Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 5. Búcsú az aranykoronától Több üzlet, vagy több lakás Két alternatíva a Centrum-sarokra A Centrum-sarok sorsának alakulása az utóbbi időkben egyre inkább az érdeklődés középpontjába került Szolnokon. Lapunk is többször foglalkozott ezzel a témával. Most azzal a céllal kerestük fel a Tervező Irodán Hainfart Mártont és Kovács Józsefet, hogy a Sztár áruháztól az OTP épületéig terjedő rész beépítési terveiről érdeklődjünk. A közvélemény figyelmét felkeltette az Elnöki Tanács 16. számú törvényerejű rendelete a földértékelés megváltoztatásáról, azaz a már több mint évszázados aranykorona” eltörléséről. Sok százezer tsz- nyugdíjas várta kíváncsian, hogy mi lesz most kis földjáradékukkal? A háztáji gazdák is felkapták a fejüket: mi lesz, ha megváltozik földadójuk, netán ezzel párhuzamosan egyéb adóztatásuk is? Legfőbb feladatomnak tekintem, hogy rögtön leszögezzem : az elkövetkezendő öt esztendőben ezen a téren semmi változás nem történik. Csupán 1968-ban lép érvénybe az úi értékelési rendszer, a termőhelyi értékszám, mely az adózást szabályozza. A földjáradékot azonban még öt év múlva sem érinti az új rendszer, mert azt továbbra is a kataszteri tiszta jövedelem alapján számítják ki, ugyanúgy, mint most. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete valóban egy óriási munka nyitánya, de ebből a magánember vajmi keveset vesz majd észre. Az elkövetkező öt év feladata a „földkóstolás”, az értékszámok megállapítása, ezek számítógépbe táplálása, és a változásoknak az ingatlan-nyilvántartásba való átvezetése. A „földkóstolást” laboratóriumi műszerek végzik el, a begyűjtött minták alapján. Ezeket a minfákat az ország 275 .ezer (!) különböző pontján szedik ösz- sze. A mintavételi helyeken százötven centiméter hosz- szúságban, ugyanilyen mélységben és 80 centiméter szélességben nyitják meg a földet. Ilyen gödröt azonban csak nagyon kevés helyen lehet majd látni. Az értékelés módszeréről csak annyit: a szakemberek ezekben a gödrökben vizsgálják a talaj morzsalékos- ságát, humusztartalmát, a humuszréteg vastagságát, a szikességet, a kő- vagy kavicstartalmat, valamint a talajvíz mélységét és persze még sok egyebet. Ezeket objektítv ismérvek szerint sorolják kategóriákba, állapítják meg a pontszámokat. Meghatározó tényező a tájra jellemző domborzat és éghajlat. Ezt a gyakorlott parasztember is „saccolni” tudja, ismervén a vidéket. Kézzelfogható az éghajlati adottság is: mennyi a csapadék évi átlaga és eloszlása, hajlamos-e a tábla kö- dösödésre, van-e fagyzug, mennyit szokott sütni egy évben a nap, milyen az átlagos hőmérséklet. Ilyen típusú ismérvek alapján áll össze a termőhelyi értékszám, amely egytől—százig terjedhet és térképen körülrajzolt körzetekre általánosítják, illetve átlagolják. Egy ilyen körzet két hektárnál csak kivételes esetben lehet kisebb. (Ha ennek különleges indoka van — erősen tagolt vidék, stb. —, akkor azon belül is elkülönítik a körzeteket. Egyébként pedig egy-egv szabad körzet két hektárnál nagyobb lesz.) A szakemberek döntését minden községben nyilvánosságra hozzák, kifüggesztik, és a megállapítások ellen fellebbezni lehet. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy egy darab föld értékét nemcsak a humusztartalom és az átlagos csapadék szabja meg. Az sem mindegy, hogy hol fekszik, és- hogyan gazdálkodnak rajta. Tehát hol lehet például az öntözéshez vizet nyerni, milyen mesz- sze van a vasútállomás, sőt az sem közömbös, hogy ki a tsz-elnök. Az emberi- és közgazdasági vonatkozásokat azonban ebben az öt esztendőben még nem vizsgálják. Véleményem szerint az aranykorona és a termőhelyi értékszám között lényeges különbségek nem lesznek. Vagyis: -aki most az aranykorona érték szerint kap állami támogatást a gazdálkodáshoz, az meg fogja kapni a termőhelyi értékszám szerint is. S aki most kemény adót fizet magas aranykorona értékű földje után, az nem lesz kedvezőbb helyzetben a termőhelyi értékszám szerinti besorolásnál sem. Lényeges különbségek helyenként adódhatnak, de ezek oka száz esztendőre nyúlik vissza. Ha ugyanis azt a határt száz évvel ezelőtt a földbirtokos áruba akarta bocsátani, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy minél magasabbra tornássza fel az aranykoronát; ezzel együtt ugyanis a föld eladási ára is emelkedett. Ha viszont az “a bizonyos földbirtokos már nagyon öreg volt, és halálát érezte közeledni, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy minél alacsonyabban állapítsa meg az aranykoronát. Mert ekkor az örökösöknek kevesebb illetéket kellett fizetniük. Mondom, elképzelhető, hogy a feudalizmus csontkeze kinyúl a sírból, és bizonyos helyeken ilyen manipulációk miatt lényeges változás lesz az értékelésben. De azért a poszahomok az po- szahomok marad, J fekete föld pedig fekete föld még akkor is, ha a telekkönyvben nem aranykorona, hanem termőhelyi értékszám szerepel. Tanulmányterv több ízben készült már erre a sarokra. Az első — még az új városközpont építésének kezdete előtt — egy magasabb igénynek megfelelő, legutóbb pedig 1978-ban egy szerényebb kivitelű, ember- közelibb.- Ez utóbbi elképzelés szerint csak a földszinten lettek volna üzletek, az emeleteken pedig 48 lakás. A kiviteli terv megrendelése azonban (a lakások szanálása. új üzlethelyiségek biztosítása és az anyagi fedezet hiányában) elmaradt. Időközben változtak az igények. Az új éDÜlettömbben helyet kért a Közgazdasági Társaság, a MTESZ. az OFOTÉRT. a Fényképész Szövetkezet, a női fodrászat és kozmetika, az iparcikk vállalat, az Expressz, az ajándékbolt. a Minőségi Szabóság, a dohánybolt, a TESZÖV és egy nyilvános W. C.-t is el kell ott helyezni. A karácsonyi ünnepek utáni első hétköznap. Pontosan dél van. Az utolsó beteg is becsukja maga mögött a rendelő ajtaját. Ilyenkor, vasárnap és ünnepek után a szokottnál több ember jött panaszával, fájdalmával. Az orvos leveszi fehér köpenyét, s a fogasra akasztja. Holnapig. A gondot, a felelősséget, az állandó készenlétet azonban nem lehet „fogasra akasztani”. Dr. Csala László Jászalsó- szentgyörgy egyik körzetének orvosa, immár huszonnyolcadik éve. — Én már azoknak a gyerekeit gyógyítom, akiknek annak idején a születésénél segítettem. Idegen vagy nem szakmabeli számára ez nem mond sokat. De nékem, a munkámban fontos, hogy személy szerint ismerek mindenkit. Hogy nem úgy szólok ki a váróterembe: „kéMivel ezek az igények igen sok négyzetmétert jelentenek (a TESZÖV-é például meghaladja az ezret), ezért az 1978-ban készült tanulmánytervet nem lehet felhasználni. Hainfart Márton és Kovács József gondozásában ezért úiabb két alternatíva készül január 15-ig. Az első alternatíva szerint a földszinten és az emeleten körbejárható üzletek lesznek. Helyet kapnak ott az imént felsorolt szervezetek és üzletek, valamint 24 lakás. A tervezést bonyolítja. hogy időközben megjelent egv olyan rendelet, amely székház és irodaház építését megtiltja, illetve külön engedélyhez köti. Amennyiben ezt az engedélyt nem sikerül megszerezni, az irodák helyére garzon. illetve kisebb lakások kerülnek. Ezáltal a lakások száma negyvennégyre emelkedne. Orvosok, ápolónők azt mondom, „Kiss Pista bácsi jöjjön be!”. A beteg érzi, hogy az embert látom benne. Az az orvos, aki visz- szautasító, szigorú a beteggel, helyrehozhatatlan hibát követ el, mert a páciens nem mer őszintén beszélni a bajáról. A huszonnyolc év alatt szerzett ismeretek a faluról és az emberekről olyan pluszt adnak a munkámhoz, ami mással nem pótolható. Ebben a szakmában nem lehet folyton helyet változtatni. Igaz, hogy a falvakban szinte 'évente jönnek-men- nek az orvosok. Mióta én itt vagyok, a falu másik körzetében a hatodik orvos dolgozik. Legalább 15 évet kell eltölteni egy körzetben ahhoz, hogy az embert megismerjék, elismerjék. S ha elköltözik onnan? Üjabb 15 év, amíg ott is nevet szerez magának. Harminc év, és eltelt egy élet, s akkor nem tudja az ember, hogy tulajdonképpen mit csinált. — Amikor Jászalsószent- györgyre jöttem, 5500 ember élt itt, 170 tanya tartozott a faluhoz, a legtávolabbihoz nyolc kilométert kellett menni. Hó, sár és segítség sehol. Autók sem voltak még, hol gyalog, hol kerékpárral, lovaskocsival mentem a betegekhez. S az eldugott tanyákon minden orvosi munkát nekem kellett elvégezni, gyakran vezettem le szülést is. Ma ezer emberrel kevesebb él a faluban, s mindössze egy tanya van a környéken. Az én körzetemhez 2800 ember tartozik. A kevesebb ember viszont nem jelent kevesebb gondot. Az évek során a betegek száma megtízszereződött, egy ember évente tizennégy alkalommal fordul orvoshoz. S nem mondhatom, hogy ok nélkül jönnek. Nem hanyagolják el a betegségeket, ez a nevelő, felvilágosító friun- kánknak, és az ingyenes orvosi ellátásnak köszönhető. Ma már nem igen történne meg az a huszonegy évvel ezelőtti eset, amikor egy gazdálkodó nem engedte, hogy számára hat készenlíti szoba is kialakítható lenne. Mindezeken túl mindkét alternatívában javasolják a tervezők egy népművészeti, egy férfidivatáru, egy óra- ékszer-, egy dohánybolt, hírlapüzlet és négy kisebb butik kialakítását. . Az első alternatíva szerint az első emeletre kerülne egy drinkbár is. Az épület szerkezeti megoldásához több lehetőséget biztosít az első alternatíva. A második tanulmányterv szerint előregyártott univáz szerkezettel valósulna meg az épülettömb. Eszerint az alternatíva szerint az első emeleten egy presszó és egy fodrászüzlet is helyet kapna. Ez a koncepció nem veszi figyelembe a zárolás alatt álló irodai helyiségeket — bár az OTP esetleges bővítésével számol. Ily- módon 37 két és fél-, háromszobás lakás alakítható ki. A kiviteli terveket július végéig kell elkészíteniük a tervezőknek, ök azt mondják: kiemelt feladatként kezelik ezt a munkát. A határidő azonban így is szoros, ezért szükséges, hogy a tanulmánytervek ügyében mielőbb döntsön a városi tanács. tüdőbeteg feleségét — alig múlt húsz éves akkor — kórházba vigyük. Talán sajnálta rá a pénzt. Ugyanakkor földet vett magának, az asszony pedig rövidesen meghalt. A rendelőben a megszokott és előírt műszereken kívül /röntgen-, EKG, spekto- meter, mikroszkóp is segít a gyógyításban. így nem kell a betegeket minden vizsgálatra a rendelőintézetbe küldeni. Ezeket a 20, 30 ezer forint. vagy annál is nagyobb értékű készülékeket a doktor saját pénzén vásárolta. Ügy mondja, hogy nem haj- hássza a pozíciókat és a oénzt, hiszen aki ezek után veti magát, annak nem marad ideje orvosnák lenni. — Az embernek önmagában kell gyűjteni az értékeket. Nem tudom megérteni azokat, akik kuporgatnak, halmoznak. A családban két gyerek nevelkedett az évek során, ők azóta felnőttek. A doktor elismeri, hogy a család igazi összetartója a felesége volt, mert neki nem sok ideje maradt a lányára és a fiára. — Ha éjjel jönnek hozzám, éjjel kell menni, ha vasárnap, akkor vasárnap. Kevés az idő, amivel magam rendelkezem. Ennek egy részében népfrontmunkát végzek, megválasztottak az Országos Béketanács tagjának. Tanulmányoznom kell a szakirodalmat is, szeretem a szépirodalmat, s akkor már alig marad idő, hogy kedvenc hobbim űzzem, vadászszak. Áldozatkész munkáját nemcsak közvetlen környezetében ismerik el. „Áz egészségügy kiváló dolgozója” és „A kiváló munkáért” kitüntetés birtokosa. De nem ezekre a legbüszkébb. — Én nem „doktor úr” vagyok, nevemen szólítanak az emberek. A legkisebb gyerek sem azt mondja, hogy megyek a doktor úrhoz, hanem azt:- megyek Csalóhoz. .. Paulina Éva Egymillió forintból Egy kézben a járműirányítás Négy társvállalattal — a békéscsabaival, a debrece_- nivel, a pécsivel és a kecskemétivel — egyidőben a szolnoki 7. számú vállalatát is megbízta a Volán Tröszt egy egységes telepi ránvítási rendszer kialakításával. A kísérletek egymástól független elképzelések alapján, de azonos cél megvalósításáért folynak. A múlt év közepén kezdődött a szervezés, és a negyedik negyedévben már összeszerelték a közeljövőben munkába álló „főhadiszállást”. Az EIR (Egységes Irányítási Rendszer) lényege: az eddiginél átfogóbban központosítva szervezik a személy- és a teherszállítást, vagyis minimálisra csökkentik a járművek üresjáratait. A kísérleti időszakban — 1981 végéig — a már megszervezett irányítócsoport, a diszpécserszolgálat keresi a legmegfelelőbb formát; később számítógépek segítségével automatizálják a vezényléseket. Ez lesz a végleges módszere a járműpark hatékony irányításának. Az EIR hírközpont beruházási költsége egymillió forint. Szűk a tornaterem? Toldjuk ki egy (éltetővel! Kinőtték már a tornatermüket a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskola diákjai, ám a találékony tantestület és szülői munkaközösség. a diákok és a patronáló szocialista brigádtagok t közreműködésével ezen is segített. A tornaterem előtti terület műanyag féltetővel toldották meg. A munkaközösség tagjai önként vállalt különmunkájuk bevételéből megvásárolták a hússzor- négyméteres műanyagtetőt, az Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat helyi gyárának szocialista brigádtagjai pedig 200 társadalmi munkaórában elkészítették a tartóvasakat és decemberben fel is szerelték. A közel 50 ezer forint értékű tető az önzetlen segí- teniakarás. a jó szervező- munka eredménye. Rossz idő esetén az óraközi szünetekben is a tető alá húzódhatnak a diákok és szabad levegőn tölthetik a testnevelés órák bemelegítő részét. Később betonba ágyazott pingpongasztalt is szeretnének ott elhelyezni. Villamos vontatás a dél-alföldi vasutakon A MÁV Szegedi Igazgatóságának öt dél-alföldi megyére kiterjedő munkaterületén vasárnap végleg befejezték a személyszállítást a .gőzmozdonyok. Az utolsó gőzössel vontatott személyvonat Kiskunhalasról indult és Bajára érkezett. Ezt követően az egész Dél-Alföld területén a gazdaságosabb, gyorsabb, tisztább dízel- és villamos vontatás váltja fel a gőzmozdonyokat, amelyeket a teherszállításban még felhasználnak, F. B. Befejeződött a karcagi városi könyvtár elek tromos hálózatának rekonstrukciója. Az intézmény fejlesztése folytatódik, a jövőben o lvasótermet és zenei részleget alakítanak ki. Nevén szólítják a doktor urat rém a következőt!”, hanem
