Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

XXXII. M. 1«. szám, 1981. január 20., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tisztség­halmozók Jegyezgetünk az új, 1981- es naptárban. Hiába minden jószándék, ígérgetés, új élet kezdésének fogadalma — I lesz értekezlet, megbeszélés I az idén is, bőven. Nem is le- | hét tagadni ezek jórészének ] létjogosultságát. Vannak I azonban — s ha országosan g nézzük: nem is kevesen — j ákik a szükségesnél és az j átlagosnál sokkal több ta- I nácskozásra járnak, mint I ahogy azt erejük, idejük en- I gedi. Nekik részt kell ven- I ni — például a községben — I szinte minden megbeszélésen, j Tagjai a tanácsnak, esetleg I a végrehajtó bizottságnak is, I ráadásul valamelyik állandó j bizottságban szerepelnek ta- I nácsadóként. de beválasztot- . ták őket a helyi népfrontbi- j zottságba, tisztséget viselnek I tömegszervezetekben, sport- ' egyesületben, talán még az : önkéntes tűzoltóság és a le- j geltetési társulás sem marad ; ki a felsorolásból, nem ' is . szólva a munkahelyi, szövet- } kezeti al- és főbizottságok- j ról. Csakhogy egy ember — ha * mégoly okos. a helyi viszo- ' nyokat kitűnően ismerő, öt- j letgazdag is — képtelen ar- j ra, hogy sokféle közéleti . tisztségét egyformán lássa el. 1 Már csak azért is, mert a j különböző tömegszervezetek, , társadalmi szervek, egyesü- f letek pillanatnyi érdekei í nemegyszer ütköznek egy- f mással. A mindenütt jelen- ’ lévő. hangját hallató ember ; ilyenkor szinte önmagával > kerül ellentétbe. S — ami ■ nagyobb hiba — az őt meg- j választó, tisztségbe állító tes­tülettel is. Mi tagadás, az is sokszor megesik, hogy valaki azért vállal több tisztséget, mert mások — kényelemből, kö­zömbösségből — nem vállal­koznak rá. A demokratizmus is meg­követeli. hogy minél többen hallassák hangjukat, mind többféle szempontból vitas­sanak meg egy-egy kérdést. Ha minden szervezetben és bizottságban ugyanazok ül­nek, kevés lehetőség marad a „több szem többet lát” elv kibontakoztatásának. Azt pe­dig általában a — kisebb vagy tágabb — közösség sínyli meg. Másik típus: a passzív „közéleti” ember, aki nem is szól. csupán jelen van. Mondhatjuk úgy is, hogy foglalja a helyet mások elől, akik javaslatokat tennének vagyis a közösség hasznára lennének. Ügy gondolja, hogy a tisztség adja a tekintélyt. Valóban nagyobb lenne az ő személyes tekintélye is, ha akár csak egyetlenegy helyen vállalna tisztséget, de ott megállná a helyét, közérdekű tevékenységgel mutatná meg, hogy mennyit ér. Óhatatlan, hogy bizonyos ..tisztséghalmozások” elő ne forduljanak. A szó azonban éppen azért került itt idéző­jelbe, mert aligha tekinthe­tő igazán halmozásnak, ha a községi párttitkár tagja a tanács Végrehajtó bizottsá- j gának, vagy a tanácselnök a ; párt-vb-nek is. Ilyen esetek- j ben az őket megválasztó tes­tületet képviselik. összegezve: fiatal, tetterős emberekre van szükség, olya­nokra, akiknek nem a tiszt­ség. nevük szerepeltetése a fontos, hanem a közös ügy, amit tudásuk legjavával szolgálni akarnak és tudnak. — VE — Tegnap megnyílt Helsinkiben Ifjúsági leszerelési világfórum Helsinki, tegnap a Finlan­dia ház kongresszusi termé­ben megnyílt az ifjúsági le­szerelési világfórum, ame­lyen csaknem 90 országból mintegy 50 nemzeti és nem­zetközi regionális ifjúsági szervezet csaknem 500 kép­viselője van jelen. A nagy­szabású rendezvényen részt­vevő magyar küldöttséget Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára vezeti. A küldötteket, akik a legkülönbözőbb ide­ológiai és politikai nézeteket 'képviselik, a házigazda finn ifjúsági szervezetek nemzeti bizottságának elnöke, Esa Härmälä köszöntötte. Az ötnapos konferencia résztvevőihez intézett üzene­tében Urho Kekkonen finn államfő, aki egyben a fórum védnöke is, egyebek között rámutatott: „az új évtized világpolitikai kilátásai egy­re kedvezőtlenebbek. A je­lek szerint a fegyverkezés mindinkább fölébe kerül az enyhülés irányába tett erő­feszítéseknek, amelyeknek az első sikerei még a hatvanas években születtek. A nem­zetközi helyzet ilyetén ala­kulása nem áll érdekében egyetlen nemzetnek sem, és nem járul hozzá senkinek a biztonságához sem” — hang­súlyozta üzenetében a finn államfő”. Az üzenet ismertetése után Paavo Väyrynen, a finn kül­ügyminiszter tolmácsolta a fórum részvevőinek kormá­nya jókívánságait. A tanácskozásnak több vi­lágszervezet képviselője, köz­(Folytatás a 2. oldalon) Munka és kedv Több lesz a déligyümölcs Javul a bébiételek választéka Alapvető cikkekből nem lesz hiány 3. oldal Egy éjszaka a mentőkkel Megállt a szabad idő Öcsödön? 4. oldal Megnyílt a Téli tárlat 5. oldal Az elmúlt esztendők mórlege II tervezettnél több kőolajat és földgázt adtak az alföldi bányászok Egy százalék 300 millió dollárt ér Értékes anyagok földgázból Egyre több beroházásra van szükség A megtermelt kalória ér­téke szerint a Dunától kelet­re eső országrészben dolgozó Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat hazánk legnagyobb bányaipari cége. Üzemeiből került ki tavaly az országban félszínre ho-, zott kőolaj nyolcvan százalé­ka 1618 ezer tonna —, hat- milliárd köbméterrel a föld- gáztermelléls 95 százalékát ad­ta, ezen kívül a földgáz egye­düli forgalmazójaként ösz- szesen négymililiárd köbmé­ter, a Szovjetunióból és Ro­mániából importált, vala­mint a dunántúli társüze- méktől vásárolt fűtő- illet­ve vegyipari alapanyagot jutatott el a fogyasztókhoz. Az NKFV tavaly majdnem 12 ezer tonnával teljesítette túl 1606 ezer tonnás kőolaj­értékesítési tervét. Ennek a ténynek a százalékokat szá­molva sokan talán nem is tulajdonítanának különösebb jelentőseget, a siker azonban nyilvánvalóvá válik, ha fi­gyelembe vesszük, hogy min­den csepp itthon kitermelt „fekete arany” importot pó­tol. Az alföldi olajbányászok által tavaly adott többlet például körülbelül három­millió dollár kiadását tette feleslegessé. A váljalat 1980-ban a ter­vezett 5201 millió köbméter­nél kilencvenmillió köbmé­terrel több földgázt adott él, és ezzel sikerült kielégíteni az ország ipari üzemeinek és lakosságának egyre növekvő szükségleteit. A földgáz for­galmazásáról beszélve érde­mes szót ejteni arról is, hogy a már korábban elkészült kardoskúti után 1980-ban üzemibe helyezték a hajdú- szobo&zlói földalatti gáztáro­lót. Ezzel tavaly két, koráb- (Folytatás a 3. oldalon) A szolnoki Mezőgép Vállalat tószegi gyárában tavaly decemberben állították üzem­be a nagy teljesítményű NC vezérlésű fejeszterga gépet. Ezt a gépet nagy átmérőjű tárcsaalakú munkadarabok elkészítésénél használják A kunhegyesi Vízgépélszeti Vállalatnál meghatározott idő­szakokban gyakorlati munkán vesznek részt a szakmunkás- tanulók. Képünkön Szalai Ferenc harmadikos tanuló CSK vízszivattyúhoz szívótölcsért készít a fúró-maró gépen Hordozható színes tévék, zsebszámológépek, memóriás telefonok, közös kutatás 29 témában Kiállítás a szovjet elektronikai iparról A szovjet elektronikai ipar legkorszerűbb termékei, komplett áramköri egységek és más alkatrészek, mini­kalkulátorok, televízió-kép­csövek, elektronikus hordoz­ható színes tv-k és memó­riaegységgel ellátott tele­fonkészülékek láthatók a Szovjet Tudomány és Kul­túra Házában tegnap nyílt nagyszabású kiállításon. Az egy hétig nyitva tartó be­mutatón kiállítják azokat az elektronikai egységeket is, amelyeket a magyar ipar­ral együttműködve fejlesz­tettek ki és kooperációban, illetve gyártásszakosodás alapján készítenek, egyebek között a magyar display- rendszerekhez és hírközlő készülékekhez. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vett Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, Mé­hes Lajos ipari miniszter és G. Szuvorov szovjet elektro­nikai-ipari miniszterhe­lyettes. valamint az érin­tett tárcák és intézmények vezető munkatársai. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete is. A kiállítás megnyitója előtti sajtótájékoztatón G. Szuvorov elmondta: a be­mutató anyagának összeállí­tásakor kizárólag a magyar felhasználói igényeket vet­ték figyelembe. Lehetőség nvílik a bemutatóval egy időben egv új típusú szov­jet számítógép kipróbálására is a Híradástechnikai Ku­tató Intézetben. A kiállítás előcsarnokában pedig 260 féle szakkönyv közül vásá­rolhatnak a hazai progra­mozók. híradás- és számí­tástechnikával ' foglalkozó szakemberek, s a következő napokban a szovjet elekt­ronikai ipar legrangosabb kutatói, mérnökei előadáso­kon ismertetik meg magvar partnereikkel az ágazat fej­lesztési terveit és az együtt­működés további lehetősé­geit. A szovjet miniszterhelyet­tes emlékeztetett arra, hogy a két ország együttműködé­sét ebben az iparágban az Egyesült Izzó és a szovjet Szvetlána gyár, valamint a MELZ egyesülés teremtette meg sok évvel ezelőtt. Az­óta az elektronika fejlődése több korszakot is lezárt, az elktroncsöveket felváltó fél­vezetők is lassan már a fe­ledésbe merülnek, jelenleg a mikro-elektronika alkal­mazása terjed szinte min­den ágazatban. A két or­szág közötti együttműkö­désbe ez idő alatt több tu­cat kutató és tervezőintézet, illetve iparvállalat bekap­csolódott. A továbbiakban elmondta, hogy a KGST- országok nemrég határozatot hoztak az elektortechnikai elembázis kialakítására, s ezzel az alkatrészek, rész­egységek sokoldalú gyártás­szakosítását, kooperációs előállítását szorgalmazzák. Egy közös munkacsoport feladata, hogy a jelenleg még fennálló párhuzamos gyártást megszüntetve, az elektronikai alkatrészek ter­melését felossza a tagorszá­gok vállalatai között. A szovjet miniszterhelyet­tes kérdésekre válaszolva el­mondta: a . kiállításon lát­ható termékek eev részét jelenleg is exportálják Ma- avarországra. a többit a kül­kereskedelem rendelésétől függően szállítják majd. Felvetődött a jobb műszaki információellátás igénye is. ezért a szoviet elektronikai újdonságokból rövidesen ál­landó bemutatót szerveznek Budapesten, ahol az érde­kelt maavar vállalatok, szakemberek tájékozódhat­nak az alkatrészek beszer­zési és alkalmazási lehető­ségeiről. Véget ért a 443 napos túszdráma (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom