Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
• SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az állattenyésztés jó évei Kiegyensúlyozott, zavartalan fejlődés Legdinamikusabban a sertéshústermelés nőtt Drága az ellenőrzés? Drága bizony! De aligha lehet egyetlen szóval felelni a kérdés szélesebb értelmű változataira, tehát például arra, hogy megér-e nekünk az ellenőrzés annyit, amennyibe kerül, vagyis: jól tudunk-e ellenőrizni? Mert az ellenőrzésnek van egy igen fontos tulaidonsá- ga: megelőző jellege. Hogy akkor tárja fel a hibákat, amikor azok még ióvátehe- tők, kijavíthatok. A hibát elkövetőket pedig akkor bünteti, amikor az érintett még úgy érezheti, hogy a fegyelmezés fő indítéka nem a megtorlás, hanem a figyelmeztetés. Minél kevesebb idő telik el az ellenőrzés által feltárt hibától annak következményéig, annál nagyobb az eredményesség esélye. De erről olykor megfeledkezünk. Sok tapasztalat azt mutatja. hogy a napi gyakorlatban a munkafolyamatba épülő ellenőrzést elmulasztjuk (talán azért, mert az vitával, összeütközéssel, nyílt állásfoglalással járna), s a hiányt a kényelmesebb és személytelenebb admi - nisztratív ellenőrzéssel akarják pótolni. Vagyis az ellenőrzést hajlamosak eev kissé összetéveszteni a ha- tóságosdival. És ebből is fakadnak a gyakran tapasztalt zavarok, annak megítélésében, hogy mi is az ellenőrzés célja? Eléggé általános az a vélemény, hogy a le'.en'.ezés. Holott ez inkább csak az ellenőr munkájának egvik fázisa, egyik részeredménye. Az igazi cél jóval több ennél. Az ellenőrzésnek a maga sajátos eszközeivel segítenie kell a helyzetelemzésben, és ezzel együt abban, hogy a föltárt gond, hiányosság vagy vétek jóvátétele, pótlása, illetve megoldása könnyebbé váljék. Természetesen nem arra gondolunk, hogy az ellenőr legyen okvetlenül és mindenáron népszerű. De arra igen. hogy legyen nagyon felkészült a maga szakmájában. És legyen munkája intenzitását tekintve is oél- daadó. Joggal bosszantja a munkásokat, és ront ja az ellenőrzés általános tekintélyét, ha azt látják, hogy nagyvizsgálat ürügyén ellenőrök hada megszáll, sőt többnyire fel is tart a munkában valamely részleget, s egy hétig is elhúzzák a két napra való munkát. Fontos, hogy az ellenőrzött ember ne üldözöttnek, hanem segítettnek érezze magát, az ellenőr pedig önmagát ne vizsgálóbírónak, hanem egy sajátos szakma mesterének, aki éppen úgy a páciensekért él és dolgozik, mint az orvos, tehát nemcsak azért vizsgál, hogy gyógyítson, hanem azért is, hogy segítsen megelőzni a nagyobb bajt. De amint az orvos esetében, bizalom nélkül itt sem megy a .dolog. Az ellenőr se tekintsen minden megvizsgálandót lehetséges bűnözőnek, s az ellenőrzött se tételezze fel. hogy az ellenőr minden mozdulata fájni fog. Kettejük együttműködése segíthet erősíteni a társadalom egészségét. Azért pedig semmi sem drága. Egyenletesen, jó ütemben fejlődött a magyar állattenyésztés az V. ötéves terv időszakában. Ennek megfelelően tovább javult és nemzetközi mércével mérve is magas szintűvé vált a hús-, a tej- és a tojásfogyasztás az országban. Az állattenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározatok nyomán nőtt a tenyésztői-tartói kedv. A gyarapodó és genetikailag magasabb értékű állomány termelésének értéke öt év alatt 13 milliárd forinttal nőtt. Figyelemre méltó, hogy sikerült biztosítani az egyenletes fejlődést, amire korábban — ötéves időszakokat alapul véve — kevés példa volt. A mezőgazdaságnak ez az ágazata ezúttal elkerülte sokszor a lakossági ellátást és az exportot is zavaró termelési hullámzásokat; évente 3,2—3,5 százalékkal nőtt a termelés értéke. A kiegyensúlyozott, zavartalan fejlődés a belső összetételre nézve már arányeltolódásokat mutat, ezek azonban nincsenek ellentétben a hazai fogyasztói szokásokkal. A legdinamikusabban — amint az várható volt — a sertéshús-termelés nőtt. A kistermelők öt év alatt hozzávetőleg 30 százalékkal, a nagyüzemek pedig mintegy 10 százalékkal fokozták a húskibocsátást. Nemcsak az állomány lett nagyobb, javult az állatok „termelékenysége” is. 1980-ban az állami gazdaságok kocái után az 1975. évihez képest egy- gyel több hízott sertést neveltek föl és mintegy 50—60 kiló hússal nőtt a tsz-ekben az egy anyaállatra jutó éves hús- „gyártás”. A sertéshús- termelés eredményessége döntően hozzájárult ahhoz, hogy az egy főre jutó hazai húsfogyasztás az 1975. évi 68,5 kilogrammról — ami már akkor is magas színvonalnak számított — 74—75 kilogrammra emelkedett. A szarvasmarha-tenyésztésnél mindenekelőtt a tehenészeti telepek teljesítménye javult. Az idevonatkozó kormányhatározat nyomán 20— 22 ezer fajtatiszta, illetve keresztezett tejtermelő típusú állatot tartanak az országban. Egyéb tekintetben is javult a tejtermelés szakmai munkája, öt év alatt a tsz-ekben 1420 kilóval, az állami gazdaságokban 1360 kilóval emelkedett az egy tehénre jutó termelés, ami az állami gazdaságokban tavaly elérte a nemzetközileg is kiemelkedő értéket, a 4700 kilogrammot. így vált lehetővé a hazai tej- és tejtermékellátás javítása; 127 literről 160—165 literre nőtt az egy főre jutó fogyasztás. Viszonylag szerényebb eredményei vannak a húsmarhát tartóknak, a vágómarhatermelés föllendítésének programja a VI. ötéves terv időszakában is munkát ad majd. Hatszázezerrel nőtt öt év alatt az anyajuhállomány. A juhhúsból felével adtak töb-' bet az üzemek és a kistermelők 1980-ban, mint 1975- ben és 40 százalékkal több gyapjút adtak át a feldolgozó üzemeknek. A baromfitenyésztők, — tartók is fedezték a szükségletet. A nemzetközi élvonalban van továbbra is az egy főre jutó hazai tojásfogyasztás, amely öt év alatt 280-ról 320—330 darabra nőtt. Ezüst testű surrogó kazánok sorakoznak I lenleg négy üzemel, a szakemberek azon- a csarnokhan. Mellettük törpe az ember. ban hamarosan befejezik a többi szerelé- Zubogó gyomrukból csőkígyók ágaznak, s sét is. Ekkor a szolnoki Széchenyi lakótelep viszik a meleget barátságossá téve a lakó- hőközpontja 56 millió kilokalória hőt tertelepi szobákat. A nyolc kazán közül je- I mel óránként. A laboratóriumban kétórán- Négy kazán üzembe helyezésén még dolgoznak a szakemberek ként ellenőrzik a víz ke- (T. K. L.) A miskolci „December 4.” Drótművek termelésének mintegy húsz százaléka betonfeszítő huzal. Az eddig gyártott csavarbordás megoldás továbbfejlesztéseként hatszögprofilú feszítőhuzalt állítanak elő. A gyártmányfejlesztés eredménye: gazdaságosabb gyártás, jobb minőség. Az új terméket 1981-től szállítják a Beton- és Vasbetonipari Műveknek Szeretnek utazni a szolnokiak Naponta kétezer-hétszáz buszjárat a megyében A zsúfoltság csökkentésére gyors- és céljáratokat indított a Volán A Volán 7-es számú Vállalata a tömegközlekedési igényeket 272 autóbusszal elégíti ki, naponta 2 ezer 700 járattal és 168 ezer utas szállításával. A megyében 13 településen van helyi közlekedés. Közülük az utóbbi öt évben Szolnokon növekedtek meg leginkább az igények: évente 8—9 százalékkal több utas szállításáról kellett gondoskodniuk a volánosoknak. Ezért az öt évre tervezett kilenc helyett tizennyolc autóbusszal bővítették gépkocsi- parkjukat, egyúttal korszerű, nagy befogadóképességű járművekre cserélték az elavultakat. így lehetőség adódott új vonalak nyitására és a járatok sűrítésére. A megyeszékhelyen 1975-ben naponta 820 helyi járat indult, 1980-ban pedig már ezerkétszáznegyven. A naponta utazók száma 64 ezerről 95 ezerre emelkedett. Csupán az összehasonlítás kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a négy kiemelt város, Pécs, Szeged, Debrecen és Győr kivételével a megyeszékhelyek közlekedési mutatói eltérnek a szolnokitól. Szolnokon egy lakos évente átlag 214-szer veszi igénybe az autóbuszokat, a többi megyeszékhely átlaga 166. Indokolt volt tehát a tervezettnél nagyobb mértékű fejlesztés. (Zárójelbe kívánkozik még egy adát: a lakosok számához viszonyítva Szolnokon kevesebb a ma: gán gépkocsitulajdonos, mint a többi megyeszékhelyen.) A megye más, helyi közlekedéssel rendelkező településén lépést tudtak tartani a megnövekedett igényekkel. Szolnokon azonban, különösen a csúcsidőkben, nagy volt a zsúfoltság, ezért vált szükségessé a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése, a gyors- és céljáratok beállítása, a számítógépes járatszerkesztés. Mindezek ellenére se sikerült csökkenteni a zsúfoltságot, azt viszont elérték,.hogy az ne növekedjék. Az elkövetkező időszak fontos feladatai között szerepel Szolnokon az északkeleti lakótömbök (Széchenyi, Vosztok) és a déli ipartelep közötti tömegközlekedés javítása, az utazási idő csökkentése, amelyet újabb céljáratok indításával, a járatok sűrítésével és a lépcsőzetes munkakezdés további bővítésével próbálnak elérni. Jászberény és a Hűtőgépgyár személyszállítási igényeinek változása megkívánja, hogy a gyári lakótelep és az ahhoz kapcsolódó sport- és gyermekintézmények kiszolgálását fokozatosan fejlesszék. A megye többi helyi közlekedést igénylő településén az autóbuszok befogadóképességét emelik, azon kívül igyekeznek a korszerű forgalomszervezéssel is biztosítani a kényelmes utazás feltételeit. A helyközi utasszállításban jelenleg 152 autóbusz vesz részt, naponta 1220 járattal, 56 ezer-kétszáz utazóval. Az elmúlt tervidőszak elején 149 autóbusz, 1060 járattal 52 ezer utast szállított. A fejlődés elmaradt a várttól. Sok helyközi járat kihasználatlanul közlekedett, ugyanakkor egyes vonalakon nagy volt a zsúfoltság. A kihasználatlanul közlekedő járatok jelentős részét azonban továbbra is megtartják, nem szüntethetik meg például a tanyai iskolák körzetesítéséhez szükséges autóbuszvonalakat. A jövőben szükség lenne a vállalatok, üzemek saját járművei és a Volán autóbuszai közötti munkamegosztásra, a megyében ugyanis 455 közületi busz üzemel, a Volán 272 járműve mellett. B. J. II túsz-ügy: második front Ki kit fenyeget? Halálra ítélték a főbírót (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon) Cs. I.
