Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 10. Példás összefogás Járdát kértünk a városi tanácstól 1980 tavaszán. A műszaki osztály nem várt gyorsa­sággal megvizs­gálta kérelmün­ket. Az utca lakói pedig azonnal vál­lalkoztak arra* hogy segítik tár­sadalmi munká­val az építést, ezt írásba is adták. Amikor pedig a munkára került sor, valóban ott voltak és dolgoz­tak. így értük el, hogy elkészült a közelmúltban a Kert utcá­ban a járda. Ezért a gördü­lékeny munkáért ezúton is köszönetét mondunk mind a városi tanács irányító szak­embereinek, mind a társa­dalmi munkában tevékeny­kedőknek a példás összefo­gásért. Tóth Ferencné Kisújszállás Kisállatbemutató Újszászon Az új esztendő első nap­jaiban kisállatok bemutató­ját tartottuk meg Űjszászon. Mintegy 200 galambot, 20 díszbaromfit és ugyanennyi házinyulat láthattak az ér­deklődők. A kiállítást sokan megnéz­ték, és az érdeklődők között mintegy negyven értékes ga­lambot ki is sorsoltunk. A legszebb állatokat bemutató tulajdonosok, között pedig okleveleket és pénzjutalma­kat osztott ki a községi áfész vezetősége. Kresz-pálya Széles társadalmi összefo­gással Kresz-pálya épült az óvodánk udvárán. A mun­kák tervezésében és kivitele­zésében sokan segítettek, többek között a Martfűi Nö- * vényolajgyár, a kengyeli Dózsa Tsz, a Tisza Cipőgyár óvodánkat patronáló szocia­lista brigádja, valamint a térképészeti vállalat szolno­ki kirendeltsége. Segítettek a Mi, a szakcsoport tagjai azt reméljük a bemutatótól, hogy tovább gyarapodik azoknak a száma, akik ha­szongalamb és házinyúl te­nyésztéssel foglalkoznak majd. 1980-ban galambból és nyálból egyaránt 1—1 va­gonnal adtak át értékesítés­re. Ezt a mennyiséget az idén szeretnénk növelni. Simon Ernő a galambtenyésztő szakcsoport elnöke Üjszász az óvodában szülők is, tehát teljes volt a társadalmi összefogás. Ezt az önzetlen segítséget ezúton is megköszönjük és viszonzásul ígérjük, hogy megkezdjük községünkben az óvodások biztonságos köz­lekedésre nevelését. Magyar Imréné vezető óvónő Kengyel Minden évben hívnak Nyolc évig dolgoztam mint kubikos a Tiszamenti Regio­nális Vízműnél. Innen men­tem nyugdíjba 1975. április 16-án. A nyugdíjam 2 ezer 600 forint, amiből hárman élünk. Amióta eljöttem a válla­lattól, soha nem feledkeztek meg rólam. Minden évben kaptam néhány száz forintot. December végén újból jött a postás, hozott 900 forin­tot és egy ajándék csoma­got. Bevallom, nagyon jól­esik a figyelmesség, amit ezalkalommal is köszönök. Tudok olyan vállalatokat, amelyek hamar elfelejtik nyugdíjas dolgozóikat. Az én vállalatom szerencsére a gondoskodók, a figyelmesek közé tartozik. Kalmár Zsigmond Tiszafüred ehhez csatlakozom, az étkez­tetés munkáját a KISZ tá­borban vállalatunk kollektí­vája díjmentesen elvégzi. Ott a szakszerű diabetikus étkeztetést biztosítjuk, amennyiben a KlSZ-bizott- ság a táborhoz az egyéb fel­tételeket biztosítja. Kényszermegoldás volt November 30-án megjele­nő lapunkban egy telefonáló háziasszony panaszát adtuk közre, aki elmondta, hogy Szolnokon, a Bercsényi utca környékén áramszünet van és ez bizonyára másokat is hátráltat munkájában. A történtekről a Tiszán­túli Áramszolgáltató .Válla­lat szolnoki üzemigazgatósá­gától az alábbi tájékoztatás érkezett szerkesztőségünk­höz: 1980. november 29-én vá­rosi kirendeltségünk a Szol­nok, Mikszáth Kálmán úti térségben épülő lakások épí­tési munkálatai miatt fe­szültségmentesítést adott. Er­re azért volt szükség, mert a többszintes épület paneljeit daruval kellett beemelni. Tekintettel arra, hogy az építőkhöz csak késve érke­zett meg a daru, csak erre a megoldásra volt lehetőség, senkit nem tudtak a kör­nyéken értesíteni a fogyasz­tók közül. Az a helyzet állt elő, hogy a feszültségmente­sítést kezdeményező műve­zető a két rossz közül a jobb megoldást választotta. A felmerült kellemetlensé­gekért az érintett fogyasztók szíves megértését, elnézését kérjük. iVálaszolnak az illetékesek I Csak összefogással javíthatók az utak Novemberben levelet írt szerkesztőségünknek a szol­noki Sashalmi útról Ábra­hám Lajosné és csaknem harminc utcabeli lakótársa. Elpanaszolták, hogy esőzé­sek idején az utcájuk telje­sen járhatatlan. Többször előfordult, hogy még a men­tőautó sem tudott baleset nélkül közlekedni ott. A gya­logjárdán áll a viz, a sár. A levelet továbbítottuk Fauszt Sándornak, a Szolnok városi Tanács elnökhelyette­sének, akitől még a múlt év végén az alábbi válasz ér­kezett: A Sashalmi út, a Gyökér utca és a csatlakozó föld­utak állapota a megnöveke­dett forgalom és a kedve­zőtlen időjárás miatt rom­lik. A lakossági bejelentések jogosak. A földutak javítása folyamatosan történik. A munka gyorsabb ütemű vég­zését a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek korlá­tozzák. Eddig elkészült a Vörjjs Hadsereg úti szenny vízgyűj­tő építésével összefüggő te­relőút kiviteli terve, mely­nek egy szakasza a VI. öt­éves tervben a Gyökér utca jelenleg még kiépítetlen ré­szén lesz. Tanulmányterv szinten el­készítettük a Sashalmi út— Gyökér utca—Csaba utca kö­zötti szakaszának úttervét is, melynek egyeztetése jelenleg is folyik az érdekelt vállala­tokkal. A megvalósítás a Csaba, a Sashalmi és a Gyö­kér utcákban közlekedő vál­lalatok lehetőségeitől, szán­dékától függ. A földutak karbantartását, járhatóvá té­telét mi is csak a lakosság - társadalmi munkájával, és a környező üzemek, vállalatok segítségével tudjuk biztosí­tani. 1979-ben a tanács végre­hajtó bizottsága a Beton- és Vasbetonipari Művek szol­noki gyárával megállapodást kötött a betontörmelék fel- használásáról utak karban­tartásához. A Sashalmi út feltöltésére 800 köbméter törmelék biztosítását kértük. Ilyen anyagból töltöttük fel például a Tulipán utat is. Ilyen anyagot a BVM 1980- ra már nem tudott biztosí­tani. 1981 első félévében a Sas­halmi út feltöltésének kivi­teli tervét az Útfenntartó Üzem elkészíti. A kimunkált költségek alapján az 1982. évi tervjavaslat előterjeszté­sekor javaslatot teszünk a megvalósításra is. Az útfél- töltés végrehajtásáról, a szükséges anyagi eszközök biztosításáról a városi tanács illetékes dönteni. Szerkesztői üzenetek Szakszervezeti tagok köszöntése A jászberényi Városgaz­dálkodási Vállalat szakszer­vezeti bizottsága a közel­múltban értékelte az utóbbi esztendőben végzett munká­ját. Ezalkalommal köszöntöt­ték azokat az aktivistákat, akik húsz éve, vagy ennél hosszabb ideje tevékenyked­nek a mozgalomban. Tizen­egy embert köszöntöttek eb­ből az alkalomból, minden­ki kapott 5 szál szép virágot és 400 forint pénzjutalmat. December 25-i lapszá­munkban cikk jelent meg a cukorbetegekről, akik között elég sok a fiatal. A cikk nyo­mán Lukács Ferenc, a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat igazgatója az alábbi leve­let küldte szerkesztőségünk­nek: A megemlékezésért az ün­nepség alkalmával személy- szerint én — aki magam is 27 éve vagyok szakszerveze­ti aktivista — mondtam kö­szönetét. Hiszen valóban jól esik az elismerés azért a munkáért, amiért soha nem járt külön juttatás senkinek, mégis olyan szívesen végez­tük. Dobóczky László Jászberény A Szolnok megyei Néplap december 25-i számában cikk jelent meg a fiatalkorú cu­korbetegekről. A cikkben felvetődött annak a szüksé­gessége, hogy a fiatalkorú betegek részére egy speciá­lis tábort szeretnének szer­vezni. Vállalatom részéről Női Ruhaipari Szövetkezet asszonyai, Jánoshida: A dol­gozó a munkáját felettese utasításainak megfelelően köteles elvégezni. Nem köte­les teljesíteni a dolgozó az utasítást, ha annak végre­hajtása az egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyzeteti, vagy egyébként érdekeit védő jog­szabályba ütközik. Például a dolgozó nőt terhessége ne­gyedik hónapjától kezdődően gyermeke hathónapos koráig túlmunkára, vagy készenlét­re igénybe venni nem sza­bad. A túlórára adott válla­lati utasítás teljesítése tehát a jogszabályban meghatáro­zott kivételes esetektől el­tekintve kötelező. A vállalati túlórát elrendelő utasítás megtagadási fegyelmi vétség, a távoliét ideje igazolatlan mulasztás. A kollektív szerződés, vagy a munkaügyi szabályzat elő­írhatja, hogy igazolatlan mu­lasztás esetén a nyereségré­szesedés csökkentése vagy elvonása külön intézkedés nélkül is az igazolatlan mu­lasztással együtt jár. Ha a munkaügyi szabályzatnak ilyen rendelkezése nincs, a nyereségrészesedést csak fe­gyelmi büntetés kiszabásá­val lehet csökkenteni vagy elvonni. Azt . tanácsoljuk, hogy panaszukkal fordulja­nak a szövetkezet döntőbi­zottságához. Többeknek: Szerkesztőségi postánk az ünnepek miatt a múlt év végén több alkalom­mal kimaradt. A hozzánk küldött új évi jókívánságo­kat köszönjük. A beérkezett leveleket folyamatosan fel­dolgozzuk. Z. Andrásné határozott idejű munkaszerződéssel dol­gozott. Megbetegedett. Ez idő alatt november elején meg­kapta munkakönyvét. Kér­dés: jogos volt-e a munkál­tató részéről betegsége alatt munkaviszonya megszünte­tése? Igen! A hatályos jogszabá­lyi előírások értelmében a határozott időre létesített munkaviszony a szerződés­ben megjelölt időpontban automatikusan, felmondás nélkül megszűnik. A mun­kaviszony megszűnésének nem akadálya, hogy a dol­gozó beteg, terhes, vagy szü­lési szabadságon van. Olva­sónk esetében a munkavi­szony az előre meghatározott időpontban szűnt meg, tehát munkáltatója jogszerűen járt el. Hozzászólás cikkeinkhez Segít a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat A DOLGOZÓK JOGAI A munkaidő és beosztása Nyolcrészes sorozat közlését kezdjük meg a mai napon a dolgozók jogairól. Az egyén és a családok számára is fontos tudnivalókat tartal­mazó sorozatunk írásai hetenként egyszer, a szombati lapban jelennek meg. Kevés az olyan kérdés a dol­gozók jogaival kapcsolatban, ami jobban foglalkoztatná az embereket, mint a mun­kaidőbeosztás. Nem véletlen, hogy ezt a témát a jogsza­bályok részletesen szabályoz­zák, sőt a Munka Törvény- könyvének legutóbbi módosí­tása során is született erre több előírás. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedben bevezetett mun­kaidő-csökkentések eredmé­nyeként egész népgazdasá­gunkban általánossá vált a heti 44 órás munkaidő. Ezt deklarálja a módosított tör­vénykönyv is, amikor ki­mondja, hogy Magyarorszá­gon a dolgozók heti törvé­nyes munkaideje 44 óra. (Ko­rábban heti 44—48 óra volt.) Az említettnél rövidebb * vagy — kivételesen — hosz- szabb munkaidő csak olyan munkahelyen vagy munka­körben alkalmazható, ahol erre a jogszabály egyértel­műen módot ad. A Munka Törvénykönyvé­nek módosítása —, amely 1980. január elsején lépett hatályba — a korábbi hely­zethez képest szűkítette azt a lehetőséget, hogy a válla­latok a törvényesnél hosz- szabb munkaidőt állapítsa­nak meg dolgozóik számá­ra. Az új törvény például a közlekedés területén és az idényjellegű tevékenységek­kel kapcsolatosan is meg­változtatta azt a rendelke­zést, amely gyakorlatilag ál­talánosan lehetővé tette a dolgozók foglalkoztatását a törvényesnél hosszabb mun­kaidőben. Az egészségre ártalmas munkakörökben A jelenlegi szabályozás szerint heti 44 óránál hosz- szabb munkaidő kivételesen csak két területen állapítha­tó meg. Az egyik ilyen a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, amelyben a leg­gondosabb munkaszervezés mellett is előfordulhat a fel­adatok halmozódása. A má­sik területhez azok a mun­kakörök tartoznak, amelyek­ben a munkaidő teljesen vagy részben készenléti jel­legű. Itt tehát arról van szó, hogy a dolgozó ugyan a munkahelyén tartózkodik, de tényleges munkát nem végez, például portás, ka­pus. Ilyenkor indokolt le­het, hogy a munkáltató a heti 44 óránál hosszabb munkaidőt állapítson meg: ezt azonban a kollektív szer­ződésben, vagy a dolgozóval kötött munkaszerződésben kifejezetten ki kell kötni. A portások, őrök • és egyéb őr­zési szolgálatot ellátó sze­mélyek munkaidejét a jog­szabályok általában heti 60 —72 órában maximálják. Az általánosnál rövidebb. heti 40—44 óra a rendes munkaidő mértéke a folyama­tosan, illetőleg a naponta három vagy több műszak­ban termelő ipari és építő­ipari vállalatoknál. Az egészségre ártalmas munka­körökben a heti munkaidő 36—42 óra között váltakoz­hat. Ezeket a munkakörö­ket az egyes ágazatokra, iparágakra vonatkozóan a felügyeleti miniszter a mun­kaügyi és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. A munkaidő mértékének a meghatározása után a má­sik legfontosabb kérdés a munkaidő beosztása. Ezzel kapcsolatosan a módosítás arra irányult, hogy minél tágabb körben legyen lehe­tőség a vállalati szükségle­tekhez és körülményekhez igazodó rugalmas munka­rend kialakítására. A mun­kaidő beosztásának ésszerű kereteit ezért úgy határoz­ták meg, hogy több vonat­kozásban csökkentették a központi költségeket. Egyenlően és egyenlőtlenül Vizsgáljunk meg néhány példát! A munkaidő alap­vetően kétféle módon oszt­ható be: egyenlően és egyen­lőtlenül. Egyenlő munkaidő­beosztást kell alkalmazni azoknál a vállalatoknál, ahol a munka időbelileg nagyjá­ból arányosan oszlik meg. A vállalatok, hivatalok többsége általában ezt a módszert alkalmazza. Ennél a beosztásnál a hét min­den munkanapjára egyenlő munkaidőt kell meghatároz­ni, kivéve a szombatot, amelyre rövidebb munkaidő is megállapítható. Egyenlőtlen munkaidőbe­osztás ott indokolt, ahol a feladatok aránytalanul osz­lanak meg. Ilyen előfordul­hat az idényjellegű mun­káknál a mezőgazdaságban és bizonyos más munkakö­rökben is (például bérelszá­molók, karbantartók stb.). Ilyenkor az év meghatáro­zott hónapjaira, vagy azon belül egyes hetekre külön­böző hosszúságú napi mun­kaidő állapítható meg. Pél­dául a nyári hónapokban na­pi tíz, télen napi hat órás. vagy a hónap első két heté­ben rövidebb. a másik két hetében pedig hosszabb munkaidő. Az új rendelke­zések azonban bizonyos kor­látokat is szabnak, a mun­kaidő-beosztás tehát nem csupán a vállalat tetszésétől függ. Így az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban sem lehet a dolgozó munkaide­je egy napon négy óránál rövidebb, vagy — a váltásos szolgálatot kivéve — tizen­két óránál hosszabb. Szabadnapok összevonva A munkajogi -szabályozás a dolgozók érdekeinek maxi­mális védelme mellett, mél­tányolja azt a fontos nép- gazdasági érdeket is. hogy a korszerű, nagyfokú szer­vezettséget kívánó technoló­giai folyamatokhoz az átla­gostól eltérő munkaidő-be­osztásra van szükség. Ezért az új rendelkezések szerint a folytonos, folyamatos üze­melésű munkahelyeken — és kivételesen egyéb indo­kolt esetekben — a heti munkaidő a szükségeshez képest egybefüggően hat. de legfeljebb tíz munkanap­ra is beosztható. Ilyenkor a szabadnapok összevontan is kiadhatók, ezek száma azon­ban a heti pihenőnappal együtt sem haladhatja meg az egybefüggően ledolgozott munkanapok számának fe­lét. Az ilyen munkarendben például tíz munkanapra maximálisan öt, nyolcra négy, hatra pedig három szabadnap adható. Egy hét múlva következik r Pihenőidő, szabadság. Dr. Deák András

Next

/
Oldalképek
Tartalom