Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
1981. FEBRUÁR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Havonta egymillió forint Képünk abban a modern ABC-áruházban készült, amelyet a Tiszaföldvár és Vidéke Afész épített a nagyközségben. Az új üzletet — amelyet rövid idő alatt megkedveltek a földváriak — tavaly november elején nyitották meg. A jól felszerelt áruház árukészlete jelenleg mintegy 650 ezer forintot tesz ki. A forgalomra se lehet panasz: a bevétel havonta eléri az egymillió forintot Bővítik szolgáltatásaikat A szolgáltatások bővítésével folytatják termelési szerkezetük átalakítását az építőipari szövetkezetek. A VI. ötéves tervidőszakban az építőipari szolgáltatások iránti igények további növekedésével számolnak, ezért tevékenységükben növelik a fenntartási munkák arányát, ezen belül is elsősorban a lakóházfenntartó és lakáskarbantartó szolgáltatásokat bővítik. Ezért azt tervezik, hogy a beruházási jellegű építések csökkenésével felszabaduló termelőerőiket is e területre koncentrálják, így a korábbiaknál nagyobb részt vállalhatnak mind a lakossági, mind pedig a közösségi — művelődési, oktatási, szociális, jóléti és egészségügyi intézmények építőipari szolgáltatási igények kielégítéséből. Az építőipari szövetkezetek a következő öt esztendőben fogyasztási szolgáltatásaik 45 —50 százalékos bővítését tervezik, melynek megvalósításához mindenekelőtt vállalkozási tevékenységük javítását határozták el. A szolgáltatások és az igények összhangjának megteremtéséért az eddiginél tudatosabb piackutató munkát végeznek, és rugalmasabban alakítják ki az egyes szövetkezetek mozgáskörzeteit. Termelőerőik jobb kihasználásához mindenképpen szükségesnek tartják a szervezésben rejlő tartalékok kihasználását, mely egyaránt vonatkozik a szövetkezeten belüli és a szövetkezetek közötti együttműködés javítására. (Közellenség) — hétfőnként Rendkívüli tv-adásnapok Konzultáció Szolnokon Az infarktus korunk népbetegségévé vált, és a leggyakoribb halálokok között szerepel világszerte. Fontos és időszerű műsorként a Magyar Televízió holnaptól rendkívüli adásnapokon mutatja be Közellenség című, háromrészes filmjét este 6 és 7 óra, között. A téma legjobb hazai és külföldi szakemberei fejtik ki a tudomány jelenlegi legkorszerűbb álláspontját a szívinfarktusról, ezért a sorozat hatékonyan szolgálhatja a meglőzésre irányuló törekvéseket. A három rész (Az infarktus kialakulása, lefolyása — Rehabilitáció — Megelőzés) után, egy későbbi rendkívüli adás alkalmával stúdióbeszélgetés tanúi lehetnek a nézők, amelyben szakemberek válaszolnak a beérkezett kérdésekre. A tévésorozatban látottak későbbi megvitatására a Vöröskereszt, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, a TIT és az egészségnevelés területi szervezetei segítségével művelődési házak programjaiban, előadásokon, munkahelyi vöröskeresztes rendezvényeken, klubfoglalkozásokon igény szerint lehetőség kínálkozik. Filmeket, tablókat ajánlott szakirodalmat, és egyéb módszertani anyagokat a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya is bocsát az igénylők rendelkezésére. * * * Máris nagyszerű kezdeményezésről adhcltunk hírt: a szívinfarktuson átesett betegek támogatására, munkába állításuk segítésére társadalmi bizottság alakult Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, amelynek tagjai többek között a kardiológiai gondozók vezető főorvosai, a megyei kórház kardio- pulmonális osztályának főorvosai, körzeti és üzemorvosok. Elsőként a bizottság a televízió Közellenség című adásához kapcsolódva, három héten keresztül minden kedden 17.30 és 19 óra között információs ügyeletet tart az érdeklődőknek. A február 10-i konzultáció vezetője dr. Veres Edit, a megyei kórház főorvosa lesz. Február 17-én dr. Gel- léri Dezső, a megyei felnőtt Kardiológiai Gondozó vezetője, február 24-én dr. Kardos József, a megyei kórház kardio-pulmonális osztályának vezetője válaszol az érdeklődők kérdéseire. A konzultációkat a megyei és ifjúsági központ első emeleti jobboldali társalgójában tartják. A későbbiekben — körülbelül egy hónap múlva — megalakul Szolnokon az infarktuson átesett betegek klubja, a kardiológiai rehabilitáció elősegítésére. A jászberényi kórház 50 ágyas gyermekosztályát előreláthatólag a negyedik negyedév elején adja át rendeltetésének a Szolnok megyei ÁÉV „Nem telep ez, kérem!” Sok lokálpatriótával találkoztam már, de az óballai Németh Sándorhoz hasonlóan lelkessel aligha. — Egy Bállá nevű tanyatulajdonosról kapta a nevét az Ó-t, mert van a közelben egy sokkal fiatalabb Bállá 'is — magyarázza Sándor bácsi. — Jött ide egyszer valami tanácsi ember, és meg akarta változtatni a nevet Balla-telepre, dehát nem telep ez, kérem, mondtuk neki. hanem falu, ha még oly kicsi is! Törökszentmiklósi elhagy- >va, ha néhány kanyar nem színesítené, talán a megye legunalmasabb útját tisztelhetnénk az Óballára vezető tizenkét kilométernyi egysávos útban. Bármelyik irányba tekintget az utazó, a nagy semmit látja egészen addig, míg fel-feltűnik pár lapostetejű épület, szétszórtan, a rendezetlenség látszatát keltve. Pedig bizonyára nem cél nélkül pöttyentette oda a néhai birtokos azokat az átléphető sertésólakat, amelyeket az új gazda, a Tiszafái Termelőszövetkezet is jónak látott megtartani. — Sokan, nagyon sokan itthagyták Óballát az utóbbi öt évben. Akik itt maradtak, majdnem mind öregek, de legalábbis középkorúak — mondja Gaál Istvánné. aki egyszemélyben képviselj a népfrontot, a Vöröskeresztet. — öt esztendeje szűnt meg az iskola, most már az alsó tagozatosok is Miklósra járnak. És a munkaképesek nagy része is átmegy kora reggel, aztán csak az esti járattal tér vissza. Gaál Istvánné Óballán született, jelenleg a kocsmát vezeti, de „belekóstolt” a városi életbe is: Szolnokon dolgozott tíz évig. Nem szerette a várost, menthetetlenül óballainak érezte magát. És most ő jelenti a „közéletet” a három utcányi településen. — Van egy régi, megoldhatatlan problémánk- Sok fórumot megjártunk már vele. de eddig eredménytelenül. Szeretnénk, ha a gyerekeinknek nem kellene délután néha órákig fagyos- kodni az utcán, ugyanis a törökszentmiklósi Rózsa téri iskolába járnak az óballai gyerekek, és négy óráig vannak bent, amíg a napközi tart. De a busz csak öt óra tízkor indul visszafelé, ám gyakran csak később, mert egyúttal az ingázó munkásokat is szállítja; bevárja őket. Harmincán vannak a gyerekek, talán egy új járat beállítását is megérdemelnék, hiszen nem önszántukból. buszoznák naponta huszonnégy kilométert. Most már mások is kö- rénk gyülekeznek, láthatóan örülnek, hogy elmondhatják a számukra nagyon is súlyos gondokat. Németh Sándor bácsi, aki egy pillanatra se tágít mellőlünk, apró termetét meghazudtoló energiával kifakad: — A közlekedéssel van a legtöbb bajunk. Nekem két lányom költözött be Miklósra családostól a Fáy lakótelepre, hozzájuk gyakran elReggel ötkor harangszóra ébrednek megyek, de nemcsak én, hanem a ballaiak többsége is arra a lakótelepre jár látogatóba. mivel akik innen elköltöztek, majdnem mindnyájan ott kaptak lakást. Mindenkihez elmentünk már a panaszunkkal, hogy mibe kerülne, ha az autóbusz megállna a közeli Üvegtechnikánál. hogy ne kelljen másfél kilométert visszagyalogolni. Azt mondják, nem lenne kifizetődő. mert a busz egyszeri megállásra annyi üzemanyagot pocsékol, amivel öt kilométert el tud menni. Tóth Béláné — szerinte — legalább nyolcvan társa nevében ágál: — Sok idős, magányos ember él Óballán, szívesen ösz- szejönnének a megszüntetett iskola egyik tantermében, beszélgetnének legalább, öregek klubja kellene. Gálné letorrkollja: — Menjen már. Béla bácsi! Dehogy járnának maguk oda! Nem lehet összehozni egy gyűlést se. ahol elmondanák a problémáikat, hogy ne a kúton meg az Ki ton panaszkodjanak. Moziba is ki jár, na? Kéthetenként vetítenek egész jó filmeket. aztán nyolc-tíz gyerek lézeng csak az előadásokonóballa kilencvenhat házában öt éve háromszázhú- szan laktak, ma már jó pár ház üresen áll, a helység lé- lekszáma alig éri el a háromszázat. Az ott maradók átlag életkora pedig arányosain növekszik a lélekszám csökkenésével. Bár ezt megcáfolja Tu- róczi Mihály Ferenc, aki az ötödik évtizede táján határozott úgy. hogy új házat épít Óballán, nem is akármilyet: övé az egyetlen emeletes épület. Szíves szóval invitálja az idegeneket, dicsekszik, de a mosolva fanyar. — Szeptemberben ittha- gvott a második asszony is. elment péknek a szüleihez. Nekem viszont a szívem nem engedi, hogy pékségben dolgozzak. hiszen leszázalékolt nyugdíjas vagyok. A TI- TÁSZ-nál sofőrködtem tizenkilenc évig. Szolnokon laktunk sokáig, de miután nyugdíjaztak, visszahúzott a cspnd és békesség a szülőhelyemre. Hívtam persze, hívtam az asszonyt, egv darabig ió is volt minden, aztán elhagyott. Vele együtt elment egv kis pénz is. ezért kellett abbahagynom az építkezést. Pedig egyedül esi-' náltam mindent a házon. Húsz éve tervezgetem, milyen lesz amiben eléldegélek, amíg a sors engedi. Saiát terveim alapién készült, csak néhány szakipari munkára hívtam kívülállót. Végigkalauzolja az érdeklődőket a ..farmon”— Tartok négv tehenet, egy bikát, vannak malacok, birkák, baromfifélék. Nem mondom, elég ió a jövedelmem. de dolgozni is kell ám hajnali négytől este nyolcig. Minden állat megszokott menetrend szerint kap enni. pontosabb az órájuk, mint a legfinomabb szerkezet. Nevet ad az állatainak, úgy beszél hozzájuk, mintha értenék amit mond. Társtalan ember. Vajon ki használja majd az évtizedekig álmodott emeletes házat. .. ? — Szeretem a paraszti munkát, szeretem a csendet, a friss széna szagát. Elég volt a gondból, bajból — mondja búcsúzóul. Óballán nem Turóczi Mihály Ferenc az egyetlen, aki az otthon termett javakat piacra viszi, szükségtelen tehát bizonygatni, hogy gyakran találkozunk szorgalmuk eredményeivel. Bendó János Fotó; T. Katona László Az egyetlen emeletes ház és gazdája
