Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 10. Képeslap Kabulból Kabuli részlet Amikor Isztambul­ban átszálltak az afgán légitársaság Kabulba induló gé­pére, nézték a tur- bános férfiakat, hallgatták a jellegzetes afgán zenét, mustrálgatták a gép belsejét díszítő képeket, érezték, hogy megkezdődött vállalkozásuk látványos oldala. A színes kavalkád kont­rasztjaként kopár, az életnek szinte semmi nyomát nem mutató hegyvidékre tévedt a tekintetük repülés közben. — Amikor a kabuli repü- lőténtn visszanéztem ay öreg DC—10-esre, akkor jutott eszembe, hogy az utóbbi években mennyi lepotyogott ebből a típusból, — mond­ja Cingei Károlyné. a másnapi munkakezdést sem zavarta. — A Város és Épületterve­zési Központ Hatósághoz osztottak be, — sorolja Cin- gél Károly, aki a vízellátási és csatornázási üzemmérnö­ki, illetve a budapesti Mű­szaki Egyetem építőmérnöki karán szerzett diplomáját szerette volna miélőbb hasznosítani. — Konkrét munkával várták. Egy köz­ponti lakótelep szennyvíz- csatornatelep-rendszerét kel-, lett megterveznem. Ott tar­tózkodásom alatt mindig volt munkám, és szívesen végeztem. Egy idegenbe került ma­gyar házaspár figyelmét ter­mészetesen nemcsak a mun­ka köti le, — főleg akkor — A bazárok? — Számunkra ezernyi él­ményt nyújtottak, főleg a Csirke utca, ahol a szőnyeg- szövők, a réz-, ezüst- és aranyművesek dolgoznak- Egyébként a bazárokban mindent lehet kapni. Hely­ben vágják a borjút, a bir­kát, a marhát (sertést vallá­si okok miatt nem), és ame­lyik részére rámutat a vevő, azt adják neki. A darálthús- tól a csirkemájig széles kö­rű a kínálat. A hűtőszekré­nyek, a japán ventillátorok, természetszerűen hozzátar­toznak a képhez. A vevőt teával vagy üdítővel kí­nálják az árusok. — A divat? :— Sok a tetőtől talpig le­fátyolozott nő, ugyanakkor sokan nagyon divatosan öl­töznek. Férfiak, nők egy­aránt. — Kabuli beilleszkedésük­ben ki volt leginkább segít­ségükre? — Leginkább Mian Ah­mad, egy Budapesten vég­zett afgán építészmérnök. Anyanyelvi szinten beszélt magyarul. Hetente kérdezte, hogy miben segíthet. Az el­ső napokban ő hívott meg ebédre, vacsorára bennün­ket. — És milyen az afgán koszt? — Számunkra elfogadható, mert ők is nagyon fűszere­sen főznek. Ételeik egy ré­szét az éttermekben „euró­paivá” próbálják átalakíta­ni. — gondolom, a magyar ételekkel sem vallottak szé­gyent ... — Vendégeink főleg a fa- sírozottat és a töltött ká­posztát imádták. (Folytatjuk) Simon Béla Karavánutak találkozásánál fekvő kisváros hídja. Piaci na­pokon itt találkoznak a szamár- és tevekaravánok, ide hajt­ják a birkanyájakat, ide jönnek a lovasok és a lovasko­csik, — akárcsak a régi időkben Kísérletező túrkeveiek Tanács — osztályvezetők nélkül A tízéves évfolyamtalálko­zón sorra felálltunk, és el­mondtuk, mit csinálunk, mi­re vittük a szakmában azóta, hogy megkaptuk a jogi dip­lomát. Egy' kivételével vala­mennyien meg tudtuk mon­dani beosztásunkat. — Az az igazság — mentegetőzött Né­meth Pál, hogy pontosan nem is tudom, most mi vagyok. A személyi igazolványom sze­rint osztályvezető. Valójában azonban inkább csoportnak nevezhető, amit irányítok a túrkevei Városi Tanácsnál, amely egy az ország hét kí­sérletező apparátusa közül. Tulajdonképpen azt próbál­juk megvalósítani a gyakor­latban, ami mellett Marto- nvi professzor, az államigaz­gatási tanszék vezetője, már több mint tíz évvel ezelőtt kardoskodott, hangoztatva az ésszerűbb szakigazgatási tagozódás szükségességét. Egy főnők — egy beosztott A túrkevei Városi Tanács egykori osztályvezetői közül hatan vettek részt a rög­tönzött kerekasztal-beszélge- tésen: Földesi Imre a pénz­ügyi osztályt vezette, és most tanácselnök-helyettes, dr. Hajdú Ilona, az igazga­tási, Gaál Sándor, a művelődésügyi, dr. Né­meth Pál, a szervezési és jogi, Márkus Imre. a terme- lés-ellátásfelügyeleti és dr. Tóth Ferenc, az egészség- ügyi osztály vezetője. — Először is. hogy össze­hasonlítási alapja legyen, hadd mondjam el, milyen volt a felállás az új modell 1980. október 1-e előtt. Min­denkit beleszámítva, negy­venen dolgoztak a tanács­nál — kezdte Földesi Imre. — Ebből három tisztségvi­selő, nyolc osztályvezető, hat csoportvezető volt, Maradt huszonhárom. Ha a kisegítő személyzetet nem számítjuk, az érdemi munkát végzők száma még a húszat sem ér­te el, tehát minden beosz­tottra jutott egy vezető. Vol­tak kétszemélyes osztályok, például a termelés-ellátás- felügyeleti osztály vezetőjé­nek csak egyetlen csoportve­zető volt a beosztottja. Egy­szóval meglehetősen korsze­rűtlen és ésszerűtlen volt ez a felállás, amelyben szét­aprózódtak a döntési hatás­körök és elmosódott a fe­lelősség is. — Azt tudjuk, hogy az új modell szerint három osztály van, amelynek élén tisztségviselők állnak, ön a pénzügyi osztály vezetője volt, most elnökhelyettes­ként a városgazdálkodási és fejlesztési osztályt irányítja. Magasabb funkcióba került, nagyobb lett a hatásköre és természetesen a felelőssége is. De mi történt azokkal, akik osztály nélkül marad­tak? Megnyirbált jogosítvá­nyokkal beosztottak lettek? Nem volt egyöntetű a til­takozás. Dr. Tóth Ferenc, aki új titulusa szerint váro­si főorvos, határozottan ki­jelentette, hogy az ő vezetői jogait nem csorbították. — Az intézményirányító osz­tály „kebelezte be” az egész­ségügyet, a művelődésügyet és a sportot. Az egészségügyi szakkérdésekben továbbra is az enyém a döntés joga. Ugyanakkor megszabadul­tam egy sor nyűgtől, ame­lyekhez — orvos lévén — nem is nagyon értettem. Gaál Sándornak, az egy­kori művelődésügyi osztály vezetőjének ugyanez volt a véleménye. Azzal a meg­jegyzéssel, hogy: — Az el­mélet kristálytiszta, ésszerű az új munkamegosztás is, de a gyakorlatban még koránt­sem érvényesül maradékta­lanul. A kísérlet bevezetése óta eltelt négy hónap csak arra volt elég, hogy tisztá­zódjék. kinek mi a dolga, mi tartozik a hatáskörébe. Megnyirbált jogok? — Nem kevesebb, mint ezerhatszáz hatásköre van a tanácsoknak. Ezeket az új felállás szerint szétbogozni, újracsoportosítani nem volt egyszerű munka. Az ügyren­di javaslatot háromszor dol­goztuk át, mire elfogadható lett. Nehezíti a helyzetün­ket az is, hogy a tanácsok­ra vonatkozó jogszabályok nem az új felállásra készül­tek. Még a postabontás is bonyolult műveletté vált. A hagyományos munkameg­osztás szerint címzik a le­veleket, küldeményeket, és olykor nem is olyan könnyű eldönteni, hogy az új szer­vezeti keretek között melyik levél kinek szól — mondta dr. Németh Pál, de rögtön hozzá is tette: — Ezek ap­ró-cseprő dolgok, mondhat­nám a kísérlet nem kívána­tos velejárói. Az új modell egészét igen jónak tartom. Vannak részletkérdései, ame­lyek megkérdőjelezhetők. Többek között aránytalan­nak tűnik a teherviselés az apparátuson belül, ezért vég­zünk munkanap-fényképezé­seket. Jó modell — presztízsveszteséggel Márkus Imre többek kö­zött éppen emiatt emelt szót: — Tulajdonképpen a termelés-ellátásfelügyeletet egyedül csinálom. A velejá­ró hatósági ügyintézés nem az én asztalom ugyan, ha­nem az általános igazgatási osztályé, de minden, ami a város iparával, háztáji gaz­daságával kapcsolatos, hoz­zám tartozik. Sok egy em­bernek. Az ember! Dr. Hajdú Ilo­na véleménye szerint éppen az emberek meggyőzésére, áthangolására és átképzésé­re nem maradt idő. — Úgy érzem, az átszervezésnek ez volt a legkritikusabb, leg­problémásabb és legkevésbé sikeres része. Az általános igazgatási osztályon belül, amelyet a vb-titkár irányít, továbbra is az igazgatási ügyek tartoznak hozzám, de vezetői feladatok nélkül. Nem örülök, hogy csak rész­letkérdésekben maradt meg a döntési jogom. Kevesebb információhoz jutok, tulaj­donképpen ügyintéző lettem, és korántsem olyan önálló és felelősségteljes a mun­kám. mint amilyen osztály- vezetőként volt. A kísérlet idejét, a bizonytalan átme­neti állapotot egészségtelen­nek tartom. Nekem tehát személy szerint nem kedve­zett a szervezeti változás. Úgy érzem, presztízsveszte­séget okozott. Ennek ellené­re az a véleményem, hogy ideje volt már a megmere­vedett, korszerűtlen szerve­zeti kereteket széttörni, meg­változtatni. Ha nekem sze­mély szerint hátrányt is je­lentett, biztos vagyok ab­ban, hogy a tanácstól ügyes­bajos dolgainak elintézését váró túrkeveieknek, mi több, az egész város fejlődésének a hasznára válik. Kovács Katalin „Háztáji robot” Pécsről Sokoldalúan használható „háztáji robottá” fejlődött a pécsi Vasas Ipari Szövetke­zet kiskerti munkagépe. A kapálás és a kaszálás fá­rasztó fizikai munkájának gépesítésén kívül a jövőben — pótkocsi hozzákapcsolásá­val — kistraktorként is se­gíti a háztáji növényterme­lést, állattartást. A mecsekaljai üzemben ta­valy fogtak hozzá újból a kismotorgyártás megszünte­tése miatt több évig hiányzó hazai fűnyírók előállításához. A szakemberek még abban az esztendőben továbbfej­lesztették az alapberende­zést, és kerti kapát is ké­szítettek hozzá. A kétcélú motoros szerszámból az év végéig ötszáz hagyta el a szerelőszalagot. Két hónapig zárva lesz, de Nyárra megszépül... .. .Szolnokon az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1-es üzlete, amely jelenlegi állapotában már nem felel meg a modern vásárlási kö­vetelményeknek. Az átalakítási munkálato­kat január első napjaiban kezdték meg a Jubileumi La­kásszövetkezet karbantartói és a vállalat építési szakem­berei. Először a pincében és a raktárakban végeznek a A ma"var követség má­sodtitkára fogadta őket, — a külső váróban pedig Cin- gél Károly leendő főnöke, az apró (termetű, igen szim­patikus Satquamasood, aki — miután megtudta, hogy csak dollárjuk van — a gépkocsivezetővel összefog­va „gyorssegélyként” adott nekik néhány afganit, hogy vacsoragondjuk megoldód­jon. Négyszintes lakótelepen találtak otthonra. — Kékre festették a fa­lat, de meg lehetett szokni, emlékszik Hédi, a feleség. — A kétszobás lakás távfűtéses volt, európai színvonalon be­bútorozva, hűtőszekrénnyel ellátva. A szomszédban indiaiak, lengyelek és afgánok laktak. 1979 karácsonya volt akkor. Megérkezésük után a harma­dik este fegyverropogás hal­latszott. Rövid ideig tartott, nem, ha az idehaza dolgozó nő külföldön csak háziasz- szonyi szerepet kénytelen be­tölteni. — Rossz volt ezt megszok­ni —, bizonyítja Hédi. — Olvasással, nyelvtanulással töltöttem az időt, majd ami­kor az egyik magyar szom­szédom felesége megbetege­dett, lefoglalt két gyerme­kének gondozása. Bizonyos értlemben szó­rakozást a7 utca is nyújtott. Cingelné elmereng:­— Szívesen emlékszem az egész évre, minden nap volt valami érdekes: a tevekara­ván és az apró majmok sé- táltatása például szinte min­dennapos látvány volt. Szá­munkra meglepően hatott, hogy találkozáskor a férfiak három csókkal köszöntik egymást, és kézenfogva sé­tálgatnak KRESZ-táblák vannak, de úgyszólván senki nem veszi őket figyelembe. Jelenleg még szűkös körülmények között dolgoznak a 93-as Ofotért-optikai szaküzlet­ben, Szolnokon, de a Centrum-sarok felépülte után új, tágas boltba költöznek korszerűsítési munkákkal. Az eladótér újjávarázsolásá­ra a tavasszal kerül sor. Ez­ért előreláthatólag április­ban és májusban bezárják az élelmiszerüzletet. A bolt eladótere az átala­kítás után 387 négyzetméter alapterületű lesz, duplája a mostaninak. Új berendezése­ket szerelnek fel. A Hűtő­gépgyár jászárokszállási üze­me már leszállította a Tyler berendezések többségét. A nagyobb eladótér, a megfele­lő raktárak mellett új szoci­ális létesítményt is kapnak a dolgozók. Modern zuhanyzó és öltöző épül. A rekonstruk­ciós munkák 3,5—4 millió fo­rintba kerülnek, a berende-. zés pedig mintegy másfél millió forint lesz. Az 1-es élelmiszerüzlet át­alakításával nyáron egy újabb modern ABC-vel gya­rapodik a megyeszékhely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom