Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

/ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 21. IA szerkesztőség postájából 1 Szép szórakozás volt A Jászsági Ruhaipari Szövetkezetben a Tyereskova Szocialista Brigád tavaly makramétanfolyamot szervezett, amelyen sokan részt is vettek. Az ott tanult és szabad időnkben készített munkánkból — faliképek, virágtartók stb. — kiállítást is rendeztünk. Ez számunkra szép szórako­zás, hasznos időtöltés volt. Bizonyságul egy fényképet is küldünk a kiállított tárgyakról. Hőgye Istvánná Jászberény IBUSZ-bál Hozzászólás cikkeinkhez: A füves rész meg sikolthat Olvastam a február 11-én ősz óta nem takarítottak. A dolgozók jogai A munkaügyi viták intézése Telt ház volt azon az IBUSZ-bálon, amit a közel­múltban rendeztünk meg a városi helyőrségi művelődé­si otthonban. A kellemes esti szórakozás mellett ez- alkalommal az újabb kirán­Jó szándékkal Panaszos levelet küldött hozzánk Szolnokról G. J.-né,- azt írja, hogv a Csokonai út 3. és 7. számú házak mö­götti átkelő szakaszon nagy a sár, mert a Gerle úti la­kásépítésekhez ott hordják az anyagot. Kérték már az építőszövetkezet elnökét, hogy gondoljanak az’ iskolás lünk, olvasunk a környeze­tünk megóvásának fontossá­gáról. Működnek a környe­zetvédelmi bizotságok is. Szükség is van ezekre, mert ha megfigyeljük a községek határában, a különböző utak mellett rengeteg használat­lan holmit raknak le. A mi községünkben is fon­tos volna valami úton-mó­Mezőtúron dulások, társasutazások, üdülések programját is ki­választhattak a vendégek a közreadott programfüze­tekből. K. P. J. Mezőtúr segíthetnének gyerekekre, és építsenek leg- legalább egyszemélyes jár­dát valamilyen hulladék­anyagból. Levelünkre vá­laszt nem kaptak, nemhogy a kérését teljejsítefcték vol­na. Pedig egy kis jószán­dékkal segíthetnének és könny íthetnének rajtuk — véli levélírónk dón gondoskodni arról, hogy az emberek megszokják, pontosabban megtartsák a rendet. Most ugyanis a kö­zépiskola és az élelmiszer- bolt környékén egyre több szemetet látni. Csak mi előz­hetjük meg, hogy a szeme­telés községünkben szokás­sá váljon. P. J. Űj szász megjelent Néplap egyik cik­két, ami arról szólt, hogy egy-egy napszakban menyi - nyíre elpiszkolódik a reggel még tiszta járdaszakasz. Megítélésem szerint örülhet az a járda, amelyet a nap­nak csak egy bizonyos sza­kaszában szemetelnek össze a járókelők. Ha az olyan járda jaj­gathat, akkor kérem írják meg, mit tehet az a füves rész, amely nem látszik a szeméttől, amelyet legalább Olvastam a Néplapban február 8-án megjelent szá­mában az „Öbaliai hétköz­napok” című cikket.- Abban szó van a Törökszentmiklós- ra bejáró gyerekekről. Ügy vélem, hogy a megállapítás túloz, mért azoknak a gye­rekeknek ,akik a Rózsa téri Általános Iskolába járnak be, mi igyekszünk a lehető Február 14-i számunk szerkesztőségi postájában ol­vasói levél jelent meg ar­ról, hogy a 7-es és 9-es fog­orvosa körzetben egyetlen szakember látja el a ren­delést immár lassan fél éve. Ezért nagy a zsúfoltság, fő­leg a délutáni rendeléseken, amikor a munkából hazaté­rők keresik fel a rendelőt. A megjelent levélre a Szol­nok városi Tanács Egyesí­tett Egészségügyi Intézmé­nyéből dr. Bede Antal igaz­gató-főorvostól kaptunk vá­laszt, amelyből megtudhat­juk: olvasónk panasza telje­sen megfelel a valóságnak. A város fogorvosi ellátá­sát sajnos csak nagy nehéz­ségek árán, fogorvosaink ál­dozatvállalása és rendkívül nagy fokú igénybevétele ré­vén vagyunk képesek bizto­sítani. A 19 fogorvosi állás­hely közül mindössze 14 van Ezt a reszt akárki megnéz­heti a város egyik legfor­galmasabb részén, az Ady Endre úti sokemeletes Há­zak egyikének tövében. A tejes tasaktól kezdve a ci­garettavégig minden megta­lálható ezen a területen. Sok városban jártam már, de ilyen koszos részeket csak itthon, a mi városunkban láttam. legjobban szervezni a haza­utazást. Az igaz, hogy a vas­útnál még várakoznak a gyerekek az autóbuszban, de ha ezt nem vállalják, akkor a városban kellene sokat gyalogolniuk. Szakái Károlyné iskolaigazgató Törökszentmiklós betöltve, a többi üres. Két fogorvos tartós betegség és gyermekgondozási szabadság miatt esett ki a munkából. Fogorvosaink segítséget nyújtanak a város környé­ki községek és a helyi na­gyabb üzemek, vállalatok dolgozóinak fogászati ellátá­sához is. Mindezek és a kö­telező továbbképzések miatt az utóbbi évben fogorvo­sainknak csak 57 százalé­ka működött folyamatosan. Mindezen körülmények között az éjszakai, hétvégi és ünnepi ügyeleti szolgála­tot is el kellett látni. Ad­dig amíg alapvető gondjaink meg nem oldódnak, a meg­lévő. feltételek mellett ar­ra fogunk törekedni, hogy fogorvosaink nagyobb fokú igénybevétele mellett, is ki­elégíthessük lakosságunk el­látási igényeit — fejeződik be a főorvos levele. A dolgozóknak jogukban áll minden olyan esetben, amikor munkaviszonnyal kapcsolatos jogaikat munkál­tatójuk megsértette, munka­ügyi vitát kezdeményezni. A vállalati munkaügyi döntő- bizottság olyankor is köteles foglalkozni a dolgozó kérel­mével, ha az nem valós, ha­nem csupán vélt sérelmet tartalmaz. Az alaptalan kö­veteléseket azonban nyilván­valóan el kell utasítani. A gyakorlatban előfordultak például olyan esetek, amikor a dolgozó a jogszabályban előírtnál hosszabb felmondá­si időt, vagy olyan összegű munkabért követelt, amit a munkakörére előírt bértételi határok nem tettek lehetővé. Nem jelenthet jogos sérel­met a dolgozó számára az olyan vezetői figyelmeztetés sem, amely a munkavégzés módjára vonatkozóan indo­kolt, megalapozott bírálatot tartalmaz. Szóban vagy írásban A jutalom és pótszabadság kiadásának kérdésében sem indítható munkaügyi vita, mert ennek megítélése az adott vállalat, intézményve­zetőjének hatáskörébe tarto­zik. Ezzel szemben jogos a dol­gozó sérelme minden olyan esetben, amikor a vállalati intézkedés vagy éppen mu­lasztás hatására személyes jogait nem érvényesítheti. A dolgozónak alanyi joga van például a heti pihenőnapra, arra, hogy ez havonta leg­alább egyszer vasárnapra es­sen, aztán természetesen jo­ga van a törvényes szabad­ságra, a munkakörének meg­felelő bértétel szerinti beso­rolásra — és még hosszan sorolhatnánk a példákat. Hogyan lehet megindítani a munkaügyi vitát? A dolgo­zónak szóbeli vagy írásbeli kérelmével első fokon a vál­lalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz kell fordulnia. Ha a dolgozó vagy képviselője maga fogalmazza meg a ké­relmet, jó tudni, hogy azt két példányban kell készíteni és beadni. Emellett azonban le­hetőség van arra is, hogy a panaszt a dolgozó jegyző­könyvbe mondja. Rendkívül fontos tudni, hogy a dolgozók jogos sérel­meik orvoslását csak meg­határozott határidőn belül kérhetik. A Munka Törvény- könyve szerint ugyan a mun­kaviszonyból származó igény általában három év alatt,évül el. egyes esetekben a jogsza­bály ennél jóval rövidebb határidőt ír elő. így például a kézbesítést követő 15 na­pon belül lehet előterjeszte­ni a kérelmet a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott tényleges mun­kaszerződés-módosítás, a munkaviszony megszünteté­se, a fegyelmi határozat, a munkáltatói figyelmeztetés, a kártérítésre, leltárhiány meg­fizetésére és a tévesen kifi­zetett munkabér visszafize­tésére kötelező határozat, va­lamint a fizetési felszólítás ellen Ezt a rövidebb határidőt az említett ügyeknél elsősorban az indokolja, hogy a vita ter­mészeténél fogva egyik fél sem tartható hosszabb ideig bizonytalanságban. A mun­kaviszony megszüntetésénél, a fegyelminél a munkáltató­nak is érdeke mielőbb tisz­tázni, hogy alkalmazhat-e új dolgozót és a munkavállaló­nak is tudnia kell, hogy új munkahelyet kell-e keresnie, vagy visszakerülhet az addi­gi munkahelyére. A fegyel­mi, kártérítési határozatok­nál is csak úgy érvényesül­het igazán a kellő nevelő ha­tás, ha az ügyet viszonylag rövid idő alatt lezárják. Természetesen előfordul­hat olyan eset is; hogy a dol-_ gozó önhibáján kívül mu­lasztja el a 15 napos határ­időt: ilyenkor, ha ezt való­színűsíti, utólag lehetősége van mulasztásának pótlásá­ra. Rendkívül fontos tudniva­ló, hogy mit kell tartalmaz­nia a munkaügyi döntőbizott­sághoz benyújtott kérelem­nek. Erre nincsenek szigorú formai előírások, általános elv ugyanis, hogy a bead­ványt mindig a tartalma sze­rint kell elbírálni. A kérelem lényeges tartalmi kelléke au dolgozó számára sérelmes in­tézkedés megváltoztatására vagy az elmulasztott intézke­dés teljesítésére vonatkozó "határozott indítvány, továb­bá a kérelem alapjául szol­gáló tények és bizonyítékok felsorolása. Hangsúlyozzuk, hogy a döntőbizottsághoz elő­terjesztett kérelemnek meg­alapozottnak kell lennie. Ér­demi vizsgálatra alkalmatlan az olyan kérelem, amely csu­pán a kérés lényegét tartal­mazza és utal arra, hogy a bizonyítékokat a dolgozó majd a tárgyaláson előter­jeszti. Ilyen esetben a dön­tőbizottság nem tűz ki tár­gyalást, hanem elrendeli a • kérelem kiegészítését, s csu­pán ennek megtörténte, a bi­zonyítékok pontos megjelölé­se után kezdi meg az ügy ér­demi vizsgálatát. A kérelemnek az említet­teken kívül még tartalmaz­nia kell a dolgozó fontosabb személyi adatait, így a nevét, munkakörét (beosztását), lakcímét. Célszerű feltüntet­ni a beadványban azt is, hogy az illető mióta áll a vál­lalat alkalmazásában. Az ügyben bizonyítékként használható iratokat célsze­rű rögtön a kérelemhez csa­tolni, s fel kell tüntetni a be­adványon azoknak a tanuk­nak a nevét és lakcímét, akik meghallgatására a dolgozó szerint az ügy tisztázásához feltétlenül szükség van. Ügyészi óvás A dolgozó kérelméről a munkaügyi döntőbizottság határozattal dönt. Ennek ren­delkező részében fel kell hívni a felek figyelmét a jogorvoslat lehetőségére. A határozat ellen a dolgozó és a válallat egyaránt 30 napon belül keresettel fordulhat _ a munkaügyi bírósághoz. A ke­resetet a határozatot hozó döntőbizottságnál kell előter­jeszteni, amelynek elnöke azt az ügy összes irataival együtt három napon belül köteles továbbítani a munkaügyi bí­rósághoz. A munkaügyi dön­tőbizottság jogerős határoza­ta rendkívüli jogorvoslatként ügyészi óvással is megtámad - ható. Vége Dr. Deák András Kisült a krumplis kenyér a Rákóczi úti süteményes üzemben, ahol „társbérletben” kéiszül naponta több mint 2800 zsemleveknivel és -cipóval egyetemben, a nehézvajas sütemények rovására. Ugyanis a három műszakban készülő, több mint húszféle termékből — fonott­kalács, búrkifli, briós, bukta stb. — napi 25—30 ezer darab fogyott Szolnokon és vonzás- körzetében, most az a mennyiség csökken olykor a „vendég” kenyerek miatt Úgy készültünk, mint az első bálozók Olyan izgalommal készül­tünk a találkozóra, mintha most volnánk első bálozók. Régi hagyomány már, hogy a KIOSZ szolnoki körzeti csoportja összehívja a nyug­díjasokat és mint most is, egy forró tea, néhány tál finom sütemény mellett ki- beszélgetjük magunkat. Nem kellene tűrni Több helyen szóvá tettük már, hogy a mi utcánkban elszaporodtak a kóbor ku­tyák, de mindenhol elutasí­tottak bennünket ezzel a gondunkkal. Sajnos, estén­ként csapatostól járnak ezek a szerencsétlen állatok éle­lem után kutatva. Felboro­gatják a szeméttároló kuká­kat. kísérgetik az iskolából hazatérő gyerekeket, leg­utóbb pedig egy idős ember házinyúlait tépték szét. At­Csak mi tehetünk ellene Mostanában sokat hal­Kedves figyelmesség volt a vezetőség részéről, hogy külön is köszöntötték a leg­idősebb kisiparost, Baranyó Kálmán bácsit, aki most 87 éves. Majoros Irén Szolnok tói is tartunk, hogy nincse­nek beoltva és terjeszthetik a veszettséget, rühösséget, és más betegséget. Kérjük, segítsenek. Gávris Jánosné Szolnok (Levélírónk nem az egye­düli, aki a gazdátlan ku­tyák, macskák elszaporodá­sa miatt panaszkodik, re­méljük lesznek, akik odafi­gyelnek az észrevételre.) Török Gábor Szolnok Nem kell sokat fagyoskodniuk Sáros még az utcánk Február 11-én „Utak, parkok, terek gondozója” címmel megjelent cikkükből úgy értelmezhető, hogy Szolnokon a Sashalmi út építése társado.lmi munkával megvalósult. Saj­nos, a mi utcánk neve tévesen kerülhetett a felsorolásba. Mi is szívesen végzünk majd társadalmi munkát azért, hogy jobb legyen az utcánk a jelenleginél, de az általunk ismert tervek szerint erre csak a következő években kerül­het sor. Ábrahám Lajosné Szolnok Válaszolt az illetékes Kevés a fogorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom