Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
1981. FEBRUÁR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Köszönöm, megvagyunk Egyszerű történet, sajnos mindennapos. Mesteri riportképek sorozataként is felfoghatjuk Lugossy László filmjét, olyannak, amelyik mentes maradt a retustól. Készülhetett volna Szolnokon, Szajolban, Budapesten, Tapolcán, bárhol az országban. Legnagyobb erénye, hogy „egy az egyhez” módszerrel láttat, mentes minden filmes divathóborttól, csak annyit vállal, amennyit maradéktalanul el tud mondani. S ez nem kevés. József egy negyven év körüli munkás — néha hatvannak látszik — eszelősen építgeti a házat. Nem építi, hanem csak építgeti, mikor mennyi pénze, anyaga van stb. özvegy. Arról, hogy mikor, miben, miért halt meg a felesége a közlés szintjén nem sokat tudunk meg, — de ha végiggondoljuk József rettenetes erőfeszítéseit, hogy fedél legyen a házon, kikerülhetetlenül Kőmíves Kelemen balladájára asszociálunk. Vagyis: szinte még el sem kezdődött a film, már megsejtetett egy szemfedővel borított tragédiát. A felismerés később tudatossá válik: az az életmód, amely a Józsefeké és családtagjaiké, törvényszerűen az önpusztításhoz vezet. József nem boldogul egyedül a csirkefarmjával, amely hasznából a házát építgeti. De nem akar, nem tud — alkalma sincs rá — élettársat keresni: felfogadja a Lányt, akit kiléptet a gyárból, s megfizet. Mire szerződtette József a szánté gye- rek.ányt? Boldogulásra. Ennek kulcsa viszont a pénz, minél több pénz megszerzése, mert a ház olyan, mint a feneketlen kút, minden pénzt elnyel. Józsefnél a boldoguláshoz csak egy út vezet, a pénz. Kispolgári harácsoló, cezarömániás újgazdag-jelölt ez a munkás, aki a humánus élét peremére került? Igen, oda jutott, az embertelenség mezsgyéire, de nem tehet róla. A kényszerpálya megteremti a maga erkölcseit, szokásnormáit. József nem tud magának másképpen házat építeni, csak úgy, ahogy teszi, s mást nem is tehet, csak építgeti, hiszen a Józsefekben örök ösztön munkál: barlangot, kunyhót, házat építeni, ahol az asszonya megszüli majd gyermekeit. A Lány és József kapcsolata már az első percektől tisztátalan és halálraítélt. Átmeneti egyezségük ugyanis csupán két kényszerpálya metszéspontja. A Lány ugyanolyan nyomorult, mint József, csak másként. Ö otthonra, de legalább egy szobára vágyik, legalább egy albérletre, mert a tömegszállás morálját nem tudja elviselni. József magához veszi, ha úgy tetszik beépíti egy fogaskeréknek a pénzcsdnáló gépezetébe. A végcél: a ház. József embertelen ed ése megállíthatatlan. Amikor a Lány közli, hogy terhes, kilöki az utcára. Beavatkozik az „államhatalom”, a rendőr személyében. Fellépése jóindulatú tévedés, egyben annak is példázata, hogy a törvény igazsága, szigora adott helyzetben csak pótcselekvés. A beavatkozás semmit sem old meg — kiteljesedik a tragédia. A lány így válaszol az orvos kérdésére: „nincs senkim”. Mindketten öngyilkosok, de József a lassúbb halált választja: az alkoholmámorba menekül. Két nagyszerű színész, Nyakó Júlia és Madaras József játéka hordozza a film nehéz mondandóját. Érdekes, hogy a „filmes” rutinnal alig rendelkező Nyakó Júlia játéka sokkal filmszerűbb a filmszínész Madaras Józsefénél. Ez persze abból a sajátos helyzetből is következik, hogy József úgyszólván saját cselekvéseinek ideológiai narrátora is. Magyarázza cselekvéseit, erősítgeti té- veteg szándékait. Az alkotók ígv próbálták még érzékletesebbé tenni József cselekedeteinek gondolati hátterét, ám így túlontúl is bőbeszédűvé tették ezt az önmagáért beszélő — a szó minden értelmében. — figurát. De mindez alig von le valamit is — legfeljebb csak zavar a Kardos István írta. Lugossy László rendezte kegyetlenül őszinte, végtelenül egyszerű, megrázó ereiű új magyar film értékeiből. Tiszai Lajos A nevelő iskola eredményei Könyv a Varga Katalin Gimnázium v kísérletéről Az elmúlt években világszerte megnövekedett az érdeklődés az újszerű pedagógiai kutatások, az élethosz- sziglan tartó tanul ás-nevelés, elméleti és gyakorlati kérdései iránt. A figyelem nemcsak a szakemberek részéről nyilvánul meg, hanem társadalmi méretekben is, hiszen nem lehet közömbös az adott országnak, hogy menynyire felkészült, az önművelés iránt fogékony fiatalok lépnek ki az iskolából. Az UNESCO — más nemzetközi és regionális szervezetekkel párhuzamosan illetve közösen már a hatvanas évek végéni, de különösen 1972-től jelentős és eredményes munkát fejt ki a permanens nevelés — művelődés eszméjének elterjesztése, továbbfejlesztése, a különböző kutatási és fejlesztési programok szervezése, támogatása terén. A nemzetközi szintű pedagógiai kutatásban, — amelynek témája a „Permanens nevelés az iskolában: a tanulási folyamat önállóságot fejlesztő szervezése” — -öt ország, az NSZK, az USA, a Fülöp-szigetek. Honduras és Magyarország öt kísérleti iskolája és kutatócsoportja kapcsolódott be. Hazánkat a szolnoki Varga Katalin Gimnázium — ahol már korábban is kísérleteztek a pedagógusok — képviselte illetve képviseli a kutatásokban. Az Akadémia Kiadó igen dicséretes gyorsasággal kötetet jelentetett meg „Az önálló tanulás feltételei és lehetőségei” címmel a gimnáziumban elért eredményekről, tapasztalatokról. A szerzők Bernáth József, Horváth Márton, Mihály Ot-- tó és Páldi János, a gimnázium igazgatója öt fejezetben elemzik a permanens nevelés — művelődés fogalmát, jellemzőit, a nemzetközi és hazai kutatási program célkitűzéseit. s természetesen a kötet nagyobb hányada a szolnoki középiskola kísérleteit, s azok eredményeit, a következtetéseket taglalja. A felvetett kérdésekre, — hogyan tanítanak a pedagógusok, hogyan tanulnak a diákok, milyen módszerekkel lehet hatékonyabbá tenni az iskolai munkát — adott válaszokból pontosan körvonalazódnak a nevelő iskola ismérvei, s a megvalósításának lehetőségei. Mindaz, ami a Varga Katalin Gimnáziumban a társadalmi fejlődés je-, lenlegi szintjén sikerrel megvalósult. iskolarendszerünk megújításának központi feladata. s a megoldását jól segítheti az úttörő jellegű, az elméletet a gyakorlattal együtt bemutató kötet. — tg — HÉTVÉGI HÍVOGATÓ Farsangi mulatság Mini koncert Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ valamint a Népművelők Egyesülete Szolnok megyei Szervezete ma este 7 órától rendezi meg farsangi mulatságát, amelyre a népművelőket, valamint a művelődési központ szakköreinek, klubjainak, művészeti csoportjainak tagjait és azok vendégeit várják. A programban többek között vidám farsangi műsor szerepel, amelyben egyebek mellett fellép a Pozsonyi bűvészegyüttes és a szolnoki Stúdió színpad is. Ugyancsak a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban ígér kellemes szórakozást a fiataloknak holnap este 7 órától a Mini együttes koncertje. A zenekar műsorán a Vissza a városba és az Ütőn a Föld felé című nagylemezük szerzeményei szerepelnek. A képzőművészet kedvelőinek figyelmét itt is felhívnánk László Gyula régészprofesszor, festőművész tegnap Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban megnyílt kiállítására A kiállítás 10-től 18 óráig várja a látogatókat. Négyszázötven éves a nagyhírű pápai kollégium Az idén ünnepük a nagyhírű Pápai Kollégium alapításának 450-ik évfordulóját. A város vezetői és az egykori református főiskola hajdani diákjaiból alakult rendező bizottság gazdag kulturális programot dolgozott ki aZ évfordulóra. Szeptember 28-a és Október 2-a között egyhetes rendezvénysorozaton foglalkoznak a Dunántúl egyik szellemi bölcsőjének múltjával, hazánk művelődésében betöltött szerepével, ismeretterjesztő, pedagógiai jelentőségével. Emlékülésen idézik az iskola neves tanárainak, Bocsor Istvánnak, Tarczy Lajosnak, Vály Ferencnek alakját. Pápa az irodalomban címmel kiállítás nyílik, melynek látogatói visszatekinthetnek Petőfi Sándor, Jókai Mór, Nagy László Pápán töltött éveire. Az évforduló alkalmából az iskola főbejáratánál elhelyezik Nagy László domborművű arcmásét, Somogyi József szobrászművész alkotását. A Pápai Kollégium 450 éves történetét neves történészek dolgozták fel, munkájuk könyvalakban jelenik meg a város ünnepére. Jászsági minták mestere Ráma, rajta kifeszített kongré, hurkolótű, gombolyag fonál; ha elkészítenénk, tulajdonképpen csak ennyiből állna Kovács Istvánná mesterségének címere. Amiről viszont a címer nem beszélne, az a mesterség lényege: a fantázia, a kézügyesség, a jó ízlés, a mindig újat keresés kényszere. Egyszóval mindaz, ami Kovács Istvánná faliszőnyegeit, faliképéit egyedivé teszi. Jászberényi otthonában, amelynek egyik szobája műhelyül is szolgál, arról beszélgetünk, hogyan is kezdődött vonzalma a művészetekhez s hogyan alakult végül is ez a vonzalom alkotó tevékenységgé? Jánoshidán nevelkedtem, s már gyermekkoromban szerettem megfigyelni a környezetemet, a természetet, a körülöttem lévő tárgyakat, embereket. Azt, ami különösen megragadott, megpróbáltam lerajzolni, lefesteni. Rajztanár szerettem volna lenni, de családi körülményeim nem tették lehetővé, hogy tanuljak. Édesapám korán meghalt, szükség volt a keresetemre. Dolgoztam kertészetben, cukrászüzemben, KOVÁCS ISTVÁNNÉ FAUSZŐNYEGKÉSZÍTÖ MŰHELYÉBEN vendéglőben, de valahogy soha sem okozott igazi örömöt a munkám. — öt évvel ezelőtt aztán megszületett a nagy élhatározás ... — Elsősorban a kényszerűség, beteg édesanyám ápolása tette szükségessé, hogy otthagyjam a munkahelyemet. Itthon aztán több időm maradt arra, hogy éljek régi kedvtelésemnek. Többek között megpróbálkoztam a „Viktória” hímzéssel, ez tulajdonképpen azt a munkát jelenti, amit most is végzek; a kézi hurkolású szőnyegkészítést nevezték így régen. Az első munkáim egyikével bekopogtattam a városi tanácshoz, ahol bíztattak, és nem sokkal később megkaptam az iparengedélyt Azóta dolgozom itthon, és rettenetesen örülök annak, hogy sikerült megvalósítanom gyermekkori álmomat, legalábbis annak töredékét. — Modern mintájú és nép- művészeti ihletésű faliszőnyegeket, képeket egyaránt készít... — Amikor elkezdtem a mesterségemet, nagyobb igény volt a modern mintájú szőnyegekre. Azt hiszem ez érthető, hiszen a mai lakások túlnyomó többségének berendezése is módem. A munkáim természetesen akkor sikerülnek a legjobban, ha ismerem azt a környezetet, ahová kerülnek majd Ezért, ha mód van rá, elmegyek a megrendelő lakásába, szétnézek, tervezgetek, tulajdonképpen ezzel kezdődik minden faüszőnyeg „története”. Általában nem kerül ki a kezem alól két egyforma darab, el sem tudom képzelni, hogy szériába „gyártsam” őket, úgy érzem, ezáltal lelketlenné válna a munkám. — Tulajdonképpen ez, a változatosság keresése, indította el a népművészet felé is. — Gyakorlatilag igen. Az elmúlt évben a jászberényi népművészeti napok idején kirakodóvásárt rendeztek, ahová engem is meghívtak. Akkor tapasztaltam, hogy a népművészeti termékeket szívesen vásárolják az emberek, előszeretettel díszítik otthonaikat szőttesekkel, hímzésekkel, különböző nép- művészeti tárgyakkal. Nos. akkor határoztam el, hogy megpróbálom a saját munkámban is felhasználni a népművészeti motívumokat Felkerestem a múzeum szakembereit, ők segítettek abban, hogy felkutassam, lerajzoljam a jellegzetes jászsági mintákat. Ügy érzem, hogy megkedvelték az emberek ezeket a munkáimat is. A jövőben szeretnék megpróbálkozni a szövéssel is, izgatnak a benne rejlő új lehetőségek. Kovács Istvánná munkáit a jászapáti Vágó Pál Házban rövidesen megnyíló kiállításán ismerheti meg a nagy- közönség. T. E. Fotó: T. K. L. U gye, szólíthatlak Zsókának? Tudod, mi itt az osztályon mindenkit a keresztnevén becézünk, nem cifrázzuk, hogy kar- társnő, legyen szíves, meg paramnoljon az elvtárs. Minek az a nagy flanc? Szerintem a kisgóré, mármint szeretett főnökünk szívszélhűdést kapna, ha valaki le elvtár sózná! Csak simán Belud! Érted? Majd meglátod, milyen jó kis banda ez. Papíron én vagyok a csoportvezető, de ne félj, nem rázom a porrongyot. Béluci az osztályve- zető, tündéri pofa, csak vigyázz, minden új lányt megkörnyékez, született szoknyabolond, de jól áll neki, valamikor én is csíptem öt, de örült féltékeny pasas a férjem, nem akarok botrányt, nem igaz? Az új munkaerőt mindig én igazítom el, Béluci ilyesmivel nem foglalkozik, ezért szövegelek most neked, világos? — Jó helyed lesz köztünk, ne ijedj meg, itt Ismertetem a dörgést! még senki nem kapott sérvet a munkától, Puskás öcsi tanítványai vagyunk: kis pénz, kis foci. Érted? Szóval, nem szaggatjuk szét az istrángot. Apropó, pénz! Nem tudom, hogy állsz anyagilag, de ha megszorulsz, nincs gond. Aranka néni a másik szobában tele van pénzzel, tőle mindig kérhetsz. Fizetéskor visz- szaadod, ráteszel egy húszast és kétsz. ötszáz forintig jó vagy nála. Azért ismertetem ilyen részletesen a dörgést, hogy tanulj. Vásárolni akkor mész ki, amikor akarsz, szemben a húsbolt, Józsi bácsi a főnök, leadod nála a rendelést, és a legjobb húsokat teszi félre. Havonta adunk neki fejenként egy ötvenes jattot, a csinosabb csajoknak ilyenkor még kezet is csókol! A közértben Tériké a beépített emberünk, majd neki is bemutatlak. — Nem tudom, van kocsitok? Az alkatrész nem gond, csak szólni kell a számlázásban Nusikának, a férje az autósboltban dolgozik. Azt tudod, hogy minden második szombat szabad, de mi a péntekeket is megszerveztük. A felé társaság délben szép lassan, különböző trükkökkel hazaszivárog, a többiek tartják a frontot, csak kuss van, erről nem beszélünk. Különben ha van valami maszek intéznivalód napközben, csak szólj, megoldható, szabadságot még tüzelöszál- lításkor sem szoktunk kivenni, marhaság, de sokat lógni nem célszerű, mert Béluci kiszúrja és morog. A könyvelésből szokott idejárni egy csaj, az Eta, vele ne bizalmaskodj, abból él, hogy mó- pzerol, mindent beköp a főnököknek, utáljuk is érte mindnyájan. A nagyfőnökünket, a főosztályvezetőt Somosnak hívják, ritkán látni, a kuckójában ücsörög egész nap, mert mindig van benne egy-két légkör, ha nagyon megszívta magát, akkor puszit kér mindenkitől, egyébként jó fej. — Az osztályon minden névnapot megünneplünk, délben leáll a munka, húsz forinttal szoktunk beszállni, a pénzen ajándékot veszünk, Béluci névnapjára százas a taksa. Az ajándék fejében az ünnepelt megvendégel bennünket. Ebből is láthatod, ez egy jó banda, összetartunk. — Zsókám, mit kérdeztél? Hogy mi lesz a munkád? Mondtam, mi nem szaggatjuk szét az istrángot, nyugi, nyugi! Egykét hétig ismerkedsz a körülményekkel, szöszmö- tölsz egy kicsit, aztán majd találunk neked is valamilyen melót. Világos? Kiss György Mihály
