Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 19. Edison nyomában Ma, a sztereofonikus lemezjátszók és a; magnetofonok korában nehéz elképzelni, hogy alig több, mint 100 éve, 1877-ben a kezdetleges hangerősítő berendezés milyen nagy szenzációt keltett. A találmány, a fonográf Edison telefontechnikai kísérletei nyomán született meg. A készülék bemutatása alkalmával egyesek arra gyanakodtak, hogy hasbeszélő van elbúitatva valahol a közelben. Egyébként Edison sok találmánya közül ezt kedvelte a legjobban, de itt követte el egyik nagy balfogását is. A fonográf ugyanis hengereken rögzítette a hangrezgéseket; ez a megoldás azonban nem versenyezhetett a később általánosan elterjedt gramofonokkal. De Edison, aki a fonográfok gyártására vállalatot alapított, csak 1915-ben fogadta el a jobb technikai megoldást, és tért át a hengeres hangrögzítésről a lemezesre. Edison első találmánya egy szavazatszámláló készülék, amely tulajdonképpen egy .módosított táviró-berendezés volt, amelyet egyéb-* ként többféle változatban, egyre jobb vezetékkihasználással állított elő. ö alkotta meg az első szénmikrofont is, amely — más áramköri elemeknek a bevezetésével alkalmassá tette Bell találmányát, a telefont a széleskörű alkalmazásra. E témában munkatársa volt a magyar Puskás Tivadar. Valóban korszakalkotó műve azonban a villamos világítási rendszer kidolgozása és a gyakorlatba való bevezetése volt és az első erőmű, megépítése. Edison és munkatársainak az érdeme a viszonylag tartós, kis fogyasztású izzólámpa és a jó hatásfokú áramfejlesztő és áramelosztó berendezés kidolgozása is. Sokáig lehetne még sorolni Edison találmányait — hiszen haláláig másfél ezret szabadalmaztatott; legtöbbjük némileg modernizált formában ma is él. Képünkön: hosszú volt az út a fonográftól a modern Hi-Fi berendezésékig. IA tudomány világa II kémiai kibernetika atyja Bemutatjuk Benedek Pál akadémikust Ami azt illeti, kevés olyan akadémikusról tudunk, aki eredetileg újságíró szeretett volna lenni... Márpedig Benedek Pál esetében ez történt. 1921-ben, Budapesten született, édesapja kiskereskedő volt. Mikor, fia bejelentette pályaválasztási szándékát, a szülői ellenvélemény így hangzott: „Előbb legyen valami tisztességes szakma a kezedben, fiam!” De. mi legyen az? Akkoriban a kémia „konjunkturális tudománynak” számított, népszerű volt. Talán ezért választotta az ifjú a vegyészmérnöki szakmát. 1945-ben kapta meg mérnöki diplomáját a József nádor Műegyetemen. Tulajdonképpen nem voltak kutatói ambíciói, de egy véletlen mégis erre a pályára vitte: Varga József, a híres kémikus-professzor a Budapest felszabadításáért vívott harcok során asszisztencia nélkül maradt, ki meghalt, ki elmenekült munkatársai közül, és új embereket keresett kutatómunkája folytatásához. Sok választása nem volt, de kéznél volt Benedek Pál, aki 1945. május 1-vel kapta meg tanársegédi kinevezését. „Első tudományos megbízatásom az volt — meséli a humorérzékben nem szűkölködő professzor —, hogy ablakozzak be egy szobát. A kutatást az üveg felkutatása jelentette, a mérnöki munkát a méretre vágás és keretbehelyezés ... Dehát valahol végül is el kellett kezdeni a szakmát.” 1950-ig dolgozott a Budapesti Műegyetemen, közben egy évre Párizsba küldte Varga, hogy tanulmányozza a kémia legújabb eredményeit, amelyektől a háborús években el volt zárva Magyarország. 1950-ben féléves pártisko- liára került, utána az volt a kérdés: a Szabad Nép szerkesztőségébe kerül újságírónak, vagy az akkor egyesz- tendős Veszprémi Vegyipari Egyetemen dolgozik tovább? Veszprémbe került, és létrehozta az új egyetem fizikaikémiai tanszékét, amelyet tanszékvezető docensként irányított. 15 évet töltött Veszprémben, 1957-től egyetemi tanárként. Kandidátusi címét az ötvenes évek végén szerezte, a hazai petrolkémiai ipar kezdetén, a folytonos üzemű gázkromatográfiáról írta értekezését. 1960-ban már a kémiai tudományok doktora a vegyipari műveletek „szabadsági fokáról” írt disszertációjával. A hatvanas évek elején barátjával és kollégájával, László Antallal könyvet írtak a „Vegyészmérnöki tudomány alapjai” címmel. Ezt a magyaron kívül orosz, német és francia nyelven is kiadták. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban választotta levelező tagjává, székfoglalójának címe ez volt: A mesterséges intelligencia használata a kémiai tudományokban. Ez már azt is jelzi, hogy időközben ismét témát váltott: a hatvanas évek közepétől sokat foglalkozott ’ számítástechnikával is. 1964-ben került el Veszprémből, egyszerre két helyre: az iparba, ahol egy olyan mérnöki irodát vezetett, ahol már 1968-tól kezdve foglal-' koztak a számítástechnika vegyipari gyakorlatával és az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemre, ahol 1973-ban sikerült létrehoznia a Kémiai Kibernetikai Laboratóriumot, s ahol lehetőség nyílott önálló elméleti kutatómunkára. Kémiai kibernetika? Mi az tulajdonképpen? A kibernetika általános irányításelméletet jelent, amelyben a számítógépeknek is szerepük van. A kémiai kibernetikai laboratórium alapításakor az volt a cél: hogyan lehet a számítástechnikát a kémiába, a vegyészmérnöki tudományba és gyakorlatba bevezetni? Ma már Benedek professzor intenciója: olyan kémiai reakció-rendszerekkel foglalkozik, ahol az irányítás információit nem hidraulikus. vagy elektromos impulzusok közvetítik, hanem maga valamelyik résztvevő kémiai reakció-komponens az információhordozó. Benedek Pál professzor munkásságát a Munka Érdemrenddel és kétszer akadémiai díjjal ismerték el, az elsőt a már említett könyvéért, a másodikat azért a munkatársakkal írt könyvéért, amelyben arról van szó, hogy lehet vegyipari üzemek működését számítástechnikai eszközökkel szimulálni. Ehhez kapcsolódik jelenlegi kutatási területe: állami megbízás alapján azt vizsgálja munkatársaival, hogyan lehet a vegyészmérnöki tervezést számítógépekkel segíteni? Olyan programrendszert kívánok kidolgozni, amely Oktatási célokra is használható. így a vegyészképzés egy sor ismerete az elvontból számokban is kifejezhetővé, megfoghatóvá válik. A vegyészképzés ismeretanyagának újragondolása lehetővé teszi, hogy egy sor felesleges rész-ismeret kiszűrésével egymásra építsék az elsajátítandó tudnivalókat! A professzor azt feltételezi, hogy a számítógépes oktatás igénybevételével a hallgatók közelebb tudnak kerülni a szakmához. Benedek professzort egyébként mindkét gyermeke követte pályáján: 28 éves fia biokémikus. 26 éves lánya pedig biológus-mérnök, állat- tenyésztésben dolgozik. — „Könnyű nekik, mondja, hiszen már 5—6 éves korukban egyetemre jártak, pontosabban szólva becsámbo- rogtag egyetemi dolgozószobámba. És veszprémi otthonunkban mindig volt valaki, kollégáim, vagy tanítványaim közül, zajlottak szakmai beszélgetések és viták. Természetes volt számukra, hogy a világ kémiából és kémikusokból áll.” Ha szabadideje marad, mivel foglalkozik a kémián kívül? Szereti a színházat, olvassa a kortárs magyar irodalmat. Az újságírás iránti vonzalomból annyi maradt, hogy időről-időre cikket ír, tudománypolitikáról, kutatásszervezésről, amelyekből azután „Örökzöld témák” címmel tavaly adott ki egy kötetet az Akadémiai Kiadó. Vajon ennyi szakterület- váltás után vált-e még egyszer? Másképp fogalmaz: „Igaz, hogy eddigi életutam szerteágazónak tűnik, de vé- gülis az egész nem más, mint a vegyészmérnöki tudomány alapos körüljárása. Most arra készülök, hogy a körüljárás során szerzett tapasztalataim összegzésével megírjam a vegyészmérnöki tudomány rendszerelméleti felfogását”. Szatmári Jenő István Innen-onnan Alapozás jégből A Melville-félsziget (Kanada) északi részén földgázt találtak. Feltételezték, hogy ez az előfordulás a tenger irányában is folytatódik. A Self fölött azonban a jég 12 kilométer távolságig csupán két méter vastag, s ez nem elegendő ahhoz, hogy egy 500 tonnás fúrótornyot és tartozékait megtartsa. A szakemberek a természet segítségével építettek a fúrótorony alá talpazatot, tiszta jégből. A jéggátakkal határolt 130 méter hosszú és 70 méter széles területen lyukakat fúrtak a jégbe. Motoros szivattyúkkal felhozták a tengervizet, amely ezen az alapzaton szétfolyt, és 24 órán belül' megfagyott. Naponként 3 centiméterrel vastagodott így a jégpáncél. Amikor öt méter vastagságúvá nőtt, már elbírta a fúrótorony terhét, s megkezdődhetett a kitermelés. Programozott szaporítás Angol kutatók nyolcévi kutatással olyan szert kísérleteztek ki, amely 72 órán belül feltétlenül fo- gamzóképessé teszi a teheneket. Az új szer nagymértékben megkönnyíti a szarvasmarhák tervszerű és szabályozott szaporítását; mert általa a mesterséges megtermékenyítés a kívánt időpontra ütemezhető. Az új szert már 20 000 tehénen sikeresen kipróbálták. Levegőterelő A lakások fűtésekor jelentős energiaveszteséget okoz az a tény, hogy a meleg levegő felfelé száll. Ahhoz hogy testmagasságban a szoba hőmérséklete 20 C-fok legyen, közvetlenül a meny- nyezet alatti légtérnek 30 C-fokra kell melegednie. Francia kutatók kis készüléket kísérleteztek ki a fűtés gazdaságosabbá tételére. A készüléket a központi fűtés radiátora fölé kell szerelni. Két kis turbina van benne, amelyek a radiátor fölött felmelegedő levegőt — egy porszűrő fátyolon át — a szó-, ba közepe felé fújják. Egyidejűleg vízpárát is kevernek a kifújt levegőbe. A készülékben ezenkívül elektromos fűtőellenállások is vannak. Ezeket- be lehet kapcsolni, ha például a központi fűtés gyengén működik, vagy olyan átmeneti időszakokban, amikor már nem érdemes magát a radiátort működtetni, de bizonyos mértékű fűtésre még szükség van. A készülékkel 20 százalékos tüzelőanyagmegtakarítás érhető el. Kis komputerek karrierje A negyedszázaddal ezelőtti számítógépek termeket töltöttek meg áramköreikkel, légkondicionáló- és tápberendezéseikkel, s mérnökök, műszerészek és programozók tucatjai foglalkoztak velük állandóan. Az akkori legfejlettebb komputerek a tárolt adatokat, utasításokat 30 milliomod másodperc alatt olvasták ki rekeszeikből, és egy-egy szorzást 1—2 ezredmásodperc alatt hajtottak végre (vagyis másodpercenként 500—1000 szorzást végeztek el). Az egykori óriások mellett eltörpülnek a mai minigépek, amelyek még így is sokszorosan többet „tudnak”, mint elődeik. A napjainkban használt minidnek maximális tárolókapacitása 60—70 ezer gépi szó között van; a legtöbb kisgép esetében ez változtatható: az alapgép négy- vagy nyolcezer szóra épül, de ha kell, hozzá kapcsolható a többi is. A tár elérési ideje (az egy adat vagy utasítás kiolvasásához szükséges idő) 1—2 milliomod másodperc, de nem ritkaság a félmilliomod másodperces elérési idő sem. A műveletek végrehajtási ideje is arányosan gyorsabb lett. A műveletek — a programozó által adható utasítások — készlete jelentősen me°változott, és ez a változás az, ami leginkább jellemző a minikomputerek karrierjére. A minigépeket akkor állítják munkába, amikor intézkedni kell. Ha az intézkedések végrehajtásához helyben kell elvégezni viszonylag rövid számításokat, ennek nincs akadálya, de amint nagy tömegű adattal kell dolgozni, vagy bonyolult, hosszú a számítás, a minigének hatásfoka romlik. Ilyen esetekben nagy teljesítményű gépekkel kötik össze, amikor az a fő feladata, hogy a feldolgozandó adatokat rendezze, tömörítse, megfelelően átalakítsa a nagyszámítógép számára, s végül, hogy az előkészített anyagot útnak indítsa a nagygép felé. Egy korszerű nagy számítógéphez több miniszámítógép is csatlakozhat ún. szatellitként, munkáját dicséri, akik jól tudták, hogy ilyen anyagra nagy szükség van sok ipari és tudományos feladat megoldásában. Az üveg, már tudniillifc a közönséges szilikátüveg vékony lemezben, tábla formájában nemigen bír négyzetmilliméterenként 10 kilogrammnál nagyobb nyomóerőt. Az elméleti számítások azonban azt bizonygatják, hogy ha csak az atomok közti vonzóerő érvényesülne, ennek százszorosát kellene elviselnie. Hogy ez nincs így, annak az a magyarázata, hogy az üveg felületén apró hibák vannak, s az ott felhalmozott energia már kis ütés hatására is szétveti az üveget. Ezt bizonyltja az is, hogy minél kisebb az üveg felülete — vagyis minél kevesebb a hiba, illetve a hiba létrejöttének a lehetősége —, annál nagyobb az üveg szilárdsága. A kutatók által kidolgozott megoldás lényege az, hogy az üveg gyártásakor meg kell akadályozni a felületi hibák létrejöttét, vagy ha ez nem lehetséges, el kell tüntetni őket. A gyakorlatban ezt úgy viszik végbe, hogy a kész üveglap felületét mintegy 100 mikrométer vastagságban hidrogénfluo- riddal lemaratják, azután gyorsan bevonják egy vékony műanyagréteggel. Ez megakadályozza a felületi hibák kialakulását, ugyanakkor — megfelelő körülmények biztosítása esetén — a maratott üveg nem lesz homályos. A 3 milliméter vastagságú, 10 mikrométeres müanyagfilmmel bevont üveg szilárdsága eléri az acélét, 250 kg/négyezetmilliméter körül törik csák el. Az is kiderült, hogy ha a maratás és a műanyaggal való bevonás előtt az üveget edzésnek (felmelegítésnek és gyors lehűtésnek) vetik alá, még fokozni tudják a szilárdságát. A kalapács lesújt a néhány milliméter vastag üveglapra, de a nagy csattanáson kívül semmi más nem észlelhető. Az üveglap sértetlen marad, pedig az ütés ereje — a műszerek is tanúsíthatják — tizenöt-húszszorosa annak, amitől a közönséges üveg eltörik. Az acél szilárdságával' vetekedő üveg a kutatók kitartó és leleményes Képünkön az egyik angliai kórház minákomputereit láthatjuk. melyek az egészség- ügyi intézmény teljes adattömegével „gazdálkodnak”. Acélos szilárdságú
