Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
1981. FEBRUÁR 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkásör egységgyűlés Jászapátin és Martfűn Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a zászlóalj személyi állományát (Folytatás az 1. oldalról) —leninizmushoz méltóan magas szintű szakmai és politikai tudással, jó szervezettséggel tölti be hivatását. Gazdasági eredményeink és feladataink elemzése után a megyei pártbizottság első titkára a következőket mondotta: — Meggyőződéssel valljuk, hogy a munkásőrök szocialista hazafiak, akik szeretik hazájukat, munkájukkal, magatartásukkal bizonyítják ezt, és egyben hűek a proletár internacionalizmushoz. Ez így van rendjén, hiszen a nemzeti haladás és a szocialista nemzetköziség egymástól elválaszthatatlan. Természetes tehát, hogy a munkásőrök meggyőződésüknél fogva internacionalisták, jogos örökösei és folytatói az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság legszebb és legforradalmibb hagyományainak. Annak az 1919-nek az utódai, amely azért van vörös betűkkel írva a hazafiság lapján, mert követte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, követte a lenini példát, a nemzetközi haladást. Ebből következik, hogy ma igaz hazafi az, és csakis az lehet, aki a Szovjetunióval, a szocialista közösséggel! a Varsói Szerződéssel együtt menetel népünk felemelkedéséért és a munkásmozgalom nemzetközi céljainak valóra- váltásáért vívott harcban. Ehhez feltétlenül szükséges az a példamutatás, amelyet a munkásőr elvtársaink nap mint nap nyújtanak. A megyei pártbizottság első titkára befejezésül meleg szavakkal köszöntötte a tartalék, illetve a nyugállományba vonulókat és az új munkásőröket. Az ünnepség az Internaci- onálé hangjaival ért véget. * * * A szolnoki járási munkás- őrzászlóalj tegnap délelőtt Martfűn a Tisza Cipőgyár művelődési házában tartotta ünnepi egységgyűlését. Az egység tavalyi munkáját és az idei feladatokat Dózsa Ferenc zászlóaljparancsnok elemezte. A megyei pártbizottság nevében Barta László, a megyei tanács elnöke köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit. Utolért veszteségek Valahányszor valamilyen illetékes beszél róla, elmondja, hogy rossz nevet választottak, és hozzáteszi: ez van. Valamint kikéri magának, hogy nem mozgalomról, hanem munkarendszerről van szó. Tény: többet jelent annál, amit hevében jelöl, vagyis, hogy Dolgozz hibátlanul. Jelentheti ez a megfelelő anyaggazdálkodást vagy a kiadások mérséklését, esetleg a megfelelő helyen alkalmazott automatizálást. A Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában persze nemcsak a DH ürügyén történnek szervezési intézkedések Űj György, a gyár gépészeti osztályának vezetője mondja, hogy ha tavaly kérdezem, úgy év elején, szervezési illetve DH-ügyekről, akkor egyet legyintett volna. Most viszont: — Jó néhány konkrét eredményt könyvelhetünk el, egyik-másik kezdeményezés, intézkedés haszna milliós nagyságrendű. Mielőtt részletezném, azért elmondom; munkacsoportokat . hoztunk létre a DH-hibafelmérések nyomán a problémák megoldásához, a szükséges lépések kidolgozására. A csoportok év elején egy igazgatói utasítás után kezdték meg munkájukat. Tevékenységük viszont akkor. kezdett igazán fellendülni, amikor ezek. vezetőit érdekeltté tették abban, anyagilag is, hogy egy- egy feladatot végrehajtsanak. Mindjárt az első tanulság beszélgetésünkben: nem' árt, sőt hasznos, hä a műszakiak a fizetésükön is érzik, mb lyen súlya van valamilyen gyári gond enyhülésének, netán megszüntetésének. Üj György folytatja: — Említeném például a cementfelhasználást. A szak- irodalom előírja, négyzetméterenként mennyit használjunk fel. Mindig túllépjük a normákat. Tavaly viszont egy sor fejlesztés és szervezési intézkedés nyomán milliós hasznot tudhatott magáénak a gyár. Addig persze nem kívánhattuk a dolgozóktól a normák pontos betartását, amíg a mérlegek nem voltak megfelelőek. Vagy: ha nem teszünk semmilyen lépést az energiagazdálkodásban, 3 millióval nagyobb az energiaköltségek mennyisége. Csak egy apróság: az egyik munkacsoport ténykedésének köszönhető, hogy az úgynevezett fáradtolaj nem tűnt el szőrén szálán a gyárból. Értékesíthettük nagy részét az Átadnál, legtöbbet a gyár erőműteleAz energiatakarékosságról legtöbbet a gyár erőműte- lepén tudnak mondani. Innen kapják az elemeket készítő sorok a gőzt. Matkovics István brigádvezető első mondatai a boríték vastagságáról szólnak. — Megmérték és rendszeresen mérik a kazánok hatásfokát. Ha elérjük a tüzelés során, a megfelelő és előnyös hatásfokot akkor az alapbér hét százalékát is megkaphatjuk prémiumként. Régebben úgy volt, hogy nem sokat foglalkozott a dolgozó a kazánba ■ jutó levegővel meg vízzel. Legyen mindegyik és menjen az üzem, ennyi elég volt. Azután változott a kép. Pontosan regisztrálják az emberek a tüzelés jellemzőit, nyilván azért, mert fizetésük bánja, ha nem figyelnek: Miért fontos tétel az .energia a cement?. A gyár óriási'mennyiséget dolgoz fel belőle. A betonelemek nagy része folyamatos műszakokban készül. A nyereséget, mondják, legjobban a költségeknél. a veszteségek csökkentésénél lehet megfogni. Sika- ri Sándor, az ,.A”-üzem brigádvezetője példát is említ rá; — Kicserélték a csarnok üvegfalát, dupla hőszigetelésű. Sokat fáztunk, amikor csinálták egy időben, de megérte. Azután ' régebben dömperekkel hordták a betont a sorokhoz. Állandóan nyitott bejáratnál közlekedtek, szippantottuk a kipufogó gázokat. Most felsőpályás villamos meghajtású adagolókkal kapjuk a nyersanyagot — pontosan, megrendelésre. Csoda, hogy nem taposott el senkit annak idején az ide-oda forduló dömperjárat. Mindez persze ma már emlék. A csarnokban kellemes meleg a levegő, a jó közérzetet, ennek hasznát mondják nehéz forintosítani. A kislakásépítők körében oly közkedvelt Szim-car elemek gyártásánál más is történt tavaly. Először jókat derültek a felszámozott — mintha versenyeztek volna — munkásokon a munkatársak, azután kiderült nagyon is komoly dolgokról van szó. Deák Károly, a technológiai norma- és munkaszervezési csoport vezetője volt a vizsgálat fő irányítója: — Három kamerával dolgoztunk. Ügy állítottuk be őket, hogy a gyártósor minden pontját megfigyelhessük. Azért itt, mert a termékeink legnagyobb tömegét ez a gyártmány adja Folyamatosan dolgoznak vele éjszaka is. A kamerák egyszerre kötszerre kétpercénként készítették a felvételeket huszonnégy órán keresztül. A dolgozókat előre értesítették, nem macerálásról van szó hanem a munkakörülményeket, a veszteségeket vizsgálják. .Az utóbbiak keresték, jó- néhányukra rá is bukkantak. Deák Károly folytatja: — A felvételek értékelését tizenöt szempont alapján végeztük. Rögtön kiderült például, hogy nem megfelelő a világítás a gyártósor néhány A prémium nem árt Dömper dömping helyett Számozott dolgozók A gép megmondja pontján. Azon csodálkozom, hogy a művezetők nem panaszolták ezt eddig. Vagy: kiszámoltuk, évente 1 millió 300 ezer acélszálat kell befűzni az elemek készítőinek. Ez is új műszaki megoldást kíván, hiszen rengeteget kell gyalogolni a munkásoknak, azután a szálak -hajlítgatásá- val kikészül az ott dolgozók csuklója. Arra is fény derült, milyen problémák vannak az érlelőknél. Ezeknek peráze a vizsgálat óta kiépítették az észlelő automati-káját. A filmen rajta van, hogyan emelték le meglehetősen balesetveszélyesen két daruval a kádak tetejét. (Egy ilyen művelet során majdnem elvitte darustól az egyik darufülkét a tető). S látszott a kockákon az is, — nem kévésén — nincs ott a dolgozó ahol lennie kellene. Vagyis a munkahelyén. A reggeliző időben pedig ott vannak, hiszen nem volt kijelölt étkezőhely. Kiderült' pontosan a vizsgált időszakra, hogy az egyes műszakok között mekkora teljesítménykülönbség. Deák Károlytól megtudom, intézkedési javaslat készült a problémák megoldására. Szervezésről tehát sokszor szó esik.. Ügy általában, A BVM szolnoki gyárában ennek fL tevékenységnek legfontosabb tanulsága, hogy a szervezési elképzelések, intézkedések, műszaki háttér, s a' dolgozók érdekeltségének hiányában csupán csak tervek, vágyak' maradtak. Igaz, a szervezés erre példa a számítógép alkalmazása, esetenként százezrekbe kerül. De most, a milliós haszon láttán aligha vitatja bárki is: megéri. Hajnal József Csak pénz kérdése? nagyüzemi fitermelést 78-ban jellemző átmeneti dekonjunktúra után az elmúlt két évben, és jelenleg ismét jól kifizetődő a mező- gazdasági nagyüzemekben a broylercsirke-nevelés. A hazai feldolgozó ipar ugyanis a két esztendővel ezelőttihez képest 3 forinttal többet fizet kilónként az élőáruért, és a világpiacon az 1978- as 95 centes, egy dolláros ár helyett most 1 dollár 55 centért is tudunk eladni konyhakész csirkét, mely iránt nagy és tartósnak ígérkezik a kereslet. A megyében a korszerű feldolgozóipari kapacitások alapanyagellátásához nép- gazdasági érdek fűződik, hiszen a gazdaságos export bővítését szolgálják, természetesen a belső piac ellátása mellett. Mindezek alapján hosszú távon kifizetendő vállalkozásnak számít a baromfiágazat fejlesztése. A Szolnok megyei baromfitartó gazdaságok többségében — részben új létesítmények építésével, részben a régi telepek korszerűsítésével — keresik a lehetőségét, hogy mielőbb á kedvezőbbé vált piachoz igazítsák termelésüket. A követendő példákról a közelmúlt hetekben folyamatosan beszámoltunk. Sajnos, nem ez a jellemző a kőtelki Ady Termelőszövetkezetre, ahol nemcsak az ágazat fejlesztésében nem lépnek előbbre, hanem jószerivel a régebben épült csirkenevelő épületek mindegyikét sem hasznosítják rendeltetésüknek megfelelően. A közös gazdaság baromfitermelésének visszaesése — túl azon, hogy a „nehéz időkben” nem vállaltak kockázatot — két okkal magyarázható. Bár a hunyadfalvi és nagykörűi üzemegységben még szarvasmarhatartó épületek padlásterén is berendezték korszerűnek éppen nem mondható csirkenevelésre, időközben néhány, a hetvenes évek elején sertésólakból kialakított szerfás, nádtetős csirkenevelő teljesen tönkrement. Ezek télen nem fűthetők, így évente két-három rotációnak megfelelő ideig nem hasznosíthatók baromfitartásra. A csataszögi telepen 1979- ben megrongálódott egv 36 ezer férőhelyes baromfiól, amit életveszélyessé ■ nyilvánítottak, ezért azóta is raktárnak használják. A működő, hellyel-közzel még gazdaságosan üzemeltethető, meglehetősen idejétmúlt technológiával felszerelt épületekben a szerviz periódus, azaz a takarítási, fertőtlenítési idők csökkentésével, ílymódon a rotációk számának a növelésével igyekeznek az Ady Tsz-ben szinten tartani a tavalyi egymillió 300 ezres, — a korábbi éveknél jóval kevesebb — broyler-termelést. Az említett rotációnöveléssel évente mintegy 220 ezer csirkét kibocsátó, megrongálódott épület rekonstrukciós fejlesztését nem szorgalmazzák, mert azt bértárolásra évi egymillió forintért kiadták az ÁFOR-nak. Csak forint —, hozzá kell tennünk, a ráfordítás nélkül szerzett jövedelem — kérdése lenne csupán a baromfitermelés fokozása, a fejlesztés elmaradása? E szemlélet semmiképpen sem egyeztethető össze a meglévő termelőalapok hatékony kihasználásán alapuló népgazdasági követelményekkel, a megyei pártértekezleten a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott határozataival, de ugyanakkor hosszabb távon a termelőszövetkezet érdekeivel sem A meglévő baromfitelepek és a raktárnak használt baromfiól rekonstrukciója során beépítésre kerülő korszerűbb technológia lehetővé tenne jelentős és gazdaságos termelésnövekedést, a rekonstrukciós fejlesztéshez kedvezményes hitelt is kapna a banktól a gazdaság. (Nyilván célszerű volna konvertálható, több állattenyésztési célra alkalmas megoldásra törekedni. z egyik napról a másikra gondolkodó ember szemével nézve a bértárolásért évente kapott egymillió forint kecsegtetőbb, gondtalanabb jövedelemszerzési mód, mint a néhány év alatt- megtérülő beruházással megvalósuló termelésnövekedésből várhajtó haszon. Csakhogy, ha valahol, akkor éppen a kőtelki téeszben nagyon is indokolt lenne a Tisza, közelsége, az ár- és belvizek miatt meglehetősen bizonytalan növénytermesztés mellett egy újabb, hosszú távon biztos jövedelmet jelentő ágazat, a broylertermelés bővítése, stabilizálása. Ügy véljük, hogy a gazdaságnak a középtávú terv készítése során nem volna Szabad figyelmen kívül hagyni ezt a jó lehetőséget. Temesközy Ferenc barom1977— Visontán Kiemelkedő széntermelés A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében kimagasló eredményekkel, zárták az év első hónapját: a visontai bányászok januárban 750 ezer tonna szenet hoztak felszínre, az előírt havi programnál 120 ezer tonnával többet. Ennyi szenet egy hónap alatt korábban a magas teljesítmény ellenére sem termeltek. A teljesítménnyel kielégítették a Gagarin hőerőmű megnövekedett igényét: az erőműnek ugyanis a januári csúcsidőszakban több szénre volt szüksége. így az erőmű is túlszárnyalta korábbi havi teljesítményét, több villamos energiát szolgáltatott az országos hálózatba. Új hibrid kukoricafajták Befejezéshez közeledik a hibrid kukorica-vetőmag feldolgozása az MTA Marton- vásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének erdőháti vetőmagüzemében, ahol az ország kukorica-vetésterületé-i nek egyharmadára elegendő vetőmagot fémzároltak. A munkával előreláthatóan február végére végeznek, s március közepéh mindenütt a gazdaságokban lesz a vetésre kés/ mag. A vetőmag-feldogozás. az idén rendkívül nagy gondosságot kíván a szakemberektől: az érési idő, s a magas nedveségtartalom miatt szinte minden fajta külön bánásmódot szárítási időt igényelt. Megnőttek a költségek is-: a betakarítás és a szárítás az előzetes számítások szerimrt 25—30 ‘ százalékkal került . többe, mint a korábbi években. • Erdőhátról az idén 18 fajta hibrid kukorica-vetőmagéit kapnak a gazdaságok. A közöttük lévő hat új fajtából háromnak a magja az . idén kerül először nagyobb meny- nyiségben a köztermesztésbe. A kísérletek során rendkívül jól vizsgázott az MVSC 434', az MVSC 1475, valamint az igen bő termést ígérő amerikai JX—9/a a fajta.
