy megkérdeznek, mi­előtt döntenek, mielőtt megkérnek, hogy vállal­jak társadalmi munkát a városban, ahol élek. Félreértés ne essék, nem vagyok meghatva, nem tartom különös megtisz­teltetésnek, hogy Szolnok felnőtt állampolgáraként, vagy akik dolgozó kol­lektívájának tagjaként javaslattal élhetek, vagy választhatok fizikai, szel­lemi erőnlétemnek leg­inkább megfelelő, test­re szabott társadalmi munkaajánlatok között munkahelyemen, lakásom környékén. Mondom, nem különös megtiszteltetésnek, ha­nem természetesnek tar­tom, hogy hetvenezred magammal megkaptam a beleszólás, a vélemény- nyilvánítás lehetőségét. A mód, ahogyan Szol­nok város Tanácsa és népfrontbizottsága eljut­tatta hozzám a tervét, az ajánlatukat, az érde­mel elsősorban figyel­met. Igen, mert látni benne a garanciát arra, hogy nemcsak kérik, fi­gyelembe js veszik vá­laszainkat, javaslatain­kat, megteremtik, meg­szervezik az objektív feltételeit a felajánlott munkának. Miről van szó konk­rétan? Egy sok ezer pél­dányban kinyomtatott füzetről, amelyet eljut­tatnak a tanácstagi, a népfrontkörzetekbe és a város valamennyi .mun­kahelyére. A füzetben felsorolták többek kö­zött azokat a parkokat, játszótereket, amelyek rendbetartásához folya­matos (!) rendbentartá- sához a környékbeli la­kók, iskolák, üzemek segítségét kérik. Külön fejezet tartalmazza azo­kat az üres, vagy néhol inkább szemétdombnak használt területeket, amelyeket tereprende­zéssel, füvesítéssel, fásí­tással parkokká, játszó­terekké, labdapályákká lehetne alakítani. Az el­hanyagolt autóbuszvárók és környékének folyama­tos tisztántartása is a ta­nács és a népfront aján­lataként szerepel a fü­zetben éppúgy, mint azoknak a járdáknak és utaknak a megépítése és felújítása, amelyeket a tanácstagi fogadóórákon, beszámolókon, a réteg­gyűléseken vagy a ta­nácsüléseken a szolno­kiak joggal sürgettek. A tanács egy külön, úgy­nevezett tanácstagi alap­ból az idén 2 millió fo­rintot biztosít anyagvá­sárlásra. A vízvezetékhá­lózat is bővíthető jó né­hány helyen a város­ban, ha az ott élők haj­landók segíteni. A városi tanács és a népfrontbizottság aján­lata bőséges választékot nyújt. De mindez csupán a kiindulási alap, amely javaslataink, ötleteink szerint változik majd. Nem kell mást tennünk, mint a füzetben megta­lálható külön kis lapra felírni, hogy az ajánlatok közül melyiket választ­juk, vagy az ajánlatok­tól függetlenül milyen más javaslatot vagy vál­lalást teszünk. — k — Országgyűlési bizottságok ülésén Napirenden a külgazdasági egyensúly Hajnali fagyokkal, reggeli ködökkel vissza-visszaköszön még a tél, de napközben több órás verőfény, a házak előtti árkok partján füstölgő falevélkupacok biztatnak: visszavonhatatlanul itt a ta­vasz, beköszöntött a jó idő. Egyik napról a másikra be­népesült a határ is, a hét végén már sokhelyütt ekék vasán, vetőgépek csarosz- lyáin csillant a márciusi nap. Tiszaföldváron, a Lenin Tsz Guba-dűlő melletti ki- lencvenhét hektáros táblájá­ban vasárnap már reggel hétkor teljes volt a nagy­üzem. Két Rába-Steiger és négy MTZ vontatta vetőgép pásztázza a földet. — így haladunk a leg­gyorsabban a borsóvetéssel — magyarázta Varga János ágazatvezető. — A Rábák a kombinátorral elkészítik a magágyat, egyúttal bedolgoz­zák a talajba a gyomirtó­szert Közvetlenül mögöttük már vethetnek is a Lajta— 32-esek. Pénteken kezdtük ül­tetni a vetőmagnakvaló bor­sót, éppen most néztem, hogy az elsőnek bevetett táblák­ban már repeszti a csíra a magot. A fémzárolt zsákokkal teli pótkocsihoz éppen „tankolni” jött az egyik vetőgéppel Gön- cző Károly traktoros. — A 422 hektárnyi borsó vetésének felével megleszünk estig, — bizonygatta, — ha az eső be nem ver bennün­ket a határból. Körmünkre égett a vetés, nehezen tava- szodik. Emlékszem olyan esztendőre, amikor így már­cius derekán már nem győz­tük riogatni a vadgerléket, meg a házi galambokat, hogy ki ne csipkedjék a kikelt borsót a kert végén. Ezzel a vasárnappal megkezdődtek a dolgos hétvégék. A hétközna­pokat — a vasárnapokkal egybeszakasztó nagy munká­ban észre se vesszük majd, hogy mikor fordul nyárba a tavasz... Állami gazdaságban, külö­nösen olyan jól gépesített­ben, mint a hékii, ritka lát­vány együtt' hatvan-hetven ember a határban, különösen vasárnap. Délelőtt kilencre Tarr Ferenc főkönyvelő mér a harmadik vödör fokhagy­magerezdet duggatta • el a harminc centi sorközzel hú­zott barázdákba. — Személyenként és eltar­tottakként 300 négyszögöl Il­letményföldet választhatnak maguknak a dolgozóink, — sorolta — ki közös- vagy részművelésű kukorica, ki cseresznyepaprika-, cukorré­pa vagy fokhagymatermesz- tésre. Mindenkinek akadt segít­sége a hagymatáblán, László Gézának, a gazdaság takar- mányosának is. Középiskolás nagylánya a vasárnap dél­előtti kajakedzés helyett ül­tette a dughagymát. — Fölér ez a térdeplés, hajlongás két edzéssel is,— egyenesedett fel Mariann. — Nagyon nem akarok elma­radni az apu mögött, mit szólnának a többiek. A kajak várhat, azt mondják, a hagy­maültetés nem. Anyuval együtt jobban haladunk majd. Munka után,, fél tíz körül ki­jön ő is. Tudja, tejházkeze- lő itt a gazdaságban, és ezen a vasárnapon őrá esett a sor a tehenészeti telepen. Lászlóék úgy számolták, az illetményföld hasznosításá­nak sokféle lehetősége kö­zül a fokhagymatermesztés látszik legkifizetődőbbnek. — Hétezerbe került — vet­te sorra — az egy mázsa dug- hagyma. Ezer forintnál nem lesz több a mezei leltár sze­rint a kiszórt szervestrágya. a peronoszpóra elleni repülő- génes permetezés rámeső költsége. Azt mondják a nö­vénytermesztők, egy tonna hagymának teremnie kell a háromszáz négyszögölön. Az első osztályú termés felvá­sárlása kilónként huszon­nyolc, a másodosztályúra 20 forintos árban szerződtünk az áfésszel. Szóval kell, hogy legyen rajta tisztán legalább 18—20 ezer forint hasznom. Dél elmúlt már, de még nem gondoltak az ebéddel Kovács Jánosék, akiknek a csörgőföldi szőlőtáblája mel­lett álltunk meg Cibakháza határában. A Vörös Csillag Tsz dinnyekertészét, felesé­gét és két fiát is ki csalogat­ta a jó idő a tőkék, a gyü­mölcsfák közé. — Délelőtt végeztem a szőlő- meg a fametszéssel, az asszony a srácokkal ki­hord ta a venyigét, a gallyat. A permetezéssel is hamar megleszek, ahhoz keverem éppen a Neopolt. Háztáji szőlő ez a hatszóz négyszög­öl. öreg tőkék, de tavaly 11 mázsa szőlőt adtam el, meg három hektó borom is lett. Nem is akármilyen, ha Ci­hákon megkeresnek, jó szív­vel megkínálom magukat / Az idősebb fiú közben elő­Hűszezer forint jövedelem­re számítanak az illetmény­földön termő* fokhagymából Arany, ezüst Kedves a vevő, kedves az eladó Az ékszerbolt előtt manap­ság nem ritkaság, hogy sor áll. Részben a bolt területe is magyarázza ezt. részben a becses, értékes áru vonzere­je. Az arany, az ékszer, úgy látszik, soha nem megy ki a divatból. — Csak a fazonja — mond­ja Vámos Lászlóné. az Óra- Ékszerkereskedelmi Vállalat szolnoki. 139-es boltjának vezetője. — Ezért nem ritka, hogy valaki behozza régi ék­szereit. s mi szívesen vállal­juk. hogy újat készíttetünk belőle. Olyan tormát, amit most szívesen hordanak. — Persze az se bai. ha azért hozta be a régi éksze­reket. mert el akarja adni 1. . — Nem bizony — nevet. — az az igazság, szívesen vásá­roljuk az aranyat, ezüstöt. Kevés van belőle, s a régi­ből újat csinálnak, amiért aztán áll a sor a bolt előtt. — Sok aranyat, ezüstöt vesznek? — Kis tételben elég sokat. Ne kérje, hogy viszonyítsak hányszorosa például az idei a tíz év előtti forgalomnak, mert nem is tudnék. Az árak ugyanis állandóan 'változnak. Csak az idén a mai napig háromszor változott az arany s az ezüst ára. Követjük a vi­lágpiaci mozgást, ez érthető, úay gondolom. — Mennyit adnak most az arany grammjáért? — Nem ilyen egyszerű. A karátok szerint is változó az ár; s aszerilnt is. fazonban vesszük vagy törtként, A cibaki szőlősgazda, Kovács János is kihasználta a verő­fényes vasárnapot ráncigálta a gazda Skodájá­nak csomagtartójából a ne­gyedik „segítőtársat”, a Robi —50-et. Két hete vásárolta a sokat tudó motoros kapót Kovács János Tiszaföldvái- ron, az AGROKER kiállítá­sán. — Nagyon megérte a 13 ezen- 600 forintot. Azelőtt két- három órát), munkaidő után, mindig kapálással töltöttünk a családdal. Ezzel a masiná­val fél nap alatt bekapálom a hatszáz négyszögölt. Igyek­szem most is, mert nagyon borong a Tisza felől. Márpe­dig rendbe kell tennünk ma a szőlőt, ezentúl szűkiben le­szünk az időnek. A jövő hét­től a melegágykészítéssel, a palánfaneveléssel nekünk, dinnyéseknek is megkezdődik a szezon. — A fazon azt jelenti, hogy a formáját is fizetik, tehát nem beolvasztásra, újra ké­szítésre? — Igen és ezen sók a vita. Hiába ép egy gyűrű, ha na­igyon megkopott már, vagy olyan a formája, amit most nem húzna szívesen az ujjú­ra senki, ilyenkor tört aranyba számítjuk az árát. És tegyük hozzá, az is csak tört aranyként vásárolható, amin nincs belföldi fémjel­zés, ha csak nem hitelesítet­ték a magyar hatóságok. — Tehát, az ár? — A 14 karátos törtarany grammja most 266, a 18 ka­rátosé 341, a 22 karátosé 416, a fog-aranyhídé 355 . forint grammonként. A fazonban megvásárolható 18 karátos karikagyűrű grammja kes­keny gyűrű esetében 450— 650 forint a használtság- tól függően, a 14 karátosé 395—360 forint. — Kérem, néha elgondol­kozom. mennyi karikagyűrűt ?dnak el az emberek, szinte . .karikás” felvásárlásaink vannak — ezt már Debrecze- niné. Szószhalmi Éva. a BÁV zálogházi fiókvezetője mond-* A Mongol Forradalmi Népi Hadsereg köszöntése Ünnepi gyűlés Szolnokon A Mongol Forradalmi Népi Hadsereg megalakulásának 60. évfordulóját köszöntötték tegnap Szolnokon, a repülő­téri helyőrségi művelődési otthonban. Az ünnepségen részt vett Badamtarin Baldo, a Mongol Népköztársaság budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, Pa- csek József altábornagy, Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára, Ulveczki Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese, a Honvédelmi Minisztérium, a Külügymi­nisztérium, a társfegyveres erők és testületek, és a vál­lalatok több képviselője. Brassói Tivadar vezérőr­nagy, a Killián György Re­pülő Műszaki Főiskola pa­rancsnokának megnyitó sza­vai után Rull Nándor alez­redes tartott ünnepi beszé­det. Elismerő szavakkal em­lékezett a fiatal mongol né­pi hadsereg első nagy erő­próbájáról, a kínaiak által megszállt, kulcsfontosságú Kjahta város elfoglalásáról. E győzelem emlékére már­cius 18. lett a mongol nép­hadsereg napja. A fiatal mongol néphadsereg — a Vörös Hadsereg segítségül érkezett alakulatával együtt harcolva — megsemmisítet­te a fehérgárdistákat és ki­űzte hazájából a kínai meg­szállókat. 1921. július 8-án bevonult a fővárosba. Három nap múlva kihirdették a né­pi forradalom győzelmét. Nem sokkal később, 1924 novemberében kikiáltották a Mongol Népköztársaságot. Az ünnepi beszéd után Badamtarin Baldo nagykövet emelkedett szólásra. Hazája fejlődésének ismertetése mel­lett nagy teret szentelt a Mongol Népköztársaság és a szocialista tábor sokoldalú együttműködésének, testvéri barátságának. Az ünnepi gyűlés az In- ternacionálé hangjaival zá­rult. ja. Szolnokon két helyen, a föntebb említett óra-ékszer- boltban. valamint a záloghá­zi fiókban vesznek nemesfé­meket. A két bolt havi fel­vásárlása a fél millió forint körül van átlagosan. Vannak persze forgalmasabb és sze­rényebb hónapok is. — Egy évvel ezelőtt, ami­kor a rádió is sokat beszélt a nemesfém világpiaci árvál­tozásról. akkor volt a legna­gyobb a forgalom is. Példá­ul a tört ezüst grammjáért 30 forintot adtunk, az ara­nyat karaténként változó áron 800—1000 forintért vet­tük. Az ezüst most 10, az arany grammja kb (a már részletezettek szerint) 500— 600 forint. •— Mj a tapasztalat? Az áringadozás ellenére is sokan adják el megunt, vagy túlsá­gosan régi fazonú ékszerei­ket? — Igen. rengetegen adnak el. főleg aranyat. Mindkét boltban azt mond- iák: várják is a kedves — eladókat, legalább olyan szí­vesen. mint a vevőket. — sj — A külgazdasági egyensúly­ba! összefüggő gazdaságpo­litikai kérdéseket vitatott meg tegnap a Parlamentben tartott együttes ülésén az or­szággyűlés kereskedelmi, va­lamint terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferenc- né. az országgyűlés alelnöke. Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter a képvise­lőknek adott tájékoztatóiá­ban emlékeztetett arra, hogy a nem rubel elszámolású ke­reskedelmi mérleg évieken át növekvő hiányának meg­szüntetésére 1979-ben a gaz­daságirányításban céltudatos és átfogó intézkedések tör­téntek. Javult a vállalati munka, s erősödtek a gaz­dálkodásban a tervszerű fej­lődést elősegítő pozitív ele­mek. A VI. ötéves népgazdasági terv legfontosabb célja az egyensúlyi! helyzet — ezen belül — a nem rubel elszá­molású kereskedelmi mérleg további javítása. Ennek meg­alapozásához alapvetően nö­velni kell a népgazdaság ha­tékonyságát. Az 1980. évi új ár- és pénzügyi szabályozó rendszer is ezt a célt szol­gálja, rosszabbodó külpiaci feltételek között, mindenek­előtt a gazdaságos export di­namikus bővítését állítva a középpontba. A szabályozó rendszer a termelő és a kül­kereskedelmi vállalatok együttműködésének. piaci munkáiénak folyamatos fej­lesztését kívánja elősegíteni. A felszólalók elismeréssel szólták a javuló értékesítési munkáról, a termelők és a külkereskedők mind eredmé­nyesebb együttműködéséről. Havasi Béla (Borsod megye), az ioari erőfeszítéseket mél­tatta. példaként említve, hogy a borsodi üzemek — el­sősorban a vegyipari és a ko­hászati erőfeszítéseknek kö­szönhetően — az V. ötéves tervidőszakban megdupláz­ták a nem rubel elszámolású exportjukat. A jobb munká­hoz az ösztönzés és a készség szinte mindenütt adott, ám az irányvételhez gyákran hi­ányzik a megfelelő informá­ció — erről beszélt Hajmer Imre (Komárom megye). A kellő tájékoztatás hiánya mi­att elsősorban a kis- és a kö­zépüzemek vezetőinek fáj a feje, jóllehet a minisztérium — ahogyan az ülésen is el­hangzott — rendszeresen jel­zi a külpiaci változásokat, a várható tendenciákat. Persze a mit, hol. hogyan kérdésre adott válasz ideha­za sem mindig az ésszerűség iegyében dől el. Nincs János (Fejér megye), elmondotta például, hogy a kohászatban használatos emulziós anya­got eddig hígítottan impor­tálták. tehát a vizet is meg­vásárolták. Hosszú évek után nemrégiben derült fény arra, hogy Magyarországon is léte­zik emulziós üzem. elég tehát a koncentrátumot megvásá­rolni ... Andrikő Miklós (Szolnok megye) arról érdek­lődött. miként kamatozik a 45 milliard forint körüli ex- portfeilesztő hitel. Veress Pé­ter válasza: 1980-ban 800 millió dollárt lehetett így rá­írni a bevétel számlájára, s a vállalatok 70—75 százalék­ban elérték a kitűzött fej­lesztési célt. Az egyenleg te­hát egészében véve jó. A tanácskozáson — ame­lyen Bognár József és Nyers Rezső elnökölt — a képvise­lők állásfoglalást fogadtak el, A két bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar népgazdaság­nak fontos érdeke a KffiST- kapcsolatok intenzív feilesz- tése. ugyancsak kívánatos a feilődő és a fedett tőkés or­szágokkal meglévő kereske­delmi forgalom és gazdasági együttműködés bővítése. T. F. Mérlegen két gyűrű. Súlyuk „csekély”, 48 gramm. Egy szoba­bútort adnának az árán, ha fazonba megvennék ... Fotó: N. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom