Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

1981. JANUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az átlagosnál szigorúbb tél kedvez a jégvágóknak és a nádaratóknak. A Balatoni Halgazdaság keszthelyi telepén hatvanháromvagon jeget vágnak ki a Balatonból. A jeget vermekben helyezik el a nyári zsákmány hűtésére. A képen: vágják a jeget Hhol tél hétkor kezdődik a nap A vezsenyi kereskedő Fázik, de estig talpon van Éppen csak dereng, a lámpák még égnek az utcán, de a vezsenyiek többsége már talpon van. Az eljárók a buszhoz sietnek, a hely­ben dolgozók munka előtt még ellátják a jószágokat, járdát sepernek, vagy bolt­ba mennek. A főtéri ABC- kisáruház fél héttől „fogad­ja” a korai vásárlókat. Min­dig így kezdődik egy hét­köznap. A bolt előtt egymást érik a teherautók. Egyik a tejet, másik a kenyeret és a pék­süteményt hozza. Ez a leg­fontosabb, reggel mindenki a frisset keresi. Nyolc óráig a négy kereskedőnek nincs megállása. — Megmelegszem egy ki­csit, mert az ujjaim telje­sen elgémberedtek — mond­ja kezét fázósan összedör­zsölve Törőcsik Tibomé üz­letvezető-helyettes. — Leg­szívesebben kesztyűt húz­nék, de akkor nem tudnám kezelni a pénztárgépet... Most veszem észre, hogy a lehelet szinte megfagy a levegőben. Mindannyiukon meleg pulóver, kabát, gyap­júsapka, kendő. — Télen kibírhatatlan ez a hőmérséklet — folytatja. — Nézze! A majd kétszáz négyzetméteres boltban ez a parányi olajkályha fűt csak, Kértük már a köz­ponttól — a Szolnok és Vi­déke Áfész boltja vagyunk —, hogy adjanak nagyobb teljesítményű kályhát. Sze­nesei kínáltak. De hogy fo­gadjuk azt el? így is van elég por, hátha még hamu­zunk, hordanánk a fát. a szenet... Nem győznénk sepregetni, törölgetni. Ki foglalkozna a vevőkkel? Azt is .kértem már, hogy leg­alább az ajtó elé szereltes­senek fel egy körfüggönyt, mert lefagy a derekam a pénztárban. Azt a választ kaptam, vegyem meg az anyagot, és tetessem fel, ki­fizetik ... — Egyébként nekem azt mondták, hamarosan meg­kapjuk a kért kályhát — szól közbe a férj az áru­ház vezetője. — Nem kell háborogni. — Ameddig fázunk, bi­zony háborgunk. Közben ismét megtelik az üzlet. Húsért, zöldségért, mi­relit áruért jönnek a házi­asszonyok. Van időm job­ban szétnézni. A mélyhű­tőknél kezdem. Az egyikben mirelit zöldbab, zöldborsó, paprika, paradicsom, egres, kocsonyahús. A másikban tej, többféle sajt, joghurt, puding. A húsos hűtőben egy fél sertés „pihen”. Fel­vágottból is van választék. A konzerves, befőttes pult „Ilyenkor télen kibírhatat­lan hideg van a boltban ... — mondja Törőcsik Tiborné se üres. Az élelmiszerek mellett árulnak ajándéktár­gyakat, gyerekjátékokat, né­mi ruhaneműt is. — Most ne nézzen szét, mindenből kifogytunk — toppan elém ismét Törő- csikné. — A napokban ér­kezik üvegáru és ruhane­mű is. Letelepdünk az irodaként szolgáló asztal mellé. — Tiszabőn kezdtem ’52- ben. Nem is kell mondanom, hogy milyen körülmények között dolgozott akkor egy kereskedő, ötvenkilós zsá­kokat kellett cipelni, tal­paltunk reggeltől estig. Alig volt árunk, mindent dekáz- tunk. Majd elkerültem ide, Vezsenyre. Először egysze­mélyes boltban voltam, az­után következett 1967-ben ez az áruház. A férjem lett a vezető, én a helyettese-. Rajtunk kívül van két fia­talasszony. Jól megvagyunk négyesben. Amikor munka van, mindenki tudja mi a dolga. Tíz óra elmúlt, ismét te­herautó fékez az áruház előtt. Felvágottat hoznak. Kis vita támad: nem az ér­kezett. amit kértek. Alig­hogy elmennek, a török­szentmiklósi baromfisok pa­kolják le a frissen pucolt csirkét, aprólékot. — Nagyon szeretik a ve­vőink a csirke-, a liba-, a kacsaaprólékot — jegyzi meg TörőcsiH Tiborné. — Annak ellenére, hogy szinte minden háznál tartanak ba­romfit. viszik tőlünk is. Most a húsból kevesebb fogy. sok h°lvütt disznót öl­tek. Ilyenkor egy héten há­rom fél sertés fogy el. Nyáron viszont elmegy 6—7 fél sertés is. — Hűha — néz az órájá­ra — mindjárt 11 óra, zá­runk. Még el kell szaladnom a postára a délelőtti bevé­tellel. Aztán főznöm is ké­ne valamit. Háromkor újra nyitunk. Rossz, hogy így el­aprózódik a nap, mert fél tizenkettő, mire hazaérünk. Ha szerencsém van, nem kell egyszer se visszajönni, de előfordul, hogy három­szor, négyszer bekopogtat­nak hozzánk a szállítók. Ak­kor jó, ha a férjem is ott­hon van, mert ő eljön, én dolgozhatom. A múltkor majdnem sírógörcsöt kap­tam. Elhatároztam, hogy nagymosást csinálok ebéd­szünetben. Alig fogok hozzá, jönnek a baromfisok. Még nem is végzünk velük, már ott vannak a hússzállítók. Utánuk még két helyről hoztak árut. Mire hazaér­tem. fordulhattam vissza. Lakat kerül a boltajtóra, mindenki igyekszik haza. Törőcsikék alig tesznek pár lépést, megérkeznek a hús­szállítók ... Három órakor nyitnak másodszor is. Rövid idő alatt tömeg gyűlik össze. Megér­keznek Szolnokról az autó­buszok, estére vásárolnak az emberek. Négy óra után is­mét elcsendesedik a bolt. — Nem is lesznek már — jegyzi meg az asszony. — Esetleg egy-egy gyerek be­szalad cukorkáért, a férfiak cigarettát, sört vesznek. Hat­kor zárunk. Aztán jöhet az otthoni munka. Egyikből ki, a másikba be. így hétköznap eléggé elfáradok estére. Egy kicsit összerámolok, vacso­rát készítek, addig az uram ellátja a jószágokat. Disznó­kat tartunk. Megvacsorá­zunk, a tévéhíradót megné­zem és ha utána nincs sem­mi jó lefekszem. Hét végén, szombaton, vasárnap csiná­lom meg azt, amit hétköz­ben nem tudtam. — Szórakozni? Már vagy 15 éve nem voltunk mozi­ban. Van kocsink, mindig elhatározzuk, hogy elme­gyünk kirándulni, de itthon maradunk. A mi szórakozá­sunk 15 hónapos és Viktó­riának hívják. A kisuno- kánk. Hét végén általában eljönnek hozzánk. Nekik örülünk. Azután, ha vasár­nap délután elmennek, van egy kis szabad időm. Olyan­kor előveszem a soros kézi­munkámat. Most tanultam meg makramézni. Mit is mondhatnék. így telik egy hetem ... Sötét lett. újra égnek a lámpák. Vezseny elcsende­sedik. Nincs ember az ut­cán. Csak négyen sietnek hazafelé. A négy kereskedő. Szekeres Edit Segítség az érdemtelennek?--------------— adalékok­I smét bőséges kai szol­----------------------- gált az e sztendő vége ahhoz a ta­pasztalathoz, hogy a válla­latok közötti kapcsolatokban sok a tisztázatlanság, kevere­dik az objektív és a szubjek­tív okok teremtette gond, a termelőhelyek egy része a maga mulasztásait mások erőfeszítéseire hivatkozva, azokat igényelve kívánta fe­ledtetni, takarni. Aminek — sajnálatosan — gazdag ha­gyományai vannak, főként feldolgozóipari kooperáció­ban. Gyanítjuk, ezeknek a hagyományoknak az az élte­tője, hogy valami módon nemcsak az arra érdemes, hanem az érdemtelen is hoz­zájut a segítséghez, tehát számíthat rá: kihúzzák má­sok a bajból. Mivel szinte tervtényezőként kalkulálhat egy-egy cég ezzel, a mások­tól kicsikart támogatással, rögvest mérséklődig annak jelentősége, maguk mit tesz­nek a fennakadások elkerü­léséért. Tavaly a partnerek koráb­bi — és gyakori — panaszai nyomán javult a húsipari ké­szítmények, különféle textil- ruházati árucikkek, mező- gazdasági kisgépek minősé­ge. Változatlanul illetve újabban gond van több kár­pitozott bútorféle, bőrruhá­zat i termék, valamint külön­böző építőanyagok minőségé­vel. ami figyelmet érdemel: például a bútoroknál, az épí­tőanyagoknál nem alapanyag- ellátási és választéki okokra vezethető vissza az előírtnál gyatrább késztermék kibo­csátása, hanem technológiai — megmunkálási — lazasá­gokra, fegyelmezetlenségek - re, igénytelenségekre. Mind­SOPRONBÓL Korszerű bejárati ajlAk Bővíti a bejárati ajtók választékát az Épületaszta­losipari és Faipari Vállalat Soproni gvára. A korszerű, szép ajtók közös jellemzője, hogy fenyőfa szerkezetüket mindkét oldalon nemesfaré- teg borítja, s tölgy- illetve egzótaborítás meggátolja a puhafa mozgását, az oly gyakran és jogosan kifogá­solt vetemedéseket. Az ajtó­kat szigetelő anyaggal is el­látták. Többféle változatban: bor­dázattal, üvegbetéttel, fém­ráccsal és zsaluborítással gyártják a7 új termékeket. S bár szerkezetük azonos, a díszítések révén mégis más és más a megjelenésük. A bejárati ajtók alpróbb mó­dosítással szobaajtóként is használhatók. Az újdonság első tételei még az év első negyedében forgalomba ke­rülnek. Újabb telefonközpontok, exportra Üjabb komplett magyar1 telefonközpontot vásárol a csehszlovák Kovo Külkeres­kedelmi Vállalat a Buda- voxtól. Eszerint még az idén megkezdik a BHG Híradás- technikai Vállalatnál a több mint 7,5 millió rubel értékű tranzit-telefonköz­pont berendezéseinek gyár­tását, majd szállítását, jö­vőre pedig magyar szakem­berek tanácsadásával szere­lik fel a központot Cseh­szlovákiában. A központ vá­rosközi, azaz távhívó forgal­mat bonyolít le. Híradástechnikai iparunk svéd licenc alapján, közel egy évtizede gyártja ezeket a korszerű telefonközponto­kat. Legnagyobb vevői közé Csehszlovákián kívül — ahová ezúttal már a hetedik komplett telefonközpontot szállítják — az NDK, Len­gyelország és Kuba tartoz­nak. ezek ismeretében aligha tart­hatjuk különlegességnek, hogy a húsipar szorosabbra fűzhette kapcsolatait mind az élőállatok fölvásárlóival, mind a késztermékek for­galmazóival, ám az már fel­tűnő, hogy a sokfajta zökke­nő ellenére az építőanyagipari cégeknél szinte változatlan maradt a kifizetett kötbérek összege! Ami azt sejteti: „megértő” segítségre találtak a partnereknél. A megértésnek ez a formá­ja sokba kerül a társadalom­nak. Tavaly ugyan valame­lyest javult a termelővállala­tok szállítási fegyelme a belkereskedelem esetében, ám ne feledjük: ehhez hoz­zájárult a mérsékelt keres­let is, s magának a termelés­nek az előző évivel megegye- \ ző szintje. Leírjuk, mert így van: vannak esetek, amikor tár­sadalmi szükség indokolja az érdemtelennek adott se­gítséget, például a lakásépí­tésben a tervétől erősen le­maradó cégnek. Ez azonban a kivétel, tehát nem lehet rendszeressé, nem teszi fölös­legessé a felelősségrevonást, azaz: nem válhat a segítség előre betervezhető — szinte erőforráskiegészítő — vész- tartalékká. Az érdemesség vagy érdemtelenség megkü­lönböztetése éppen ezért nem­csak tények, hanem magatar­tásmódok függvénye is. Annak mérlegelése, aki a segítséget igényli, megtett-e mindent, ami a módjában állt', avagy — s tagadhatatlan, ez a gya­koribb —. fölhalmozódott belső mulasztásait reméli kö­zömbösíteni, mások igyekeze­tének — mint járandóságá­nak! — a maga jármába fo­gásával ?! Centrum-sarok Tegnap megbeszélést tar­tottak a szolnoki Centrum­sarok építésében érdekelt vállalatok, a tervezők, a ki­vitelezők és a városi tanács illetékesei. A tervezők által előterjesztett két alternatí­va előnyeinek felhasználá­sával egy harmadik tanul­mányterv készítésében álla­podtak meg. Az OTP tiszafüredi járási kirendeltségénél tavaly 224 magánlakás-építkezést tar­tottak nyilván, és a munká­latokra folyósított kölcsönök összege elérte a 33 millió forintot. Az építkezésekből 162 teljesen befejeződött. Az új lakások 70 százaléka a járási székhelyen van. To­vábbra is közkedveltek a hagyományos és padlástér- beépítésű kertes, családi há­zak, de sokan vásárolnak üresen álló ingatlanokat is. Az OTP ezeknek a házak­nak a megvételét 50-—100 ezer forint kölcsönnel támo­gatja. Ezzel a kedvezmény- nyel rendszerint a többgyer­mekes családokat segítik. Tavaly a járás területén így 22 nagycsalád lett lakástu­lajdonos. A 7 egykori álla­mosított házakból is tizen­egy talált vevőre. Sajnálatosan kevés vi­szont a környéken a lakásfelújítás. A tulaj­donosok még abban az esetben is ragaszkodnak az új építkezéshez, amikor jó­val olcsóbb és célszerűbb lenne átalakítani a tataro­zásra szoruló, de egyébként jó állapotban levő, masszív lakóépületeket. Tavaly Példával élve: 3,4 milliárd forintos állami támogatás já­rul hozzá a szolgáltatás-fej­lesztéséhez a hatodik ötéves tervben. Az ötödik ötéves terv tapasztalatai ugyanak­kor arra figyelmeztetnek: ez a támogatás nem mindenkor az érdemeseknek jut. Csur- ran cseppent belőle olyannak is, akik saját tehetetlenkedé- sük, nehézkességük követ­kezményeit kívánták az ösz- szeg segítségével eltüntetni, s éppen ezért több esetben sor került a támogatás vdsz- szavonására! Ami megfogha­tó — de ma még ritka — kri­tikája annak a magatartás­nak, mely külső forrásokból kívánja föloldani a belső fe­szültségeket, azaz cégen kí­vüli erőkkel véli egyenesbe hozni a cég kátyúba jutott programját. Ennek a maga­tartásnak a képviselőit meg­érteni, támogatni annyi, mint esetlegessé tenni a kezdemé­nyezőkészség, a kockázatvál­lalás, a felelősség fogalmát, gyakorlatát, értékét. Aminek pedig esetleges az értéke — tehát szinte a véletlenen mú­lik, különválik-e a maguk erejéből boldogulók, s a má­sok vállára t ámaszkod ók csoportja —, azért nem nyúj­tózik különösebben senki sem. önérdeke 11 társadalomnakaz arra rá­--------------------------- szolgáltak ú tjának sok eszközű egyen- getése. Ennek az önérdeknek az érvényesítése követeli meg az önvédelmet, azokkal szemben, akik egy valamit tanultak csak meg igazán: kérni és várni — olykor már követelni és elvárni — a se­gítséget, V. T. A beruházók leginkább az áruszállítás, a parkírozás le­hetőségeivel foglalkoztak. Helyszűke miatt ugyanis ezek már most nehézkesnek tűnnek. Elhangzott olyan ja­vaslat is, hogy a lakások költségvetését az üzleteké­től függetlenül csinálják meg, nehogy megfizetehetet- len lakásárak alakulja­nak ki. mindössze ötvemheten igé­nyeltek lakásfelújítási köl­csönt. A kertes házak számának gyarapodásán kívül Tisza­füreden ez évben is tovább folytatódik a Munkás ABC mögötti területen a 150 la­kásos, ötszintes társasház építése. A kölcsönök közül a já­rásban — már csak a terü­leti jelleg miatt is — leg­népszerűbb a mezőgazdasági kölcsön, amelyet tavaly há- romszázkdlencvenegyen kap­tak meg, több mint 900 ezer forint értékben. (Az igény­lők száma tavalyelőtthöz vi­szonyítva 30 százalékkal nőtt.) A mezőgazdasági köl­csönt 158 alkalommal kü­lönböző szakcsoportbeli ta­gok kérték, főleg sertéshiz- lelásra, és zöldségtermesz­tésre. Nemcsak kölcsönért keresték fel az emberek ta­valy az OTP tiszafüredi fi­ókját, az ott őrzött betétál­lomány egyesztendő alatt 22 millió forinttal gyarapodott. Januárra a megtakarított pénz összege a nagyközség valamennyi pénzgyűjtő he­lyén elérte a 230 millió fo­rintot. D. Sz. M. Harmadik tanulmányterv készül A tiszafüredi /árasban: Házépítések OTP segítséggel Közkedvelt a mezőgazdasági hitel

Next

/
Oldalképek
Tartalom