Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
6 Nemzetközi körkép 1981. FEBRUÁR 1. VESZÉLYES NOSZTALGIA Jakut SZSZK. Óvoda és iskola Hildában Heidelberg. Az NSZK-beli ősi egyetemi város egyik elegáns épületének alagsorában különös társulat gyülekezik. Többségük jónövésű fiatalember, de nem egy tekintélyes, idősebb úr is akad köztük. Hamarosan átöltöznek. Az ifjak és az öregurak fejére sapka kerül, mellkasukra pedig olyasféle szalag, mint egy magyar anyakönyvvezetőnek. A táskákból kard és bandázs kerül elő. Egy orvos készenlétbe helyezi kötszeréit. Elhangzik az ünnepélyes kiáltás: Az évszázad fővonala „Rajta, uraim! az első vérig!” Mínusz 50 fok alatt — Rajta, uraim, en garde! Az első vérig! összeszikráznak a drága pengék. A nézősereg megbű- völten figyeli. Néhány perc múlva egy jól sikerült vágás nyomán keskeny véres ík jelenik meg az egyik vívó arcán. A sérült mégis boldog: felavatott a férfiasság próbáján. Ezentúl büszkén viseli arcán a kaland örök nyomát. Miért? A jellegzetes heg ma újra belépő a nyugatnémet gazdasági-politikai elit világába. A „mensür”, ez a párbaj- Szerű összecsapás hozzátartozik az úgynevezett Bursc- henschaftok — afféle legény- egyletek — hétköznapjaihoz. Ezek a szervezetek nemzedékeken ívelnek át. Derékhaduk előkelő egyetemek hallgatóiból áll, patrónusaik a korábban itt végzett öregurak. A Burschenschaftok története Burschenschaft — felvonulás Heidelbergben Vágás az arcon: „belépőjegy” az elit-klubba 165 esztendőre nyúlik vissza. Az egyletek kezdetben — Napóleon bukása után — a haladás jegyében születtek. Az 1848-as forradalmak „elzú- gása” után azonban felismer- hetetllemül megváltoztak. . A feudális elit fellegváraivá váltak. 1891-ben II. Vilmos császár már a „német erények bástyájaként” magasztalja őket. 1914-ben áradnak tőlük az önkéntesek, akik a háború után ott vannak' a ruhrvidéki munkásfelkelések és a bajor tanácsköztársaság vérbefojtói között. A második világháború után — érthetően — egy időre elcsendesedtek e társulatok, de ma — a hamburgi Stern szerint — az NSZK- ban ismét van 40 ezer tagjuk és mintegy 170 ezer (!) idősebb patrómlsuk. Csoda-e hát, ha ezek az egyletek rendkívül gazdagok,- ha szerte az országban többszáz épület, köztük nem egy vár és kastély van a birtokukban? A Burcshenschaf tokban A BAM problémáját a közgazdászok nemcsak magának a fővonal építésének szempontjából vizsgálják: nem kevésbé fontos a vasútvonal övezetében felvetődő kérdések egész komplexuma. Ahhoz, hogy fogalmat alkothassunk a Bajkál—Amur vasútvonal övezetében megoldandó problémák nagyságáról, elég megemlítenünk, hogy 1,6 millió négyzetkilométernyi területről van szó, ahol a hórom legnagyobb nyugat-európai ország,, — Anglia, Olaszország és Franciaország — kényelmesen elhelyezhető lenne. A munkálatok megkezdéséig munkaerő úgyszólván egyáltalán nem volt itt: az egy négyzetkilométerre számított át- lakos népsűrűségi mutató mindössze 0,6 volt. Aztán itt vannak a szélsőséges természeti viszonyok: a térség háromnegyed részén fokozott a földrengés veszélye, (néhol a Richter-skála 10. fokozatáig terjedő,) s az egész területen örök fagy honol, a téli hónapokban heteken át mínusz 50 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála. Az év nagy részén át fagyott tördelnek a markológépek fogai. Mindez természetesen megnehezíti az új városok építését, egy sor problémát állít az ipar elé. Ennek ellenére egész sor feladat megoldását igen rövid idő — egy-két ötéves tervciklus — leforgása alatt tervezik. A szén és vas birodalma A BAM-övezet, mint nyersanyagforrás jelentőségét az udokani rézlelőhely példájával illusztrálhatjuk. Az Udokan-hegység közelében feltárt lelőhely országunkban a legnagyobbak közé tartozik. A rézkészletek lehetővé teszik párját ritkító üzem létrehozását. A BAM-övezet másik gyöngyszeme a dél-jakutiai szénmedence. Ebből a szénből kiváló minőségű kohókoksz nyerhető, ami pótolhatatlan nyersanyaggá teszi a vaskohászat számára. A szénlelőhely központjától, Nyerjumgrintől pedig mindössze 30 kilométernyi távolságra három nagy vasércle- lőhelv van: Tajezsnoje, Piio- nyerszkoje és Szivanglinsz- koje. Tudvalévő, hogy a földkerekségen ritkák az olyan helyek, ahol a természet egymás közelében „helyezte el” a szenet és a vasércet. A tizenegyedik ötéves terv folyamán megkezdődnek a Távol-Keleten egy nagy kohászati üzem létrehozásának előkészítő munkálatai. Új iparágak Jakutia déli részén a most befejeződött ötéves tervbep megkezdődött az ország egyik legnagyobb, dél-jakutiai területi-ipari komplexumának kialakítása. E feladat megoldásának meggyorsítása a legközvetlenebb módon hozzájárult a „kis BAM” — a BAM és Ugolna- ja állomásokat összekötő vasútvonal, amelynek körzetében van a külszíni fejtőhely. ahol évente mintegy 13 millió tonna kiváló minőségű szenet termelnek ki. A szóban forgó területiipari komplexum másik objektuma a nyerjungrini vízierőmű. amelynek első üteme 630 ezer kilowatt teljesítőképességű. Az. erőmű első üteme lehetővé teszi a kapacitás megkétszerezését, a harmadik pedig. amelynek felépítési határidejét 1990 utánra tervezik, a kapacitás újabb megkétszerezését fogja jelenteni. A körzet komplex fejlesztése keretében a szénki tér nemcsak párbajoznak — politizálnak is. Szellemük maga a revánsvágy. Visszakövetelik az elvesztett „keleti területeket”, a Franciaországhoz tartozó Elzászt és az Olaszországhoz tartozó Dél- Tripolit. Sokszor ■ provokálnak verekedést baloldali, vagy éppenséggel liberális ifjúsági csoportokkal. Játék? Vágyálom? Nagy- zolás? — a közelmúlt fasiszta pokolgépes merénylete után félő, hogy ezek csak szónoki kérdések. Harmat Endre Vietnam Jó barát a „dömper-elefánt” Vietnami diákokkal beszélgettem a minap, érdekes történeteket meséltek. A legérdekesebb talán az, amely az elefántokról szól. Elmondták, hogy néhány éve a hanoi fiatalok lelkes csapata a párt felhívására elhagyta szülőhelyét és az addig lakatlan, hegyekkel szabdalt Központi Fennsíkon megalapította Thai Nguen városát. A fiatalok szövetkezetét szerveztek és néhány hónap alatt több száz hold földet szántottak fel. Alighanem az otthon utáni vágyakozásuk sugallta, hogy új városkájuk utcáit Hanoi történelmi emlékeiről nevezzék el. — Az igazat megvallva sokáig tartott ez a vágyakozás — mondja Nguien Thayat, a szövetkezet vezetője. — Csak nehezen szoktuk meg a zord fennsíkot, a végtelen erdőt. Pedig tele volt élménynyel. új és új meglepetésekkel a vidék. Az első időben mindennapos élmény volt, hogy az. erdei ösvényen egyszer csak szembetalálkoztunk egy csapat legelésző elefánttal. Megdöbbentünk, hisz ezidáig csák . az állatkertben láthattuk őket. Moccanni sem mertünk, amint a hatalmas állatok elcsörtettek mellettünk. Később megszoktuk őket. Thai Nguen körül szinte mindennapos az elefánt. Többnyire öt-tíz fős családok verődnek össze, de nem ritka a 80—100 elefántból álló csorda sem. Azt már Hanoiban mesélték, hogy a gyarmatosítás, majd az amerikaiakkal vívott háború idején alaposan megcsappant Vietnamban az elefántok száma. Előbb gazdag európaiak előkelő szórakozása volt az. elefántvadászat, majd az amerikai katonák lövöldözték le okkal, ók nékiül. Az első békés intézkedések egyikével védett állattá nyilvánították őket. Máris észrevehető gyarapodásuk. A dzsungelben nem tréfa a munka. Napjainkban csupán Daflac tartományban ötszáz „dömper-elefántot” tartanak nyílván. Az alig lakott Buonh Don faluban 53-at házimunkára fogtak. Elsősorban a fakitermelésben veszik hasznukat, „teherautóként”, Jurij Szoboljev, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az OSZSZSZK Állami Tervbizottsága mellett működő Központi Gazdasági Kutató- intézet részlegvezetője elmondja J. Spakovnak. az APN tudósítójának kérdésére. hogyan fejlődik majd a Bajkál—Amur vasúti fővonal övezete a tizenegyedik ötéves terv ciklusban. A jelenlegi ötéves terv grandiózus építkezései között a Bajkáltól a Csendes-óceán parjatlig vezető vasútvonal megépítése párját ritkítja mind a munkálatok méretét, mind pedig azt a szerepet tekintve, amelyet ez a nép- gazdasági objektum a Szovjetunió és egy sor testvéri szocialista ország gazdasága szempontjából játszani fog. melésen, az energetikán kívül új iparágakat is létrehoznak itt, Dél-Jakutia gazdag fában, ami az erdő- és fafeldolgozó ipar kialakítását teszi lehetővé. Jelentős csillámki termelés központjává válhat. Egész sor kisegítő jellegű ágazat létrehozására is sor kerül; egyebek között nagy gépjavító bázist fognak itt létrehozni. Nem vívóedzés — felkészülés a „mensurra” Hatalmas barát „dömperként” használják a félelmetesen erős állatokat. De csak az erejük félelmetes. Ök maguk a szelidítés után már szelídek. Van ahol a szüretelésben segítenek. Lerázzák a fáról a. gyümölcsöt. Némely elefántnak pedig más dolga sincs, mint hogy a piacra fuvarozza gazdáját, vagy az úttalan utakon vendégségbe, rokonlátogatásra vigye őket. Thai Nguen városában természetesen nem múlik el egyetlen ünnep sem az elefántok díszes felvonulása hatalmas erő nélkül. Ilyenkor lutüntetik a legsikeresebb elefántidomí- tókat. ök á legmegbecsültebb emberek a fennsíkon, hiszen hosszú, szívós, olykor kemény idomítással formálják a vad elefántot az ember szelíd segítőtársává. Az ember biztonságban lehet, ha ilyen hatalmas barátja van — tartja az elefántról egy ősrégi vietnami mondás. (s. a.) Összeállította: Maynár József A Bajkáltól a Csendes-óceánig
