Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 8, Villámgyors tűzoltás Heathrow Mediterrán vidék környezetvédelmi terve A Földközi-tenger menti államok elfogadták azt a környezetvédelmi tervet, amelynek végrehajtása igen nagy összeget, 10 milliárd dollárt igényel. A helyzet- felmérés és a tervezés szempontjai, a vidék jelenlegi 100 milliót számláló lakossága az ezredforduló táján a duplájára emelkedik. A Födközi-tenger szennye- zettségi foka már ma is aggasztó mértékű. A szennyeződés 90 százaléka mintegy százhúsz tengerparti városból származik. Ezen a tengeren a tonhal higanytartalma háromszorosa, mint az atlanti-óceáni halaké. A víz olajszennyezettsége 108 mg/ m'2-t tesz ki évente. A parti vizeken 200 mikrogramm/ liter a cinktartalom. Ez igen magas érték, ha összehasonlítjuk az óceánok 5— 15 mg liter értékével. Termésbecslés a világűrből A földi erőforrásokat felmérő Landsat mesterséges holdak közül kettő kernig a Föld körül és végzi felméréseit a mező-, az erdőgazdaság, a hidrológia, a geológia és más tudományok szolgálatában. Az amerikai erőforrásokat felmérő holdak felvételeit ma már 200 ország hasznosítja, elsősorban a saját természeti kincsek felmérése és későbbi kiaknázása érdekében. Az Egyesült Államokban 1975—18 között mintegy 54 millió dollárt áldoztak a LACIÉ (Large Aera Crop Inventory Experiment) programra. Lényege: mezőgazdasági termésbecslés a világűrből. Az USA és Kanada számára végezték a felméréseket, de az első két év eredményei nem voltak biztatóak. 1977-től sikerült finomítani a módszert, és leszorítani a tévedési százalékot. A légi felmérési módszerrel viszonylag pontos eredményeket értek el: az előrejelzés mínusz 5"ii-os tévedési arányt mutatott a téli és plusz 4 százalékot a tavaszi gabonák esetében. A következő Landsat holdat a D-t 1981-ben állítják -pályára Thor-Delta rakéta segítségével. A mesterséges holdat a General Electric gyártja. A hírek szp- rint ez lesz az amerikai űrkutatás legtökéletesebben műszerezett műholdja. 70 millió dollárba kerül és tovább folytatja a földi erőforrások felmérését. Ma már nem számítanak ritkaságnak a 300—400 vagy még ennél is több személyt szállító óriásgépek, megsoka- sítván a repülőterek gondjait. Képzeljük el például, milyen emberfeletti feladatot ró a tűzoltókra, ha induláskor vagy leszálláskor kigyullad egy Boeing—74-es Jumbo-Jet repülőgép, amelynek 70 méter hosszú törzse van, szárnyai pedig 60 méterre nyúlnak ki. Ráadásul ez az óriásgép csaknem 200 ezer literi!) üzemanyaggal lehet feltöltve, mely nagyrészt a szárnyakban helyezkedik el. Az egyre nagyobb repülőgépek elterjedése két irányban befolyásolta a repülőtéri tűzoltóság fejlődését. Először kialakultak az igen nagy, sole" oltóanyag befogadására alkalmas járművek, de hamarosan kiderült, hogy ezek — méretüknél fogva — nem elég mozgékonyak. Az eredmény a. gyors beavatkozáó járművek megjelenése volt, melyek még a főerők megérkezése előtt érik el a tüzet, és kezdik meg a mentést, az oltást. Már e beavatkozó járműnek is megfelelően nagy oltási távolságúnak és minél nagyobb kapacitásúnak kell lennie. A világ egyik legnagyobb forgalmú repülőtere, a londoni Heathrow számára a képen látható tűzoltóautót fejlesztették ki a szakemberek, amely megfelel a szigorú előírásoknak, miszerint a repülőtéri tűzoltóknak maximálisan három, de lehetőleg két perc alatt el kel] érniük a bajba jutott gépet. A 7200 köbcentiméter hengerűrtartalmú, 180 kW-os motorral rendelkező, 7 tonnás jármű — a négytagú tűzoltó személyzeten és a szükséges oltóeszközökön kí- ^vül — 900 liter oltóanyagot vihet magával, amely tízszeres mennyiségű habbá tágul, valamint 50 kg brómklór- difluormetánt az elektromos tüzek oltására. A jármű 17 másodperc alatt gyorsul fel 80 km/óra sebességre, a maximális sebessége pedig óránkénti 130 kilométer. A jégtörő hajók az elsődleges jégzajláskor segítik a jég elvonulását, letörik a jégtámaszpontokat, ezáltal késleltetik, esetleg el is hárítják a jég beállását. A késleltetesse! jelentős jégmeny- nyiség úszik el, ennyivel kevesebb a tavaszi árhullám akadálya, kisebb a torlaszképződés veszélye. A jégtörő hajók bevezetésével — nem várva meg a természetes jégfeltörést — a vízfolyás szerint (alulról felfelé) törik a beállt folyót, hogy megindítsák a jégzajlást. Ha mégis képződik jégtorlasz, ■azt először robbantással, a fellazított torlaszt további töréssel a jégtörőknek kell eloszlatniuk. A jégtorlaszok ellen a robbantás a legfontosabb védekező módszer. Előbb 2—3 méter átmérőjű léket robbantanak a 4—5 méter vastag jégtorlaszban, amelyen át a jég alá ereszthetik a nagy robbanótöltetet, amely 15—20 méteres körzetben szétveti a torlaszt. Vezeték- és csőkereső Sok bosszúságot okozott nemcsak a barkácsoló amatőröknek. hanem a hivatásos szerelőknek is a falakba épített vezetékek, csövek felkutatása. Vonatkozott ez nemcsak az elektromos vezetékekre, hanem a víz- és gázcsövekre is. Felesleges felbontásokat végeztek, de sok esetben a rossz helyre bevert nagy szögek is okoztak baleseteket, csőtöréseket. A Siemens gyár kis kézi vezeték- és fémcsőkutatója tehát sok felesleges’ bosszúságtól kíméli meg használóját, nem is szólva a balesetveszélyről. A kézhez álló szerkezet pontosan jelzi a vezetékeket, fémcsöveket a falban. A falon végighúzva a berendezés kis diódája felvillanásával a vezeték, illetve fémcső elhelyezkedését végigkísérhetjük végponttól végpontig. Különösen jelentős ez, amikor tek, és levakolva vagy letapétázva egy szögbeverés esetén áramütést eredményezhet. a vezetékek nem szabályosan kerültek a falba, esetleg régebbi falicsillárhoz vezetve, amelyet már leszerelEurópa legmodernebb szélcsatornája Az egyensúlyozva száguldás örömei A szélcsatorna az aerodinamikai kísérletek legfontosabb eszköze. A szélcsatornában a repülőgépmodellek viselkedésének mérésére nagy sebességű légáramlást lehet létrehozni. A beszívott levegőt különleges kialakítású légcsavar gyorsítja fel, majd a légcsavar által per- dületbe hozott légáramot terelő lapátsorok segítségével egyen irányítják, s a mérőtérbe vezetik. A mérőtérben felfüggesztett kismintán (modellen) fellépő aerodinamikai erők, áramlások méréséré különféle műszereket, precíziós mérlegeket használnak fel. A képünkön látható szél- csatorna a franciaországi Fanga—Marzac-ban (Toulouse mellett) működik néhány éve. Ez Európa egyik legmodernebb ilyen létesítménye, amelyben a hangsebesség alatti, szuperszonikus tartományban tervezett utasszállító és sportgépek modelljeit fúvatják meg. A szélcsatorna mérési tere 4,5x3,5 méter. Ebbe a térbe helyezik a. repülőgép modelleket. A mérési kamra a modelleket 3 méter szárny- fesztávolságig fogadja be. A szélcsatornában a légáramlás sebessége 10—120 mé- ter/sec értékek között változhat. A megfűvatás alatt műszerek segítségével mérik a modell szárnyának, törzsének, farokrészeinek, vezérsíkjának viselkedését a széláramlással szemben. Ha a levegő hőmérséklete tartósan nulla fok alá süllyed, a folyókon megindul a jégképződés, és megkezdődik az elsődleges jégzajlás. A zajló jég ott áll meg, ahol a folyó irányában, vagy a meder méreteiben (éles kanyar, gázlók) hirtelen változás áll be. Ilyen helyen jégmező-támaszpontok alakulnak ki, melyek növekedésével a jég átboltozódik a folyó teljes szélességén, és a folyó beáll. A tél végén, amikor az olvadás, esőzés árhulláma felszakítja a jeget, megindul a másodlagos zajlás. Ha a jégtakaró ellenállása nagyobb, mint az árhullám nyomóereje, a jégtáblák egymásra csúszva, torlódot- tan újra megállnak, és a keresztszelvényt leszűkítve számottevő duzzasztást okoznak. Ez az a jégtorlasz, amelynek következménye lehet a jeges árvíz. Ennek legfontosabb megakadályozás i lehetősége a folyószabályozás, amely biztosítja a víz akadálytalan lefolyását. Emellett azonban szükséges a jégirombolás jégtörőkkel (képünkön) robbantással, esetleg bombázással. A korcsolyával és síléccel való száguldás, az ügyesen egyensúlyozva történő tova- siklás a tél örömei közé tartozik (eltekintve a helyenként más évszakokban is üzemelő műjégpályákon való korcsolyázás lehetőségétől, nomeg a különféle műanyagokkal borított pályákon való síléces lesiklástól, ami azért „nem az igazi”). Mindkét sporteszköznél a jelentősen csökkentett mértékű súrlódás teszi lehetővé a nagy sebességgel való haladást A görkorcsolya feltalálói már sok évtizeddel ezelőtt — a golyóscsapágyak tömeg- gyártásának megindulását követően — rájöttek arra, hogy ezzel az igazi korcsolyához csak alig-alig hasonlító alkotmánnyal is elérhető hasonlóan nagy vagy még nagyobb sebesség. A görkorcsolyázás azonban sohasem tudott olyan látványos és sokoldalúan művelhető sporttá kifejlődni, mint a jégfelületen acélélen való siklás. Merevségével, összes hátrányával együtt ma inkább a cirkuszi ügyességi számok eszköze, mintsem igazán elterjedt sportszer a görkorcsolya. Ügy tűnik, a síléc, a roller és a görkorcsolya „házasságából” született új ügyességi eszköz, a „guruló deszka” (ennél jobb magyar elnevezése pillanatnyilag nincs) nagyobb karriert fog befutni a görkorcsolyánál. Ez a mintegy 70—80 centiméter hosszú, megfelelően széles és erős anyagból, készült „deszka” poliuretánból kialakított hengerszerű kerekekkel Rendelkezik, amelyek lágyak és rugalmasak, jól tapadnak, kisebb akadályokon is könnyen átgördülnek, vagyis jobban lehet manőverezni velük, mint a minduntalan megcsúszó kerekű — ezért balesetveszélyes — görkorcsolyákkal. Az Egyesült Államokban és több más nyugat-európai országban, ahol valóságos tömegsporttá vált a golyóscsapágyas hengergörgőköm nyugvó, rövidített sítalpon való egyensúlyozva száguldás, a legkülönfélébb anyagokból — rétegelt plexiből, extrudált alumíniumiból, öntött műanyagból stb. — állítják elő a „guruló deszkák” tízmillióit. Képünkön egy ilyen sportalkotmányt szemlélhetünk meg. egyikét a legmodernebb kivitelűéknek, mellette az elmaradhatatlan bukósisakkal és térdvédővel.
