Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPU\P 1981. JANUÁR 27 uurtuuuo mt»; Az Áfor-kutak hitelesítését évente legalább egyszer elvégzik. Javítás után, ha a plombát leveszik, egy hónapon belül újra hitelesíteni kell a kutat. Képünk a szolnoki Gábor Áron téri benzinkútnál készült, ahol javítás után hitelesítették a kutat Az idén: Jászfényszarui Költségvetési Üzem Nem lépik át a megyehatárt Segítség Jászberénynek Nem volt könnyű éve a jászfényszarui közös tanács költségvetési üzemének, az eredményes gazdálkodást biztosító kapacitás kihaszná­lása érdekében kénytelen volt tavaly távoli megyékben is munkát vállalni. A helyi feladatok ellátása mellett a megyei tanács megbízásából a Balaton partján vállalt üdülőbővítési munkát. Tóal­máson pedig befejezte a SZOT-gyermeküdülő felújí­tását. Végül a vártnál is job­ban zárta az esztendőt, éves termelési értéke elérte a 12 millió forintot, ami másfél millióval volt több a terve­zettnél. Az üzem idei tervében a helyi, tanácsi jellegű felada­tok ellátása szerepel a fő he­lyen, az .^idegenben” vállalt munkák kivitelezése során se kell majd átlépniük a já­rás határát. Több mint 1 millió forint értékű az a munka, amivel az oktatási intézmények nyári karbantartásához, fel­újításához járulnak hozzá az üzem dolgozói. Folytatják Jászfényszarun a tavaly el­kezdett 12 lakásos szövetke­zeti társasház építését: eb­ben az évben 4 millió forint értékű épületszerelői munkát végeznek el rajta. A tanácsi üzem a kivitele­zője az Állami Termékgaz- dálkodási Igazgatóság pusz­tamonostori telepén tervezett 2 és fél millió költségű re­konstrukciónak. A fennma­radó szabad kapacitásával a kivitelezői gondokkal küzdő jászberényi városi tanácsnak segít a jászfényszarui üzem, 2—2,5 millió forintot érő épí­tőipari munkával. — illés — Ismét virágkarnevál Debrecenben Két évi szünet után ismét lesz virágkarnevál Debre­cenben augusztus 20-án, az ország egyik legszebb alkot­mánynapi rendezvényének az előkészítésére bizottság alakult a városban. Az elő­zetes tervek szerint az idén 20 nagyméretű virágkocsi vonul fel a Nagyállomástól a nagyerdei stadionig. A pa­rádén az iskolai, valamint hazai és külföldi művész- együttesek működnek közre. A karneválhoz kapcsolódó rendezvény lesz a veterán autók találkozója, a nemzet­közi gyermekrajzverseny, a népi együttesek seregszem­léje és a virágkötészeti ver­seny, -kiállítás. Új autóbusz-pályaudvar Budapesten UTAZNI JÓ!? Kevés ember akad Ma­gyarországon, aki ne ismer­né Budapesten az Engels teret. Hogy kinek mi jut eszébe róla? Azt hiszem el­sőként az utazás, aztán az áramló tömeg, a hangzavar, a több órás sorban állások az előre váltott menetjegye­kért. s lehetne még sorolni a túlzsúfolt pályaudvar ki- sebb-nagyobb kellemetlensé­geit. Kifogásként persze azonnal odatolakszik, hogy fővárosunknak jelenleg ez az egyetlen távolsági sze­mélyszállítást végző autó­busz-pályaudvara. Mentség­nek azonban ez mégsem ele­gendő. Örömmel adhatom tudtá­ra a kedves utazóközönség­nek. hogy készül a követ­kező! A Népstadion mellett hatalmas méretű építkezés folyik: új sportcsarnok, egv szálloda, posta és a Volán pályaudvar. Beruházójuk kö­zös: az Építőipari Beruházó Vállalat. A tervek szerint november 7-én mind a négy épületet átadják. Az új autóbusz-pályaud­vart a 3-as és a 4-es számú becsatlakozó főútvonalakon közlekedő járatok számára létesítik. (Kékes. Gyönevös, Jászberény. Szolnok. Békés­csaba). A Heves. Szolnok és Békés megyébe illetve me­gyéből utazók a jövőben a Népstadionhoz érkeznek, il­letve onnan indulhatnak. 11 induló és 5 érkező állás bo­nyolítja íe a forgalmat, ez­zel jelentősen tehermentesí­ti majd az Engels téri pá­lyaudvart. A VI. ötéves tervben ezenkívül még két pályaud­vart építenek. A Népligetnél Délkelet-Magyarország, az Arpád-híd pesti hídfőjénél pedig Észak-Magyarország utasforgalmát bonyolítják le. Akkorra az Engels térről már csak a dunántúli jára­tok indulnak. Ez még ugyan a jövő, mi egyelőre november 7-ét vár­juk. O. E. Az Engels térről indul a távolsági autóbusz Cementprognózis Lesz miből házat építeni A múlt évben 34 ezer ma­gánlakás épült fel az or­szágban. Az idén — becslé­sek szerint — 36 ezer ké­szül a családi és egyedi többszintes házakból. Mi­lyen anyagellátásra számít­hatnak az építtetők? Az előrejelzés biztató. Az épí­tőanyagok piacán az, idén érezteti hatását néhány ko­rábbi beruházás. Nézzük először a magán- építés alapvető szerkezeti anyagát, a téglát. A terve­zett lakásszámhoz elegendő a téglaipar kétmilliárd kis­méretű terméke, továbbá a Kazincbarcikán gyártandó 140 millió darab kisméretű téglával egyenértékű gáz- szilikát falazóblokk. Az el­múlt években kevés volt a kisméretű tégla. A január ll-től kötelező hőszigetelési szabvány alkalmazása vár­hatóan rászorítja az építte- tőket, hogy csak pilléreket, és kéményeket rakjanak kisméretű téglából — ezzel megszűnik a hiány is. Cementből lesz elegendő a TÜZÉP- és Áfész-telepeken. A belkereskedelem 1,8 mil­lió tonnát rendelt, de ha ez kevésnek bizonyulna, a gyártók készségesen adnak többet is a kereskedelemnek. A házak födémjéhez köny- nyű szerkezeti anyagokat keresnek az építtetők. A Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vek dunaújvárosi és lábat- lani gyáraiban a tavalyinál 20 százalékkal többet, össze­sen 5,2 millió méter feszí­tett vasbeton gerenda készül. Többet gyártanak a kerá­miaelemekből és vasbetétből összeszerelhető, Fert-geren- dákból is: a múlt évi 500 ezer folyóméter helyett 600 ezret. Növekszik a külön­böző béléstestek és födém­panelek mennyisége is; har­madával készül több az idén. Az alap, a fal és a födém után nézzük a tetőt. Fe­nyőfűrészáruból — akárcsak a múlt évben — 330 ezer köbméter kerül belkereske­delmi forgalomba. Szintén változatlan a 106 millió da­rabos cserépkínálat és a 7— 8 millió négyzetméteres sík- palatermelés is. A korábbi években több építtető kere­sett cserepet, mint ahány­nak jutott. Igaz, hogy palát minden további nélkül ve­hettek, de akkor még na­gyobb keletje volt a hagyo­mányos tetőfedő anyagnak. Az idén lesz elegendő cse­rép — ígérik a kereskedők — viszont a szürke pala he­lyett inkább színeset kérnek. Könnyű kezelhetősége mi­att hamar megkedvelte a lakosság a mészhidrátot. Miután ennek nagyobb há­nyada import, és ezt nem lehet növelni, így a zsákos, por halmazállapotú anyag helyet darabos meszet aján­lanak habarcskészítéshez a kereskedők. A csempekínálat az új romhányi gyár termelésének felfutásával nagyobb és ta­lán változatosabb lesz az idén, mint korábban. A múlt évihez képest 250 ezer négyzetméterrel többet, ösz- szesen 4,6 millió négyzetmé­ternyit kínál a belkereske­delem. Sokáig csak a vállalatok, szövetkezetek használtak az építkezéshez vegyi anyago­kat. Mostanság viszont ala­kosság is mindinkább igény­li a különféle ragasztókat, (például csempéhez, tapétá­hoz) a glettanyagot (újfent a tapétához), és lassabban bár, de terjednek a beton- és habarcs-adalékanyagok is. Értékben mérve az elmúlt évben megduplázódott ezek forgalma, de a Kemikál minden nehézség nélkül több építési vegyianyagot tud adni a lakosságnak. Ablakokat, ajtókat a vár­ható igény fele'tti mennyi­ségben kínálnak^ a gyártók. Egyre nő a piacon a ió hő­szigetelésű — bár viszony­lag drága — ablakok ará­nya. Németh K. Géza A lóhajtású cséplőgéptől a Rába-Steigerig Mezőgépészeti emlékhely Kétegyházán Nem mindennapi gyűjte­mény telephelye és gondozó­ja lett a kétegyházi szak­munkásképző intézet. Az eszköz- és gépfej lődéstörté- neti tár a magyar mezőgaz­daság gépészetének példát­lanul gazdag bemutatója. Az eddig gyűjtött több mint száz munka- és erőgép közt á ló vontatta-haj tóttá eszközök­től a gőzlokomobilon át a legújabb gépekig és arató- cséplőkig szinte mindaz meg­található, amivel parasztsá­gunk a századforduló óta megmunkálta a földet s be­takarította a gabonát. A két­egyházi agrármúzeum való­ban méltó a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umtól kapott emlékhely­rangra. A Kétegyházi Mezőgazda- sági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Inté­zetben jó évtizede gyűjtöge­tik a kimustrált masinákat, géproncsokat. A szakmáju­kat példásan szerető, s az új .szakmunkásnemzedéket gép­ás munkaszeretetre nevelő ta­nárok buzgalma nyomán 1977-ben, az intézet fennálá- sának negyedszázados évfor­dulóján már szép gyűjte­ményt vonultathattak fel. Azóta a terszerűvé vált gyűj­tő, javító és feldolgozó mun­ka eredményeként néhány hiányzó láncszem 'kivételé­vel szinte teljessé tették gép­tárukat. Munkájuk, lelkese­désük értelmét fényesen bi­zonyítja a minap felavatott múzeum. A legtöbb gépma­tuzsálem tanyákról, falvak­ból került a gyűjteménybe. A kétegyháziak beszerzési módjára jellemző, hogy jó- néhány öreg masináért újat, működőképesét adtak az if­júságukra és dolgos életükre emlékeztető gépekhez ra­gaszkodó idős parasztembe­reknek. Az erőgépek történeti so­rát a századunk első évtize­dében valószínűleg a buda­pesti Kühne gyárban készült önjáró meghajtógép nyitja meg. E kisipari, még kísérle­ti. ám már magyar gyártmá­nyú traktort az 1910-es svéd Svenson-traktor követi — ez utóbbi azért is nagy kincse a kétegyháziaknak. mert e gépből a világon már csak néhányat őriznek. A máso­dik világháború előtt nálunk használatban volt amerikai, német és magyar „gépekék” közül a hazai Hofherr-cég gyártmányaiból láthatunk gazdag sorozatot: az 1926-os, az 1936-os és az 1938-as tí­pust. Ezután már a szocialis­ta mezőgazdaság traktorai sorjáznak: a Vörös Csillag Traktorgyár termékei, a csehszlovák Zetorok és a kü­lönböző szovjet gépek, végül a mára oly jellemző Rába- Steiger. A munkagépek gyűjteményének legérdeke­sebb darabjai: a százéves ló- hajtású járgányos cséplőgé­pek — „hoffer”-ek ezek is —, a kilencvenéves faeke, s a nyolcvan éve Chicagóban gyártott aratógép. A kétegyházi agrártörténe­ti emlékhely nem szűkölkö­dik segítőkész szakemberek­ben, A múzeumbaráti kör, valamint a szakmunkásta­nulók gépfejlődéstörténeti szakkörének tagjain kívül gyakorlatilag az egész isko­la, tanárostul-tanulóstul szívügyének tekinti a géptá­rat. A gépmatuzsálemek kar­bantartását és javítását be­építették a tanulók képzésé­be, valamint a szabadidős elfoglaltságok közé is. Ily módon az iskola diákjaiból gépszerető s a magyar mező- gazdaságii gépészeti történe­tet alaposan ismerő szak­munkásokat nevel a mező- gazdaság számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom