Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-07 / 5. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 7. Exportra is jut a lépesmézből Öreg- r. A Balaton végétől (vagy elejétől, mert hiszen az ország közeudvarház méhese pétől távolabb eső végén folyik a tóba fő táplálója, a Zala) nyugat felé dombvonulatok és völgyek váltakoznak. Az első nagyobb völgyben maga a folyó tart északról dél felé (hogy aztán egy nagy kanyarral ismét északkeletre fordulva érje el a Kisbala- tonon keresztül a nagy tavat). A Balatontól Zalaegerszegre tartó új út a fátyolnak ezt az észak-déli völgyét elérve keresztezi a megyeszékhely és a tó közötti régi utat. Nem messze onnan, a Zala völgyének nyugati szélét hosszan-hosszan szegélyezi egy nagy község — nevét egvfelől a folyó adta, másfelől a területén emelkedő tekintélyes templom s a vele összeépült hajdani szerzetesház. Négy kilométeres falu Zalaapáti voltaképpen egyetlen, de több mint négy kilométer hosszú utca. — Igaz, igaz, bocsánat, ne szidjanak érte az apátiak, túloztam, hogy községük érdekes jellegét érzékeltetem! — Űjabban már szélesedik is ez a falu, azonkívül több helyütt kis keresztutca ágazik ki e hosszú főútcából. Habár a keresztutcák inkább közök, nyílások a földek felé — vagy épp a templom bejáratához. Kivéve azt az utcát, amelyiken rendszerint érintjük Apátit (s észre sem vesszük, milyen nagy): a régi kesizthely—zalaegerszegi út ugyanis valóban keresztutca. Ha ennek a kereszteződéséből indulunk északra, úgy a falu derekán tűnik elő bal oldalon a templom. A szentély felőli végével néz az utcára (s azon túl keletre, a Zala völgye, a Balaton felé), a bejárathoz meg kell kerülni. Félig zárt, tágas udvar hangulatú térségre jutunk, amelyet a ma szociális otthonnak használt bencés rendházzal egybeépült templom, gazdasági épületek, öreg fák fognak körük A jellegzetes barokk épületegyüttes 1777 és 1784 között készült, illetve épült újjá. Ugyanis annak a szazadnak a közepén települt át Zalavárról a bencés apátság, amelynek az épületet emelték. De húsz évvel később leégett a rendház és a templom, s ezt követően újították meg, új, nagyobb templomot építve hozzá. Együtt harmonikus együttest alkotnak. Szakiskola a kastélyban Ha továbbmegyünk a hosszú utcán, a falu végéhez közeledve, ugyancsak bal felől megpillantunk egy kiterjedt parkot, aztán előtérben, közel az úthoz egy régi udvarházat is. Ez a Szentkirályi kastély — két évtizeddel fiatalabb a templomnál. Parkjába lépve mindjárt feltűnik a természetvédelmi területet jelző tábla, s így érdeklődésünk előbb e környezet felé fordul. Jó kalauz adódik, a ház s a kert gazdája, pontosabban a gazda — e „jogi személy” — képviselője: Sző- nyi János. Ö vezeti az ország egyetlen méhészeti szakiskoláját, mely itt működik. — Az öthektáros park jellemzője a tiszafenyő, s egyáltalán a fenyőfélék, így a tuja is — mondja. — Ez utóbbiakból egy páratlan: 19 méter magas, több mint két és fél méter köbméretű tujafánk is van! Egyébként Az apátsági épületegyüttes A parkban méhek zsongnak a park az iskola célját szolgálja, ezért ez utóbbiról is elmondanék annyit, hogy az iskolát vállalatunk, a Hun- garonektár tartja fenn. A szakmunkásképzés — 18 éven felülieknek — levelező formában folyik, évente kétszer tíznapos bentlakásos konzultációs, illetve vizsgaelőkészítő tanfolyammal. Ezenkívül 3—5 napos, ugyancsak bentlakásos tanfolyamokon képezünk tovább egy-egy buszra való méhészt, évente két-két és fél ezer, az áfész-ek keretében működő szakcsoporttagot. Zsong a méhes Míg mindezt elmondja Szőnyi János, járjuk a zsongó ősi parkot, meg-*megál- liunk egy-egy növénynél. Ugyanis itt méhészeti növénymegfigyelés folyik azzal a céllal, hogy parkosítási ajánlásokkal szolgálják a méhlegelők fejlesztését. S olyan érdekességeket is megfigyelnek, mint a bálványfára hasonlliító kínai ecetfa, a kínai édesfa, amelyikből kilószám termelik a magot a méhészeknek. A fák alatt meg ciklámen virágzik. A hársak után a Zalában honos szelídgesztenyék következnek. Egy kertrészben békési mályva zöldell. amott dísznövények. Itt-ott íkaptárak sorakoznak, méhek ingáznak szorgosan köztük és a növények között. Ezek az iskolát szolgálják, de termelnek is. Tervszerűen csak méhanyákat nevelnek s értékesítenek (az idén például tizenegyezret), de azonkívül lépesmézet, méhmérget s más gyógyászati anyagot is exportálnak. Besétálunk az udvarházba. Alagsorában műhely, laboratórium. Éppen lépesmézet csomagolnak exportra. Fönt az iskola tanterme. Az öreg ablakokból gyönyörű kilátás nyílik a Zala szélesen szétterülő völgyére, kelet felé! — NF — Az egyik szép freskó a templom alapítását jelképezi Pillantás a jövőbe Kit ne izgatna, milyen lesz a jövőnk? Mi várható a XXI. században? Mennyi ember él majd a földön? Mi vár fiainkra , unokáinkra? Mindezekkel a kérdésekkel Budapesten, a Közgazdasági Egyetem Népgazdasági Tervező Intézete, s azon belül a jövőkutatási osztály foglalkozik, élén dr. Kovács Géza egyetemi tanárral. Elöregedés — önnek a „Jövőkutatás és társadalmi tervezés’’ című könyvét már hirdetik. Miről szól? — A társadalom tudományos irányításához társadalmi méretű tervezésre van szükség. A népgazdasági tervezés elégtelen a társadalmi méretű folyamatok tudományos irányításához. Az anyagi javak újratermelése mellett újratermelődnek társadalmi-termelési viszonyaink, intézményrendszerünk, jsőt maga az ember és tudata is. A másik alapgondolat: a jövőkutatás és tervezés szoros kapcsolata. — A jövőkutatás a problémák szélesebb körével foglalkozik, mint amiben tervezünk vagy döntünk? — Mi a nagy távlatú jövőkép-alkotással foglalkozunk. Vizsgálódásaink átlépik az ezredfordulót, kilépünk a XXI. század évtizedeire. — Mit lehet látni „horoszkópunkon”? — Az a fejlődés, amelyet az 50-es évek elején a szocialista iparosítással elindítottunk, ma már 30 éves termelési apparátust jelent. Az ezredfordulón pedig 50 éveset. Eltekintve a rekonstrukcióktól, újabb gyárak építésétől, a termelő berendezések elöregednek. A 90-es években újabb, „második” szocialista iparosításra kell hogy sor kerüljön. Nagy feladat lesz! Korszerűségben is más. — Jelenleg mivel foglalkoznak? — Ismeretes, hogy a világ nagytávlatú jövőjéről különböző világmodellekben, globális jelentésekben felvázoltak elképzeléseket, hol ' a „Római Klub” égisze alatt, hol az ENSZ megbízásából. Mi azt vizsgáljuk, milyen tanulságok vonhatók le a vi- liágmodellekbö«. 12 milliárd — Szabad néhány példát kérni? — Vegyük a népesség kérdését. A világ népessége tovább nő: 2020-ra mintegy 12 milliárd ember él majd a földön. Arányaiban jelentős eltolódás várható. A fejlett országokhoz tartozó, nagyobbrészt fehér népesség részaránya a jövő század 20-as éveire a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra esik vissza. Ez a világot mozgató értékekben, gondolkodás- módban jelentős változásokat fog eredményezni, és ennek konzekvenciáit nekünk is le kell vonni. Vagy például az energiastruktúra kérdésköre!... Az olaj és földgáz részesedése csökken, és ez életmódunkban is változást fog hozni. A szén, de az urán is, amely az atomerőművek alapanyaga, kimerülnek, bár a szén, mint nyersanyag sokat fog érni. A XXI. században megnő a fúziós energia szerepe, nő a napenergiáé, a biogázoké, esetleg más erőforrásoké. Életkörülmények — A XXI. században egészségesebb körülmények között fog az ember élni? — Nehéz erre válaszolni. Civilizációnk haladásával megteremthető egy egészségesebb életfeltétel lehetősége. Számolni kell azonban azzal, hogy a népesség nemzetközi méretű növekedése, az emberi szervezet egyoldalú igénybevétele, bizonyos gyógyszerek hatékonyságának csökkentése ronthatja az életmód feltételeit. Erre is időben fel kell készülnünk. — A hazai népesség hogyan alakul? — Hazánk változatlanul az alacsony népességnövekedésű térséghez fog tartozni. Szerintünk a magyarok száma nem haladja meg a mostanit, mintegy 11 millió lesz. — SZD — Egy kis meteorológia Milyen a tél Magyarországon? A tél általában nem a legkedveltebb évszak, bár el kell ismerni, hogy megvannak a maga szépségei és érdekességei. A meteorológusok szerint pedig éppen a legérdekesebb és legváltozatosabb időszak. A meteorológiában a tél kezdetét az első jelentősebb havazás napjától számítják. Pontosabban az első olyan havazás napjától, amikor a hó nem olvad el azonnal, hanem megmarad a felszínen. A tájképnek ez a fehér színbe borulása az ország nagy részén november 20-a körül szokott bekövetkezni. Persze előfordulnak olyan évek is, amelveknek a novemberi és a decemberi időjárása tartósan száraz. Ilyenkor, bár a hőmérséklet elég alacsony ahhoz, hogy eső helyett hó keletkezzék, heteken át mégsem hull semmi csapadék, és a ..tél kezdete” december második felére is eltolódhat. Az időjárás évszakos lehűlésének egyik kísérőjelensége az. hogy a felhők határfelülete egyre alacsonyabb szintre kerül. Októberben a felhőalap még gyakran ezer méter magasságban vagv még magasabban foglal helyet. A felhőmagasság azonban november első felében rendszerint már néhány száz méterre csökken, és november közepétől kezdve gyakran megtörténik, hogy a felhőalap leszáll a felszínre; a felhők egészen a földig érnek. Az ilyen felhőket ködöknek nevezzük. A köd éppúgy lebegő viz- cseppecskék óriási tömegéből áll. mint maga a felhő. A gyakori kod az elmúlt évszázadok telein nem okozott annyi kellemetlenséget az emberiségnek, mint újabban. A nagyvárosok megnövekedésével és a gyáripar kialakulásával azonban a helyzet kedvezőtlen irányban változott meg. A köd — a szennyező korom, füst, por miatt — sokszor sárga, barna vagy éppen fekete színű. Kedvezőtlen légmozgási viszonyok mellett alakul ki az un. füstköd, amely miatt a városokra napközben is éjszakai sötétség borul. Mai közlekedési eszközeink, a gépkocsi, a vonat, a repülőgép közlekedését erősen nehezíti a ködös idő. mert fokozza a baleseti kockázatot. Ilyenkor szükséges a földi közlekedési eszközök sebességének a jelentős csökkentése. Szerencsére a ködkéoző- dés nem annyira gyakori jelenség az egész tél folyamán. A ködös napok száma már januártól kezdve fokozatosan ritkul. Igaz. bizonyos napokon még februárban, sőt márciusban is kaphatunk kellemetlen ködöt. Noha a karácsony előtti hetekben a magyar táj rendszerint már fehér palástba öltözik, mégis gyakran megtörténik, hogy karácsony előtt vagv éppen az ünnepek alatt az időjárás nagyon megenyhül és a hótakaró eltűnik a tóli sportok barátainak a bosszúságára. Budapesten a fehér karácsony ritkábban fordul elő. mint a fekete. Ennek főként az az oka. hogy a nagyváros belső területein rendszerint egv-két fokkal magasabb a hőmérséklet, mint kint a szabad területen, és ez a hőmérsékleti különbség már elegendő lehet a hóréteg eltűnéséhez. Az erős szél minden évszakban kellemetlen jelenség, télen azonban különb, sen megdideregteti az embert. Az országnak sok olyan vidéke van, ahol a téli szélviharok gyakran nagy hófúvásokat idéznek elő. Ilyen terület elsősorban a Dunántúl nyugati és északi része, a Bakony- hegység vidéke és az Alföld észak-keleti körzete. A heves szélviharok ezeken a területeken felkapják a földeken fekvő laza hótömegeket, nagy távolságra magukkal viszik őket. és ha valamilyen akadályba ütköznek, a hóból hatalmas méretű hóakadályokat építenek. Minden télen előfordul négy vagy öt olyan nao. amikor a természeti tárgyakat zúzmara borítja. A zúzmara állhat aoró leheletfinom jégtűkből, de állhat hatalmas kiterjedésű alaktalan jégtömegekből is. A városok belső területein ritkábban gyönyörködhetünk zúzmarában, mert lerakódásához az szükséges, hogy a tárgyak szabadon legyenek kitéve a széliárás- nak. A tél első fele ..hidegtűrésünket” rendszerint még nem nagyon teszi próbára. A tél második felében azonban a nagy szélviharok gyakorisága és a hideg is fokozódik. Mikor következik be a tél leghidegebb időszaka? Ebből a szempontból a téli időjárásnak kétféle alakját kell megkülönböztetnünk. Vannak „jóindulatú” telek, amelyekben a leghidegebb napok január folyamán, többnvire január 10-e és 20-a között köszöntenek be. és utánuk már lassú iavu- lás következik. Ritkábban fordulnak elő a „kemény telek” amelyekre az jellemző, hogy a januári hideghullámokat februárban is egyre úiabb hideghullámok követik. Ezek rendszerint mind súlyosabbá válnak. Az ilyen években még a március is teljesen télies jellegű. Vannak persze rendellenes időjárású évek is, amelyekben a hőmérséklet alakulása meglepő fordulatokat hozhat. H. J.
