Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
1981. FEBRUÁR 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ha kis javítás, akkor kisipar T. nagyközségben a cipőipari javításokkal is foglalkozó szövetkezet szomszédságában dolgozik egy cipész kisiparos, aki büszke arra, hogy pár lépésnyi műhelyével évek óta „konkurrál” az összehasonlíthatatlanul kedvezőbb feltételek között dolgozó szövetkezettel. Büszkesége tulajdonképpen jogos, hiszen számára nehézséget jelent az anyagbeszerzés, ráadásul az árai is kötelezően magasabbak a szövetkezeténél. Ám azt se szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az emberek az utób'-,; időben rájöttek, ha kisebb javításokra van szükségük, megéri az egy-két forintos többletkiadást, hogy — a cipész példájánál maradva — gyorsan elkészül a sarok- vasalás, a talpalás, a csizma zippzáránák cseréje. Éppen ebben van a megye immáron négy és fél ezer kisiparosának jelentősége, vagyis, hogy az apróbb javításokat, hivatalosabb fogalmazásban a közvetlen lakossági szolgáltatásokat elvégzik. Szolnok megyében több, azelőtt nem létező kedvezményt kapnak az iparengedély kiváltói. Egyebek mellett három év adómentességet, amely tulajdonképpen megszüntette, de legalábbis enyhítette a „maszekok” azon panaszát, hogy az adóval „agyonnyomják” őket. A január 1-én életbe lépett új adórendelet bizonyára tovább javít a helyzeten. A megye szolgáltatóiparából ötven százalék jut a négy és fél ezer kisiparosra, akiknek nagy része főfoglalkozású, 26 százalékuk munkaviszony mellett váltott működési engedélyt, 14 százalékuk pedig nyugdíjasként dolgozik. Nem könnyű a megye települései közül kiválasztani egyet, amely reprezentálhatja a kisipar helyzetét, mégis talán Mezőtúr az a város, ahonnan lehet jellemző mintát venni. (Bár ezt megcáfolni látszik az a tény, hogy a városban az átlagosnál többen foglalkoznak a hagyományos kézművességet igénylő dísztárgyak készítésével.) Mezőtúron és a hozzá kapcsolódó Kétpó községben jelenleg 198 kisiparos tevékenykedik. Számuk az utóbbi öt esztendőben nem sokkal emelkedett, a növekedést mint a megye sok településén, a munkaviszony mellett iparengedéllyel rendelkezők és a nyugdíjasok jelentették, örvendetes és általánosítható, hogy a kisiparosok munkájának minősége elismerést vált ki a megrendelőkből; az utóbbi öt évben szinte elhanyagolható a reklamációk száma. A mezőtúri hiányszakmák is jellemzőek a megyére. Kevés többek között a bádogos, a látszerész, a cipész, a vízvezetékszerelő és a villanyszerelő. Mind Mezőtúron, mind az egész megyében várhatóan sikerül betölteni a hiánv- szakmálcat, kedvet ébreszteni az iparengedély váltására, hiszen emelték például a műhelyépítésre adható hitelt, bővítették a KIOSZ és a KISZÖV kapcsolatát, egyebek között azzal, hogy a szövetkezetek folyamatosan munkát és kölcsön munkaeszközt biztosítsanak a kisiparosoknak. —bj— Pécsi kesztyűk exportra 113 ezer pár tavaszi kesztyű útnak indításával a hét elején megkezdte idei külföldi rendeléseinek teljesítését a Pécsi Kesztyűgyár. Az enyhe évszakra készült, béleletlen vagy finom műselyemmel bélelt kesztyűkből 53 ezer párat küldtek a Szovjetunióba, a többi hatvanezer párat pedig Kanadába, az NSZK-ba, valamint angol, svéd, svájci és dán megrendelőkhöz. A vállalat a jelentős fejlesztések eredményeként az elmúlt tervidőszakban hatvan százalékkal növelte termelését és csaknem megkétszerezte tőkés exportját. Az idén éves termelésüket százezer, az exportot pedig százötvenezer párral tervezik növelni a tavalyihoz képest. Ha mogorva az eladó, ha nem friss a kenyér, ha leválik a cipő talpa, ha nincs bicikligumi, ha lassú a kiszolgálás... — kicsúszik az ember száján: Kérem a vásárlók könyvét! A többség elégedett ... Ebbe’ még nincsen semmi se Jó’ mondom, Józsi! Aztán mire a beírásra kerülne a sor, legtöbbször le- hiiggadunk. Persze, nemcsak a panasznak van helye az említett könyvben. Dicséretünket, elismerésünket is bejegyezhetjük. (Mert ilyen is előfordul!) A vásíirlók könyvét még senki se kérte, a mellette lévő tollat se használta senki. Olyan újak, mint maga az üzlet. Tiszaföldváron nemrég élelmiszer ABC-t épített a helyi áfész. A megnyitó tavaly november 5-én volt. * * * — Nem, nálunk még senki nem kérte a panászköny- vet — mondja magabiztosan Tóth Mihály, az áruház vezetője. — Egyelőre még mindenből tudunk elegendő mennyiséget adni. — Igen? — szól közbe egy fiatalasszony. — Akkor miért nincs kávéjuk? Csak azt a nagy csomagosat tartják. Minek fizessek érte 120 forintot, amikor nekem csak húsz deka kéne. Mérjék ketté nekem .. . — Azt nem lehet asszonyom — válaszol a vezető. — Szabálytalan. De nézzen be délután, addigra biztosan megérkezik az áru. — Ide? Ebbe az üzletbe többet nem jövök... — Áh, nem lehet itt mindenki kedvére tenni — veszi át a szót egy idősebb asz- szony. — Én minden nap megfordulok az áruházban. Még mindig tudtam nekem megfelelő árut venni. Nézzen körül. Mennyi finomság van a polcokon, csak győzze az ember pénzzel. * * * Nincs nagy forgalom a ci- bakházi iparcikk áruházban. Két-három vásárló válogat csak. — A délelőtti nagyobb forgalom tíz óráig lebonyolódik — ad felvilágosítást Horváth Sándor vezetőhelyettes. — Majd délután újra megtelik a bolt. — Szeretném elkérni a vásárlók könyvét... — Azonnal adom, — mondja, de látom, hogy nagyon meglepődik. — Ebbe még nincs semmi se kérem, pedig már ötödik éve, hogy nyitottunk. Nem mondom, hiánycikkünk akad, de csak olyan dolgokkal van probléma, amiket országosan se lehet megkapni. Most például a tízliteresnél nagyobb fazekakat, lábasokat keresik, de meg se tudom mondani, mióta nincsenek. Rengeteg . a faluban a kerékpár, minden második ember azzal jár. dolgozni. Kérik a kerékpárköpenyt, de nincsen. Azonban ilyenekért nem írnak be a panaszkönyvbe. Igyekszünk udvariasak lenni, ha különleges kérése van a vevőnek, megpróbáljuk teljesíteni. A múltkor is bejött egy házaspár, színes televíziót akart venni. Nálunk nem volt. meghozattuk nekik. * * * A kunszentmártoni Harmónia Áruházban Németh József áruforgalmi igazgató kalauzol. Több vásárlói könyvet átlapozunk. A divatosztályéban még minden láp üres, se jó, se rossz megjegyzés nem olvasható. „Az eladók összejátszanak egyes vevőkkel” — olvasom a konfekcióosztály könyvében. Németh József azonnal elmondja az esetet, megmutatja a válaszlevelet is. — Az idős néni egy olyan kabátot akart megvenni, amiből csak egy volt, ráadásul egy másik hölgy próbálta előtte és megtetszett neki. De megírtuk a választ, úgy látszik, megnyugodott. Nézze, vannak itt elismerő szavak is. A méterosztály eladóit dicsérik, mert udvariasak. készségesek. Az iparéikk-nészleg vásárlói könyvében már több a teleírt oldal. Panaszkodtak a vásárlók a szemtelen eladóra, a Skoda gépkocsihoz való gumihiányra, az udvariatlan kiszolgálásra. A legi- friisebb bejegyzés 198Ü. Ij|a- nuár 12-én született: „Vettem két Orwo kazettát, de mindkettő teljesen használhatatlannak bizonyult. Kérem, cseréljék ki, vagy adják vissza a pénzemet.” A hibás kazettákat, azóta kicserélték. — Azért nagyon jó áruház ez — tipeg mellém egy fejkendős néni. — Akárhányszor vásárolok, mindig nagyon rendesek, kapható itt minden. Jó’, mondom. Józsikám? — szól oda Németh Józsefnek, akii bólint egyet rá. A szóbanforgó kis könyvet a boltos köteles jól látható, könnyen hozzáférhető helyen tartani 'és az esetleges panaszok, észrevételek dolgában azonnal intézkedni. Ezt az említett három áruházban így tapasztaltuk. Egyetlen megjegyzés csak: a legtöbb esetben inkább szóban intézik el panaszukat, elismerésüket a vevők. Kevesen élnek a vásárlók könyve adta lehetőségekkel. Nem biztos, hogy ez a helyes! — szekeres — Több szőlő, jobb bor Az elmúlt 5 évben a mezőgazdasági nagyüzemek teljesítették a szőlőtelepítés előirányzatát, és a hatodik ötéves terv időszakában is jelentős fejlesztéssel számolnak. Országosan összesen 15 ezer hektárra telepítenek szőlőt és 7 ezer hektáron korszerűsítik az ültetvényeket — ezt tartalmazza az 1981—85-ös évek előirányzata. Az elavult ültetvényeken felhagynak a kishozamú termeléssel, és az újonnan termőre -forduló szőlőskertekben nagyhozamú, jó termőképességű fajtákat használnak majd a gazdaságok. Mindent egybevetve 1985-ben az előirányzat szerint a jelenleginél 15 százalékkal több bort ad maid a mezőgazdaság. A hazai borfogyasztásban és az étkezési szőlőfogvasz- tásban nem várható lényeges változás. Ellenben az exportot növelik. A tervidőszak végére 2.6—2,7 millió hektoliter export-árualappal rendelkeznek maid a termelők, és a külkereskedelem. A kivitelben mintegy 7—8 százalékkal emelik a palackos borok arányát. Nemcsak alom, trágya is lesz belőle. — Szállítják a szalmát a szarvasmarha-szakte- lepre a jásztelki Tolbuhin Tsz-ben Négy és fél ezer mester a megyében Még mindig vannak hiányszakmák A Csepel Müvek célkitűzései a VI. ötéves tervben A nagyvállalat gyárainak egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a korábban létrehozott beruházások, új berendezéseket minél nagyobb kapacitással üzemeltessék. Fontos feladatnak tartják a gazdaságosan gyártó és jól értékesíthető termékek arányának javítását. Az átlagosnál nagyobb ütemben növelik pl. a gépgyártást, valamint a színcsfémkohászati temje ke k előállítását, és ezek exportját is. A képen: a Fémműben készülnek a rézhuzalok
