Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

Nemzetközi körkép 1981. FEBRUÁR 8. Az SZKP XXVL kongresszusa L Az új körülmények között Ősszel építőmunkások köl­töztek a Kreml kongresszusi palotájába. A hatezer szemé­lyes csarnokot kívülről-be- liilről megtisztították, kicse­rélték az ülések huzatát, fel­csiszolták a mozaikpadlót, felújították a díszítéseket. Űj világítást szereltek a szfoir padra. Az SZKP soronkövet- kező, XXVI. kongresszusát készítették elő. Előzetes vita A tanácskozás február 23- án kezdődik. Napirendjének két legfontosabb pontja a Központi Bizottság beszámo­lója és a Szovjetunió új öt­éves tervének tervezete.-1 A december elején nyilvános vitára bocsátott tervet a Központi Bizottság és a kü­lönböző intézmények rendkí­vül alapos munkával dolgoz­ták ki. Az ősszel kezdődtek meg a kommunisták tanács­kozásai. Az alapszervezetek­től kezdve újraválasztották a vezető testületeket. Ez a munkaszakasz január végére fejeződött be. Mindenütt megtartották a területi párt- konferenciát; a köztársasági pártkongresszust, s megvá­lasztották azokat, akik majd a kongresszusi palotában ta­nácskoznak a több mint 17 milliós párttagság 'képvisele­tében. Február közepe táján zár­ják le a tervjavaslat orszá­gos vitáját. Az ország szinte egész lakosságát megmozgató nagy népi tanácskozás volt ez. A sajtó, a rádió, a tele­vízió tízezrével ■ közölte a hozzászólásokat, a javaslato­kat, a kiegészítéseket, de en­nél sokkal több vélemény hangzott el a párttanácsko­zásokon, az üzemi gyűlése­ken. Egyetlen. javaslat, véle­mény sem.hangzott el hiába, hiszen á kongresszusnak ezek ismeretében, kell meghoznia felelősségteljes döntéseit, Imeghatároznda öt évre, sőt bizonyos területeken ennél hosszabb időre az ország gaz­daságpolitikáját, gazdasági stratégiáját. A fő irány A kongresszus iránti figye­lem rendkívül nagy, hiszen a megelőző kongresszusok mindegyike fontos mérföldkő volt a szocialista forradalom, a szocialista társadalmi rend megvalósítása, az egész vi­lágméretű forradalmi folya­mat útján. Hosszú utat tett meg a Szovjetunió Kommu­nista Pártja azóta, amióta 1898 márciusában egy‘ kis minszki házban kilenc kül­dött összegyűlt, hogy meg­alakítsa a munkásosztály forradalmi pártját... Az il­legális harc, a győztes forra­dalom. a polgárháború, az iparosítás, a kollektivizálás, a szocialista építés első gyü­Napjaink történelme Ami azóta történt a kong­resszusokon, tulajdonképpen már napjaink történelme. A legutóbbi kongresszusok a kommunista társadalom épí­tésének konkrét feladatait szabták meg. A legutóbbi két pártkongresszus különös je­lentőségűvé vált: a XXIV. kongresszuson dolgozták ki, fogalmazták meg a XXV-en pedig megerősítették, bőví­tették a szovjet kommunis­ták békeprogramját, amely a hetvenes években-a világ sok százmillió emberének prog­ramja lett, s amely minden nehézség ellenére nagy ered­ményeket hozott az enyhülés folyamatának megindításá­ban, megszilárdításában. S Az SZKP legutóbbi, XXV. kongresszusa rriölcsei, majd a háború meg­próbáltatásai és a győzelem — ez az az út, amelynek fő irányát miindenktoir a párt- kongresszusok jelölték ki. A Nagy Hop védő Háború után csak néhány év kellett ahhoz, hogy az ország újjá­építésének befejeztével ' a kommunisták újabb, hatal­mas feladatok megvalósításá­ra hívhassák munkára kong­resszusukon a szovjet -népet, új, nagy célokat tűzhessenek az ország elé. A XX. kong­resszus helyreállította a párt életében a lenini normákat. A XXI. elfogadta a párt új programját: ez . a program már a kommunista társada­lom felépítését jelölhette meg a párt legfőbb céljául. ha napjainkban némelyek dühödtem támadják is az eny­hülést— a program hatal­mas erejét éppen az mutat­ja, hogy az enyhülés gondo­lata minden ; ellenállással szemben meggyökerezett, s meghozta az első, bár egye­lőre szerény eredményeket. Az új kongresszus most új körülmények kozott vizsgál­ja meg a" program folytatásá­nak útját. A szovjet kommu­nisták pártja előbbre akar lépni, tovább akar haladni a kipróbált és eredményes úton. Kis Csaba (Következik: Az extenzív fejlődés a múlté) PÁRIZS MAGATARTÁSA Csád és Líbia viszonya Csád és Líbia egyesülésé­nek a hírére Franciaország, amely katonai erővel lépett fel már Zairében és a Kö­zép-afrikai Köztársaságban is — csapaterősítést vezé­nyelt a környező nyugat-af­rikai országokba; Egyidejű­leg biztosította afrikai. part­nereit: ha meg kell .védeni őket, fegyveres erőivel „hí­vásra házhoz jön”. Mert „Franciaország a csádi nép -mellett van, ha a jogról van szó 'és Afrika oldalán, ha biztonságról van szó” — mondja a hivatalos párizsi közlemény. ■ A bejelentett egyesülést Párizshoz hasonlóan elítélte a Togó fővárosában, Lomé­ban rendezett afrikai'„mini- csúcs” is, követelve, _ hogy a líbiai alakulatok hagyják el Csád „területét, mert jelenlé­tük ellentétes a Lagosban egymást követően tartott Csád-értekezletek határoza­taival. Csakhogy Csád kor­mánya éppúgy, mint Líbia, jlletéktelennek minősítette a Togóban összegyűlt afrikai vezetők beavatkozását Csád belügyeibe. Egyidejűleg igyekeztek megnyugtatni a szomszédo­kat, közölve, hogy Csád" kor­mánya tartja magát a lago- si határozatokhoz; külföldi katonai bázisok nem lesznek Csád területén, tiszteletben tartják a szomszédok szuve­renitását, törekszenek a. tér­ség békéjére, . biztonságára.' Hangoztatták továbbá, hogy egyelőre szó sincs Csád és Líbia összeolvadásáról, csu­pán igen szoros együttműkö­déséről, addig, amíg Csádban népszavazáson nem döntenek a fúzió módiáról. Az egyesü­lést eddig csak elvben nyil- váníototta ki Goukouni. Öueddei elnök és Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője. A párizsi nyilatkozatokból arra lehetett következtetni, hogy az egyesüléssel szem­benállók valamiféle csádi belső ellenzékre számítanak, esetleg a tizenegy frakcióból összetevődő Goukouni-kor- mányon belüli személyre vagy ' személyekre, akiknek „kérésére” esetleg katonai­lag léphetnének fel Líbiával szemben, Csád ^szuverenitá­sának" védelmében. Abdel- kader Kamouguen ezredesre, a csádi kormány második emberére, a Csádi Fegyveres Erők nevű hadsereg vezető­jére számítottak, mint „se­gélykérőre”. Kamougue azonban 'Gou­kouni Oueddei elnökkel együtt tárgyalt Lagosban a nigériai államfővel a csádi megbékélésről, a Csádnak nyújtandó afrikai gazdasági segélyről. Ezzel Párizs köz­vetlen bea-vatkozási terve — ebben a formában — egyelő­re meghiúsult. Molnár S.- Edit EGYENRANGÚ NYELVEK VAJDA JÓZSEF Iskolapélda: a Vajdaság TANULJUNK MAGYARUL! UCIMO MADARSKi TÖRTÉNELEM ás .V JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI BERENDEZÉSE TANKÖNYV AZ ALTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉS*ÉS OKTATÁS 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA ■■■■■■■Él TANKÖNÖKMIKi «ftm • I JAIW A Magyar nyelvű vajdasági tankönyvek A nemzetiségi problémák sokfelé még mindig a kényes kérdések közé tartoznak. A jugoszláviai Vajdaságban a magyar nyelvű oktatás iránt érdeklődő újságírónak vi­szont kellemes az első benyo­mása. A hivatalos helyeken szívesen, nyíltan fogadják. Büszkék az eredményekre a Vajdasági Tanácsban éppúgy, mint a Hungarológiai • Inté­zetben, vagy a Tankönyvkia­dó Intézetben. Vajdaság soknemzetiségű autonóm tartomány. „Hiva­talos” nyelve nincs, ponto­sabban öt egyenrangú nyel­vet ismer el a tartományi al­kotmány: a szerb-horvátot, a magyart a szlovákot, a románt és a ruszint. Az alkotmány kimond­ja, hogy a. közösségek a la­kosság nemzetiségi összeté­tele alapján rendezzék a nyelvhasználat kérdését. En­nek alapján a Vajdaság 44 községe közül jelenleg 34- ben a magyar nyelven in­tézhetik hivatalos ügyeiket a magyar anyanyelvű jugosz­láv állampolgárok. A tartományban a sz.erb után a magyar anyanyelvű lakosság részaránya a legna­gyobb: a kétmilliónál több lakosból közel félmillió (21, 76 százalék). Tükröződik ez az oktatásban: a mintegy 600 vajdasági általános iskola közül 150-ben anyanyelvü­kön tanulnak a magyar diá­kok. — Alkotmányos kötelessé­günk, hogy az általános isko­lában és a középiskola álta­lános képzést nyújtó első ta­gozatában anyanyelven nyújtsuk az ismereteket — mondja Gulka Géza, a .Vaj­dasági Tanács titkárhelyet­tese. — Az oktatási "reform óta a középiskola III—IV. osztálya számára, illetve to­vábbtanulásra készít elő. Itt is nemzetiségi nyelven folyik az oktatás, ha legalább 15 tanuló anyanyelvén kívánja elsajátítani a szaktárgyakat. Az egyetemen 30 diák jelent­kezése szükséges az anya- nyelven történő oktatáshoz. A nemzetiségi tanulóknak nem kötelező a szerb-horvát nyelv tanulása, ösztönzik azonban a fiatalokat a kör­nyező nemzetiség nyelvének kölcsönös megtanulására. Ki­lencvenezer általános isko­lás diák tanul jelenleg egy másik, környezeti nyelvet, és ami igazár. figyelemre mél­tó: sok magyar környezet­ben élő szerb vagy horvát diák tanul magyarul. „Ucimo madarski”! „Ta­nuljunk magvarul! — a Tan- könyvkiadó Intézetben lapoz­gattam ezt a tartalmában és kiállításában kitűnő köny­vet. A vajdasági magyar írók mellett Tömörkény, Móra, Móricz, József Attila, Radnó­ti. Tamási Áron, Weöres, Illyés Gyula írásai reprezen­tálják a magyar nyelvet. Sárost Károly, a magyar részleg vezetője és Bartha Dezső szerkesztő ismerteti a Tankönyvkiadó munkáját. Nincsenek könnyű helyzet­ben. öt nyelven kell ellátni­uk tankönyvekkel a vajdasá­gi iskolákat. Tizenöt éve ala­kult önálló intézménnyé, azó­ta közel 400 könyvet adtak ki, s mindegyiket öt nyelven — az óvodások képeskönyvé­től a középiskolák alsó ta­gozatának tankönyvéig. Jó kapcsolatuk van a magyaror­szági társintézményekkel, át­veszik egymás kiadványait, ök főleg magyarországi al­sótagozatos 'képeskönyveket, kézikönyveket, szaktárgyi, kisegítő és gyógypedagógiai tankönyveket vesznek át, Magyarországnak pedig fő­leg általános iskolai tan­könyveket küldenek a nem­zetiségi iskolák számára Nem ritka a közös kiadvány sem. Ezek körét tovább sze­retnék bővíteni. Bartha Dezső az általános iskola nyolcadik osztály szá­mára általa szerkesztett tan­könyvet mutatja. A tan­könyvek szerkesztésében, a tananyag válogatásában ve­zérlő elvük, hogy az együtt élő nemzetek és nemzetisé­gek diákjai megismerjék egymás kultúráját, történel­mét. A könyv tartalmazza az első világháború utáni egye­temes és jugoszláv történel­met. Bőven foglalkozik a vajdasági népekkel, a nem­zetiségekkel. A törzsanyag minden kiadásban azonos. A nemzetiségi nyelvű tanköny­vek azonban részletesebben foglalkoznak az adott nem­zetiséggel. A történelemokta­tásnak ez a koncepciója a Vajdaságból indult ki. és lassan elfogadják egész Ju­goszláviában. Angyal János Összeállította: Hájos László Felzúdult Párizs, vissz­hangozták a tiltakozást aj afrikai, francia-* és Nyugat- barát kormányok, amikoi nemrég közzétették Csád éí Líbia egyesülési tervét. Aj előzmény: Goukouni Oued- dei elnök, az elmúlt ével minden nemzetközi és-Afni- ka-közi fórumán Csád törvé­nyes kormányzatának elis­mert vezetője egy tavaly nyáron megkötött egyezmény értelmében igénybe vett« Líbia segítségét, hogy véget- vessen a hazájában másfél évtizede dúló polgárháború nak. Végül kiverte az ország­ból volt hadügyminisztere, « lázadó Hisszen Habié csapa­tait. A térségben magukat ér­dekeltnek nyilvánító kormá­nyok — köztük első helyer a francia — most amiatt ag­godalmaskodnak, hogy Líbis ki akarja terjeszteni befolyá­sát a Szaharától délre esc körzetekre. Esetleg pártfogá­sába vesz majd olyan mu­zulmán ellenzéki csoporto­kat, amelyek szembenállna! a fekete afrikaiakból állc kormányokkal. •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom