Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

1981. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Barátnők... HOL A BARATSAG MOSTANÁBAN? N agyapámtól hallottam, hogy fiatal korában szinte min­den nap összejöttek valamelyik háznál, s fiúk, lányok vidáman töltötték az estéket. A barátságból sokszor házasság lett, de ugyanúgy összejártak továbbra is a bará­tokkal. Megpróbáltunk utána járni, hogy mostanában — ebben a rohanó világban — hol a barátság, összejárnak-e még az emberek, tanyáznak-e faluhelyen? Sajnos az eredmény ne­gatív volt. Alig-alig járnak össze a szomszédok tanyázni, a városban pedig általában csak névnapokat szoktak baráti társaságban tölteni. Hát nézzük, hol a barátság mostanában? — nzs — Óvodások Barátnők... Karcagi „tanyázók” Gyermek és felnőtt barátsága Baráti társaság névnapon Szolnokon Gyermek és macska barát­ság Nagy ígéret volt Kondor György születésének 60. évfordulójára Tanuló elvtárs Fájdalmasan rövid életút, mindössze 24 esztendő ada­tott neki teljes sorsként, jó­szerivel annyi sem, mint amennyi ma, a művészi útnakinduláshoz szükséges. Különös dolog leírni: Kon­dor György, a rendkívül te­hetséges. mártír festőművész még csak most lenne 60 éves. Tragikus sorsa össze­fonódik azzal a korral, amelyről Radnóti így írt Dési Huber Istvánt sirató versében: „Ember vigyázz, figyeld meg jói világod / ez volt a múlt, emez a vad jelen, — / hordozd szíved­ben. Éld e rossz világot / és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, / hogy más legyen.” Kondor György 1921. ja­nuár 5-én született, s élet­útja úgy alakult, hogy gye­rekfejjel már egy óbudai gyár textiltervező gyakor­nokaként tartotta fenn ma­gát. Közben szorgalommal és tudásvággyal tanult. Ti­zenöt esztendősen Vaszary János növendékeként részt vett a Nemzeti Szalon 1936- os tárlatán. Ekkor kapcso­lódott be a munkásmozga­lomba. Tagja lett a Szociál­demokrata Pártnak, és részt vállalt az Országos Ifjúsá­gi Bizottság szervező mun­kájában. Az illegális Kom­munista Pártba Goldman György hatására kapcsoló­dott be. Politikai és agita- tív tevékenysége mellett lá­togatta a Szocialista Kép­zőművészek Csoportjának összejöveteleit, majd annak megszűnése után, 1940-ben, Nolipa István Pállal és Ka­ma Istvánnal egyik kezde­ményezője a csoport újjá­szervezésének. Az 1942-ben rendezett, és hamarosan betiltott Szabad­ság és Nép kiállítás után letartóztatják és államelle­nes izgatás vádjával három évi fegyházra ítélik, majd Dachauba hurcolják. A tehetséget tudjuk, nem az osztályhelyzet határozza meg, de tartalmát és irá­nyát már igen. Kondor György művészetének érté­két sem a sorsa adja: a művészi érték teszi sorsát még izgalmasabbá. Már el­ső próbálkozásai között is találunk olyan munkát, mint a Kiáltok című linó­metszete, amely az erőtel­jes grafikai megfogalmazá­son túl pontos, világos tar­talmi kifejezésre is törek­szik. Tizenkilenc és huszon­évesen már olyan, festőileg is érett műVek születnek ke­ze alatt, mint a Vasút men­tén, amelyen a nehéz, sötét, vasúti felüljáró mögött az egymáshoz zsúfolódó külvá­rosi házak nem csupán egy adott tájat jellemeznek, ha­nem egy társadalmi osztály életének, létezésének színte­rét. Még határozottabban fogalmazódik meg ez a gon­dolat legismertebb képein, az 1940-es Gondolkodóban, s az 1941-ben készült Haj­nal a vonaton című mun­káján. A monumentális ha­tású szénrajzon már osz- tál-ytartalmat hordoz a hely­szín, és típust a törődött, elgyötört munkásasszony és társa. Ezután a kinti világot már csak emlékezetből fes­ti. Megrendítő egy 1943-ból való képének címe: Tájkép emlékezetből vagy „Cellaab­lak-perspektívából.” Ami még marad, az a börtön vi­lága, az udvaron dolgozó munkaszolgálatosok.' a fog­lyok sétája, a barát, Gold­man György börtönbeli alakja, s a Háy Károly ké­péről is ismert vaskályha. A börtönben készült el a háború idején megsemmi­sült tusrajzsorozata is, amelyben egy forradalmár útját rajzolta meg az első lépéstől a halálig ... Kondor György 5 nappal 24. születésnapja után, 1945. január 10-én Dachauban halt mártírhalált. Nem a kegyelet, hanem a jószerivel 3—4 zaklatott, ezerféle rettegést vállaló év alatt létrehozott művei fo­galmaztatják meg, hogy Kondor György a magyar képzőművészet egyik nagy ígérete volt. Fantasztikus, hogy szinte autodidakta mó­don mennyire elsajátította a festői látás és komponá­lás lényegét, gondolatait mi­lyen határozott és nyers erővel alakította képpé. Az a néhány munka, ami az utókorra maradt, fájdalmas torzó, ám ugyanakkor két- ségbevonhatatlanul a ma­gyar képzőművészet derko- vitsi hagyományait folytató alkotásai közé tartozik. H. M. Új egyetemi szakok A felsőoktatási intézmények ez évi tájékoztatója Űj szakokat létesítenek, másokat viszont megszüntet­nek az ország egyetemein. Az 1981. évi felvételi tájé­koztató, amely ezekben a napokban jelenik meg — is­merteti az egyetemi oktatás újdonságait, az idei felvé­teli vizsgákra vonatkozó tudnivalókat. Közli a többi közt, hogy az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karán magyar és idegen nyelv szakon is ké­peznek majd szakembere­ket. A Szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsé­szettudományi karán pedig lesz magyar—történelem és történelem—idegen nyelv, a természettudományi karon kémia—fizika szakpár is. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsé­szettudományi karán törté­nelem—idegen nyelv, vala­mint történelem—földrajz szakra is lehet jelentkezni, miközben a pedagógia—ma­gyar—történelem szakra nem lesz felvétel. Úgyszintén a természettudományi karon a kémia—fizika szakra sem. A következő tanévtől Mis­kolcon is képeznek jogászo­kat. Átmenetileg, amíg az itt létesített jogi intézet ottho­na felépül, a Nehézipari MűszakT Egyetemen kapnak helyet a jogászhallgatók. Az idén is érvényesek az egyetemi és a főiskolai fel­vételi vizsgákra vonatkozó korábbi rendelkezések, elő­írások. A felsőoktatási intéz­mények nappali tagozataira az 1981-bén érettségizők, és azok az érettségizett dolgo­zók kérhetik felvételüket, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A felvételi nyomtatványt a középisko­lások tanintézetükben kap­ják meg, az utóbbi évek­ben végzettek a fővárosi és megyei nyomtatványboltok­ban szerezhetik be. A fel­vételi kérelemhez mellékel­ni kell a szükséges előkép­zettséget bizonyító iskolai bizonyítványt, oklevelet, a középiskolai tanulmányi ér­tesítőt. az önéletrajzot, az 1980-ban vagy azelőtt érett­ségizetteknek a hatósági, er­kölcsi bizonyítványt is. A felvételi kérelmet az érett­ségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkavi­szonyba levőknek kérelmük­höz a munkáltató írásbeli javaslatát is mellékelniük kell. Azok, akik 1980-ban, vagy azelőtt illetve esti és levelező tagozaton végezték el a középiskolát, a felsőok­tatási intézmény vezetőihez küldik kérelmüket. A jelentkezők csak' egy hazai felsőoktatási intéz­ménybe adhatják be kérel­müket. Kivételek a művé­szeti főiskolákra, a Néphad­sereg katonai főiskoláira vagy a külföldi egyetemek­re jelentkezett fiatalok. Ezekben az intézményekben ugyanis január—március hó­napokban — tehát koráb­ban mint másutt lesznek a felvételik. Akik itt nemérik el a szükséges eredményt, pályázhatnak más intézmé­nyekbe, ahol május—június időszakban lesznek a felvé­telik. Az idén is lehetséges az átirányítás. A közgazdasági egyetem­re felvételizők például je­lentkezési lapjukon megje­lölhetik valamelyik azonos képzésű intézményt: pénz­ügyi főiskolát vagy keres­kedelmi és vendéglátóipari főiskolát, ahová átirányít­hatják őket. Változatlan az az előírás is, hogy a fiatalok,-akik la­kóhelyükön is felkészülhet­nek választott szakmájukra, más városban levő hasonló oktatási intézménybe akkor jelentkezzenek, ha nem igé­nyelnek kollégiumi elhelye­zést. A tanárképző és tanító képző főiskolákra, illetve az óvónőképző intézetekbe meghatározott körzetekben lakó fiatalok kérhetik fel­vételüket. A kérelmeket a középis­kolákban február 10—25 kö­zött, a felsőoktatási intéz­ményekben március 30-ig fogadják el. A felvételi vizs­gákat június 24. és július 11-e között tartják. A felsőokta­tási intézmények erről idejé­ben értesítik a jelentkező­ket. A matematika, fizika és a biológia felvételi tan­tárgyból idén is közös érett­ségi-felvételi dolgozatot ír­hatnak május 25—26-án. A külföldi egyetemekre je­lentkezett fiatalok felvételi vizsgája január 25-én és 28- án lesz. A felvételizők középiskolai eredményeik révén maxi­mum 10 pontot vihetnek magukkal, és 10 pontot sze­rezhetnek a felvételi vizs­gán. A következő tanévben az ország 57 egyetemén és főiskoláján a múlt évhez hasonlóan 16 ezer elsőéves hallgató kezdheti meg ta­nulmányait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom