Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
1981. FEBRUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Minőség, hatékonyság, korszerűsítés, anyagi ösztönzés (Folytatás az 1. oldalról.) citások jobb kihasználásával, a fajlagos ráfordítások csökkentésével, a termelés- és a forgalmazás jobb szervezésével kell megoldani. Az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan termelést fokozatosan vissza kell szorítani. Határozottabb előrelépés szükséges a vállalatokon belüli és egyes ágazatok közötti szervezett munkaerő-átcsoportosításában. Egyik legfontosabb teendő a veszteség- források felszámolása, valamint a tartalékok feltárása és 'kihasználása. Az eredményes termelésnek, a piacképes termékek előállításának feltétele a tudományos eredmények felhasználása, az új, korszerű technológiák bevezetésének meggyorsítása. Milyen segítséget tudnak mindehhez adni a szakszervezetek? Nagyon sokrétűnek kell lenni emberközpontú munkájuknak, amely már a tervezésnél kezdődik. Azok a kollektíváik, amelyek aktívan részt vehetnek a tervek készítésében azok megvalósításához is tudósuk, képességük legjavát nyújtva járulnak hozzá. A szakszervezeti szerveknek kell elősegíteni és ellenőrizni hogy a vállalati tervek szerves részeként készüljenek el a szociálpolitikai tervek. Állandó és folyamatos feladat a tervek végrehajtását segítő munkamozgalmak szervezése. A munkaverseny megújításában és továbbfejlesztésében is a szakszervezeteké kell hogy legyen a kezdeményező szerep. Rajtuk is múlik, hogy a vállalások összhangban legyenek a termelési tervvel, az újítómozgalom céljaival,' hogy a hatékonyság, a gazdaságosság, a termékkorszerűsítés* az exportbővítés célja fogalmazódjék meg bennük. Fontos teendője a szak- szervezeteknek a munkahelyi demokrácia, az üzemi közélet feltételrendszerének továbbfejlesztése, formális vonásainak felszámolása. A gazdasági vezetőkkel együttműködve arra kell törekedniük, hogy a dolgozók munkabérének, jövedelmének mind nagyobb hányada kötődjön mérhető és ellenőrizhető teljesítményekhez, hogy a differenciális. az anyagi ösztönzés, a .munkateljesítmény alapján történjenek. Természetesen továbbra is alapvető társadalompolitikai feladata a szakszervezeteknek a lakáshelyzet javítása. Különös figyelmet kell fordítani a jövőben is a vállalati lakás- építési akciókra. 'Mindazok, akik szót kértek a vitában, kollektívájuk nevében beszéltek, mondták el tapasztalataikat, fordították le a mindennapi gyakorlat nyelvére mindazt, ami az állásfoglalás tervezetben rnegfoga 1 m az ódot t. Valamennyi felszólaló egyetértett a beszámolóval, és elfogadásra javasolta a tervezetet. Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára is ezzel a megállapítással kezdte hozzászólását, önkritikusnak tartotta az elmúlt évi munka értékelését. A vállalatoknál. a szövetkezetekben, az intézményekben kell, hogy folytatódjék ez az értékelés, úgy, hogy ne rekedjen meg a napi gondoknál és a reális számvetést jó vállalati stratégia kidolgozása kövesse. Elismeréssel szólt a munkaversenyekről és a fellendülőben lévő újítómozgalom- ról. Az idén nehezebb körülmények között kell helytállni s folytatni, amit 79-ben és 80-ban elkezdtünk, hogy tovább fejlődjön a megye gazdasága, és az itt élő emberek életfeltételei is javuljanak. Általában igaz, hogy a hangsúly a minőségen van, de ott, ahol keveset termelnek, növelni kell a mennyiséget A megyei pártbizottság titkára felhívta a figyelmet arra* hogy az. egészséges átrétege- ződés idejét éljük, amikor a korszerű hatékony termelés megkívánja a munkaerő-átcsoportosítását, s ebben a folyamatban mindenkinek lehet olyan helyet találni, ahol a legeredményesebben tud dolgozni. Tovább fűzte ezt a gondolatot Palotai Károly, a SZOT alelnöke, amikor felszólalásában hangsúlyozta a szak- szervezetek felelősségét és szerepét, mert mint mondta, sokat tehetnek azért, hogy ebben a szükségszerű, ésszerű átszervezésben összhangba kerüljön az egyéni és a közösségi érdek. Az SZMT kibővített elnökségi ülése Árvái István ösz- szefoglalójával, majd a tervezet egyhangú elfogadásával ért véget. * • • Tegnap a Szakszervezetek megyei Tanácsának ülésén az Elnöki Tanács megbízásából Palotai Károly, a SZOT alelnöke a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adta ót Bolyhos Istvánnak, az SZMT politikai munkatársának érdemei elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmából. Ritka mesterségek Apáról fiúra Kukoricacsutka mint vegyipari alapanyag Egyik keresett vegyipari export termékünk a furfu- rol. Ésszerű és gazdaságos gyártásának alapfeltétele, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű kukorica csutka álljon az ipar rendelkezésére. A szükséglet mintegy 200 ezer tonna évente, a megtermett mennyiség alig három százaléka. A mező- gazdaság számára azonban gondot okoz az értékes vegyipari alapnyag összegyűjtése, tárolása, ugyanakkor a jelentős költséggel begyűjtött kukoricacsutka takarmányként és kifizetődőén hasznosítható. Pillanatnyilag tehát eltérőek az érdekeltségek, éppen ezért, az érdekek összehangolására hívott ösz- sze tanácskozást szerdán Veszprémben az Akadémia Bizottság hulladékhasznosítási szakbizottsága. Hazánk egyetlen — több mint egymilliárd forint költséggel épült — furfurol gyártó nagyüzemében a péti nitrogénművekben jelenleg a furfurol gyártására nagyrészt aprított rönkfát használnak fel. Nem elhanyagolható szempont, hogy kukorica csutkából akár 25—30 százalékkal is több furfurolt tudnának gyártani. Ez a vegyü- let egyébként csaknem teljes egészében exporttermék. A Péti Nitrogénművek anyagi hozzájárulásával évek óta kukoricacsutka betakarítási kísérletek folynak a bábolnai iparszerű kukoricatermesztési rendszerben az IKR-nél. Az ésszerű, reális alapokon nyugvó együttműködés — mint azt többen hangsúlyozták a tanácskozáson — számottevő . népgazdasági hasznot hozna, hiszen a fúr-, fűről tonnájának ára eléri az ezer dollárt. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaságból, a takarmányozásból ne hiányozzon a kukorica- csutka, a péti Nitrogénművek felajánlotta, hogy a melléktermékként keletkezett csutka maradványt takarmánynak feldolgozva Visszaszállítja. A választék egy része Tanulók a műhelyben A megyében, de az országban is egyre kevesebb a kötélgyártó mester. A fiatalokat már más szakmák vonzzák, kihalófélben van a mesterség. Mi erről a véleménye Roskó Károly öcsödi kötélgyártónak ? — Szerintem addig, míg lesz állattartás, ezekre a kötelekre is szükség lesz. Az ipar ugyanis nem tud gyártani kis tételben munkaigényes „szerszámokat”. Más méretű kötőfék kell olykor két, látszólag egyforma kis- csikónak is. Roskó Károly 1925-ben született Öcsödön, Az apja, de még a dédapja is kötélgyártó volt. Gyermekkorában ismerkedett a szakma fortélyaival. Apja mellett kitanulta a mesterség minden csínját-bínját. A háború előtt a kender volt az alapanyag, ma inkább a műszál. Erősebb, tovább tart. Mit kell tudnia. egy jó kötélgyártónak? Nagyon sokat. Ismernie kell az anyagot, szépen megmunkálni, és jó üzleti érzékkel kell rendelkeznie. — Gondolom, az országban több helyre is dolgozik. — Igen. Vannak állandó megrendelőim. Egyedi darabokat is készítek. Beszélgetés közben három —négy vevő is jött borjú-, csikókötőféket vásárolni. Nagy a választék, van szalmalekötő, többféle kötőfék, ruhaszárító kötél, és ha idő jut rá, úgynevezett díszkötelek is készülnek. T. Z. A kendert először „megfésülik” a gerebenen Első éves tanulók ismerkednek a Csepel 413-as motor hűtő* rendszerével A kunhegyesi Mezőgazdasági foglalkozásokon sajátítják el és Ipari Szakmunkásképző az erőgépek szakszerű javí- Intézet tanulói gyakorlati tását és karbantartását. Erőgépek tartós korrózióvédelmének előkészítése HOL VOLT, HOL NEM VOLT Nem a gazda szeme hizlalja a jószágot Jó „kezekbe” került a háztáji takarmányellátás Rákóczifalván A felvásárlási feltételek és a hízóalapanyag-ellátás javítására hozott központi intézkedések hatására Rákóczifalván is fellendült az utóbbi években a sertéshizlalási kedv a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A nagyközségben a helyi termelőszövetkezet vásárolja fel az elősertéseket, az elmúlt évben például tízezer 200 hízót és 1700 süldőt szállított a közös gazdaság a kistermelők portáiról a feldolgozó iparnak. — Az idén tovább bővítjük ezt a tevékenységünket — hallottuk Molnár Pétertől, a Rákóczi Tsz háztáji és tagellátási osztályvezetőjétől. — Bérhizlalásra is szerződünk kistermelőkkel, a szövetkezetünkben dolgozókkal és nem tsz-tagokkal egyaránt. Januárban hatvannégy süldőt helyeztünk ki ebből a célból, és az eddig megkötött szerződések alapján a hízófelvásárlásunk se lesz kevesebb a tavalyinál. A gazdák saját és a szövetkezettől bérbekapott süldőinek, valamint a háztájiba évente kihelyezett negyvenezer naposbaromfi fel- hizlalásához szükséges takarmány mintegy 75 százalékáról — terményértékesítés és háztáji juttatás formájában — a termelőszövetkezet gondoskodik. A fennmaradó egynegyed részben két termény- és takarmánybolt hivatott a kistermelők ellátására. Az utóbbi sok bosszúságot okozott az év első heteiben a rákóczi- falvi sertéstartóknak. — Minden évben hizlalunk malacot — sorolta Kocsis Antalné, akivel a község Ságvúri út 43. szám alatti udvarán beszélgettünk, — kettőt levágásra a családnak, kettőt-hármat pedig eladásra. Most év elején azt mondtam: soha többet hízót a portára! Mert azt csak mondjuk, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Visítottak itt nekem a malacaim naphosszat, mert abrakot jó két héten át sehol nem tudtam venni a faluban. A Zöldért boltjában kint volt a tábla, hogy se hízótáp, se korpapótló, az áfész takarmányüzlete pedig zárva volt. Hát kinek van kedve így kínlódni a hizlalással? Január első napjaiban szerkesztőségünk is kapott Rákóczifalváról az akadozó takarmányellátást reklamáló levelet. Tálos Péternénél, a nagyközségi tanács ipari és kereskedelmi előadójánál is sokan adták azidőtájt egymásnak a kilincset. —• Szerencsétlenül összejöttek a dolgok. Éppen a legrosszabbkor, amikor levágás előtt, amíg ettek a malacpk, ráhízlalt . volna még mindenki, és a szerződéses leadásukat is igyekeztek teljesíteni a sertéstartók. Az történt, hogy az áfész szaküzletének vezetője megbetegedett, a Zöldért bizományosa pedig valóban sokáig nem kapott árut Mint megtudtuk, a Déryné utcában levő Zöldért boltban nem egyedi eset volt korábban, hogy nem szolgálták ki a kistermelőket. Szénási Béla, a bolt vezetője mintha mesét mondana, úgy kezdett beszélni a tápellátásról; — Hol volt, hol nem volt. Majd minden hónapban ki kellett raknom öt-hat napra a táblát: Táp, abrak nincs. A lakosság most év eleji panasza is jogos, december 18-tól január 16-ig egyáltalán nem kaptunk árut. Gondolhatja, ha már az én feleségemnek is as zomszéd- ból kellett abrakot kölcsönkérni! Később tudtam csak meg, hogy a másik terményboltba is hiába küldtem a vevőket. A kerítésen kívül álló meg nem mondaná, hogy Széná- siék szemközti szomszédjának, Kecső Ferencnek a szépen rendben tartott portáján két tehén meg egy borjú kérődzik az istállóban, tíz süldő hízik az ólban. A gazdaasszony már el is felejtkezett az év eleji bosszúságokról. — Van most már süldő, malac, meg hízótáp is, a szomszédban, amennyi' csak kell. És amikor csak kell. Mert nem mindenkinek telik a fizetéséből, vagy sokaknak a nyugdíjából előre, nagyobb mennyiséget betárolni, amikor éppen kapható. Újabban árpát meg takarmánybúzát is árusítanak Szénásiék. Jó, hogy nem kell a falu másik szélén levő áfész boltból tologatni kerékpáron a táppal teli zsákokat. És mázsánként ötven forinttal olcsóbb is itt a takarmány, mintha azt vennék igénybe, amit a tsz ad a bérhizlaláshoz. A táp- és szemestermény ellátásban beállt pálfordulás okáról a Zöldért boltban érdeklődtünk. — A helyi tsz, pontosabban a gesztorságával működő Tiszavidéki Takarmánygazdálkodási Társaság vette át a bolt ellátását — magyarázta Szénási Béla. — Azóta nincs hiány semmiben, ha délelőtt valami elfogy, délután máris jön az utánpótlás a tsz helyi keverőüzeméből. Még szemestakarmányt is rendszeresen kapunk, tavaly hébe-hóba rakta le egy -két zsákkal. Azt hiszem, a Zöldért is jól járt, hogy tagja lett a társaságnak, nem kell a törökszentmiklósi, a kunszentmártoni, vagy a jászsági keverőkből szállítani a tápokat. A jó ellátás meg is látszik " a forgalmon: az utóbbi négy hétben negyvenöt tonna különböző tápot, korpapótlót és szemesterményt vásároltak itt a háztáji sertés-, tehén- és baromfitartók. . T. F.
