Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
MEGKEZDŐDÖTT AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA A hetvenes évek elején az SZKp sokoldalúan elemezte a népgazdaság állapotát, és meghatározta a fejlett szocializmus társadalmi -gazdasági problémái megoldásának fő útjait. A XXIV. és XXV. kongresszus fordulatot határozott el a nép jólét (Folytatás a 3. oldalról.) emelését célzó sokrétű feladatok megoldására: át kell térni a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszára, emelni kell a munka hatékonyságát, javítani minden téren a minőséget. Brezsnyev ekkor ismertette az 1971—1980-as években elért fejlődést tanúsító adatokat. A Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének fő mutatói a 70-es években (milliárd rubelben összehasonlító árakban) Társadalmi össztermék: 1970 637 1980 Ind^* 1061 167 Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem: 282 437 155 A nemzeti jövedelem fogyasztásra beruházásokra fordított eszközei: és nem termelő 219 354 162 Ipari termelés: 352 627 178 Mezőgazdasági termelés (évi átlagtermelés) 100,4 123,7 123 Beruházások 80,6 133,5 166 termelési állóalapok: (év végére) 531 1149 216 A közlekedés valamennyi ágazatának teherforgalma (milliárd tonna/kilométer) 3829 6165 161 Kiskereskedelmi áruforgalom 158,1 268,5 170 Társadalmi fogyasztási alapok 63,9 116,5 182 A népgazdaság fejlődésének eredményei meggyőzően bizonyítják a párt gazdasági stratégiájának helyességét. Az ország lényegesen előrelépett a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai megteremtésében. A tudomány vezető helyet foglal el világ- viszonylatban is az ismeretek legfontosabb területein. Az ország gazdasági ereje szavatolja a továbbhaladást a kommunista építés útján. Az elmúlt évtizedben megfeszített harc folyt a népgazr daság hatékonyságának fokozásáért. A munka ternfe- lékenysége ennek eredményeként csaknem másfélszeresére nőtt A tudomány vívmányaiként korszerű új ágazatok jöttek létre, mint az atomgépgyártás, az űrtechnika, az elektronikai és mikroelektronikai, a mikrobiológiai ipar, a lézertechnika, a mesterséges gyémántok gyártása vagy más új szintetikus anyagok előállítása. Nagy változások történtek a termelőerők elhelyezésében. A kelet és észak felé haladás szempontjából nagy lehetőségeket tár fel a Baj- kál—Amur vasútvonal. A hetvenes években folyamatosan növekedett a nehézipar. A termelőeszközök gyártása ugyanolyan méretekben nőtt, mint az előző húsz esztendőben. A hatvanas évekhez képest megkétszereződött a villamosener- gia-termelés. Az ország egységes energetikai rendszerébe bekapcsolódott Szibéria egyesített energiarendszere. Gyors ütemben fejlődik az atomenergetika. Megkezdte a termelést az ATOMMAS — a nukleáris áramfejlesztő berendezések fő szállítója. Tovább erősödött az ország kohászata. Az utóbbi évtizedben a népgazdaság 460 millió tonnával több acélt kapott, mint az előzőben. A gépgyártás széles körű program alapján fejlődött. Nagy mennyiségi és minőségi változások történtek a vegyiparban és az olajvegyiparban. A tomszki vegyigyár, a prikumi, az omszki és asev- csenkói műanyaggyár, valamint több más új vállalat alkotja a mai vegyiparunk magvát. Az utóbbi két ötéves tervben lényegesen megszilárdult a mezőgazdasági termelés műszaki alapja. Fokozódott a földművelés és az állattenyésztés kemizálása, komplex gépesítése. Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évből három kedvezőtlen volt, a gabona évi átlaghozama 205 millió tonnára nőtt. A gyapottermés 1980-ban csaknem tízmillió tonnát tett ki. Egészében véve a IX. és a X. ötéves tervidőszakban 272 milliárd rubellel több mezőgazdasági terméket állítottak elő, mint a két előző tervidőszakban. A szovjet állam gazdasági erejének növekedése lehetővé tette, hogy a 70-es években teljesítsük a népjóiét emelésének átfogó programját. Harminckét milliárd rubelt fordítottak a munkabérek, a nyugdíjak, segélyek stb. emelésére országos intézkedések keretében. Növekedtek a minimális munkabérek, és nőtt a közepes keresetű munkások és alkalmazottak bére a népgazdaság valamennyi ágazatában. A havi átlagos munkabér 1980-ban meghaladta a 168 rubelt. A IX. és a X. ötéves tervidőszakban emelték a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok minimális nyugdíját is. Családi pótlékot vezettek be az alacsony keresettel rendelkező családok részére. A közszükségleti cikkek termelése a hetvenes években az előző évtizedhez viszonyítva csaknem kétszeresére nőtt. Ugyanakkor ezen a téren, csakúgy mint a lakosság élelmiszer-ellátásában, vannak problémák és hiányosságok, amelyekről a továbbiakban részletesen szólok — mondotta Leonyid Brezsnyev. Tovább tökéletesedett a szocialista életforma Az SZKP Központi Bizottsága az eredmények szociálpolitikai értelmét abban látja, hogy a gazdaság fellendülésére alapítva tovább tökéletesedett a társadalmi viszonyok egész rendszere, a szovjet szocialista életforma. Elismeréssel adózva a szovjet nép valóban történelmi jelentőségű tetteinek, az SZKP Központi Bizottsága világosan látja a nehézségeket, a hiányosságokat, a meg nem oldott problémákat is — hangsúlyozta Brezsnyev. Nem minden kitűzött célt sikerült elérni. Ennek okai különbözőek. Közrejátszottak objektív körülmények is, és a tervezésben és az irányításban meglevő fogyatékosságok is. A legfőbb ok bizonyára abban rejlik, hogy még nem sikerült maradéktalanul 'leküzdeni a tehetetlenség visz- szahúzó erejét, azokat a hagyományokat és szokásokat, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor nem a minőség, hanem a mennyiség volt előtérben. A XI. ötéves tervidőszakra és a nyolcvanas évekre vonatkozó feladatokat részletesen vázolta az SZKP Központi Bizottságának tervezete. A tervezet megvitatásában több mint 121 millió ember vett részt, többségük támogatta azt. Sok hasznos jávaslattal, kiegészítéssel és módosítással járultak hozzá gazdagítva a benne foglaltakat. Az ország hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki alapokkal, odaadó, képzett szakemberek milliós seregével lépett be az új évtizedbe. Ez határozza meg lehetőségeinket. Egyidejűleg fokozódnak szükségleteink is. Növekednek mind a népgazdaság normális munkájához, mind a szovjet emberek növekvő igényeinek kielégítéséhez szükséges beruházások méretei. A 80-as években több tényező teszi majd bonyolultabbá a gazdasági fejlődést. Lassul a munkaerőforrások növekedése. Nőnek a ráfordítások a keleti és északi körzetek gazdasági hasznosításában. Elmélkednek a környezet- védelemre fordított kiadások. Sok a gyökeres átszervezést igénylő, régi vállalat. Az utak. a közlekedés és a hírközlés elmaradnak a gazdaság növekvő szükségleteitől. Következésképpen komoly erőfeszítésekre, számottevő anyagi eszközökre van szükség mind e téren. A népgazdasági fejlődés fő irányainak tervezete figyelembe veszi azokat a konkrét körülményeket is, amelyek között az ország fejlődni fog „A XI. ötéves terv fő feladata — áll a tervezetben — a szovjet emberek jóléte emelésének biztosítása, a népgazdaság folyamatos fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság intenzív fejlődési szakaszra átállításának, az ország termelőerői ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrással való messzemenő takarékosságnak és a munkaminőség javításának alapján”. A számíKülön kitért a szónok a szállítás munkájára Az itt felhalmozódott problémák komolysága és aránya miatt arra a következtetésre jutottunk — mondta —, hogy ezek csak hosszú távú (komplex program alapján oldhatók meg. Ilyen program kidolgozását tervbe vettük. Az intenzív gazdálkodás, a hatékonyság fokozása mindenekelőtt annyit jelent, hogy a termelés eredményei gyorsabban n öveked jeniek, mint a ráfordítások) hogy viszonylag kisebb erőforrásokat vonva be a termelésbe, többet tudjunk elérni. A kongresszus küldöttei meghallgatják és megvitatják Nyikolaj Tyihonov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előadói beszédét a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányairól az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. Brezsnyev néhány elvi jellegű elképzelést fejtett ki a továbbiakban a jövendő gazdaságpolitika szempontjából. Rámutatott: a szovjet gazdaságban valóban óriási erőforrásokat vontak be a termelésbe A Szovjetunió az első helyre került világviszonylatban számos fontos termékfajta gyártásában, köztük a kőolaj, az acél, a cement és a műtrágya, a búza és a gyapot, a távolsági villamos- és dízelmozdonyok előállításában. Miután a legjobb nemzetközi mutatókhoz viszonyítva mi több nyersanyagot és energiát használunk fel a megtermelt nemzeti jövedelem egy-egy egységére) a már meglevő erőforrásokból sokkal több végterméket is lehetne gyártani. Az egész gazdaság sikerei nagy mértékben függnek majd a kitermelő ipar hatékonyságágának fokozásától. A XI. ötéves tervidőszakban és a nyolcvanas években — mondotta — a fogyasztás részarányát a nemzeti jövedelemben 1985-re 77,3 százalékra tervezzük növelni. Szükséges volt különleges élelmezési program kidolgozása is a mezőgazdasági termékek termelésének növelésére. A XI. ötéves tervidőszakban 3 millió tonnával akarjuk növelni a hústermelést, és 1985-ben el kell érni az évi 18,2 millió tonnát mondta. Megállapította, hogy a fő nehézség a takarmányhiány, ezért a tervidőszakban a gabona éviátlagtermelését 238 —243 millió tonnára kell nö-, vélni, súlyt helyezve a takarmánygabona-termesztésre. Meg kell javítani a lakosság ellátását számos élelmitások szerint a fogyasztásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelmet 1990-re legalább 1,4-szeresére kell növelni. Körülbelül ilyen mértékben növekednek a beruházások is. A XI. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelmet 18—20 százalékkal, az ipari termelést 26—28 százalékkal, a mezőgazdasági termelést pedig 12—14 százalékkal kell növelni. Az ötéves tervidőszakban a beruházások elérik a 711—730 milliárd rubelt Valamennyi (népgazdasági feladat megoldásának elengedhetetlen feltétele a nehézipar fejlesztése. Ez különösen vonatkozik az alapvető, elsősorban a fűtőanyag-energetikai ágazatokra. Egyre időszerűbbé válik a fűibő- anyag-energetikaá mérleg szerkezetének javítása. Csökkenteni kell a kőolaj részarányát földgázzal és szénnel kell azt helyettesíteni. Gyorsabban kell fejleszteni az atomenergetikáit, ezen belül a gyors neutronokkal működő reaktorokat. Elsődleges fontosságú gazdasági és politikai feladatként szeretném kiemelni a szibériai földgázkitermelés gyors növelését. Azt várjuk, hogy ennek megvalósításában, csakúgy mint az atomenergetika fejlesztésében, részt vesznek az érdekelt szocialista országok. szereikkel^ növelni kell a gyümölcs- és zöldségtermesztést, meg kell javítani szállításukat, tárolásukat és feldolgozásukat. A szónok felhívta a figyelmet a mezőgazdasági dolgozók erkölcsi és anyagi ösztönzésének fontosságára. — Megállapította, hogy a szocialista mezőgazdaság alapját a kolhozok és a szovho- zok képezik „Ez korántsem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok lehetőségeit.” Ezért az SZKP KB szükségesnek tartotta, hogy határozatot hozzon a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok fejlesztését célzó pótintézkedéseikről. A fogyasztói kereslet kielégítésében óriási a jelentősége a helyi kezdeményezéseknek — mutatott rá Brezsnyev, és hangsúlyozta, hogy az SZKP gazdaságpolitikájának kiinduló- és végpontja a törődés az emberekkel, szükségleteik és igényeik felmérése. Beszédének befejező részében az SZKP KB főtitkára a szovjet társadalom szociális, politikai és szellemi fejlődődével, valamint a párt ebből adódó feladataival foglalkozott. Megállapította, hogy a hetvenes években folytatódott a szovjet társadalom valamennyi osztályának és társadalmi csoportjának közeledése, fokozódott a munkás- osztály szerepe, mélyreható változások történtek a kolhozparasztság életében, gyarapodott az értelmiség létszáma. A fejlett szocializmus keretei között megy végbe a társadalom osztály nélküli szerkezetének kialakulása. Ez terrrtészetesen új feladatokat állít a társadalompolitika elé. A Központi Bizottság jelentős figyelmet szentelt a hatékony népességpolitika kidolgozására és megvalósítására is, az utóbbi időben kiéleződött népesedési problémák megoldására. (Család, fiatal házasok, dolgozó nők, nyugdíjasok.) Szólt a nemzetiségek helyzetéről, és hangsúlyozta, hogy a párt szigorúan figyelemmel kíséri a lenini nemzetiségi politika eLveinek megtartását. Beszámolt a közoktatás fejlődéséről, az egészségügyről, a testnevelés és a sport fejlesztéséről, a művészet és az irodalom nagy eredményeiről. Bírálta az „eszmeiet- lenség” bizonyos megnyilvánulásait, az itt-ott tapasztalható világnézeti zűrzavart a művészek körében, és hangsúlyozta, hogy „tevékenyen, elvszerűen kell fellépni azokban az esetekben, amikor a szovjet valóságot becsmérlő alkotások látnak napvilágot. A szovjet pártvezető méltatta a nemrég elfogadott új alkotmányt és megállapította, hogy szemmel láthatóan megélénkült a legfelső hatalmi szervek tevékenysége. Elismeréssel szólt a tanácstagok munkájáról. A továbbiakban foglalkozott az ország védelmi erejének megszilárdításával, a szakszervezetek szerepének növelésével és a párt utánpótlásának, a Részletesen foglalkozott Brezsnyev a pártépítés időszerű kérdéseivel, az ideológiai-politikai nevelőmunka javításának feladataival, felhívta a figyelmet a marxista—leninista elmélet alkotó fejlesztésének fontosságára. Megállapította azt is, hogy az SZKP jelenlegi programja helyesen tükrözi ugyan a társadalmi fejlődés törvény- szerűségeit, de elfogadása óta már húsz év telt el, ezért e program átdolgozására van szükség. Ennek értelmében javasolta a program szükséges módosítását és kiegészítését. „Ha ez a javaslat támogatásra talál a küldötteknél, akkor meg lehetne bízni a Központi Bizottságot áz SZKP programja új megfogalmazásának előkészítésével.” A kongresszuson — hangsúlyozta végül — meg kell vitatni a párt, az ország terveit a XI. ötéves tervidőszakra, és távolabb tekintve, az 1990-es évekig. „Attól, amit ezekben a napokban elhatározunk, nagy mértékben függ majd hazánk arculata a XX. század végén, a harmadik évezred küszöbén.” „Magasztos célunk: a kommunizmus. És mindegyik munkasiker, a hősi tettek mindegyik éve, mindegyik lenini Komszomolnak a feladataival. Külön fejezetet szentelt a párt társadalmi szerepének, megállapítva, hogy a társadalom fejlődésével együtt növekszik, erősödik és válik edzettebbé a kommunisták pártja. A beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma 1,8 millió fővel gyarapodott; jelenleg a pártnak 17 millió 480 ezer tagja van. A tagság 43,4 százaléka munkás, 12,8 százaléka kolhoztag és 43,8 százaléka a műszaki, tudományos és alkotó értelmiség képviselője. ötéves terv közelebb visz bennünket ehhez a célhoz. Ebből a szempontból méri fel pártunk az előttünk álló öt évet is. Sok tennivalónk van még. Nagy, bonyolult feladatokat kell megoldanunk, de mi megoldjuk őket, feltétlenül megoldjuk. Igen, a szovjet emberek magabiztosan tekintenek a jövőbe. De derűlátásuk nem a sors kegyeltjeinek önbizalma. Népünk tudja, hogy mindent, amivel rendelkezik, saját munkájával teremtett meg, saját vérével védett meg. És mi azért vagyunk derűlátók, mert bízunk országunkban, népünkben. Mi azért vagyunk optimisták, mert bízunk pártunkban. Tudjuk, hogy a párt által kijelölt út az egyetlen helyes út!” — fejezte be előadói beszédét az SZKP KB főtitkára. Megkezdődött a beszámolók megtárgyalása, is az első napon a Politikai Bizottság két tagja: Viktor Grisin, a moszkvai városi pártbizottság első titkára és Vlagyimir Scserbickij, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára kapott szót A kongresszus ma folytatja munkáját. 11 vasárnapi program 11 magyar pártkiildöttség tárlatlátogatáson— Koszorúzás a Lenin-mauzóleumnál A kommunizmust épitjük című, az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére rendezett képzőművészeti tárlatot tekintette meg vasárnap délelőtt a moszkvai központi kiállítási csarnokban az MSZMP Központi Bizottságának küldöttségé: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a delegáció vezetője, Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője és Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete, az MSZMP KB tagjai. A pártküldöttséget a tárlatlátogatásra elkísérte Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Borisz Gosztyev, az SZKP KB osztályvezetője, az SZKP KB tagjai. Az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, amejy Kádár Jánosnak, a KB első titkárának vezetésével érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen az SZKP XXVI. kongresszusán, vasárnap délután a Vörös téren megkoszorúzta a Lenin- mauzóleumot. Katonai puccskísérlet Spanyolországban Madridban tegnap délután puccskísérlet történt — ezt erősítette meg a Spanyol Állambiztonsági Hivatal vezetőjének Valenciába érkezett távirata. Eszerint „A Tejero vezette alezredes vezette, mintegy 150 csendőrből álló, kis elszigetelt csoport megszállta a parlamentet, s félbeszakította az ott éppen folyó ülést”. A spanyol belügyminisztérium tegnap este kiadott közleménye szerint „országszerte teljes a , nyugalom”, és számítani lehet rá, hogy „hamarosan megoldódik a parlament megszállása okozta probléma”. Barcelonai katonai forrásból tegnap este cáfolták, hogy Jaime Milans del Bosch altábornagy, a valenciai 3. számú katonai körzet parancsnoka kijelentette volna, hogy magához ragadja a hatalmat. Állítólag csak rendkívüli állapotot rendelt el a parancsnoksága alatt álló körzetben. A spanyol vezérkari főnökök egyesített bizottsága hétfőn 22.00 óra után közleményt adott ki, amely szerint minden szükséges intézkedést megtettek a parlament épületében történt erőszakcselekmény okozta helyzet megoldására, az alkotmányos és demokratikus rend helyreállítására. Eduardo Sotillos, a rádió és a televízió igazgatója pedig közölte, hamarosan folytatják a rendes adásokat, Program a szállítás fejlesztésére Fontosa marxista-leninista elmélet alkotó fejlesztése
