Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-26 / 48. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 26. IA tudomány világa A víztakarékos, cseppenkénti öntözés Gépesítés és mezőgazdaság Cj rendszerű „Bízón—Gigant” típusú kombájn végellenőrzése a gyárban A korszerű öartözéstechni- kávai szembeni elvárások: lehetőleg automatizálható legyen, kevés emberi munkát igényeljen, az általa öntözött növényeknek megfelelő vízutónpótlóst adjon, és ne akadályozza az optimális időben végzendő agrotechnikai munkákat. Ugyanakkor az öntözéshez rendelkezésre álló vizet, ennek mind nagyobb költsége miatt, a lehető leghatékonyabban hasznosítsa. A legkedvezőbb feltételieket ezekhez az elvárásokhoz a csepegtető öntözés teremtheti meg, akár a folyamatosan, valóban csep- pentként adagoló, akár a naponkénti, vagy két, de legfeljebb háromnaponkénti, néhány órás öntözési időtartammal működő, szakaszos, vagyis kortyonként adagoló formája kerül bevezetésre. Ez ugyanis nemcsak korszerű, kis kézimunka-igényű, hanem takarékos vízfelhasználású is. A csepegtető öntözés annak ellenére, hogy az elvet a csöves altalaj öntözés egyik lehetőségeként leírva, már 1925-ben, majd 1931-ben ismertették, lényegében a műanyagok tömeges alkalmazásával vált megvalósíthatóvá. Korszerű megoldásai közül az első Celestra érdeme, aki 1951-ben a római Olimpiai stadion sportpályáinak gyeptakarói számára oldotta meg a talaj állandó, . optimális nedvességi szinten tartását, és ezt szabadalmaztatta is. Két évvel később jelentkezett az angol Blass, a spirális kapillárisokkal való csöpög- tetési szabadalmával. Hatására Izraelben, a sivatagi területeken elért nagy terA virágszedés módja is kihat az újabb virágok kifejlődésére és arra, hogy meddig élnek a levágott virágok vízbe állítva. Erre akkor lehetünk leginkább tekintettel, ha magunk szedjük a virágoskertünkből a virágokat, de szem előtt tarthatjuk virágvásárlás során is. Általános érvényű minden virágra, hogy nem szabad a déli napsütésben vágni, még akkor sem, ha azonnal árnyékba, hűvös helyre vaay vízbe kerülnek. Nyáron any- nyira erősen párologtatnak, és olyan mértékben megcsappan a vízkészletük a déli órákra, hogy levágva még vízbe állítva sem tudják egykönnyen megszívni magukat vízzel. Nyáron az esti. vagy a kora reggeli órák feltétlen jobbak a virágvágásra, a délutáni, öntözés utáni időszak pedig azért lehet kedvező, mert ilyenkor nemcsak vízzel, hanem tápanyaggal is a legjobban elméseket adó és igen jó hatásfoknövekedést mutató eredmények hívták fel a világ más ‘tájain is a figyelmet. Kidolgozásában és terjesztésében azóta is Ausztrália és az Egyesült Államok jár az élen. Az utóbbi években azonban Japán, Hollandia, Dánia és több szocialista ország, az elsők között hazánk is ennek az öntözési módszernek az alkalmazói sorába lépett Napjainkban már valóságos diadalutat jár be ez az öntözési mód, és nem is elsősorban az újszerűsége, hanem számtalan előnye és a gyakorlatban is bebizonyosodott gazdaságossága következtében. Olyan , tapasztalatok birtokában ajánlják az alkalmazását amelyek szerint almásokban három év átlagában 40—80%-fcal, szőlőben öt év átlagában 30—60 %-kal nagyobb terméssel fizetett A hetvenes évek elejétől nálunk is megindultak a csepegtető öntözési kísérletek, és jelenleg már ezer hektár körüli a csöpögtető öntözéssel berendezett területünk, főképpen almagyümölcsö- sökben és körülbelül 20 hektáron szőlőültetvényekben. A kistermelők csöpögtető öntözéssel ellátott területei pedig szinte napról-napra nőnek. Felismerték ugyanis azt a sajátosságait is, hogy azon kevés technikai megoldások közé tartozik, amelyek előnyei a kiskertekben, háztájaikban is maradéktalanul hasznosíthatók, és elfogadható költségráfordítással megvalósíthatók. A csepegtető öntözés folyamatos vagy csöppenkéntd látottak a virágszárak az egésznapos tápanyagképzés eredményeként. A közkedvelt rózsára is érvényes, hogy a túl korán, zárt állapotban vágott bimbók nem nyílnak ki. A kinyíltan szedett virágok viszont csak rövid ideig szereznek örömet virulásukkal. Akkor nyílhat a legtovább virágvázánkban, ha akkor kerül bele, amikor bimbója jól kifejlődött, színe már látható, csészelevelei visszahajoltak és a külső szirom már nem tapad a bimbóhoz. Mivel minden szál virág levágásával csökken a növény életéhez nélkülözhetetlen tápanyagképző lombfelület. a levágott szárrész éppen csak olyan hosszú legyen, amennyi feltétlenül indokolt. Egy jól kifejlett rügy feltétlen maradjon vissza a virágot fejlesztett hajtásrészből. Az előző évi részig — a fáig — nem szabad levágni. Minél nagyobb fokú a virágszedéssel a hajtalaj nedvességtartalmának állandóan optimális szinten tartásával biztosítják. Ez lényegében azt jeleníti, hogy az ilyen típusú öntözőberendezéssel a növényállomány fogyasztásának megfelelő víz- mennyiséget kell pótolná. Mivel még nem tisztázott eléggé a szabadföldi növényállomány vízfogyasztásának napi üteme, ezzel a csöppen- kénti öntözési móddal a vízadagokat egész napos, vagy ehhez közeli öntözési időtartam alatt juttatják ki. A szakaszos vagy kortyonként! csöpögtető öntözésnél viszont a talajnedvesség optimális szintjének fenntartásához szükséges vízadagokat naponta, vagy két-, legfeljebb háromnaponkénti, néhány órás öntözési időtartamokkal adagolják ki. Ennek nyomán, néhány órás öntözési módszer alkalmazása többé-kevésbé meghatározza az egy ízben kiöntözhető vízmennyiség alsó határát, a csöpögtető öntözésnél ilyen határ gyakorlatilag nincs. A kiöntözhető vízmennyiség az erre kiépített berendezéstől függően változó ugyan, de minden esetben rendkívül csekély. Ezért a jó berendezés és megfelelő használata mellett a párolgási veszteség sokkal kisebb, mint más öntözési módokkal. A talaj felületéről elpárolgó és a talaj felszínén elfolyó vízveszteség főleg a kortyonként! módszernél fordulhat elő, helytelenül megválasztott vízadagolási intenzitás esetén. A csöpögtető öntözés létesítésének és zavartalan, folyamatos üzemeltetésének előfeltétele a rendelkezésre álló víz jó minősége, az el- dugulásvészélíyt előidéző szennyezettségtől való mentessége. A nyomásigénye minimális, de ennek fenntartása mindenképpen szükséges. Ezért a csöpögtető öntözőberendezések alkalmazására inkább a zárt nyomócsőhálózattal működő öntözőrendszereink lesznek felhasználhatók. Az eddig kialakított nagyobb berendezések is ilyen öntöző- vagy vízvezetékhálózathoz kapcsolhatók. A vízvezető csőhálózat nyomása azonban általában nagyobb a csöpögtető öntözés igényénél. Az öntözőrendszerekben szállított víz tisztasága sem kielégítő a legtöbb már isimert csöpögtetőtest- típus eltömődésmentes műtős-. illetve levélveszteség, annál később várhatunk új virágokat. Egy-két virágnál többet egyszerre nem is ajánlatos leszedni a jól fejlett növényekről sem. A virág levágása után visszamaradó csonk legfelső rügye előbb kihajt, ha az itt levő levelet maradéktalanul. a levél nyelével együtt eltávolítjuk, mivel kihajtást gátló hatása van. A dália akkor vánható, ha teljesen kinyílt, csak a közepe zárt szorosan és a hátulján még nincsenek elnyílt. fonnyadó virágszirmok (vásároltnál ezek leszedéséről árulkodó nyomok maradnak). Az élés késsel végezhető vágás helye a szár legalsó levélpárja -felett legyen. Ezután a visszamaradt levélpár hónaljából két újabb hajtás fejlődhet, amelyek 4—6 hét elteltével szintén virágot bontanak. Ha pedig a helytelen szokásnak megfelelően tőből törnénk ki a virágot, két újabbtól esnénk el. A Föld felszínének jelenleg alig 3 százaléka használható — mint talaj —élelmiszerek előállítására, s ez a legjobb esetben sem haladja meg a jövőben sem az 5 százalékot. Üj és dinamikus mezőgazdaságot kell terem temünk^ amely alapjaiban is eltér az évezredes hagyományostól. * Az ipari forradalom hatására már átalakult a mező- gazdaság is. A gépesítés igen sok embert megszabadított a nehéz meziei munkától, és az ipar az így kapott munkaerővel az emberek szükségleteinek kielégítésére szélesebb választékot tudott előállítani. A tudomány forradalmától várható a második nagy változás. A természet törvényeinek jobb A régi, kisüzemi gazdaságokban még értékes melléktermékből gondot okozó hulladék llett,' mert egyre kevesebb kell almozásra, takarmánynak. vályogtéglának és zsupfedélnek. Tüzelésre pedig egyáltalán nem használják már. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Intézetében évek óta kísérleteznek, hogyan lehetne a szalmában rejlő értékeket megmenteni. Az intézet eredményeiről és a lehetőségekről beszélgettünk dr. Rab György tudományos tanácsadóval. — Ameddig a gabonát hagyományos módon, kaszával takarították be, a szalmával sem volt gond. Ma a nagyteljesítményű arató-cséplő gépek a gabonaszemet tartályba gyűjtik, a szalmát pedig a táblán hagyják. Az SZK—4 típusú arató-cséplő gépeknek még volt szalmagyűjtő tartályuk, amely szalmapetrencét képzett. Akkor a táblák szélén álltak a szalmakazlak. — Ügy tűnik, a szalma hasznosításának egyik sarkalatos pontja a begyűjtés. A szalma minősége bizonyára nagyban függ a kialakított táblák alakjától, tárolásától. Mi a helyzet a mai nagyüzemi gazdaságokban? — Túlnvomórészt bálázzák a szalmát, de még nem a legkorszerűbb és legbiztonságosabb módoe Általában a traktor által vontatott szalmabálázó mellett halad egy szintén traktor által vontatott pótkocsi, amelyre felkerül a bála. A művelet életveszélyes. A korszerű bálafelszedő és -rendező kocsikkal még csak kísérleteznek. Külföldi tapasztalatok szerint legpraktikusabb a 4 —500 kilós hasáb alakú bála, megismerése nyomán adott területről lényegesen több mezőgazdasági terméket állíthatunk elő. Ehhez azonban jobb vetőanyag, szabályozott vízgazdálkodás, több vegyszer, komplex gépesítés, automatizálás — vagyis átgondolt, tervszerű mérnöki munka — tudományosan megalapozott emberi alkotások szükségesek. A szántóföldi növénytermesztés gépi eszközei jórészt már kialakultak, jelentős elmaradás tapasztalható azonban a kertészeti termékeknél, az állattenyésztésben, a speciális szállításoknál. A gép igaz, hogy tehermentesíti az embert a fizikai igénybevételtől a nehéz mezőgazdasági munkáknál, ment ebből a legkönnyebb kazlát rakni. — A hazánkban megtermelt gabonából 3—4 millió tonna szalma is keletkezik. Ebből 1—2 millió tonnát felhasználnak a szarvasmarha és a juh almozásánál. De mi a sorsa a fennmaradó 2 —3 millió tonnának? — Kísérletekkel keresik annak a módját, hogyan lehetne a szalmából szénát helyettesítő takarmányt előállítani. Dániában, Angliában és az NDK-ban jól bevált a nátrolúgos kezelés. Intézetünkben a Dániából vásárolt gép 30 százalékos nátrium-hidroxiddal kezeli a bálákban érkező, majd felaprított szalmát. Nyolc— tíz napos kezelés után ehető takarmány lesz a szalmából. Ha a kísérletek befejeződnek. megvásárolják a dán gép licencét, és ily módon szélesebb körben is elterjedhet a módszer. Ameny- nyiben a nátronlúgos kezelés után a takarmányozáshoz szükséges adalékokat is a szalmához keverik, komplett szarvasmarha-takarmányt nyernek. A gépekből a szalma összepréselt pogácsa alakjában távozik. — A szalmát elsősorban azokban az országokban használják a széna helyettesítésére, ahol nem termelnek kukoricát. Mivel a kukoricaszárból jóval köny- nyebb emészthető takarmányt kapni, nálunk is csak akkor jöhet számításba, ha rossz a kukoricatermés. A nagyüzemi állattartás is egyre kevesebb almot igényel. Vajon hogyan célszerű hazánkban a szalmát felhasználni? — Ha az arató-cséplő gépeket szalmaaprító berendezéssel látják el. megvalósítható a szalma beszántása, de fokozott szellemi felkészültséget igényel. Ezt szemlélteti az, hogy 100 négyzetméter búza levágásához sarlóval kb. 1 óra, forgatós fűkaszálóval 2 perc, aratócséplőgéppel csupán fél perc szükséges. De amíg egy átlagos ügyességű munkás kb. 10 perc alatt dlsajátítja a sarlóval történő vágást, á fogatos fűkasza munkafogásainak elsajátításához néhány napos gyakorlás kell, addig a kombájn kezeléséhez és gondozásához néhány hónapos alapos felkészülés szükséges. A termelési technológia gyors megvalósításának legnagyobb akadálya ezért nem is annyira a műszaki eszközök hiánya, mint a mezőgazdasági dolgozók felkészültségén múlik. és így javítható a talaj termőképessége. Az égetés csak fertőzött talajok esetén indokolt. Három-négy kg szalma hőtartalma egy' kg nyersolajéval egyenértékű, tehát mint tüzelőanyag sem lehet közömbös. Az NSZK- ban például már kifejlesztettek szalmával fűthető kazánokat, amelyek egy kisebb gazdaság épületeinek a fűtésére alkalmas. Gondolom, ha a falun élő lakosság nem jutna olajhoz, vagy szénhez, ma is legalább olyan jó fűtőanyag lenne a szalma, mint régen volt. De talán már a közeljövőben számítani lehet arra, hogy az istállókat és egyéb gazdasági épületeket szalmával fűtik. Sajnos, a magyar mezőgazdaság a legtöbb hőt a szemes termény és a lucerna szárítására használja. Mivel az ilyen típusú szárítóberendezések automatikusan működnek, ma még elképzelhetetlen azok fűtése szalmával. De lehet, hogy egyszer ez is megvalósul. A papírgyártás 60 000 tonna jó minőségű szalmát képes felhasználni — folytatja Rab doktor a szalma hazai felhasználásának számbavételét. Ennek a többszöröse is elkelne, ha a szalma nem lenne korhadt. Dehát a gazdaságok nem érdekeltek abban. hogy jó minőségű szalmát takarítsanak be. A szalmát csak az utánszáradásig lehetne a tarlón hagyni, nálunk pedig sokszor ott rohad. Az pedig már semmire nem jó. A papírgyártás mellett a bútor- és az építőipar is képes lénne bizonyos mennyiségű szalmát hasznosítani. A kísérletek azt bizonyítják, hogy szalmából szép és jó bútorlapokat lehet nverni. Ez sem közömbös hiszen fából jelentős behozatalra szorulunk. Az építőipar új típusú válaszfalakat állíthat elő. mivel a szalma húzószilérdsága erősíti a cementpaneleket. Kér a kárbaveszett szalmákért. Ésszerű felhasználása értéket teremthet! V. A. A palántanevelésnél is hasznosítható a csepegtető öntözés öntözési módjánál a növény- állomány vízszükségletét a köd éséhez. Komiszár Lajos A virágszedés tudománya A tartalékok sorában A szalma hasznosítása A viharos gyorsasággal emelkedő olajárak a tartalékok számbavételére kényszerítik az emberiséget. Ha meggondoljuk, hogy egy tonna gabona mellett egy tonna szalma is keletkezik, könnyelműség lenne ezt a mennyiségű — ma még haszontalan — hulladékot a tartalékok sorából kihagyni. A szalma jelentőségét is, mint sok minden másét, újra kell értékelni.