Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
1981. JANUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Milliós megtakarítás a jászberényi Kossuth Tsz-ben Gondolkodni azon, hol lehet hazai alapanyaggal pótolni az importból származót, nélkülözhető munkaerő- . vei helyettesíteni a hiányzót, úgy indítani útnak járművet, hogy vissza is megrakodva érkezzék. A jászberényi Kossuth Tsz-ben ilyen aranyszabályok figyelembevételével készítették el az elmúlt évi takarékossági tervet. Az eredmény: több mint 1 millió forint megtakarítás. Jelentős eredményt, több mint 300 ezer forint értékű megtakarítást ért el a téesz a belső energiák — fűtőanyagok — ésszerű felhasználásával, újabb energiaforrások feltárásával. Erdészetében a fafeldolgozás során keletkezett hulladék jó fűtőanyagnak bizonyult, drágán beszerezhető energiát pótolt. Több mint 300 ezer forintot hozott a téesz „konyhájára” az az intézkedés, hogy az import alapanyagot hazaival pótolták. A saját kivitelezésű építkezéseknél fenyődeszka helyett az erdészetéből kivágott és feldolgozott akác- és nyárfadeszkát használta fel a gazdaság. Tartós és jó építőanyagnak bizonyult az akácból, a fenyőből nyert — saját előállítású — deszka, gerenda és palló a régi épületek felújításánál. Ezekkel is értékes importanyagot helyettesítettek, és 280 ezer forintot takarítottak meg. Fontos helyen szerepelt a takarékossági tervben az általános költségek csökkentése, a munkaerő ésszerű kihasználása. Az időjáráshoz igazodó munkaerő átcsoportosításokkal. a szállításnál az üres járatok további csökkentésével az elmúlt évben 170 ezer forintot takarítottak meg a Kossuth Tsz-ben. — illés — A Balatonalmádi Bauxitkutató Vállalat aknafúrást végez a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nyírádi területén. A háromszázharminc méteres víztelenítő akna utolsó száz méterét fúrja a Wirth—L 10-es típusú aknafúrógép. Az aknafúrógépen dolgozó két szocialista brigád az elmúlt évi tervét közel tíz százalékkal túlteljesítette. A képen: a „Mikovinyi Sámuel” Szocialista Brigád tagjai az ország egyik legkorszerűbb aknafúrógépén dolgoznak Töretlen hűséggel, és szorgalommal (Folytatás az 1. oldalról) dolgoznunk. Meg kell tanulnunk okosan gazdálkodni, jobb munkát ' végezni, minden vonalon takarékoskodni és mértéktartóan élni. Mindebben számítanak a munkásőrök példamutatására. A művelődésről szólva kiemelte, hogy az nemcsak a személyiség kiteljesedése, hanem a korszerű termelés miatt is nélkülözhetetlen. Befejezésül azt hangsúlyozta Majoros Károly, hogy van alapunk és erőnk a párt által kitűzött feladatok valóra váltására. A Szolnok városi F. Bede László munkásőr zászlóalj tegnap délután a tiszaligeti sportcsarnokban tartotta ünnepélyes egységgyűlését, melyen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és Rontó Antal, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese. Az egység életét Rideg András zászlóaljparancsnok elemezte. Szólt arról, hogy a múlt kiképzési évben a politikai munkára, a munkásőrök tudatának formálására, a kiképzésben, a termelésben és a közéletben való példamutatásukra, nem utolsó sorban pedig a harc- készültség fokozására helyezték a hangsúlyt. Célju-, kát sikerült elérni. Erre vallanak az olyan tények, hogy például-az állomány 62 százaléka kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa Társadalmi aktivitásuk is igen jó. A munkásőrök kétharmadának más társadalmi megbízatása is van. Minden adottsággal TUDOMÁNY ÉS GYAKORLAT II korszerű állattartás szolgálatában A mezőtúri főiskola üzemgépészeti karán Vége felé közeleg a féléyi vizsgaidőszak a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai karán is. A hosszú folyosókon egyre ritkábban sétálgatnak, lapozgatnak vizsgázó hallgatók. A tanszékek mégsem „zártak be”, az oktatók vizsgáztatás nélkül is találnak munkát, ki szakirodalmat böngész, mások disszertációjukon dolgoznak. A kar vezetői az oktatás színvonalát is meghatározó önképzésben,, tudományos kutatásban „nem ismernek tréfát.” Ha lehet akikor ezt a céltudatosságot hatványozottan érezhetik az üzemgépészeti tanszék oktatói, vezetőjük ugyanis dr. Patkós István, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa, főiskolai tanár, a főiskola igazgatója. Segítségével ismerkedünk meg a tanszék életével, munkájával, törekvéseivel, amelyek egyben az egész karra jellemzőek, hiszen kicsit a „minta” szerepét tölti be az igazgató tanszéke. Ő úgy mondja, nem lehet negatív példa. A tanszék három tantárgy, az állattartás épületei és gépiéi, az épületgépészet és a munkavédelem gazdája. Minden tudnivalót, amely az állattartás gépesítésével kapcsolatos a tanszék tantárgyaiból sajátíthatják el a hallgatók. Aki már eldöntötte közülük, hogy ezen a területen vállal majd munkát, érthetően e tanszékhez kötődik jobban, s igyekszik bekapcsolódni a tudományos kutatásokba. A tanszéken az igazgató mellett két adjunktus, Mityók András tanszékvezető-helyettes, és Erényi Albert, két tanársegéd Dá- vidházy Gábor s Jakab Sándor, a kari KISZ-bizottság titkára, Kereoeszki István tanszéki munkatárs, s két szakoktató Kovács Gábor, Kötél Antal dolgozik. Kere- pészki István az első olyan oktató a főiskolán, aki a kar hallgatója volt. A tanszéken oktatott szakma eléggé fiatal a mezőgazdasági gépészeten belül. így fiatal a tanszék is. akárcsak az oktatók. A rendszeres értékelések szerint jól teljesítik feladataikat, a legfiatalabbak is felzárkóztak, színvonalasan oktatnak-nevelnek. s máris szép sikereket értek el a tudományos munkában. Országos szintű kutatások A tudományos munkában való elmélyülés nem véletlenül kötelező a felsőoktatási intézményekben, hiszen a szakemberképzésben igen nagy jelentősége van, hogy mit és hogyan oktatnak A tananyag állandó korszerűsítése, a legfrissebb tudományos eredmények átadása nem kis feladatot jelent a tanároknak. A megszerzett tudás is „inflálódik”, s nem lehet az adott területen szaktekintély, aki nem tájékozott a tudomány jelenlegi törekvéseiben, eredményeiben. Mindez természetesen nemcsak a tanszék, hanem az egész főiskola tanári karával szemben támasztott követelmény. Hiszen a felsőoktatási intézményeknek a képzés mellett a tudományos munka adhatja a legnagyobb tekintélyt. A mezőtúri főiskola alig tízéves. A rövid idő alatt is sikerült elérni, hogy „beleszólhatnak” az oktatók a magyar mezőgazdaság tudományos életébe. A hatodik ■ötéves terv két országos szintű programjának kutatásába felkérték a mezőtúri iskolát is. Mindkét programban — „A mezőgazdasági termelés műszaki feltételeinek fejlesztése” valamint „A tömegtakarmányokra, melléktermékekre alapozott hús- és tejtermelés” — érdekelt a tanszék valamennyi oktatója. A programhoz kapcsolódó kilenc kutatási területből négyet a tanszéken dolgoznak ki. Szeptembertől: új tantervek A következő tanévtől bővül az oktatók feladatköre, a már végzett hallgatók oklevelet adó továbbképzésével. Állattartási, gépüzemelési szakon képeznek szak- üzemmérnököket. Az elfogadott tantervet a tanszéken állították össze, de részt vettek az oktatók a nappali tagozatosok új tantervének kidolgozásában is. A következő tanévtől diszciplináris tárgyként a mezőgazdasági építést a tanszéken oktatják majd. A hallgatók négy féléven át járnak előadásokra, szemináriumokra, s végül vizsgázni az „üzemgépészetre”. Ennél persze sokkal élőbb, szélesebb körű a fiatalok kapcsolata az oktatókkal. Együtt dolgoznak a szakkörben, a tudományos diákkörben, s még a KISZ-ben is. hiszen a tanszék egyik oktatója a bizottság titkára. Noha a tanárok és hallgatók közötti kapcsolat legfontosabb fóruma változatlanul az előadás, a szeminárium. az órák sikerét, a közös gondolkodást elősegítik ezek a találkozások is. T. G. rendelkeznek a további eredményes munkához. A városi pártbizottság nevében Simon József, a párt- bizottság első titkára köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit, és értékelte a zászlóalj munkáját. Hangsúlyozta, hogy a párt eddig is kiemelt figyelmet fordított fegyveres testületére, és ezután is megad minden segítséget neki. Az egységgyűlés kedves színfoltjaként az úttörőgárda tagjai virággal köszöntötték a kitüntetetteket. Az új munkásőrök eskütétele után Szűcs János, a megyéi pártbizottság titkára adta át a megyei pártbizottság üdvözletét, majd szólt az egységgyűlés résztvevőihez. Mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a zászlóalj becsülettel teljesítette pártmegbízatását, helyt állt az élet valamennyi területén. A kezdeményezés, a tettrekészség jellemző rá. Gazdasági témákat érintve kifejtette, hogy eredményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött. A fejlett szocialista társadalom építéséért — a XII. pártkongresszus útmutatása szerint — megyénkben most is serény munka folyik. A párttagok mellett a pártonkívü- liek is élénk aktivitást fejtenek ki. Ez a követendő út a továbbiakban is, hiszen a jólét megteremtésének alapja csak a becsülettel, hozzáértéssel végzett jó munka lehet. Csak az segíti elő . a gazdasági egyensúly javítását. Fontos érdekünk fűződik az anyaggal, az energiával való takarékossághoz, az ésszerű gazdálkodáshoz, az emberi alkotókészség kibontakoztatásához. Mindezek érdekében is nagy szükség van a szocialista demokrácia jobb érvényesítésére, a • jogok és a kötelességek együttes alkalmazására, ami behatóan meghatározza cselekvésünket. Befejezésül azt fejtegette Szűcs János, hogy eredményeink megbecsülésre méltóak, van mit megvédenünk és tovább gyarapíta- nunk. Azt .kívánta, mindenkinek legyen része az alkotás örömében, töltsön el mindenkit a jól végzett munka tudata. Az egységgyülés hangulatát fokozta a Kassai úti Általános Iskola énekkarának, a Tisza Táncegyüttesnek és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola zenekarának közreműködése. Kunszentmártonban szintén tegnap tartotta egységgyűlését a Nagy Péter munkásőr század. A múlt évi számvetést Més tarns György .századparancsnok végezte el Az egységgyűlésen a megye, pártbizottságot Szabó István. a megyei pártbizottság osztályvezetője, a megyei parancsnokságot pedig Dósa István, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese képviselte. S. B. Nemcsak az ö bőrükre „Azt hiszem, nem lehet jó vállalati vezető, aki nem ismeri a gazdasági élet törvényeit. A szabályszerűségek — ha nem is1 matematikai egyértelműséggel — segítenek előre felmérni egy-egy döntés várható következményeit. Ügy is mondhatnám, hogy a vezető képzettsége sikereinek egyik záloga. A vállalat „bársonyszékeiben” ülőket sokszor mégsem a különböző gazdaságtanok tételei között jártasságuk szerint ítélik meg. Általában mindenki a végeredményre, például a fizetési boríték vastagságára kíváncsi. A „mellékszámításokat”, a megoldáshoz vezető lépések helyességét nem kérik számon mint a matematikaórán. Néha hibázva is lehet — a számtanban is előfordul hasonló — jó eredményre jutni, de a szög hamar kibújik a zsákból. A rossz vezető glóriája csak ideig- óráig ragyog. Egy-két évig lehet például kifizetődőén exportálni, azonban a termékek korszerűsítése. * a költségek csökkentése vagy az árak növelése nélkül a bukás később elkerülhetetlen. Sajnos, a dicsfény akkor is elhalványul, ha a rész- és végeredmények mind helyesek, az emberek, mégis kevésnek tartják. A kisebb nyereség, a megszokottnál lassabban növekvő bérek maguk is ronthatják a dolgozók közérzetét. A gazdálkodás mai körülményei között éppen ez a helyzet. Az elérhető legjobb eredményeket is (joggal?) keveslik a dolgozók, mert nem ehhez szoktak. De mit tehetünk, ha csak ennyit préselhetünk ki a vállalatból? Ráadásul rövid időn belül nem is számíthatunk jelentős változásra.” — így elmélkedett a megye egyik nagyvállalatának igazgatója, engem pedig az gondolkodtatott el, hogy miért csak a végeredmény számít? Azt hiszem, rátaláltam a megoldásra. Amíg minden jól ment, többnyire csak beszéltünk arról, hogy a dolgozókkal meg kell ismertetni a vállalat életének ösz- szefüggéseit, hogy mindenkinek látnia kell szerepét a gazdasági folvamatokban. A lehetőségekhez képest azonban keveset tettünk azért, hogy ezek a törekvések valósággá váljanak. A dolgozók egy része pedig úgy vélte: rájuk a végrehajtás tartozik és ha a megszokott módon esztergálnak, akkor a megszokott módon emelkedik a keresetük is. A többi pedig a főnökök dolga_ Sok vezető lelke mélyén még helyeselte is ezt a „suszter maradjon a kaptafánál” elvet. Beszéltem olyan igazgatóval, aki azt mondta, neki minden döntéséért vállalnia kell a felelősséget — és vállalja is. Csak ne avatkozzanak a munkájába, hiszen a vállalat nyeresége, a bérek növekedése magáért beszél. De mi van akkor, ha a megalapozott döntések sem hozzák meg a szokásos növekedést, mert az új követelményeknek mgg így sem felel meg a vállalat? A „szűk látókörűségre” kény- szerített munkások ilyenkor rögtön felkapják a fejüket: többet dolgozunk és kevesebbet keresünk — mit csinálnak az üzemben „oda- fönt”? A jogköreikre régen oly féltékeny „fentiek” pedig próbálkoznak megmagyarázni a bizonyítványt. A „lentieket” viszont egyáltalán nem érdekli, hogy a gazdasági vezetőknek milyen új nehézségekkel kell megbirkózniuk. Szinte természetes ez a „közömbösség”: évtizedeken át azt tanulták, hogy a közgazdasági „feladványok” megfejtése másokra tartozik. Nem veszik észre, hogy saját munkájukon is javítani kellene. Nem is vehetik észre, mert mindig csak 10 vagy 20 csavar elkészítését kérték tőlük és nem mondták meg. hogy miért éppen ennyit, és miért épp annyi idő alatt. Sok helyen a munkásokhoz nem, vagyis nem „megemészthető”, tettre serkentő formában jutottak el a gazdálkodás, követelményeinek megváltozásáról szóló hírek. Az emberek tehát továbbra is a múlt mércéjével mérték önmagukat, és jutottak hamis következtetésre. Például ilyenre: „Mi semmivel sem dolgozunk rosszabbul, mint máskor, tehát csak mások hibáztak”. A valóságos gondokból összerakott, bizonyára egyoldalúra sikerült montázzsal csak érzékeltetni akartam: nem bizonyult elégségesnek, hogy az üzemben sokáig csak a közvetett demokratizmusra építettünk. A munkások jól ismerték saját, szűk értelemben vett termelési feladataikat. a gazdálkodás többi gondjával folyamatosan azonban nem „éltek együtt”, főképpen a központtól távol eső gyáregységekben: Ezért, a ma elvárandó jobb munka érdekében emberséges hangú, okos,, pontos felvilágosítással kell megmutatni mindenki helyét, szerepét a gyár életében, követve a tájékoztatásban a gazdasági-termelési változások dinamizmusát. így kerülnek közelebb a dolgozók a gazdaságpolitikához, így válnak értőivé céljainknak, így lesznek képesek tudatosan összekapcsolni azokat mindennapi munkájukkal, a velük szemben támasztott termelési követelményekkel, a saját tapasztalataikkal. A jogtalan elégedetlenséget kerülhetjük el, ha az emberek tudják, hogy nem. pontosabban, hogy nemcsak az ő „bőrükre” megy a „játék”. V. Szász József A városban és vonzáskörzetében végez javítást a törökszentmiklósi áfész villanymotor-tekercselő részlege. Évi termelése meghaladja az egymillió forintot
