Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

1981. FEBRUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 NAGYOBB A KERESLET A KÍNÁLATNÁL ÚJ termékek a túrkevei Háziipari Szövetkezetből Készülnek a műanyagtasakok a Rico Kötszerművek megrendelésére. Az anyag új — a technológia régi A túrkevei Háziipari Szö­vetkezet gyönyörű szádéi, faivédői, szőttes asztalkendői az. ország minden, tájára el­jutnak. A három évtizedes múlttal rendelkező szövetke­zet a hagyományos szövött termékeken kívül néhány hónapja újdonságokat is kí­nált partnereinek. Március 8-án ötvenezer nőt köszönt­hetnek a vállalatok azokkal az „asztali futókból” és map­pából álló ajándékcsomagok­kal, amelyek Túrkevén ké­szülnek. Az aranydíszitésű műbőr mappa a tavaly októ­berben indult műanyagfel­dolgozó és szitanyomó rész­leg tevékenységét dicséri. A szövetkezet szerencsésen talált egy olyan „területre” — a csomagoló- és reklám­tasakok készítésére — ahol jelenleg a kereslet jó­val1 nagyobb, mint a kínálat Országszerte elterjedőben van a nyomtatásnak ez, a kis befektetést igénylő formája. A régi keleti textilnyomta­tás a közelmúltban a gépesí­tés és automatizálás segít­ségével bevonult a nagyüze­mi nyomtatási eljárások kö­zé, lehetővé téve többek kö­zött a műanyagok; üvegfelü­letek díszítését, feliratozását. Él azonban egy olyan egyéb­ként munkaigényes ága is, amel|y a hagyományos kézi műveleteket átvéve, de kor­szerű anyagokat alkalmazva segít az egyre növekvő igé­nyek kielégítésében. A szövetkezet új műhelyé­ben dolgozó tizennyolc asz- szony már túl van a munká­val ismerkedés első idősza­kán. A szitakeretek mellett párban, egymást váltva dol­goznak, mert a nyomóléc mozgatása a csuklót veszi igénybe, a termékek kiraká­sa száradásra még inkább a bokát A Magyar Hirdető 5 millió forintos szerződést kötött a szövetkezettel reklám- és csomagolotasakok készítésé­re, ez a szitanyomórészleg teljes évi kapacitását leköti. A megállapodás értelmében az alapanyagot és a megbí­zást a hirdető biztosítja. Most a Rico Kötszerműveknek ké­szül 500 ezer pirossal nyo­mott fehér műanyagtasak, majd a harisnyagyár Salome termékéhez kétszínnyomású gyártmány. Műszakonként négyezer tasak készül el át­lagosan. Ezek egy részét a műhelyben hegesztik, a töb­bit — havonta százezret — bedolgozó készíti saját he­gesztőgéppel. A. műanyag­üzemben a tasakokon kívül mappákat, jegyzettömböket, könyvjelzőket, fényképtartó­kat készítenek. Hegesztés és kézi körbevágás után — mé­rettől függően — 80—100 ter­mék egy műszak munkája. Az elmúlt évet 19 és fél milliós árbevétellel zárta a szövetkezet. A VI. ötéves terv végéig a 30 milliót sze­retnék elérni dolgozód, első­sorban a hagyományos házi­ipari termékekkel, de nagy segítséget jelent majd a már termelő új műanyag- és a még csak tervezett könyvkö­tőrészleg is. F. E. Rendszerető jánoshidaiak Készülnek a nyári cipők A Duna Cipőgyárban meg­kezdték az idei nyári cipő- modellek sorozatgyártását. A legújabb divatszínekben és fazonokban készülő szan­dálokból az első szállítmá­nyokat már útnak indították a belkereskedelem számára. A női cipők sarokmagassága átlagosan négy-hat, maxi­mum nyolc centiméteres, ennél magasabb sarkú cipőt a dunában nem is gyártanak. A férfi, női Ós gyermek nyári cipők felsőrésze is pu­ha, főként nemesen kikészí­tett valódi bőrből, velúrból, esetleg textíliából készül. Igazi kényelmes járást ígér­nek a Duna Cipőgyár klum­pái, melyeket nyárra vagy a hűvösebb napokra, utcai vi­seletként ajánlanak. Új kávékeverék, a Maci Újfajta kávékeverék gyár­tását kezdték meg a Győri Keksz- és Ostyagyár jános- somorjai üzemében. Utalva a keveréket alkotó malátára és cikóriára, az újdonság a Maci nevet kapta A készíté­se rendkívül egyszerű: fő­zést nem igényel, a cukrot is tartalmazó kávéport a nes- caféhoz hasonló módon csu­pán meleg vízben kell elke­verni, s az aromás pótkávé máris fogyasztható. A Maci 25 dkg-os csomagolásban rövidesen az üzletek polcai­ra kerül. A kellemes ízű, ét­vágygerjesztő kávépótlóból 160 tonnát állítanak elő az idén. — Nincs pénzünk erdőtele­pítésre, víz- vagy levegőtisz- tító berendezésekre. Meggyő­ződésünk viszont, hogy „sze­gényen” is lehet szeretni a rendet, a tisztaságot, a kis dolgokkal is lehet a környe­zetvédelem ügyét szolgálni. Jánoshidán vélekednek így lehetőségeikről, arról a hasz­nos összefogásról, amivel va­lóban szebbé tehetik környe­zetüket. A község főutcájának és főterének parkjaiban az el­múlt évben kiszedték, és újakkal pótolták az elörege­dett fákat Elkezdték, és az idén folytatják a díszcserjék, élősövények telepítését. Elké­szült, és az idei költségvetési tervben már szerepel az öt évre szóló parkosítási prog­ram. Az új létrehozása mellett óvják a régit. A tanács a víz­mű dolgozóival közösen rendszeresen vizsgálja a családi házak szennyvíztáro­Az év eleje óta szinte he­tenként indulnak a készru- ha-szállítmányok Moszkvá­ba, Leningrádba, Sztavropol- ba, Alma-Atába, Kazanyba, Omszkba és több más szovjet városba a salgótar­jáni ruhagyárból. A vállalat az idén százegymillió forint értékű női ruhaneműt szállít zóit A szerzett tapasztalatok alapján tanácsot, segítséget adnak, szükség esetén sza­bálysértési eljárást indítanak. A tanács a Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottságá­nak, a Vöröskereszt és a KISZ-bizottságok tagjainak közreműködésével, évente több alkalommal köztisztasá­gi őrjáratot szervez. Minden év tavaszán lomtalanítási akciót tartank, ehhez segít­séget kapnak a Lenin Tsz-től és a szekérfuvaros kisiparo­soktól. A tanács szakigazgatási szerve rendszeresen ellenőr­zi és segíti a kijelölt szemét­telep rendben tartását. Az idén a lerakodóhelyek köny- nyebb megközelítése érdeké­ben egy, a szeméttelephez vezető salakos utat építenék. A környezetvédelmi munká­ban résztvesz az általános is­kola is, ahol minden évben megrendezik a madárvédelmi és fásítási napot a Szovjetunióba. A megren­delők igényeinek megfelelő­en a salgótarjáni gyár áz idén korszerűsítette termék- szerkezetét, elsősorban női farmeregyütteseket, szövött és kötött anyagból készült ruhákat, kosztümöket, sport- és szabadidőruházati cikke­ket készít szovjet exportra. Ruhák szovjet exportra Kutatók—többes szám első személyben Építőipari feladategyeztető tárgyalás Feladategyeztető tárgya­lást tartott tegnap délelőtt Szolnokon a megyei pártbi­zottság székházában az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint Szol­nok megye párt-, tanácsi és szakszervezeti vezetői. A megbeszélésen, amelyet Mo­hácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára vezetett, részt vett Szilágyi Lajos az ÉVM miniszterhelyettese, Ulveczki Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Árvái István az SZMT vezető tit- kára. A tárgyaláson egyeztették a megyei építőipari szerve­zetek feladatait, s az orszá­gos építési célkitűzéseket. Többek között szó volt a pa­pírgyári rekonstrukció mun­kálataival összefüggő tech­nikai és személyi feltételek­ről. A résztvevők egyetértet­tek abban, hogy az ott dol­gozók anyagi érdekeltségé­nek megteremtésével Is ösz­tönözni kell a beruházás gyorsított ütemű megvalósí­tását. Elhangzott az is, hogy az építőipari szervezeteknek fel kell készülni a növekvő arányú felúiítási munkála­tokra. Délután a miniszter­helyettes Mohácsi Ottóval együtt a megyei építő- és építőanyagipari szervezetek gazdasági vezetőinek tartott konzultáción vett részt. Havasi Ferenc előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának politikai akadé­miáján szerdán Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti. Bizottság titkára tar­tott előadást. Az V. ötéves terv teljesítésének tapaszta­latai és a gazdasági építő­munka feladatai a VI. öt­éves terv időszakában cím­mel. NÉHA MINDEN SZŐ, érv kevés; az információt a te­kintetek közvetítik. Néhány hónappal ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia Köz­ponti Fizikai Kutató Intéze­tében mutattak be egy gyű-' fásdoboz nagyságú szerkeze­tet, amely — ha mindez igaz, — már a közeljövőben forradalmasítja a számító- gépes adattárolást. Ennek a szerkezetnek mágneses buborékmemória a neve; ez tartja most izga­lomban a szakembereket vi­lágszerte. A mágneses bubo­rékmemóriának nincs me­chanikus alkatrésze, ami elkophatna; parányi mágne­ses buborékok hordják-vi- szák és őrzik az információt, ahogy a kezelőszemélyzet parancsolja. A nagy karrier előtt álló memória gyártási technológiáját mindeddig csak pár ország dolgozta ki, köztük hazánk. Kell-e mon­dani, mekkora eredmény ez?! A bemutatón ott ültek a szakemberek, kutatók-fej­lesztők az asztalnál, kezük ügyében a buborékmemóri- ával, és szakszerű magyará­zattal szolgáltak, hogy mi­ként, milyen elv alapján működik, hány évig dolgoz­tak rajta, hány munkaórát ölitek a fejlesztésbe, mikor értek holtpontra, s mi len­dítette át őket a nehéz per­ceken. Többes szám első sze­mélyben beszéltek, ami egy idő után, főleg ha kutatók mondják, elgondolkodtatja az embert. A többes szám első személy használata ugyanis ez esetben több vál­lalat és intézmény együtt­működését jelenti. Elmond­ták, hogy már a kezdet kez­detén együtt dolgoztak a KFKI kutatóival a híradás­technika kutatók, a MOM fejlesztői, a Műszaki Egye­tem munkatársai s az Egye­sült Izzó mérnökei. Miköz­ben az egyik munkacsoport például a méréstechnikai kérdések megvalósításán fá­radozott, addig a másik a félvezetőket méretezte, vagy a buborékmemóriát tároló tartótokot készítette. Ez a vállalati, kutatóinté­zeti, és egyetemi együttmű­ködés létrehozta a buborék­memóriát és a közös munka eredménye különös fényt varázsolt a szemekbe. Vajon gazdasági tényező-e az elégedett tekintet? Lehet, hogy furcsán hang­ák a kérdés. Ennek ellenére van valami törvényszerű ab­ban, amit nemrégiben felmé­rések is igazoltak: a válla­lati és egyetemi kutatások hatékonyabbak, mint az ön­álló kutatóintézetben vég­zettek. Mintha a társadalmi gyakorlat közelsége, az el­méleti és a gyakorlati szak­emberek, a kutatók, fejlesz­tők és alkalmazók egymásra utaltsága megtisztítaná a gondolatokat, s jobban fel- ismerhetőbbé tenné a célt: valami olyat csinálni, ami hasznos és ami végrehajt­ható. Talán e felismerés is sze­repet játszott abban a dön­tésben, hogy a hatodik öt­éves terv során átveszik az országos kutatóhálózatot; az intézetek profilját, működé­si formáját a vállalatok, egyetemek felé közelítik. Majd egy tucat intézetet fej­lesztési vállalattá alakítanak át, s egyre-másra alakulnak a kutatási-fejlesztési társu­lások. Egyszerűen azért, hogy a kutatási tevékenység haté­konyabbá váljon és a tudo­mányos tevékenység presztí­zse nőjön. ÁTSZERVEZÉSRŐL be­szél a kutatótársadalom, s az átszervezés mindig izga­lommal jár. Mi lesz most, szükség van-e rém, lesz-e munkája az intézetnek, az intézeti csoportnak. Tör­vényszerű, hogy sok az ag­godalom e tekintetben. De mint minden átszervezés előtt, most is higgyünk ab­ban: az aggodalmat felvált­ja majd az az érzés, amit a buborékmemóriát kidol­gozó fejlesztők, mérnökök, gyártóik elméleti és gyakor­lati szakemberek éreztek külön-külön is, de legfőképp együtt. M. G. ELÄDÖ0-7 sä «kit rz ouri-/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom