Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

1981. JANUÁR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Főleg szovjet exportra dolgozik a Minta Női Szabó Szövet­kezet jászladányi telepe. A jelenlegi megrendelésük több mint 60 ezer női köntös Hetvenöt esztendeje alakult Jubileumi ünnepség a MEDOSZ-ban Hetvenöt esztendeje ala­kult meg Budapesten a Ma­gyarországi Földmunkások Országos Szövetsége, a ME- DOSZ elődje. Az évforduló alkalmából a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgo­zók Szakszervezetének Jókai utcai székházában tegnap ünnepi emlékülést rendeztek. Ott volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtitká­ra, Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi ál­lamtitkár és Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára. Részt vettek az ülésen a szakszer­vezeti mozgalom veteránjai. Az ünnepséget Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke nyi­totta meg, majd Dobi Ferenc főtitkár mondott ünnepi be­szédet. Hangsúlyozta, hogy a nagy elődök álma valóra vált: a szakszervezeti moz­galom a falu, a község föld­rajzi határait átlépve ország gos szinten alkot erős szer­vezetet. Emlékeztetett az agrár- és munkásmozgalom szoros kapcsolatára. Méltat­ta a szakszervezeti . mozga­lom eredményeit, amelyek egyebek között segítették a földosztást, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a nagyüzemi gazdálkodás erősítését. A mezőgazdaság, az erdé­szet és a vízgazdálkodás dol­gozóinak 96—97 százalékát, mintegy 370 000 dolgozót tö­mörít soraiban a MEDOSZ, amelynek 1338 alapszerveze­tében közel 38 000 bizalmi dolgozik. A mezőgazdasági üzemek alapszervezeteinek száma meghaladja a hatszá­zat. A főtitkár rámutatott, hogy a következő időszakban to-_ vább növekszik a szakszer­vezet feladata és ezzel együtt bővül jog- és hatásköre is. A székház épületében Var­ga György, a MEDOSZ tit­kára avatta fel a szakszer­vezet egykori élharcosainak, mártírjainak emléktábláját, amelyen kilenc név áll; Szántó-Kovács János, Vár- konyi István, Nyisztor György, Urbán Pál, Reichel János, Polányi Máté, Tisza Antal, Holler Mihály és Rácz Gyula. A titkár hangsúlyoz­ta: a névsor is jelzi a szak- szervefceti mutnka, folyama­tosságát, hiszen a nagy elő­dök, az alapítók mellett a tábla emlékeztet azokra, akik továbbvitték a mozga­lom zászlaját és azokra is, akik a felszabadulás után immár szabadon szervezhet­ték a mezőgazdaság munká­sait. Az ünnepség alkalmával Dobi Ferenc főtitkár kitün­tetéseket adott át a szak- szervezeti mozgalom vete­ránjainak. A Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta Kelemen István. Négyen kapták a Szakszervezeti Munkáért aranyérmet, és nyolcvanan a 75 éves jubi­leumi szakszervezeti emlék­érmét. tlj típusú hangfalak gyártását kezdték meg az Orion jász- fényszarui 7-es számú gyáregységében. A HS—500 jelzésű berendezések már a hazai kereskedelemben is kaphatók Tárgyalás az OTP vezetőivel Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság épületében ke­rült sor az MSZMP Szolnok megyei Bizottság, a megyei tanács és az Országos Taka­rékpénztár vezetőinek fel­adategyeztető megbeszélésé­re. A tárgyalást Andrikó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára vezette. Részt vett rajta dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója, Bar- ta László, a megyei tanács elnöke, valamint a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács és az Országos Taka­rékpénztár több vezető mun­katársa. Szűcs Ferenc, az OTP me­gyei igazgatója számolt be 1980. évi tevékenységükről, majd meghatározták az OTP megyei igazgatóság VI. öt­éves tervi, illetve 1981. évi feladatait. így döntöttek ab­ban, hogy az OTP a megyé­ben az idén 2500 lakás épí­tésében működik közre. 1981- től jelentősen módosul a la­kásépítés hitelezési, illetve finanszírozási rendje. Ked­vezőbbé válnak a feltételek, különösen a családiház épí­tésénél, a tetőtér beépítésé­nél és az emeletráépítésnél. Bővülnek a törlesztési ked­vezmények a fiatal házaspá­rok, a három-és többgyerme­kes családok részére. Ki­emelten foglalkoztak a me­zőgazdasági termelés hitele­zésének kérdéseivel is. Meg­állapodás született, hogy az OTP több hitel kihelyezésé­vel, fokozottabban támogat­ja, vonzóbbá teszi a háztáji és a kisegítő gazdaságok koca és baromfi tartását, állomá­nyának növelését. n talpraálláshoz lendület kell Termelésszervezési intézkedések a Mezőtúri Állami Gazdaságban Fejlesztik a baromfitenyésztést Pályi Sándor, Mikes Imre, Kiss Ferenc és még néhány traktorostársuk akár le se tépte volna a fedőlapot oda­haza az 1981-es fali naptár­ról. Lánctalpas DT-ikkel most, az új esztendő első hetében is a határba indul­tak reggelenként. — Sajnos, tavalyi munká­val kellett kezdenünk az idei évet — magyarázta Kujbus György, az ötezer hektáros Mezőtúri Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. — Ötven hektárnyi kukori­catábla, meg a rizsföldekből vagy száz hektárnyi maradt felszántatlan. Hiába, még november második dekádjá- ban is arattuk a rizst. Esztendő múltán, a gaz­dasági vezetővel beszélgetve aligha hagyná ki bárki a kérdést: hogy boldogultak 1980-ban? Az igazgatóhe­lyettesnek jó oka volt lel­kesen beszélni az utóbbi 12 hónap eredményeiről. — Veszteséggel zártuk az 1979-es évet, az 1980. évi eredményeink után viszont a tervezett 6,5 millió helyett várhatóan kilencmillió fo­rint nyereségünk lesz, és az előző évinél 30 millióval na­gyobb, 226 millió forintos árbevétel. Kujbus György: „Későn tud­tuk elvetni, de szépen fejlő­dik a gabonánk” Születésnapjára készül a Vöröskereszt (Folytatás az 1. oldalról) rált környezetért akciók ke­retében 'a Vöröskereszt-aktí­vák széleskörű vizsgálatokat tartottak. A megyében több mint 119 ezer lakóházat néz­tek meg, ezek közül 58 ez­ret találtak érdemesnek ar­ra, hogy megkapja a Tiszta udvar, rendes ház táblát. Csaknem 1500 bérházból 659 lépcsőház kaphatta meg a minősítő táblát. Elgondol­kodtató viszont. hogy 68 községből mindössze három nyerhette el a Tiszta, virá­gos község címet. A Vöröskereszt megyei ve­zetősége az 1981-es év fő feladatának azt tartja, hogy tovább -folytatódjék a tö­megszervezet V, kongresszu­sa határozatainak végrehaj­tása. További feladatokat olda­nak meg az egészségnevelés­ben, így például a nevelő- otthonok és kisegítő iskolák túlkoros tanulói részére a családi életre nevelést elő­segítő tanfolyamokat szer­veznek, amelyeket vetélke­dővel zárnak. A KÖJÁL egészségnevelési osztályával, együtt az egészségügyi vi­lágnap alkalmából közös programokat szerveznek. A családvédelemben többek között több figyelmet for­dítanak a terhesvédelemre, a fiatal lányok körében a nagy számú terhesség meg­előzésére. Űjabb kismama­klubok létrehozását is segí­tik. Igyekeznek elérni, hogy minél több, magát jól bíró nyugdíjast és kiképzett ön­kéntes ápolónőt ’ von jnak be az idős emberek házi gon­dozásába. és akik ezt a mun­kát vállalják, azokat felké­szítik feladataik ellátására. Újabb segélyhelyek A véradómozgalom az idén s azt a célt tűzte maga elé megyében, hogy kielégítik gyógyító munka vérigé- yét, és legalább 8200 li- er vért vesznek le az idén. íz elsősegélynvúitás terüle- én nemcsak tanfolyamokat zerveznek, de úiabb se- élyhelyeket alakítanak ki, ászberényben, Szolnokon, Kisújszálláson például a 4 órán át folyamato- an üzemelő benzinkutaknál Karcagon és Kunszentmár- inban. Rendeznek egyhetes entlakásos tanfolvamot is nkéntes ápolónők részére a ázi betegápolás témaköré­Nem utolsó sorban a szer­vezet fennállásának évfor­dulója alkalmából megyei, járási, városi ünnepségeket szerveznek, aiapszerveze- ti taggyűléseket tarta­nak, amelyeken megem­lékeznek a Magyar Vörös- kereszt megalakulásáról, e tömegszervezetnek társadal­munkban betöltött szerepé­ről, a vöröskeresztes világ­napról, az Értünk, velünk a Vöröskereszt jelszó alapján. A szervezet arra érdemes tagjainak kitüntetésére is sor kerül majd az ünnepségek során. V. V. A gépműhely felé menet — ott szorgoskodnak ilyen­kor télvíz idején a legtöb­ben a gazdaság dolgozói — a veszteséged pótlására, a többlettermelésre hozott in­tézkedésről beszélt Kujbus György. — A talpraálláshoz len­dület kell, ahhoz pedig, hogy haladni tudjunk, lépni muszáj — mondtuk az em­bereknek az év eleji ágaza­ti tanácskozásokon. Elsorol­tuk, hogy módosítunk a ve­tésszerkezeten. A szántóföl­di szálastakarmánytermő te­rületek rovására 400 hektár­ral növeljük az őszi kalá­szosok, ugyanannyival az olajos magvak, a len és a repce Vetesterületét. Hogy emiatt ne csökkenjen a ta­karmánybázisunk, 130 hek­tár új legelőt telepítünk a csak arra alkalmas földje­inken. A meglévő 484 hektár legelőnkön pedig intenzív tápanyagvisszapótlással meg­duplázzuk a szénahozamo­kat. őszinte legyek"? Egy éve ilyenkor nem mertem volna megesküdni rá, hogy minden intézkedésünk egy­értelmű megértésre talál. Tudja, hogv reagáltak a dol­gozóink? Szinte egyöntetűen mondták: gyerünk emberek, csináljuk! A gépműhelyben, a mű­helycsarnokok előtti beton­téren darabokra bontott erő­gépek, kombájnok. — Megszenvedtek nagyon az elmúlt évben ezek a ma­sinák meg a gazdáik is — nyújtotta köszönésre csukló­ig olajos keze helyett a kar­ját Kovács Aíldrás, a szer­vizcsoport vezetője. — Ma­gam is két hónapig ültem kombájnon. Nálunk itt a gazdaságban két hét helyett három hétig tartott az ara­tás, utána két hétig a Haj­dúszoboszlói, azután megint két hétig a Hortobágyi Ál­lami Gazdaságban arattam lánctalpas kombájnnal a bú­zát. Szeptember elején jöt­tünk haza, akkor meg már nem volt érdemes leszerelni a lánctalpakat, nemsokára beállhattunk a rizstáblákba. Keservesen került földbe ta­Ivovács András: „Tavaly ti­zenhat millióért vásárolt, az idén ugyanennyit költ új gé­pekre a gazdaság” valy a rizs. Elárasztott táb­lákban víz alatt kellett el­munkálnunk a talajt, repü­lőgépről vetettük a magot A kényszerhelyzet szülte 1980-ban ezt a megoldást, de az idén tavasszal is ugyanígy fogjuk bevetni a rizsföldeket. Olcsóbb, gyor­sabb ez a módszer, és a víz- beművelés, . a felületi vetés kedvezőbb feltételeket bizto­sít a mag kicsírázásához, a növény gyökeresedéséhez. Amint megtudtuk, végül a mostoha időjárás ellenére is a tervezettnél másfél millió forinttal több nyereséget ért el tavaly a gazdaság nö­vénytermesztési ágazata. Teljesítették nyereségtervü­ket az állattenyésztésben dolgozók is. — Volt mit helyretennünk abban az ágazatban is — mondta Kujbus György. — Felszámoltuk a gazdaságta­lanul működő, elavult szarvasmarhatartó férőhelye­ket. így természetesen csök­kent a hústermelő állatállo­Csikós Andrásné: „Jó, hogy nem számoltuk fel a csirke­nevelést” mányunk, viszont a gondo­zói munka színvonalának javításával, jobb takarmá­nyozással 12 kilogrammról 15 kilogrammra emeltük az egy-egy havi súlygyarapo­dást. Ugyanakkor a jószá­gok etetésében javítottuk a tömegtakarmány-felhaszná- lás arányát, így az előző évi 3,77 kilogrammról 2,7 kilo­grammra csökkentettük az egy kiló súlygyarapodáshoz szükséges abrakfelhaszná­lást. A gazdaság Soósi kerületé­ben lévő, egy éve ilyenkor még „halálra ítélt” barom­fitelepen nyolc ólban 118 ezer broyler-csirke nevelke­dik. Két ólat ottjártunkkor készítettek elő az asszonyok, azokba is megérkeznek a napokban az új „lakók”, harmincezer naposcsibe. Csi­kós Andrásné gondozó még jól emlékszik arra a tava­lyi, éveleji munkaértekez­letre, amikor a baromfiága­zat felszámolásáról volt szó. — Jó, hogy meggondolta magát és a többlettermelés érdekében mégis a broyler- nevelés folytatása mellett döntött a vezetőség. Az itt dolgozó húszegynéhány asz- szony és lány ezt csinálja régóta, ki öt, ki tíz éve. Nem lett volna jó másik munkahely után nézni. Azt hiszem, a múlt évi mun­kánk meg is felelt a vára­kozásnak: 1100 tonna ba­romfihúst szállítottunk, eb­ből 300 tonnát szerződésen felül, többletértékesítési fel­árért. Az ágazat tervezett költségeinek 95 százalékát használtuk csak fel, viszont 105 százalékra teljesítettük az árbevételi tervet. Kilátogattunk január ele­ji határszemlénken a gaz­daság Bajcsi kerületébe is, megnéztük a szépen fejlődő gabonatáblákat. — A tavalyihoz képest megint tíz százalékkal több kalászost vetettünk az ősz­szel — mutatott körbe az igazgatóhelyettes, és máris az idei tervekről beszélget­tünk. — A rizstermelésbe bekapcsoljuk azt a 140 hek­tárt, amit tavaly „pihentet­tünk”, hogy ezentúl bizto­sítsuk. ennél a kultúránál is á vetésváltást. Folytatjuk a legelőink rekonstrukcióját, 160 hektár ősgyepet újítunk fel. A hízómarha-ágazatban áttértünk az olcsóbb takar­mányozást jelentő karámos legeltetésre. Néhány hónap múlva elkészül a juhászati telepen a fejőház, még az idén 70 ezer liter juhtejet szállítunk a hazai feldolgo­zó iparnak. — A baromfitelepen is kö­zeli változásokat emlegettek az asszonyok, — említettem meg az igazgatóhelyettes­nek. — Tervezzük, hogy húsz­millió forintot költünk a kétéves broyler-programunk- ra. Ennek fedezetét a kon­vertálható exportárualap nö­velését támogató bankhitel felvételével, valamint a sa­ját fejlesztési alapunkból biztosítjuk. A program ’81— ’82-re szól, a tervezett ter­melésfelfutást 1983-ban ér­jük el. Teljes technológiai rekonstrukciót hajtunk vég­re. A négyzetméteren kén'.i 16-ról 24-re emeljük az ólak kibocsátó kapacitását, és a telep fűtőrendszerét tüzelő­olajról az olcsóbb, úgyneve­zett nehéz fűtőolajra alakít­juk át. T. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom