Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 17 A szép szó is segíthet Mostanában olvasóink el­sősorban az év végi ünnepek­kel kapcsolatos tapasztalatai­kat véleményüket írták meg szerkesztőségi postánknak. Legtöbben a vásárlásokkal, utazásokkal foglalkoztak. E levelekből válogattunk első­sorban. * * * Az ünnepek előtt Szolno­kon a Szövetség ABC áru­házban vásároltam. Évek óta nem tehettem ezt meg, mert ágyhoekötött beteg voltam. Barátnőm 'kísért el most az üzletbe, és nagyon jól esett a figyelmesség, ahogyan a bolt egyik dolgozója segí­tett. Ö maga targoncát tolt, mégis megkereste nekem, amit venni akartam. Még az ünnepek alatt is eszembe jutott, hogy milyen jó lenne, ha mindig ilyen bolti dolgozókkal találkozna az ember. Magam is szol­gáltatóüzlet vezetője vol­tam tizenöt éven át, és min­dig a segítő magatartás híve voltam. K. M.-né Szolnok Dicséret a nagy többségnek Török Gábor is a kereske­delemmel kapcsolatos véle­ményét írta meg. Mint vé­li a múlt év végén, mint már annyi nagy vásárlási roham idején, most is a legtöbb ke­reskedelmi dolgozó helytállt a maga posztján. Mindez ugvan hozzátartozik a szak­mához, de akkor is mondjuk el, hogy nagyon sok bolti dolgozó fáradozott most is azon, hogy elkölthessük a pénzünket. Ne sajnáljunk te­hát néhány soros elismerést közölni azokról, akik mind­ebben közreműködtek. (Le­vélírónknak igaza van, leg­feljebb azt tűzhetjük még leveléhez, hogy a kereskede­lemhez hasonlóan még sok más szakmát is megemlíthet­nénk, többek között például a postásokat, a' járművezető­ket, vendéglátókat és egyéb szakmák képviselőit. A szerk). Sürgős segítség kellene Sürgős segítséget várnánk mi, a Zerge utca lakói — ír­ja levelében Lékló Antalné Szolnokról. — Bokáig érő vízben és sárban járunk. Az utcánkban villanyégő sincs, pedig én is három műszak­ban dolgozom. Volt már úgy, hogy a sötétben elmerültem a vízben. Mi az utca lakói a vízvezetéket saját költsé­günkön építettük ki az ut­cában. A városi tanácsnál is meg­ígérték, hogy kijönnek, és majd megnézik, milyen álla­potok vannak itt, de még nem kerítettek erre sort, fe­jeződik be a panaszos levél. Eladták a romlott káposztát Földi József szolnoki olva­sónk arról írt, hogy ehetet­len árut kapott pénzéért a Stop ABC-ben. Méltatlan do­logi, írja, hogy akik eladják az előrecsomagolt árut, ez esetben a savanyúkáposztát, nem nézik meg, hogy fo­gyasztható-e még. Nem a húsz forint miatt panaszko­dom — írja — hanem azért, mert az ilyen esettől napok­ra megkeseredik az ember szájíze, és aznap többen jár­tunk így a környéken. Hozzászólás cikkeinkhez Ilyen is előfordulhat Volt sajnos más példa is, M. J.-né Tiszakürtről például azt írta meg, hogy Tiszaföldváron a nagy ABC-ben vásá­rolt karácsonyra, és ott goromba volt hozzá az eladó. A kenyér, amit vett, nem volt friss, ezt a rajta lévő cédula is bizonyította. Csomagolni is úgy csomagolták ahogyan nem volna szabad. Üvegszilánk a savanyúság között S. M.-né szolnoki olvasónk a közelmúltban savanyúsá­got vásárolt a Szövetség ABC-ben, és mint kiderült a savanyúság között üveg­szilánkot talált. Pontosabban nem is ő, húszhónapos kicsi­jének száját sértette fel az üvegdarab, ami a savanyúság között lapult. Gyanútlanul kezdtünk a fogyasztásához, írja olvasónk, mert a vásá­rolt üveg sértetlen volt, de a biztonság kedvéért inkább lemondtunk a további fo­gyasztásról. A Gyöngy, ami nem kell December végén vásárol­tam a Jász ételbárban 12 üveg Gyöngy üdítő italt. Ott akkor megkérdeztem, hogy visszaváltják-e az üvegeket. Mire az eladó megnyugtató­an azt közölte velem, hogy igen. Mégis, amikor vittem az üvegeket, azt a tanácsot adták, hogy vigyem másho­vá, ők nem váltják vissza. Arra szeretnék illetékesek­től választ kapni, hogy miért nem egységesítik az üvegek vtsstzaváltását, . vagy miiért hoznak ilyen üdítőt forga­lomba, aminek az üvegét nem veszik vissza. Nyeste Ferencné Jászberény Mindenütt fáztunk D. L.-iné szolnoki levél­írónk arról számolt be, hogy sokat utazott az év végi ün­nepek alatt, de szinte min­denütt hidegen. Azt még csak elviseltem, — írja —, hogy az első osztályra váltott vonatjegyemmel a másodosz­tályon utaztam, de azt nem tudom szó nélkül hagyni, hogy mindig hideg volt a vonat. Nemcsak a vonaton fáz­tunk, hanem december 25-én a Tiszaderezsig közlekedő autóbuszon is vacogtunk. Erre a buszvezető nem volt tekintettel, mert Tiszaroff- nál, ahol az autóbusz vára­kozott, az ajtót is nyitva hagyta. Nem is magam mi­att méltatlankodom, fejező­dik be a levél, mert én kihe­verem a náthát, de az autó­buszon például csecsemővel is utazott valaki. Szeretném tudni, hogy miért nem fűtik rendszeresen most télidőben a vonatokat, távolsági autó­buszokat ? Hideg van a lakásokban Tizennégy aláírással kap­tunk levelet Szolnokról a Bartha István út 14-es szá­mú házból. Azt panaszolják a lakók, hogy a tél beállta óta átlagon alul fűtik laká­saikat. Sokszor megtörténik, hogy 14 celsius fok alá süly­lyed náluk a hőmérő higany- szála. Többször kértük már az IKV-t — írják, — de vál­tozás egyelőre nincs. Kérjük, legyenek szívesek a lehető­ség szerint sürgősen segíte­ni. (Reméljük, akik valóban tudnak valamit tenni, olvas­sák ezt a kérést. A szerk). Kicserélték a kútoszlopot A Szolnok megyei Néplap 1981. január 5-i számában megjelent „Eltűnt a tüzelő­olaj Tiszafüreden” című cikkhez az alábbiakban adunk tájékoztatást a T. Szerkesz­tőség részére: A Tiszafüred—poroszlói • úton üzemelő közúti töltőállo­másunk háztartási tüzelő­olaj kiszolgálására szolgáló kútoszlopa január 2-án a déli órákban meghibásodott, amit a kútkezelő az ügyele­tet tartó szajoli karbantartó üzemnek jelentett is. Az ügyeletes szerelő azonban Csongrád megyében végzett hibaelhárítást. így sajnos nem tudott Tiszafüredre ér­ni a nyitvatartási idő alatt. Másnap, január 3-án szere­lői ügyelet nem volt, így a hibát csak január 4-én dél­re tudták 'kijavítani. Ekkor megkezdték a tüzelőolaj új­bóli kiszolgálását. Hasonló problémák elke­rülése érdekében a kútosz­lopot kicseréltettem elektro­mos nullázásé, korszerű tí­pusra, ezt a munkát a szere­lők január 5-én el is végez­ték, így remélhető, hogy a kútoszlop belátható időn be­lül nem hibásodik meg. Intézkedést tettünk arra is, hogy a füzesabonyi Áfor-,te­lep a viszonteladók részére a szállítási igényeket határ­időn belül teljesítse, és így a lakosság ellátása biztosí­tott legyen. Varga János az Áfor Tiszántúli Központjának vezetője Valóban nem volt ceruza A Szolnok megyei Néplap január 6-d számában megje­lent Ceruzaügy című cik­kükre a következő észrevé­telt teszem: Áruházunk decemberi megrendelésében hatezer da­rab ceruza szerepelt hatfé­le keménységi fokozatban. Január 4-én ismét adtunk le ceruzarendelést, ebben kü­lönböző típusokból több mint 16 ezer ceruza szerepelt. De ezekből szintén nem érke­zett még január 5-én sem. Ezért egyik dolgozónk sze­mélyesen ment el a PIÉRT- hez, és hozott onnan 2 ezer 600 ceruzát amelyek között a keresett keménységi foko­zatúak is voltak. Tóth Jenő o. vez. Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi V. Válaszolt az Illetékes Javulás csak később várható Több, a lapunkban közölt panaszra ugyancsak Berényi András osztályvezető főmér­nök küldött választ a Szol­nok városi Tanács V.B. mű­szaki osztályától. Matécsik Mária szeptember 17-én megjelenő levelére, melyben a Gyufa utca lakói kérték utcájuk javítását, röviden az a válasz, hogy csak a hato­dik ötéves tervben várható a burkolt út kiépítése. November 19-én Telek Ist­vánná a Sarló utcai állapo­tokra panaszkodott, ahol el­zárták a garázsokat a köz- utaktól. Itt, mint a főmér­nök válaszából kitűnik; in­tézkedésükre a megyei ÁÉV salaktöltéssel enyhítette a közlekedési nehézségeket. Ugyancsak ebben a lapszá­munkban közöltük Zilahy Gyula levelét, ő a Szántó körút és a Keskeny János út, valamint a Csokonai ut­ca közötti szakasz közleke­dési gondjait írta le. Erre vonatkozóan a válaszból az tűnik ki, hogy ott különböző közművek megépítése után előreláthatólag az idén júni­usban befejeződik az új út és járda megépítése, addig viszont a lakosság megérté­sét kérik. Szerkesztői üzenet Jász- fényszaruba egy mozdnéző- nek: Megírhatta volna a teljes nevét a levelében, amelyben arról panaszkodik, hogy jégverem a község mo­zija. Igaza van, vagy fűteni kellene, vagy akár be is zár­hatnák a helyiséget. Ha tűz volt ott, az óvatosság érthe­tő, de nem ilyen formában. Kérjük, máskor írja meg a nevét. Amiben lehet segí­tünk ' A DOLGOZÓK JOGAI Pihenőidő, szabadság A Munka Törvénykönyvé­nek módosítása sok tekintet­ben erősítette a dolgozók jo­gait. Az egyik ilyen legjelen­tősebb kedvező változás, hogy a módosított törvény a napi pihenőidő mértékét a koráb­bi nyolc óráról tizenegy órá­ra emelte fel. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy a dolgo­zóknak a napi munka befe­jezése és a másnapi munka­kezdés között legalább tizen­egy óra egybefüggő pihenő­időt kell biztosítani. Ezt az általános szabályt természe­tesen nem lehet mereven ér­telmezni, kivételesen előfor­dulhat, hogy az egybefüggő 11 órás pihenő kiadására nincs lehetőség. A vállalati kollektív szerződések ezért bizonyos munkakörökre elő­írhatják, hogy a kötelező pi­henőidő rövidebb. Nyolc órá­nál kevesebb azonban még az ilyen kivételes esetekben sem lehet. Annak természe­tesen semmiféle jogi akadá­lya nincs, hogy a kollektív szerződés 11 óránál hosszabb kötelező pihenőidőt írjon elő. Munkaközi szünet Fontos tudni, most már csak olyan mértékben ren­delhetnek el túlmunkát, hogy a 11 óra pihenő — az emlí­tett kivételektől eltekintve — mindenképpen meglegyen. Ez a szabály annyira szigorú, hogy ha a dolgozónak a túl­munka miatt a napi munka befejezésétől a másnapi ren­des munkakezdés időpontjáig nincs meg a 11 órányi pihe­nőideje, másnap csak attól az időponttól kötelezhető munkavégzésre, amikor ez az idő már eltelt. Tehát ha például valamelyik nap este nyolcig túlóráznia kellett, ak­kor másnap — függetlenül attól, hogy a munka rende­sen reggel hat órakor kezdő­dik — ő csak hét órától kö­telezhető munkára. Ez a munkabérhez való jogát nem érinti. A dolgozó számára járó rendes pihenőidők másik faj­tája a munkaközi szünet, ami a munkaidő megszakí­tásával az étkezésre biztosít lehetőséget. A munkaidőn belül engedélyezett munka­közi szünet legfeljebb napi fél óra lehet. Minden egybe­függően ledolgozott három és fél óra túlmunka után szin­tén jár fél óra munkaközi szünet a dolgozónak. A munkaidőn kívül kiadott munkaközi szünetre díjazás jár. Ennek mértékét a kol­lektív szerződésben kell meg­határozni. A díjazás általá­ban nem lehet kevesebb a fi­zikai foglalkozású dolgozókra vonatkozó legkisebb bértétel alsó határának felénél. A munkaidőn belül kiadott munkaközi szünet munka­időnek számít, tehát arra a rendes munkabérét kapja. Ezért ilyenkor a munkaközi szünet időtartamára termé­szetesen nem jár külön díja­zás. Minden dolgozónak jár a heti pihenőnap, aminek álta­lában vasárnapra kell esnie. Ez alól a kollektív szerződés a munkakör jellegére tekin­tettel kivételt tehet, de ilyen­kor is legalább havonta egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. Ebben az esetben még a kivétel alól is van ki­vétel: a megszakítás nélkül üzemelő, valamint az idény­jellegű és a közlekedési vál­lalatoknál, illetőleg munka­körökben a kollektív szerző­dés a havi egy alkalommal ritkább időközökre is korlá­tozhatja a vasárnapi pihenő­napot. A vállalat és a szak- szervezet egyetértésével a dolgozók pihenőnapjait ösz- szevontan is ki lehet adni. A dolgozóknak — mint köztudott — a Miniszterta­nács által megállapított mun­kaszüneti napokon sem kell dolgozniuk. Erre az időre a vállalat ilyenkor is az átlag- keresetet köteles fizetni. Munkaszüneti napon a dol­gozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő, illetve a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illető­leg ilyen jellegű munkakör­ben kötelezhető munkavég­zésre. A pihenőidőkről szólva utolsóként, de nem utolsó­sorban említjük a szabadsá­got. Az alapszabadság min­den munkában töltött naptá­ri évben 12 munkanap. Ha a dolgozó csak a naptári év egy részét tölti munkavi­szonyban, az alapszabadság mértéke is természetesen arányosan ehhez igazodik. Az alapszabadsághoz több­féle címen még pótszabad­ság is járulhat. A legáltalá­nosabb a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pót- szabadság, amelynek mérté­ke minden két év után egy nap, de maximum évi 12 nap. Ha tehát valaki mondjuk tíz éve dolgozik, neki a 12 nap alapszabadsághoz még öt nap pótszabadság is jön, összesen tehát 17 nap jár. A pótszabadságnak többfé­le formája van, de ezek több­nyire nem összeadhatók, a pótszabadság csak egyféle, a dolgozóra nézve kedvezőbb jogcímen jár. Korlátlanul 12 napot meghaladó mértékben is összeadható viszont egy­mással a többgyermekes anyáknak és a vak dolgozók­nak járó pótszabadság, va­lamint az építőipari dolgo­zók téli pótszabadsága, és ide tartozik az öregségi nyugdíj-jogosultságot szer­zett továbbdolgozók pótsza­badsága is. A módosított Munka Tör­vénykönyve szerint 1980. ja­nuár 1. óta azon a címen, hogy a munkakör ártalmas az egészségre, nem jár pót- szabadság, kivéve a radioak­tív sugárártalomnak kitett munkaköröket, a vakokat és a föld alatt dolgozó bányá­szokat. Ez a változtatás azért vált szükségessé, mert az ál­talános munkaidőcsökkentés jóvoltából a pótszabadságnak ez a jogcíme gyakorlatilag elvesztette az értelmét. Ha ugyanis a munkaidőt az egészségre ártalmas munka­körökben heti 44 órára csök­kentették, pótszabadság egészségi ártalom címén már egyébként sem adható. Az új szabályok szerint nem illeti meg már pótszabadság a ve­zető állásuakkal azonos elbí­rálás alá tartozó egyéb dol­gozókat sem. Tanulmányi szerződés A rendkívüli szabadságok közül ezúttal a fizetett ta­nulmányi szabadságot említ­jük, amely a továbbtanuló dolgozót megilleti. Jó tudni azonban, hogy erre az idő­szakra — szemben a rendes szabadsággal — nem feltét­lenül és nem minden esetben jár az átlagkereset. A tanul­mányi szabadság teljes tarta­mára csak akkor kaphatja meg a dolgozó az átlagkere­setét, ha a munkakörére elő­írt szakképzettséget szerez meg, ha a nappali iskola be­fejezéseként esti vagy leve­lező tagozatos képzésben vesz részt, illetve, ha a vál­lalattal szabályos tanulmá­nyi szerződést kötött. Egy hét múlva következik: A nők és a fiatalkorúak fo­kozott védelme. Dr. Deák András

Next

/
Oldalképek
Tartalom