Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
1981. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Barátnők... HOL A BARATSAG MOSTANÁBAN? N agyapámtól hallottam, hogy fiatal korában szinte minden nap összejöttek valamelyik háznál, s fiúk, lányok vidáman töltötték az estéket. A barátságból sokszor házasság lett, de ugyanúgy összejártak továbbra is a barátokkal. Megpróbáltunk utána járni, hogy mostanában — ebben a rohanó világban — hol a barátság, összejárnak-e még az emberek, tanyáznak-e faluhelyen? Sajnos az eredmény negatív volt. Alig-alig járnak össze a szomszédok tanyázni, a városban pedig általában csak névnapokat szoktak baráti társaságban tölteni. Hát nézzük, hol a barátság mostanában? — nzs — Óvodások Barátnők... Karcagi „tanyázók” Gyermek és felnőtt barátsága Baráti társaság névnapon Szolnokon Gyermek és macska barátság Nagy ígéret volt Kondor György születésének 60. évfordulójára Tanuló elvtárs Fájdalmasan rövid életút, mindössze 24 esztendő adatott neki teljes sorsként, jószerivel annyi sem, mint amennyi ma, a művészi útnakinduláshoz szükséges. Különös dolog leírni: Kondor György, a rendkívül tehetséges. mártír festőművész még csak most lenne 60 éves. Tragikus sorsa összefonódik azzal a korral, amelyről Radnóti így írt Dési Huber Istvánt sirató versében: „Ember vigyázz, figyeld meg jói világod / ez volt a múlt, emez a vad jelen, — / hordozd szívedben. Éld e rossz világot / és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, / hogy más legyen.” Kondor György 1921. január 5-én született, s életútja úgy alakult, hogy gyerekfejjel már egy óbudai gyár textiltervező gyakornokaként tartotta fenn magát. Közben szorgalommal és tudásvággyal tanult. Tizenöt esztendősen Vaszary János növendékeként részt vett a Nemzeti Szalon 1936- os tárlatán. Ekkor kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak, és részt vállalt az Országos Ifjúsági Bizottság szervező munkájában. Az illegális Kommunista Pártba Goldman György hatására kapcsolódott be. Politikai és agita- tív tevékenysége mellett látogatta a Szocialista Képzőművészek Csoportjának összejöveteleit, majd annak megszűnése után, 1940-ben, Nolipa István Pállal és Kama Istvánnal egyik kezdeményezője a csoport újjászervezésének. Az 1942-ben rendezett, és hamarosan betiltott Szabadság és Nép kiállítás után letartóztatják és államellenes izgatás vádjával három évi fegyházra ítélik, majd Dachauba hurcolják. A tehetséget tudjuk, nem az osztályhelyzet határozza meg, de tartalmát és irányát már igen. Kondor György művészetének értékét sem a sorsa adja: a művészi érték teszi sorsát még izgalmasabbá. Már első próbálkozásai között is találunk olyan munkát, mint a Kiáltok című linómetszete, amely az erőteljes grafikai megfogalmazáson túl pontos, világos tartalmi kifejezésre is törekszik. Tizenkilenc és huszonévesen már olyan, festőileg is érett műVek születnek keze alatt, mint a Vasút mentén, amelyen a nehéz, sötét, vasúti felüljáró mögött az egymáshoz zsúfolódó külvárosi házak nem csupán egy adott tájat jellemeznek, hanem egy társadalmi osztály életének, létezésének színterét. Még határozottabban fogalmazódik meg ez a gondolat legismertebb képein, az 1940-es Gondolkodóban, s az 1941-ben készült Hajnal a vonaton című munkáján. A monumentális hatású szénrajzon már osz- tál-ytartalmat hordoz a helyszín, és típust a törődött, elgyötört munkásasszony és társa. Ezután a kinti világot már csak emlékezetből festi. Megrendítő egy 1943-ból való képének címe: Tájkép emlékezetből vagy „Cellaablak-perspektívából.” Ami még marad, az a börtön világa, az udvaron dolgozó munkaszolgálatosok.' a foglyok sétája, a barát, Goldman György börtönbeli alakja, s a Háy Károly képéről is ismert vaskályha. A börtönben készült el a háború idején megsemmisült tusrajzsorozata is, amelyben egy forradalmár útját rajzolta meg az első lépéstől a halálig ... Kondor György 5 nappal 24. születésnapja után, 1945. január 10-én Dachauban halt mártírhalált. Nem a kegyelet, hanem a jószerivel 3—4 zaklatott, ezerféle rettegést vállaló év alatt létrehozott művei fogalmaztatják meg, hogy Kondor György a magyar képzőművészet egyik nagy ígérete volt. Fantasztikus, hogy szinte autodidakta módon mennyire elsajátította a festői látás és komponálás lényegét, gondolatait milyen határozott és nyers erővel alakította képpé. Az a néhány munka, ami az utókorra maradt, fájdalmas torzó, ám ugyanakkor két- ségbevonhatatlanul a magyar képzőművészet derko- vitsi hagyományait folytató alkotásai közé tartozik. H. M. Új egyetemi szakok A felsőoktatási intézmények ez évi tájékoztatója Űj szakokat létesítenek, másokat viszont megszüntetnek az ország egyetemein. Az 1981. évi felvételi tájékoztató, amely ezekben a napokban jelenik meg — ismerteti az egyetemi oktatás újdonságait, az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókat. Közli a többi közt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán magyar és idegen nyelv szakon is képeznek majd szakembereket. A Szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán pedig lesz magyar—történelem és történelem—idegen nyelv, a természettudományi karon kémia—fizika szakpár is. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi karán történelem—idegen nyelv, valamint történelem—földrajz szakra is lehet jelentkezni, miközben a pedagógia—magyar—történelem szakra nem lesz felvétel. Úgyszintén a természettudományi karon a kémia—fizika szakra sem. A következő tanévtől Miskolcon is képeznek jogászokat. Átmenetileg, amíg az itt létesített jogi intézet otthona felépül, a Nehézipari MűszakT Egyetemen kapnak helyet a jogászhallgatók. Az idén is érvényesek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákra vonatkozó korábbi rendelkezések, előírások. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira az 1981-bén érettségizők, és azok az érettségizett dolgozók kérhetik felvételüket, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A felvételi nyomtatványt a középiskolások tanintézetükben kapják meg, az utóbbi években végzettek a fővárosi és megyei nyomtatványboltokban szerezhetik be. A felvételi kérelemhez mellékelni kell a szükséges előképzettséget bizonyító iskolai bizonyítványt, oklevelet, a középiskolai tanulmányi értesítőt. az önéletrajzot, az 1980-ban vagy azelőtt érettségizetteknek a hatósági, erkölcsi bizonyítványt is. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyba levőknek kérelmükhöz a munkáltató írásbeli javaslatát is mellékelniük kell. Azok, akik 1980-ban, vagy azelőtt illetve esti és levelező tagozaton végezték el a középiskolát, a felsőoktatási intézmény vezetőihez küldik kérelmüket. A jelentkezők csak' egy hazai felsőoktatási intézménybe adhatják be kérelmüket. Kivételek a művészeti főiskolákra, a Néphadsereg katonai főiskoláira vagy a külföldi egyetemekre jelentkezett fiatalok. Ezekben az intézményekben ugyanis január—március hónapokban — tehát korábban mint másutt lesznek a felvételik. Akik itt nemérik el a szükséges eredményt, pályázhatnak más intézményekbe, ahol május—június időszakban lesznek a felvételik. Az idén is lehetséges az átirányítás. A közgazdasági egyetemre felvételizők például jelentkezési lapjukon megjelölhetik valamelyik azonos képzésű intézményt: pénzügyi főiskolát vagy kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolát, ahová átirányíthatják őket. Változatlan az az előírás is, hogy a fiatalok,-akik lakóhelyükön is felkészülhetnek választott szakmájukra, más városban levő hasonló oktatási intézménybe akkor jelentkezzenek, ha nem igényelnek kollégiumi elhelyezést. A tanárképző és tanító képző főiskolákra, illetve az óvónőképző intézetekbe meghatározott körzetekben lakó fiatalok kérhetik felvételüket. A kérelmeket a középiskolákban február 10—25 között, a felsőoktatási intézményekben március 30-ig fogadják el. A felvételi vizsgákat június 24. és július 11-e között tartják. A felsőoktatási intézmények erről idejében értesítik a jelentkezőket. A matematika, fizika és a biológia felvételi tantárgyból idén is közös érettségi-felvételi dolgozatot írhatnak május 25—26-án. A külföldi egyetemekre jelentkezett fiatalok felvételi vizsgája január 25-én és 28- án lesz. A felvételizők középiskolai eredményeik révén maximum 10 pontot vihetnek magukkal, és 10 pontot szerezhetnek a felvételi vizsgán. A következő tanévben az ország 57 egyetemén és főiskoláján a múlt évhez hasonlóan 16 ezer elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait.