Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-15 / 39. szám
1981. FEBRUÁR 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyebek között védőgázos hegesztőtrafókat is gyárt a karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezet. A közeljövőben 1300 darabot sz állítanak nyugati exportra Vállalatok külker-joggal Önállóan - de nem egyedül — De szigorúak lettek a minisztériumban ! — dohoghatott magában annak a termelővállalatnak a képviselője, akiknek idei exporttervét nem fogadta el a Külkereskedelmi Minisztérium. Néhány évvel ezelőtt kapott önálló exportjogot e vállalat, s úgy gondolták, ezzel örökös tagjává lettek egy szőkébb — export jogot élvező — közösségnek. Idei tervükben már nagyon vékonyan fogott a ceruza, amikor a nem rubel elszámolású exportról kellett számokat közölniük. Ezt a minisztériumban nem üdvözölték kitörő örömmel, hisz a cél ezzel homlokegyenest ellenkező: azért adnak a termelővállalatoknak' exportjogot, hogy ezzel külpiaci tevékenységük élénküljön! Verseny, egyre nehezebb feltételekkel Szerencsére nem az említett vállalat — amelyet egyébként új terv készítésére köteleztek — a jellemző arra a 110 termelővállalatra és szövetkezetre, amelyek az elmúlt 15 évben kaptak export jogot. Az idén — túlzás nélkül mondhatjuk — nagy feladatokat vállal magára a külkereskedelem. A terv szerint a kivitel az elmúlt évi tényleges forgalomhoz képest 9— 10 százalékkal emelkedik, a' behozatal pedig ennél kisebb mértékben nő. S a tervtörvény kimondja: javítani kell az exportra szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni kell a verseny- képes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát! A tízszázalékos exportnövekedés önmagában nem nagy, ám tekintetbe kell venni, hogy a tőkés világpiacon egyre nehezebb felvenni a versenyt a konkurxenciá- val. Számoljunk a realitásokkal: nehezíti helyzetünket, hogy a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban a gyártmányszerkezet az elmúlt tíz év során megmerevedett, S ez most semmiképpen nem válik előnyünkre. A gépipar aránya például 10—13 százalék körüli, holott éppen ezt az ágazatot kellene nagyobb exporttevékenységre ösztönözni. Külkereskedelmi tevékenységünk nem független általános gazdagáspolitikai céljainktól, ellenkezőleg: annak egyik hatékony eszköze. A Egyre több A külkereskedelem csak úgy tudja az elkövetkező években megvalósítani tervét, ha a világpiacon hatékonyan lép fel. Tevékenységének egyik lényeges része a küjkereskedelem szervezeti formáinak korszerűsítése, a külkereskedelmi jog kiterkülkereskedelmi áruforgalom szerkezete nem módosulhat anélkül, hogy a gépipar vagy a vegyipar nem változtatna gyártmánystruktúráján, mégpedig a gazdaságos, versenyképes termékek javára. kérelmező reskedelmi jog gyakorlására Ennél több volt a kérelmező, a Külkereskedelmi Minisztérium azonban csak akkor adja ki a jogosítványt, ha az önállóság megadása elősegíti a hatékony külkereskedelmi tevékenységet s ehhez a vállalat vagy szöAz Irodagép és Finommechanikai Vállalat írógépeinek 9# százalékát exportálja — önállóan jesztése újabb vállalatokra, szövetkezetekre. A már hagyományosnak tekinthető szakosított külkereskedelmi vállalatok mellett immár 15 éve működnek egyre nagyobb számban export-import joggal rendelkező termelővállalatok. E vállalatok termékeik egy részét nemcsak előállítják, hanem külpiacokon értékesítik is. A magyar gépipari termékek- nék például több mint 50 százalékát maguk a termelők exportálják. Az idén újabb húsz termelő kapott engedélyt a külkevetkezet a szükséges feltété-1 lekkel rendelkezik. (Sok és természetesen indokolt esetben a minisztérium a kezdeményező, ő maga ajánlja a termelővállalatnak, hogy önállóan kereskedjen termékeivel a világpiacon.) Exportjoguk. nemcsak azoknak a termelőszervezeteknek lehet, melyek kiemelt egyedi termékeket gyártanak, nagytermelőknek számítanak, rendszerexporttal foglalkoznak vagy innovációs tevékenységük jogosítja fel erre őket. Eseti feliha- hatmazás alapján is lehet kapcsolatot tartani külföldi cégekkel, jelenleg több mint háromszáz termelő él ezzeL a lehetőséggel. Tízmilliós nyereség terven feliil Zárszámadás a fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben Tavalyi gazdálkodását értékelte és az idei terveket hagyta jóvá tegnapi közgyűlésén a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet. tagsága. A tanácskozáson részt vett Czimbalmos Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, Barta László, a megyei tanács elnöke és Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára is. Czhnmer József elnök számolt be a közgyűlésnek az 5200 hektáron gazdálkodó csaknem félezer termelőszövetkezeti tag és alkalmazott tavalyi munkájáról. Mint elmondotta, a kedvezőtlen időjárás miatt rendkívül nehéz gazdálkodási körülmények ellenére a közös gazdaság valamennyi ágazatában túlteljesítették a terveket, és az előző évihez képest jelentősen növelték a termelést. Ésszerű takarékossággal, a munkaszervezés javításával, a fajlagos költségek csökkentésével és a közgazdasági elemző munka fejlesztésével elérték, hogy a költségek jelentős növekedése ellenére 105 százalékra teljesítették a téesz árbevételi tervét. Az 1980. évi 23 és félmilliós nyereség 10 millió forinttal haladta meg a tervezettet, a bruttó jövedelem 27 százalékkal volt jobb az előző évinél. A közgyűlésen elfogadott idei térvek megvalósítását segítő intézkedések közül a növénytermesztésben legfontosabb a tömegtakarmány- termesztés fokozása és a rizstelepek szakszerű rekonstrukciója. A kertészeti ágazatban a gyümölcsbetakarítás és -értékesítés szervezettségének javítása, az állatenyésztésben a baromfihizlalás hatékonyságának növelése és az elhullási arány csökkentése a legfontosabb feladat a tavaly elért kimagasló eredmények megtartása, lehetőség szerinti túlszárnyalása érdekében. A zárszámadás és a tervek ismertetése után szót kért Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára. Tájékoztatta a jelenlevőket a magyar mezőgazdaság helyzetéről, eredményeiről, majd arra buzdította a fegyverneki szövetkezeti gazdákat, hogy tartalékaik még jobb kihasználásával, szaktudásuk legjavát adva az eddigiekhez hasonló sikerrel vegyék ki részüket az elkövetkező évek élelmiszer-termelési feladatainak megvalósításából. A közgyűlés levezető elnöke ezután bejelentette, hogy Czimmer József, aki 1964 óta tölti be a tsz-elnö- ki tisztet, egészségi állapotára való tekintettel saját kérésére nyugdíjba vonul. Vezetőségi tagságának meghagyása mellett a közgyűlés felmentette Czimmer Józsefet elnöki tisztségéből. A nyugdíjba vonuló elnöknek — csaknem két évtizedes lelkiismeretes, eredményes munkáját méltatva és megköszönve — Barta László, a megyei tanács elnöke átadta az Elnöki Tanács megbízásából a Munka Érdemrend arany fokozatát. Cim- mer József megköszönte a tagság sok éven át élvezett bizalmát. A közgyűlés azután megválasztotta á fegyverneki Vörös Csillag Tsz új elnökének Suszter Zsigmondot, aki ugyancsak két évtizede, előbb agronómusként, majd ágazatvezetőként, és egy év óta általános elnökhelyettesként dolgozott a közös gazdaságban. T. F. Nagyüzem gépiim yben Más gazdasagokhoz hasonlóan teljes a nagyüzem a jászal- sószentgyörgyi Petőfi Tsz központi gépműhelyében is. A negyven szerelő cs a munkájukat segítő traktorosok már elkészültek a koratavaszi munkához szükséges gépek kijavításával : rajtra készen várják a gabonák fejtrágyázásának megkezdését a műtrágyaszóró gépek és a kisegítő szállítójárművek (Fotó: Temesközy) A műhelybelick egyik legsürgetőbb teendője a tárcsák rendbetétele is, mert az idei tavaszon jó minőségű talajmunkákkal kell pótolni a betakarítás elhúzódása miatt elmaradt őszi szántást A tavasziak vetését megelőző vegyszerezéshez készítik elő az MTZ-ket a szerelők. Ha javításukat befejezik, máris hozzálátnak a vetőgépek és a fűkaszák, rendfelszedők felújításához Konkurrencía házon belül Sokat változott az elmúlt években a termelő és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolata. Ha egy termelő vállalat elégedetlen a termékeit exportáló külkereskedelmi vállalattal, választhat másikat; hadd ösztönözze jobb munkára a konkurrencía a külkereskedőt is. Ezen kívül alakulták olyan általános tevékenységre |jjogosított külkereskedelmi vállalatok, amelyek „házon belül” jelenteinek konkurrenciát. E cégeket — a Generalimpexet, az Intercooperationt, a Hun- gagentet, és az Interág RT-t — ttärmdHyen exportügylettel meg lehet bízni. A termelővállalatok számára további lehetőség a különféle társaságok alapítása — jelenleg csaknem másfélszáz külker- joggal nem rendelkező termelővállalat vesz részt 68 külkereskedelmi társasággal. E szervezeti forma nagy előnye, hogy a termelőnek — a műszaki fejlesztéstől az importig — minden munkafázisban segítséget nyújthat; E sokféle formából ki-ki a neki legmegfelelőbbet választhatja, vagy ha úgy látja jónak — mint például a győri Rába — akár több formában is kereskedhet. S ezek haszna nemcsak a termelőé — a külkereskedelmi mérlegben is jelentkezik. N. Gy.
