Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 17. Március 22-ig tart Megkezdődött a magyar nyelv hete Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében tartott ünnepséggel megkezdődött a 15. magyar nyelv hetének rendezvénysorozata. Benkő Lóránd akadémikus köszöntő szavait követően Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köziponti Bizottság titkára nyitotta meg a magyar nyelv hetét. Beszédében hangsúlyozta: — Anyanyelvűnk ügye mindannyiunkké, akik azon fáradozunk, hogy népünk a társadalmi fejlettség magasabb szintjére emelkedjék. Közügyről van tehát szó, s e közös ügy az anyanyelvi műveltség emelése. A cél az, hogy a magunk módján és eszközeivel növeljük a kimondott vagy leírt szó hatalmát, elősegítsük, hogy a szavaknak mindig legyen értelme. a beszédnek tartalma és meggyőző ereje. Anyanyelvűnk — ha őszintén és jól használjuk — közelebb hozza egymáshoz az embereket, tehát közösséget formáló erő. s ugyanakkor fontos közéleti tényező is: a társadalmi méretű tanácskozások, a szocialista demokrácia gyakorlati érvényesülésének nélkülözhetetlen eszköze. — E közös felelősség, s az ebből adódó közös feladatok adnak értelmet annak, hogy évente egyszer, idén már tizenötödször. megrendezzük a magyar nyelv hetét, s ezáltal is felhívjuk a figyelmet a még megoldatlan feladatokra, s a mindennapi, fáradhatatlan munka nélkülözhetetlenségére. Azt akarjuk elérni, hogy nálunk a nyelv- művelés ne csak néhány lelkes ember személyes ügye legyen, hanem egész közéle-, tünkben kapja meg az őt megillető rangot. És ki akarjuk fejezni azt az elismerést is, amit e fontos társadalmi ügy előmozdítói méltán megérdemelnek — mondotta Óvári Miklós. A megnyitó után Illyés Gyula Kossuth-díjas író méltatta a nyelvművelés terén az elmúlt fél évszázadban elért eredményeket, majd a nyelvészet neves képviselői, irodalomkutatói tartottak előadást. Éder Zoltán a társadalmi! kapcsolatteremtés nyelvi formáiról és lehetőségeiről szólt, majd Grétsy László a társadalmi átalakulás okozta nyelvi átrétege- ződést vizsgálta a nyelvművelő szemével. Hankiss Ele- tmér viselkedéskultúránk — alulnézetben című értekezését követően Károly Sándor. Lőrincze Laios. Deme László és Szépe György korstílus érvényesüléséről, az irodalmi és a köznyelv stílusáról, az anyanyelv és a haza'fiság kapcsolatáról, valamint a nyelvi műveltség modelljéről tartottak előadást. A március 22-ig tartó magyar nvelv hete programiában 212 előadás hangzik él Budapest 132 intézményében. Szolnokon Középiskolások tanulmányi versenye Megkezdődött az országos középiskolai tanulmányi verseny megyei fordulója. A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban tegnap délelőtt — miként az ország valamennyi megyei versenyén — fizikából mérték össze tudásukat a diákok központi feladatsor alapján. A március 25-ig tartó fordulóban az iskolai versenyek legjobbjai kémiából, biológiából, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, földrajzból és politikai gazdaságtanból „vizsgáznak” felkészültségükből, küzdenek a továbbjutásért. Az idegennyelvi — orosz, angol, németi — versenyeket már korábban megtartották. Az idei tanulmányi versenyre az idén az iskolai fordulót is számítva a megye csaknem kétezer diákja nevezett be. Százötven dolgozat született, hatvan pályamű készült el magyar nyelv és irodalomból, történelemből, földrajzból, valamint politikai gazdaságtanból. A tegnap kezdődött megyei fordulón pedig a nyolc tantárgyból kilencvenkilenc főként gimnazista méri össze tudását. Az iskolák közül a legtöbb tanuló, — huszonhat — a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból érkezett, a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumból tizennégyen versenyeznek, míg a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium, valamint a kisújszállási Móricz Zsig- mcxnd Gimnázium és Szak- középiskola kilenc-kilenc diákkal képviselteti magát. Az országos versenyre áprilisban kerül sor, s a hagyományoknak megfelelően az első tíz helyezettnek nem kell az adott tárgyból felvételi vizsgát tennie az egyetemeken, főiskolákon. Jászberényben Zenei rendezvények a Bartók-évfordulón Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag zenei programot állított össze a jászberényi Pa- lolásy János Zeneiskola. A zeneiskola tanárai és növendékei több emlékhangversenyt tartanak a városban, illetve a jászberényi járás községeiben. Március 23-án a jászkiséri. április 22- én a jászárokszállási művelődési házban lépnek pódiumra. a jászberényi Déryné Művelődési Központ közönsége pedig április 23-án tapsolhat a zeneiskola tanári hangversenyének. A zeneiskola a jászberényi Kókai László úttörőházzal közösen rendezi meg március 19-én az általános iskolák Bartókvetélkedőjét, s ugyancsak megrendezi a zeneiskolák számára kiírt Bartók-emlék- verseny győzteseinek dísz- hangversenyét is március 30-án a Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Házában. A rendezvénvsorozat kiemelkedő eseményének ígérkezik a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a zeneiskola Bartók -hangversenye március 2ő-én. Ugyancsak a Bartók- centenárium tiszteletére rendezték meg március 13-án .Jászberényben, a Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Házában Lux Erika zongora- művész és Kürti Papp László előadóművész. Bartók és a ragadozók című emlékműsorát, Játék minden mennyiségben Irodalmi színpadok seregszemléié Tiszaföldváron - Zenei bemutatók Szolnokon és Tőrökszentmiklóson Igazi fesztiválhangulatban találkoztak és mutatkoztak be hétvégén a megye közép- iskolás diákszínjátszói a tü- szaföldvári művelődési házban. Először nem a megye- székhelyen, a hasonló jellegű bemutatók sorában, hanem a diákszínjátszás egyik vidéki fellegvárában. A két nap alatt mindvégig telt ház előtt nagy kedvvel léptek egymás után színre az együttesek — volt, kinek játszani! — szám szerint huszonhármán. S alighanem az eddigi legnépesebb megyei seregszemlén üdvözölhettük a mozgalom legkülönbözőbb törekvéseit. Képviselve volt a hagyományos oratórikus műfaj, — a házigazda Hajnóczy gimnázium színpada Juhász Ferenc Anyám című költeményét szólaltatta meg magas hőfokon, aranyérmet kaptak, — színpadi művek színházszerű megjelenítése — az újszászi diákok rokonszenves líraiságga] tolmácsolták Vörösmarty Csongor és Tündéjét, szintén aranyérmesek, és ide sorolható a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium produkciója, Moliére Kényeskedők című vígjátékának vérbő humorú megjelenítése, ők is aranyérmesek. De jelen volt a vaskos tréfálkozást is megengedő, sőt feltételező komédiázás is, például a szolnoki 605-ös szakmunkásképző játékában, akik sok-sok ötlettel és igen ízesen adták elő Petőfi A helység kalapócsá-t. Szintén aranyérmet kaptak. Nyoma sem volt a kétnapos bemutatón a komolykodó fennköltségnek, a diákok szélesen áradó jó kedve vitte a prímet a tiszaföldvári találkozón. Humorra éhesen „állították” színpadra többen is az iskolai élet, életük fonákságait, s játszottak el felnőttekhez méltó gondolatokkal. Itt mintha csak saját hullámhosszára kapcsolt volna igazán a diáikszínjátszás. Markáns, kemény hangjukkal külön is felhívták a figyelmet magukra a karcagi mezőgazdasági szakközépiskolások az ideális és a valóságos iskolai kép bátor szembesítésével, politikus megközelítésben. (Ezüstérmesek.) Eb-ben a kategóriában aratott elismerést a Verseghy Gimnázium igen mulatságos krimiparódiája is, illetve annak szellemes gúnyrajza, hogy miként „mámorosodik meg” a diákképzelet a divatos bűnügyi történetek olvasásától. Igen tudatos, kidolgozott előadásukat aranyéremmel ismerte el a zsűri. Az irodalommal való bensőbb kapcsolat keresésének szándéka is jólesően volt tapasztalható nem egy csoport munkájában, mégha olykor a színpadi megjelenítésben akadt is további csiszolandó. A túrkevéi gimnázium és szakközépiskola Nagy László- összeállítást hozott, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola Bums-versekből állította össze szerelmi témájú játékát. A tiszafürediek Arisz- tofanésszei léptek színre, — mindez egyaránt tükrözi a helyes szándékot, az élményszerű irodalmi nevelés szándékának jótékony hatását az együttesek életében, és nyilván a környezetükre gyakorolt hatásban is. A már említetteken kívül aranyérmet nyert felszabadultan komé- diázó játékáért a kunszentmártoni gimnázium irodalmi színpada Ezen -kívül négy együttes ezüst oklevéllel, hét bronzzal és további hat oklevéllel távozott a tanulságosan élményes találkozóról, amelynek házigazda-szerepét példásan látta el a tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium, bizonyítván a diákszínját- szó-mozgalomért vállalt önzetlen áldozatkészségüket. * * * Szolnokon, a Tiszaparti Gimnáziumban szombaton délután a szólóénekesek, duók, triók, kvartettek és kvintettek bemutatóját rendezték meg. A népes mezőnyben több kiemelkedő produkció is született A zsűri aranyokleveles minősítését tizenegy, ezüsitokleveles minősítését tizenhét, bronzokleveles minősítését pedig tizenkét szólista, illetve duó, trió, kvartett és kvintett vehette át. Tőrökszentmiklóson, a művelődési központban vasárnap délelőtt ötvenhat hangszeres szólista és tizenkét kamaraegyüttes, illetve zenekar mutatta be műsorát A magas színvonalú versenyen a zsűri tizenegy aranyöklevelet, tizenöt ezüstöt és huszonnégy bronzoklevelet adott ki. A hétvégi eseményekkel befejeződtek a megyei diáknapok művészeti bemutatói. A legjobbakat március 21-én Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban délután 2 órakor kezdődő gálaműsorban láthatják viszont az érdeklődők. „Nem művészet, hobbi” II faragó tanár űr A régi, bár igen ritkán látott ismerőseim között tartom számon Fehér Istvánt, a kunmadarasi általános iskola rajztanárát, és ismeretségünk kezdete óta becsülöm. Szerény, vagy inkább zárkózott, a rajzórákon kívül kissé „befelé élő” ember, olyan, aki bármilyen elismerésre méltót tesz, csak mosolyog a dicséreteken. Hosszú évekig eltitkolta, hogy „művészi” ambíciói vannak, egyszer aztán valaki „lebuktatta”: szabad idejében faragással nyugtatgatja az órákon megfáradt idegeit. — Körülbelül tíz esztendeje fogtam kézbe az első farönköt, amiből úgy éreztem, ki lehet hozni valamit. Három nap alatt — nyári szünet volt — elkészültem a Bejjel, az emlékeimben élő számtalan parasztarc egyikével. Hogy titkoltam? Hát, nem akartam szaporítani az akkoriban oly sok önjelölt népművész számát. Egészen primitív módszerrel véstem a fát. játéknak, hobbinak tekintettem, és annak tartom ma is. Pedig Fehér Istvánra azonnal felfigyeltek a hozzáértők. mihelyt a nyilvánosság elé ..kén vszerítették”. — Meghívtak alkotótáborokba. ahol igen sok tehetséges ember közé kerültem, mi tagadás, akadt, akitől elloptam néhány fogást. Tőlük is és a saját tapasztalataimból is megtanultam, hogy faragni a gyümölcsfát lehet legszebben, az engedelmesen simul a véső alá. Magam is nevettem, amikor minden fahasábban arcokat, alakokat láttam, amiket csak ki kell onnan szabadítani. A háA nívódíjas fejfa zunk udvarának végében, egy semmire se használt la- nos kis épületben rendeztem be a műhelyt. A „műhely”, ha nem szobrok sorakoznának keskeny ablakpárkányán, bediene egy asztalos műhelyének is. A satupadon ökörre emlékeztető állatfigura szomorko- dik. — Ez ugye még nincs készen ? — fogom kézbe a könnyű ökröcskét. — Nincs, de nem is lesz. Ennyi volt a fában, itt kellett abbahagynom. Sose kínozom tovább az anyagot, ha észreveszem, hogy nem jön ki belőle, amit elképzeltem. Üjabban kővel is kínlódom, ezt a parasztfejet a sógornőm udvarában találtam — mutatja. — A tavaly rendezett túr- kevei alkotótáborban nívódíjat kapott... — Egy fejfámért adták, de nem én voltam az egyedüli, akit jutalmaztak, rajtam kívül még négynek járt nívódíj. — Az egyetlen rajztanár Madarason. Jut-e ideje az órák után faragásra? — Időm még csak jutna, de az energiám nagy részét a tanításnak szentelem, hiszen mindenekelőtt pedagógus vagyok, és csak nagyon másodsorban faragok. A nyári szünetben persze újra nekifogok, már beszereztem egy-két alapanyagnak való fatörzset... B. J. Fotó: N. Zs, A rádió huHámhosszán Búcsúlevél Bizony nem ritka történet ... Valahol, valamikor, valamiért saját kezével vetett véget életének egy asz- szany. Az öngyilkosság oka, háttere — egyelőre — ismeretlen. A riporter, aki oknyomozó útjára indul, szinte alig tud többet a készülék előtt (kora éjszakai órában) ülő hallgatónál, amit érez: megdöbbenés. Az öngyilkos munkásasszony búcsúlevele az, ami némiképp magyar rázattal szolgál. Keserű magyarázattal, s amelynek igazát fölerősítik a riporter beszélgetései. Mártinké Károly pénteken elhangzott „Búcsúlevél” című riportdrámája sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint az- öngyilkosságot kiváltó előzményeket mélységükben is föltárni. A riport — szakmailag vagy dramaturgiáját tekintve — semmiképp nem kifogástalan. De mindez — bármily furcsán hangzik is — szinte mellékes. Mert amiről szól: megrázó, fölkavaró, a társadalom lelkiismeretiéhez fellebbező. Halljuk az asszony gyerekeinek, a közvetlen környezetében élőknek késő megbánást rezgő hangját, lassan, apródonként megtudjuk, hogy ez az öngyilkosságot választó, abba menekülő ember mit végzett el életében becsülettel. És lassan kialakul a kép: mit mulasztottak az asszony környezetéhez tartozók, akik — szintén jó emberek. Végül is a kollektív felelősség át nem élésének, meg nem érzésének következményeit feszegeti Mártinké Károly kiáltásnyi, mikrofonnal „írott” drámája, Energikusan Energia, energiatakarékosság: mindennapi forgalomban lévő szavak, jelentésük különböző rétegeit az óvodásoktól az aggastyánokig mindenki ismeri. Forgó Morgó zsörtölődik a tévében, a tűzfalakról ránknéz a plakát, amely a gázpedál alá tett tojást ábrázolja, a havonta megjelenő színes magazinban az energiatakarékos vitorlás tankhajókról olvashatunk, irodalmi, politikai hetilapunkban az alkohol üzemanyagként való használatáról meditálnak, a rádió, a tévé, a nyomtatott sajtó mindennapos híradásából nem hiányoznak az energiakérdéssel foglalkozó információk. Munkahelyeken „Kérjük, csukja be az ajtót! Fűtünk!” felirat fogad. Elégedetten tapasztalok magamon új, „energiatakarékos” vonásokat: leoltom a villanyit, ha kilépek a fürdőszobából (különösen figyelmes vagyok a villanyszámla-fizetés utáni napokban) s nem folyatom a meleg vizet a csapba nyakra-főre. Ilyen körülmények között persze hosszasan eltöprenghetek azon, hogy távfűtéses lakásomban miért kell a legnagyobb hidegben is nyitva tartanom az ablakokat a túlfűtötten fűtő fűtőtestek miatt. Másrészt nem igen értem, hogy a kórházban, ahol a közelmúltban volt lakásom, miért fütyül a szél a meleg radiátorok fölött, a rosszul záró ablak alatt. Saját energia-„élménye” persze kinek-kinek akad. A népi ellenőrök, akik az energiatakarékossági előírások betartását vizsgálták a közelmúltban. különösen gazdag élményanyag birtokosai. A „Vizsgálatok nyomában” című műsorban meg is osztották a hallgatókkal az élmények egy részét. A népi ellenőrök energiatakarékossági vizsgálatainak eredményeiről tájékoztató műsor okosan válogatott — az egyéni és a társadalmi érdekekre apellálva. S nem feledkezett meg a legfontosabbról, annak kimondásától: hogy takarékoskodni csak körültekintően, ésszerűen szabad — az energiával is. — eszjé —
