Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

\ 1981. FEBRUÁR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP • 7 Évek óta helyhiánnyal küszködik a jászkiséri könyvtár. Mintegy 70 négyzetméter alapterü­leten kell megoldani a könyvek elhelyezését illetve a kölcsönzést. Egyébként jelenleg 22 ezer kötet és mintegy nyolcvanféle folyóirat közül válogathat az 13000 beiratkozott olvasó I Film jegyzet I Forgalmi dugó EZT LÁTNI KELLI Szocialista brigádok készítették Országos kiállítás a karcagi Déryné Művelődési központban Birizlóné Hamar Erzsébet: Kedvenc időtöltésem a hímzés, tájakat, korokat, embereket ismerek meg a különböző min­ták, motivációk révén LUIGI COMENCINI — a nevét jól ismerik nálunk, ő a Kenyér, szerelem, félté­kenység, A rendőrfelügyelő, Mindenki háza!, Szerelmi bűntény, és más nagysikerű filmek rendezője — feladja a leckét a nézőnek a Forgal­mi dugó című filmjével. Sír­junk, vagy nevessünk? Az alapötlet nem túl ere­deti : hogyan viselkednek kényszerű összezártságukban a különböző korú, nemű, tár­sadalmi állású emberek. A sztori roppant egyszerű: a nagyforgalmú sztrádán for­galmi dugó keletkezik, 24 órára leáll a forgalom: ki, mit mond, tesz, miről ábrán­dozik az összezártságban ? Bizony, fura dolgok történ­nek, lehet kacagni bőven! De könnyen arcunkra fagyhat a mosoly is, ha végiggondol­juk a szituáció lényegét: egyetlen technikai zavar fel­boríthatja a modern társa­dalom mindennapi rendjét, az emberek kivetkőznek em­berségükből, az erőszak ter­mészetes — legalábbis elné­zett — jelenséggé válik, mindenki azt csinál, amit akar, s főleg amire még egy­általán képes. De mégsem irigyelhetjük a nézők nevetését. Nevetni jó, — pihentet. Am lehetetlen nem gondolnunk Fellini 8 és 1/2 című világhírű alkotásá­nak alagútjelenetére. Ott még csak álom, vízió volt az egymásba torlódó rettenetes autóáradat. De a borzalmas jóslatú Godard-flilmre, a Wek-end-re is emlékeznünk kell. Mindkét nagyszerű ren­dező a „jövőlátás” nézőpont­jából láttatta velünk a bekö­vetkező állapotot. S most — kiét évtized sem múlott Fel­Gazdag kulturális program szolgálja az idén az NDK- ban születő művészi alkotá­sok magyarországi megis­mertetését és a hazai értékek eljuttatását a Nlémet Demok­ratikus Köztársaság közönsé­géhez. Az 1981—82-es szín­házi évadban a korábbiak­nál jóval szélesebb áttekin­tést kapnak a magyar nézők a baráti ország drámairodal­máról: a tervek szerint nyolc kortárs szerző, illetve német klasszikus művet mutatják be a hazai társulatok. Az elő­adások színpadra állításában NDK-beli vendégrendezők és szcenikusok is közreműköd­nek majd, s egy színtársulat magyarországi turnéja is vár­ható. A kölcsönösen bemuta­tott művek szervesen beépül­nek a két ország kultúrájá­ba, hiszen Déry Tibor, ör­mény István, Szakonyi Ká­lim jóslata óta — Comencini már jelenidőben ábrázolhat egy nagyon is valós helyze­tet, nagyon is valós szerep­lőkkel. A film jól érzékelte­ti: nem kiválasztottak, de az utca emberei — a mindenna­pi közlekedők — állnak a történet középpontjában. Szinte semmi rendkívüli nem történik, kénytelenek va­gyunk Comencininek elhinni — ehhez nagyon valószerű helyzetet teremt — a legvég­letesebb emberi viszonylato­kat —- köztük az erőszakot is. Comencini a könny és a kacagás művésze. Akár a kö­téltáncos, úgy egyensúlyozza érzelmeinket. Ügy hisszük, ez a képesség csak a legnagyob­baknak adatott meg, azoknak is csak igazán jelentős mű­veikkel. A Forgalmi dugó tel­jesítette amire vállalkozott, megmutatta — helyhezkötöt- ten — a mai Olaszországban — hogy a labilis társadalom „érrendszerében” keletkezett dugó milyen más „betegsé­gek” előidézője lehet. DE ANÉLKÜL, hogy Co­mencini érdemeit ezzel egy leheletnyit is árnyékolnánk, megjegyezzük: Maistroianni, Jönnie Girardot, Alberto Sor- di, Ugo Tognazzi, Patrick Dewaere, Gerard Depardieu a film szereplői. Egymást múlják felül, nehéz eldönte­ni, melyikük játéka élmény- szerűbb. Ennio Guarnieri operatőri munkájáról kell még szólnunk, hihetetlenül nehéz feladatát bravúrosan oldotta meg, az egyes képso­rok kamara jellegét mesteri­en váltogatta félelmetes tá­vol-képekkel a szorongató valóság megjelenítésével. Tiszai Lajos roly vagy Kertész Ákos da­rabjait jelenleg is nagy si­kerrel játsszák az NDK vá­rosaiban. Idén is több ma­gyar művészegyüttest vár­nak vendégszereplésre — köztük a Győri Balett társu­latát. A Német Demokratikus Köztársaságban egyébként sokszínű programmal emlé­keznek meg Bartók Béla szü­letésének 100. évfordulójáról. A kulturális csereprogram része a képzőművészeti érté­kek kölcsönös megismerteté­se is. Így a hazai érdeklődők ez évben Albrecht Dürer nyomtatott grafikáit tekint­hetik meg reprezentatív ki­állításon, az NDK-beli mű­barátok pedig Varga Imre Kossuth-díjas szobrászmű­vész alkotásaival ismerked­hetnek meg. Készülődés a nagyvázsonyi lovasjátékokra Máris megkezdték a felké­szülést a július 31—augusz­tus 1—2-án sorra kerülő nagyvázsonyi történelmi lo­vasjátékokra. Sorrendben tizennegyed­szer rendezik meg idén a történelmi lovasjátékokat. A szervezők elmondották, hogy a 300 szereplővel és 250 ló fölléptetésével — sorrakerülő játékok szórakoztató időtöl­tést ígérnek az érdeklődők­nek. A négynapos programot díjugratás és kutyabemutató vezeti be. Az ezután követ­kező kosztümös jelenetekben fölidézik Kinizsi Pál emlé­két és megelevenítenek egy kuruc csatát is. A történelmi jeleneteket a rendőrség bu­dapesti lovas karuszeljeinek bemutatója teszi látványo­sabbá. Pécsett Ismeretlen Gorkij-fordításokat találtak A Pécsi Közlöny című hír­lap századeleji számaiban ed­dig ismeretlen Gorkij-fordí- tásokra bukkant Hajzer La­jos docens, a pécsi Tanár­képző Főiskola orosz nyelvi tanszékének munkatársa. 1905 tavaszán jelent meg a „László” (orosz eredetiben: Bolesz) című elbeszélése, 1906 őszén pedig az „Egy... ki nincs többé” (oroszul: Ma -alenykaja) című mű. Mind­kettőt egy pécsi újságríó, Kardos Imre, ültette át ma­gyar nyelvre. Mint ismeretes: akkoriban zajlott az oroszországi polgá­ri demokratikus forradalom, amelynek eseményeit nagy figyelemmel kísérte a ma­gyar közvélemény is. Nem lehet tehát véletlen, hogy a politikai lapként megjelenő pécsi közlöny viszonylag rö­vid idő alatt két művét kö­zölte a fiatal orosz proletár­írónak. Pécsett egyébként — mint Hajzer Lajos kikutatta — 1903-ban ismerték meg Maxim Gorkij nevét, amikor a színház bemutatta az „Éj­jeli menedékhely” cimű - da­rabját. A pécsi kutató megálla­pítása szerint a felszabadu­lás előtti évtizedekben ki­lenc Gorkij-művet közölt á mecsekaljai város sajtója. Közülük a már említett két elbeszélésnek az orosz-ma­gyar fordítástörténet szem­pontjából is jelentősége van, hiszen sem a szovjet népek irodalmának magyar bibli­ográfiája, sem a Gorkij-mű- vek magyarországi bibliográ­fiája nem tudott róluk. Ezek a jegyzékek csak" több évvel későbbi fordításait ismerik az elbeszéléseknek és még csak nem is említik Kardos Imre nevét. A Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem Kutató Intéze­tének Marx Károly Szocia­lista Brigádja a karcagi vá­rosi pártértekezleten felhí­vással fordult a társintéz­mények szocialista brigád­jaihoz, hogy tegyenek konk­rét vállalásokat a kutatási eredmények gyakorlati beve­zetésére valamint idő- és energiamegtákarítást, terme­lékenységnövelést eredmé­nyező új eljárások kidolgo­zására. A versenyhez 21 in­tézmény 88 szocialista bri­gádja — több mint ezer résztvevővel — csatlakozott. Végeredményben 74 szocia­lista brigád 285 vállalásának teljesítéséből 1980-ban' 1 mil­liárd forintra becsülhető a népgazdasági haszon. Tényleg „aranyhalak” A „milliárdos” brigádok szakmai és „szabad idő” ki­állítása — amelyet a karcagi Déryné Művelődési Központ­ban nyitott meg dr. Ven- dégh Ferenc miniszterhelyet­tes — egy ' „mini” mezőgaz­dasági vásár és egy néprajzi kiállítás szerencsés ötvözete. A kiállítás nagytermét — érthetően — a szakmai ered­ményeket bemutató tárlat foglalja el. Nem vállalkoz­hatunk a kiállítás egészének bemutatására, hiszen az öt nagy témaegységre tagozódó tárlat az elméleti és alkal­mazott mezőgazdasági tudo­mányok széles körét és eredményeit öleli fel. Egy jókora akváriumban „megtermett” halak úszkál­nak. Kollégám sóhajt: — Micsoda tükörpontyok! Hej, ha egyszer ... A sóvárgó ifjú nem mond­ja végig a gondolatát, de sejthetjük, miről ábrándozik. Kár lenne, hiszen majdhogy „aranyhalak” úszkálnak a nézők előtt, az OMÉK-nagy- díjas szarvasi 215-ös hibrid tükörpontyok. A Haltenyész­tési Kutató Intézet Május 1. Szocialista Brigádjának „ha­lacskái” ezek a szemrevaló jószágok. Mit tudnak? A hús­termelést 20 százalékkal nö­velték ! Tehát nemcsak „szemrevalóbbak” eddigi pontytársaiknál, de gazdasá­gosabban tenyészthetők is. Nyugdíjba megy az eke? Azt, hogy az eke „nyug­díjba megy-e” valaha, nem tudjuk, de a laikus őszinte csodálkozásával, majd lelke­sedésével olvastunk egy Kar­cagon közzétett technológiá­ról, — annak hasznáról. Az őszi kalászosok talajművelé­sében a szántásra alapozott talajművelési technológiával szemben, a nehéz tárcsák mellett a nehézkultivátorok- kal történő talajelőkészítés esetén is jelentős idő- és energiamegtakarítás érhető el. A szántás nehéz kultiváto- rozással való helyettesítése pozitívan befolyásolja az őszi búza termését. Alkalmazásá­val a szántáshoz viszonyítva 35—37 százalék üzemóra és 30 százalék körüli üzem­anyagmegtakarítás érhető el. Abban az esetben, ha egy hektiár őszi kalászos talaj - művelésre fordított üzem- anyagfelhasználását átlago­san 50 kg-nak vesszük, és országosan 1,5 millió hektár őszi kalászos vetéssel számo­lunk, a nehézkultivátoros ta­lajelőkészítés 22 ezer 500 tonna gázolaj megtakarítását tenné lehetővé. Jelenlegi árakon számolva országos viszonylatban az őszi kalá­szosok talajművelésénél az üzemanyag és traktormű- szakóra megtakarítás értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Tiszavidék, Kalotaszeg, Torockó A versenyben részt vevő brigádok arról is számot ad­tak, hogy mivel töltik sza­bad idejüket. Szerényebb néprajzi, népművészeti tár­latot lát az érdeklődő, aki végignézi az ügyes brigád­tagok hímzéseit, csipkéit, go­belinjeit, faragványait stb ... felsorolni is sok lenne. Birizlóné Hamar Erzsébet, a karcagi intézet assziszten­se gyönyörű -párnákat, térí­tőkét állított ki. — Nekünk minden darab élmény, önnek melyik a leg­kedvesebb? — Talán a XVII. századi, mezőségi motivációval készí­tett párna. Nemcsak azért, mert ma már ez ritkaság, — de mesevilága miatt is. A budapesti Faipari Kuta­tó Intézet Vályi Péter Szo­cialista Brigádja gyermekjá­tékokat. bábfigurákat kül­dött a kiállításra. — Nemcsak saját szóra­koztatásunkra készítjük, a kisiskolásoknak, óvodáknak ajándékozzuk ezeket a ked­ves figurákat — mondta a brigádvezető. A látvány bőségzavarával küszködünk ezen a tárlaton is. Ügy hisszük, egy jó ta­nácsai lehetünk leghaszno­sabbak: aki csak teheti, ke­resse fel ezt a ritka értékes kiállítást. — ti — Fotó: T. K. L. Márta András, Karcag: Bika (fafaragás) Részlet a tárlókból Gazdag kulturális csereprogram

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom