Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

1981. FEBRUÁR 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A ROKKANTAKÉRT Egy felhívás, amely megmozgatta a társadalmat Program — nemcsak egy évre „ ... különbséget kell tenni munkaképtelenség, rok­kantság és test) fogyatékosság között, és el kell ismerni, hogy a rokkantság főleg nem az egyén problémája, ha­nem az egyén és környezete között fennálló probléma, ami a társadalom egészét érinti.” (Az ENSZ közgyűlés konzultatív bizottsága fogalmazta igy a rokkantság fo­galmát, mikor a XXXI. ülésszak 1981-et a rokkantak évének nyilvánította.) A hazánkban — az ese­mények koordinálására — megalakult Nemzeti Szerve­ző Bizottság felhívása szinte mindenkihez eljutott. Talál­koztam olyan rokkanttal, aki „szörnyű tehernek” érzi a hemzetközi év alkalmából elindított mozgósítást, ijesz­tőnek tartja a „hírverést”, fél tőle, azt kérdi: mi lesz a „kampány” után? Bízhat-e abban, hogy lesz folytatás? Talán elkerülte a figyelmét a felhívásnak az a része, amely egyértelműen az ENSZ-céljaként közli, hogy a most kibontakozó állami és társadalmi tevékenység szerves folytatása legyen az eddigi eredményeknek, és szorosan kapcsolódjék a kö­vetkező évek állami-társa­dalmi feladataihoz. A héten tanúja lehettem egy szűkkörű, a rokkantak nemzetközi éve megyei prog­ramját kialakító előzetes megbeszélésnek, amelyen az arra legilletékesebbek — a megyei tanács vb munka­ügyi és egészségügyi osztá­lya, valamint a Vöröske­reszt megyei vezetőségének képviselői egyeztették el-, képzeléseiket. Szó esett ar­ról — többek között —, hogy az idén megalakul a Moz­gássérültek Szolnok megyei Egyesülete; a Vöröskereszt és a megyei Úttörőelnökség költségén 45 mozgássérült általános iskolás gyerek üdültetését oldják meg Be­rekfürdőn a nyár folyamán; megrendezik a rokkantak megyei kézimunka-, barkács- és hobbikiállítását. Vannak elképzelések a szellemi fo­gyatékosok és mozgássérül­tek társadalmi tanácsadó iro­dájának létrehozására, vala­mint rehabilitációs foglal­koztatók létrehozására a me­gyében. A részletes megyei prog­ram rövidesen elkészül, egy 15—20 tagú — a tanácsok, gazdasági, társadalmi és más szervezetek, valamint természetesen a rokkantak képviselőiből álló — munka- csoport egyezteti és hozza közös nevezőre az elképzelé­seket. A szociális rehabilitáció fogalmát sokan azonosítják a szociális biztonsággal, no­ha az előbbi jóval bővebb fogalom. Ezzel magyaráz­ható talán, hogy a Nemzeti Szervező Bizottság felhívá­sára leggyorsabban a rok­kantak anyagi támogatását célzó felajánlásokkal reagál­tak a megyében. Szocialista brigádok vállaltak kommu­nista műszakokat, szólítot­ták fel munkahelyük, tá- gabb környezetük kollektí­váit csatlakozásra; nem ter­melő kis közösségekben is született hasonló kezdemé­nyezés, ott társadalmi mun­kát vállalnak, hogy segít­hessenek. Az így összegyűlő forintokat egészségügyi gyer­mekintézmények, a mozgás- sérültek intézete, valamint elme-szociális otthonok fej­lesztésére szánják. Háromszázezernél több rokkantnyugdíjas (azokat, akik olyan betegséggel szü­lettek, hogy munkát nem vál­lalhattak, tehát nem lehet­nek rokkantnyugdíjasok, nem számítottuk bele) él az országban, sokan a megyé­ben is. Nemrég népesült be Karcagon az egészségügyi gyermekotthon, korszerűsítés előtt áll a törökszentmiklósi elme-szociális otthon, az idén megnyíló szolnoki gyer­mekvárosban is elsősorban fogyatékos gyerekek találnak otthonra — van tehát hova szánni az anyagi támoga­tást. Rövidesen megyei szám­lát nyitnak, amelyre át le­het utalni a rokkantak tá­mogatására szánt összeget. Nem forintok továbbítása, de anyagi segítség az is, amiről az AFIT XVII. Vál­lalattól kaptuk a hírt: szol­noki üzemük a rokkantak éve alkalmából a hozzájuk forduló Trabant Hycomat tulajdonosok gépkocsiját so­ron kívül kijavítja. A me­gyeszékhely területéről az üzemképtelen Hycomatokat javítás céljából díjtalanul beszállítják az üzembe, s a Szolnokon lakó vagy ott dol­gozó mozgássérült ügyfeleik kívánságára a megjavított gépkocsit haza vagy mun­kahelyükre szállítják. Az üzem KISZ-szervezete véd­nökséget vállalt az említett típusú gépkocsik javítása fölött. .. A szolnoki nyom­dában már készül — társa1 dalmi munkában — a Moz­gássérültek leendő megyei egyesületének plakátja, szer­vező bizottságuk ügyvezető­je Csépán gyűjti a patroná­ló tagként jelentkezőket... Nem tereli el tehát az anyagi segítség a figyelmet a társadalmi beilleszkedést szorgalmazó és segítő egyéb tevékenységről. Alapvetően a társadalom feladata, hogy a környezetet, a foglalkozási és oktatási lehetőségeket, az egészségügyi ellátást, a szabad idő eltöltését és a társadalmi életet teljes mér­tékben hozzáférhetővé tegye rokkant tagjai számára. A közlekedésben, a vásárlások alkalmával, az iskolákban és a munkahelyeken a rokkan­takat befogadó segítőkész légkör kialakításában együtt — egymásért, sokat tehet­nek, tehetünk. Rónai Erzsébet Túrkevén Új áruházban vásárolhatnak Tegnap délelőtt 11 órakor átadták a túrkevei Áfész Má­tyás király úti 320 négyzet- méteres, Forfa típusú ABC- áruházát, mely a vállalat ha­táridőn és a tervezett költ­ségkereten belül (összesen 3 387 000 forint költséggel) épült fel a túrkevei és a kar­cagi áfész építőinek közös ki­vitelezéséiben. Az úl áruház hét dolgozó­ja 1,2 millió forintos árukész­lettel naponta fél 8-tól fél 12-ig, délután 3-tól 6-ig (szombaton reggel 7-től dél­után 2 óráig) várja a fo­gyasztókat. Az új létesít­ményben — tőkehús, száraz­áruk, konzervek, pékáruk, tej- és tejtermékek, zöldség­gyümölcs — háztartási és ve­gyi cikkeket is találnak a vá­sárlók. Az áruház megnyi­tásával egyidejűleg megszűnt a Petőfi téri élelmiszer- és zöldségbolt, valamint a Má­tyás király út, 10. számú kis vegyesbolt. A 125 éves üzem Vetélkedfi a Jármű- > javítóban A szolnoki MÁV Járműja­vító Üzem az idén ünnepli fennállásának 125. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból az üzem szocialista brigádklub­ja vetélkedőt rendez, ame­lyen a dolgozók számot ad­hatnak arról, hogy ki tud többet a munkahelyéről. A vetélkedő sikerének ér­dekében háromrészes elő­adássorozat indul a Jármű­javító művelődési házában. Az első előadás február 19- én, csütörtökön délután ne­gyed ötkor kezdődik. A cí­me: Az üzem alapítása és fejlődésének története 1944- ig. A meghívott vendég dr. Selmeczii László, a Damja­nich Múzeum igazgatója. Ha nyugdíjba készül az ember Idejében kell hozzáfogni az előkészítéshez Felvilágosítás a társadalombiztosítási igazgatóságnál Napjaink vitathatatlanul egyik legizgalmasabb kérdé­se : hogyan számolják a mun­kában eltöltött évek után a járandóságot, hogyan állapít­ják meg a szolgálati évek számát, s hogyan, mivel kez­dődik a nyugdíjazás előké­szítése? A nyugdíjtörvény változásával különösen azok érdeklődnek, akik közel jár­nak az igényjogosultsághoz — az ötvenen felüli nők, s az ötvenötön felüli férfiak. Mint a Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság Szolnok megyei Igazgatóságán meg­tudtuk, a jogosultság küszö­bén állóik közül sokan kér­dezik, mi a teendőjük, mivel kezdjék s mikor a nyugdíjuk intézésiét. A szakemberek ta­nácsa: a jogosultság előtt egy évvel feltétlenül hozzá kell kezdeni az előkészítéshez. Ez nem más, mint a nyugdíjra jogosító korhatár betöltése előtt egy évvel a dolgozó munkahelyén vagy a társa­dalombiztosításnál kérni kell a szolgálati, idő megállapítá­sát, tehát azt. hány éves a nyugdíj előtt álló munkavi­szonya. Erre különösen azért van szükség, mert a felsza­badulás előtt dolgozók mun­kaidejének beszámításához rengeteg igazolást kell besze­rezni, s nem mindenkinek van meg régebbi munka­könyvé, egyéb igazolása a fiatalon munkában töltött évekről. A munkahely a be­jelentés után a társadalom- biztosítási igazgatóság segít­ségével megállapítja a mun­kaviszony idejét, s a nyuga­lomba vonulónak, valamint a munkahelynek is kölcsönö­sen legkedvezőbb időt java­solja a nyugdíjba vonulásra. Az igazgatóságon elmondták azt is. az egy évvel korábban kért igazolások még nem je­lentik azt, hogy a dolgozó egyben nyugdíjba vonulási szándékát is bejelentette, te­hát bárki nyugodtan tovább dolgozhat, ami a fizikai mun­kakörökben nem is keveset, változatlanul a" korábban ösztönző, évi 7 százalékos nyugdíjpótlékot jelenti. Az igény jogosultság előtt egy évvel összegyűjtött szol­gálati idő alapján a nyugdíj előtt álló k.i tudja számítani a számára legkedvezőbb időt munkaviszonya megszünteté­séhez. Ebben a munkahely és a társadalombiztosítás is se­gítségére van, hiszen a kor­határ betöltése után is dol­gozhat még. Különben az igazgatóságon hangsúlyozták: az előrelátás a jogosultság előtt egy évvel megismert pontos adatok elsősorban a dolgozó érdekeit szolgálják. Csak élni kell a lehetőséggel. — sj — Befejezték az R—10—M típusú számítógép szerelését a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetben. A Videoton Számítástechnikai Gyár szakemberei jelenleg a tesztelé­seket • végzik a szövetkezeti számítóközpontban, ahol a hónap második fejében megkezdik a Béke Tsz, az AGRO- COOP Állattenyésztési és Takarmány termesztési Rend­szer és a baromfifeldolgozó üzem termelési-gazdasági adatainak feldolgozását (Fotó: Temesközy F.) —I Keddi jegyzetünk"!------­H átteret az újításoknak Valószínűleg sokan fel- szlssaentek, tanúkor az interjút beharangozó va­sárnapi televíziós mű­sorban a találmány szü­lőatyja elmondta, hogy szépen hozott a rugalmas telefonzsinór, hiszen két­milliót könyvelhetett el ő magának, és százmil­liókat a vállalat. Lelki szemeink előtt, amikor ilyen összegekről van szó, általában megjele­nik egy kacsalábon for­gó villa, néhány autótí­pus, és még jó pár a jó­létet reprezentáló dolog. Az újítókról, a feltalá­lókról gyakran esik hír­adás, megismerhetjük munkáikat, eredményei­ket, gondjaikat. bajai­kat. Ki is alakul köny- nyen bennünk a két szokványos kép, a jómó­dú ötletemberekről és a meg nem értett gyomor­bajos újítókról. Amikor róluk beszélünk, közve­tetten szó esik azokról, akik ötleteik megvaló­sulásának útját egyen­getik vagy éppen hát­ráltatják. Régebben élt az a szemlélet, miszerint az újító előadó munkáját élvégezheti egy, a hiva­tali adminisztrációhoz nagyjából értő ember. Régebben élt, és néhány helyen még éldegél ma is. Mert eme elképzelés szerint mit is csinál egy ezzel a munkával fogla­latoskodó ember? Be­gyűjti a pályaműveket, azt valamilyen szempont szerint rendszerezi, — például melyik kerül­jön a főmérnökhöz, me­lyik a munkavédelmi osztály vezetőjéhez elbí­rálásra —, és várja az értékelését. (A hatalma annyi, hogy a törvények szerint hatvan nap után rázörgethet a be­nyújtott javaslat bíráló­jára, ha az nem csinált semmit.) Most, amikor a vállalatok többsége rá­jött arra, hogy ez a „for­rás" gyakran nagyobb befektetés nélkül is gya­rapíthatja az év végén elszámolható hasznot, már kissé másabb a kép. (Ki merné vitatni például, hogy annak az újításnak van-e létjogo­sultsága, amely mintegy 2,5 millió forintot hozott a Szolnoki Cukorgyár­nak? Hiszen nem szük­séges beruházni, a szű­rőállomás minimális .(átalakítása vaK’ meg­oldható a műszaki fela­dat. Vagy: egyértelmű hatással van a termelé­kenységre — növeli azt — a jászberényi Aprító­gépgyárban az az újítás, amely a forgácsoló szer­számok befogását, cseré- réjét gyorsítja meg.) Az emKtett újdonságok hasznosságához nem fér kétség, egy újítiásnál azonban a „bevezethető vagy sem”, az „alkal­mazzuk vagy sem” kér­déseken .kívül még jó néhány felvetődik. Nem véletlenül rendezi az SZMT és a Találmányi Hivatal évről évre a vál­lalati újításokkal foglal­kozó szakembereknek az alapfokú és a középfokú iparjogvédelmi tanfolya­mot. Amiért érdemes szólni az ötletek üzemi felelőseinek szakképzett­ségéről, azt a legutóbbi rendezvénysorozat pél­dája mutatja: ugyanis a legfelsőbb vállalati ve­zetői berkekben úgy tű­nik, nem tartják fontos­nak, hogy az említett szakemberek felsőfokon tegyenek szert az ilyen jellegű ismeretekre. Az SZMT és a TH legna­gyobb felkészültséget és szakértői minősítést adó tanfolyamára rendkívül nehezen tudták össze­hozni a létszámot. Pe­dig kellenek az ilyen tu­dású szakemberek. Példa rá a következő: az egyik jászsági üzem termelési osztályvezető­jének asztalán fekszik a budapesti újítási bör­ze katalógusa. Kérde­zem, tudjáW-e haszno­sítani az abban leírotta- kat. Mondja: néhányra tippelnek — talán alkal­mazható, de mindeevik javaslatnak utána kell járni. A vállalati munka- megosztásból következő­en érthetően a napi ter- . melési operatív felada­tokkal megbízott szemé­lyeknek erre minimális idejük van. Külünösen arra nem, hogy meg­annyi katalógust, — amelyek egyébként rend­kívül hasznosak. — la­pozgassanak, figyelmé­be ajánlják az ott al­kalmasnak találtakat a gyári vezetésnek, netán véleményükhöz kalkulá­ciót is készítsenek. Az újításokkal foglal­kozó munkakör ma már jóval több, mint egy ügy átlagos adminisztrá­ciója. Néhány iparjog- védelmi szabály például a megadható „kulcsok”, százalékok ismerete ma már kevés. Egyszer egy ötletembereknek rende­zett tanácskozáson a fal­ra a következő feliratot függesztették: „Tisztelet az újítóknak!” Kiegészí­teném azzal: hátteret az újításoknak. H. J. Feledékeny buszutasok Október óta várja gazdáját egy iskolaköpeny Pénztárca, kalap, pulóver, iskolaköpeny, szemüveg, bőr­kabát — elhagyott tárgyak, miket a megye távolsági autóbuszain találtak. Persze a felsorolás korántsem tel­jes. A szolnoki autóbuszpálya­udvaron Horváth Lászlóné foglakozik a talált holmik sorsával, átveszi, jegyző­könyvezi, külön a helyi jára­tokról, külön a vidékiekről. A kocáik vezetőinek, kala­uzainak a járat 'befejezése­kor. a takarítás alkalmával kötelességük ellenőrizni, ma­rad-e idegen tárgy a buszon, s amit találnak, leadják. Az ügyeletes forgalmi szol­gálattevő, Szabó István a leg­újabb „szerzeményeket” mu­tatja: — A Szolnok—Ve­zseny járaton találták kollé­gáim ezt a férfiinget. A bár- sonyfarmer is pár napja vár gazdájára, kellő igazolás mellett átvehető nálunk. Ez az iskolaköpeny viszont alig­ha jut vissza tulajdonosához, már október óta itt fogja a helyet. Az igazolványokkal nincs ennyi probléma, ott minden egyértelmű, megvan a cím. s csak egy telefonba kerül részünkről — és már jöhet is a tulaidonos. ... A szolnoki autóbuszál­lomáson naponta 540 járat fordul meg és igen sok a fe­ledékeny utas. A Volán há­rom hónapig őrzi, s ha addig nem jelentkezik a gazdájuk, értékesíti a talált tárgyakat. (szalai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom