Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-15 / 39. szám
1981. FEBRUÁR 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Versenyfutás az idővel Mi mindennel foglalkozik az iskolaigazgató? Jó néhány évvel ezelőtt országos felmérés készült az iskolaigazgatók munkaidejéről. A reprezentatív tapasztalat- gyűjtés legfontosabb, igen elgondolkodtató tanulsága az volt, hogy az elfoglaltság jóval meghaladja a napi nyolc órát, s a tekintélyes időmennyiségből mégis a legfőbb feladat teljesítésére, a pedagógiai munkára jut a legkevesebb. Mi változott azóta? Sikerült-e növelni az elsődleges feladatra fordított időt? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ néhány iskolában. Kislaká Gyuláné, a tisza- földvári Belterületi Általános Iskola igazgatónője csaknem négyszáz diák, kétszáz óvodás, harminc tanító, tanár és tizenkét óvónő munkájáért felelős. —A legnagyobb gondot az jelenti, hogy az intézmény 12 épületben található — panaszolja. — Az egyik óvoda. s némelyik alsótagozatos osztály két kilométerre van a központi épülettől- Ha órát akarok látogatni, még kerékpárral is sok időt vesz el az út. — Mikor kezdődik a tanév az igazgató számára? — Augusztus eleién. A szeptemberi becsengetésig igen sok a tennivaló. Amikorra iskolába jönnek a diákok, mindennek készen kell lennie a rajtra. Kicsinosított, tiszta osztálytermek várják őket, a ..raktárban” működőképes oktatástechnikai eszközök, kréta, szivacs. S persze a legfontosabb a személyi feltételek biztosítása. Ebben a tanévben értük el először, hogy nem kellett képesítés nélküli nevelőt alkalmazni. — Melyik terület okozza a legtöbb gondot? — A gazdasági irányítás. Az igazgatónak ehhez is értenie kell, s igen szigorúan ellenőrzik. Több mint két évtizedes igazgatói pályafutásom alatt azért még sohasem marasztaltak el. ha nem látogattam elég órát, de ha a legkisebb hiba csúszott a könyvelésbe, már volt mit hallani. — Banális a kérdés, ha újrakezdené a pályát, elvállalná-e az igazgatói tisztet? — Nem tudom. Amikor kineveztek, nem volt választási lehetőségem. Az biztos, hogyha tanárként dolgozom, akkor nem maradtak volna abba a kutatásaim, tudományos munkáim. Ez utóbbit feltétlenül sajnálom. Az általános iskolai rendtartás „Az igazgató” című első paragrafusa öt és fél oldalon keresztül taglalja az iskolavezető feladatait. „Az igazgató az iskola egyszemélyi felelős vezetője, aki széles körű felkészültséggel politikai, pedagógiai, vezetési, irányítási feladatokat láteL” — szögezi le az első pont, amelyben tulajdonképpen minden benne van. A további oldalakon tallózva mégis több tucat feladatmegjelölést találunk. Munkaviszonyt létesít, megszűntet, elkészíti a munkaköri leírásokat, ellenőrzi a betartásukat, felelősségre von, megtérítteti a károkat, elismer szóban és anyagiakkal. irányítja, ellenőrzi az iskola ügyviteli munkáját, folyóiratokat rendel, iratokat selejtez, leltároz, nyilvántart — csak néhány kiragadott ige a húszpontos s számtalan alpontos paragrafusból. A következő címszó „az igazgatóhelyettes”, már jóval szerényebb terjedelmű, s mindössze négy feladatkört jelöl meg. — Az igazgatón múlik — véli Törőcsik Jenő, a jász- alsószentgyörgyi Általános Iskola igazgatója — hogy valójában mennyi feladattal bízza meg a helyetteseit. Aki félti az igazgatói székét, attól tart, másról is kiderülhet, hogy értelmes, ért a vezetéshez, az nyilván mindent maga végez el. Egy nyugdíjba készülő szakfelügyelő ismerősöm három osztályba sorolta az igazgatókat. Nagyon jó az az iskolavezető, aki mindenhez ért, s mindenbe bele is szól. Jónak nevezhető az. aki nem ért mindenhez, de nem is „kotyog” bele mindenbe, hagyja az embereit dolgoz- si. S végül a lehető legrosszabb az az igazgató, aki semmihez sem ért, de mindenbe beleszól, akadékoskodik. Ha nem is nagyon jó, de jó igazgató szeretnék lenni. — A tantestület többségének véleménye szerint ez sikerült— No nem azért, hogy dicsérjük egymást, de én is elégedett vagyok a nevelőkkel, nógatás nélkül is végzik a munkájukat, végrehajtják a rájuk bízott feladatokat. bízhatom bennük. A feltétlen bizalom, a jó munkamegosztás valóban sok terhet levesz az igazgatók vállairól. Marad azonban még így is elég olyan feladat, amit csakis az igazgatónak kell elvégezni. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban még ki sem csengettek, de már hárman várunk az igazgatóra, s szinte percenként — reménytelenül cseng a telefon is. Egy gyárban sem igen lehet nagyobb „forgalom”. Már javában tart a szünet, amikor megérkezik az óráról Molnár Sándor igazgató. Útközben még segített megoldani a hozzáforduló diákok gondjait, benézett a tanári szobába. Elsőként a fiatal, végzős egyetemista fiúval tárgyal az állásról, a másik várakozóval egy rendhagyó osztályfőnöki óráról egyezik meg. S közben minduntalan cseng a telefon, tervezőkkel kivitelezőkkel beszél az iskola 15 milliós felújításáról. — Mit mondjak még a munkámról? — fordul végül hozzám. — Mindig ekkora a forgalom? — Nem mindennap, de azért nem unatkozom máskor sem. — Mennyi a napi munkaideje? — Néha több mint nyolc óra, de ekkor már iskolán kívüli elfoglaltságról van szó. Hiszen az iskolaigazgatóra — jó is, meg nem is — számítanak a különböző szervezetek, mozgalmak. No, nem kell azért persze áldozatnak tekinteni az igazgatót- Aki nem tudja nyolc óra alatt elvégezni az iskolai teendőit, nem tudja megválogatni a munkatársait, az ne vállalja el a vezetést Mindezzel egvütt azért vannak olyan területek — a sok egymást átfedő írásos, jelentésre gondolok — amin változtatni kellene, hogy az igazgató elsősorban pedagógiai vezető 'lé'hesísen. Különösen most, az oktatásügy korszerűsítése idején. Tál Gizella Nemzetközi ifjúsági zenei fesztivál Magyar siker IFilmjegyzet | Az 1868-ban született Nagy- pál Miklós jászapáti pásztor remekmívű fafaragásai. A „történelmi botok”, famozsarak történelmi eseményeket és a pásztorélet hagyományait örökítik meg Barangolás a Jász Múzeumban A jászkunok Privilégiális ládája. Ebben a ládában őrizték az egykori Jász-Kun Hármas Kerület részére szedett adókat, a nagy külső pusztákból, kocsmajogokból származó jövedelmeket, főleg pedig a jászkunok kiváltságos leveleit és főbb okiratait. A láda a XVIII. századi lakatosmesterség egyik remekműve, Franciscus Dubler munkája. Három kulccsal, csak a jász, a kiskun és a nagykun kapitány jelenlétében nyithatták ki. A jászberényi Jász Múzeum „Lehel kürtje — a Jászág élete” című állandó kiállításán képet kaphat a látogató a tájegység néprajzáról, történetéről. A gazdagon berendezett kiállítás bemutatja a Jászság gazdálkodási szokásait, népviseletét, a régen honos — napjainkban sajnos már kihalófélben levő — kismesterségeket éj a felszabadulás utáni események legfontosabb dokumentumait, f A lengyelországi Byd- goszczban február 5—12 között megrendezett nemzetközi ifjúsági versenyen — amelyen francia, bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar és szovjet fiatal muzsikusok vettek részt, — nagyszerűen szerepeltek a magyar fiatalok. A verseny legnagyobb díját, az Aranyhúrt (képünkön ez látható), a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium női kamarakórusa, a Kulturális Minisztérium nagydíját a veszprémi Cuha-együttes, az Ifjúsági Palota és az Újságírók díját a KISZ Központi Együttes fúvós szextettje nyerte el. S. O. S. CONCORDE Bizonyára a véletlen furcsa játéka, hogy a Ruggero Deodato rendezte olasz film — a Concorde affaire, ez az eredeti cím — akkor jelent meg a világpiacon, amikor éppen megint magasra csaptak a francia—angol kooperációban ^tervezett és épített repülőóriás, a Concorde körüli viták. Az új gépmadár jóval a hangsebesség fölött repíti utasait egyik kontinensről a másikra — Európa — Amerika — ám kétségtelen, hogy jó néhány ok miatt támadható: zajhatás, speciális repülőterekre van szüksége, igen drága stb. Bőven találnak tehát hibát a gépben, különösen azok, akiknek okuk van arra, hogy az utasok ne Concorde-on repdes- senek, hanem más, hagyományosabb, s szerintük biztonságosabb gépmadarakon. Tehát a számos, konkurrens légitársaság repülőgépein. Ruggero Deadato színes olasz filmje egyenesen a valószínűtlen kalandok régiójában „emeli” a Concor- de-vitát. De nála — vagyis a filmen — a vita már „vérre megy”, — ahogy a valóságban még csak a nyereség — vagy a mininmális veszteség? — a tét. A rendező — hihetően a forgatókönyvírók semmitől vissza nem riadó képzeletét követve — tulajdonképpen egy monstre reklámfilmet készít, amelyben a Concorde jó, szép, okos, hatalmas, — csaknem mindenekfeletti. De azért ez még kevés az üdvösséghez — már, hogy a táblás házakhoz — kell még egy jó, okos és szép botcsinálta nyomozóféle, magányos hős, aki aztán diadalmaskodik élők és holtak, még inkább a gonoszok fölött. A gonoszok az ellenkonszern emberei, akik a Concorde vesztét akarják, a rettenthetetlen hős pedig Moses Brady amerikai újságíró: ez az „alapanyag” a filmhez, a receptúra is adott, lehet keverni a mixtúrát. Ruggero Deodato érti ezt, olyan izgalmas légi és vízi westemt csinál, hogy kapkodhatjuk a fejünket, mi, szegény nézők, hogy mikor csaptak be bennünket a film készítői. Szerintünk rögtön az elején, amikor a forgatókönyv megszületett. Ruggero Deodato már csak a tisztes rutinmunkát végezte a film rendezésével. Federico Zan- ni operatőri munkája viszont bravúros, képsorai igen szé- r>ek. Igaz. a téma önmagát kínálta ehhez, ám az operatőr hozzátett valamit, amit művészetnek is nevezhetünk, így hát egy kéoileg nagyon szép, de rossz filmet láthatunk. — ti — XVII. század végi kézimalom, amely a négyszállási tanyavilágból került a múzeum gyűjteményébe Szőlőprés 1875-ből A jászsági viselet ruhadarabjai az 1900-as évekből TE—TKL.
