Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 17 A szép szó is segíthet Mostanában olvasóink elsősorban az év végi ünnepekkel kapcsolatos tapasztalataikat véleményüket írták meg szerkesztőségi postánknak. Legtöbben a vásárlásokkal, utazásokkal foglalkoztak. E levelekből válogattunk elsősorban. * * * Az ünnepek előtt Szolnokon a Szövetség ABC áruházban vásároltam. Évek óta nem tehettem ezt meg, mert ágyhoekötött beteg voltam. Barátnőm 'kísért el most az üzletbe, és nagyon jól esett a figyelmesség, ahogyan a bolt egyik dolgozója segített. Ö maga targoncát tolt, mégis megkereste nekem, amit venni akartam. Még az ünnepek alatt is eszembe jutott, hogy milyen jó lenne, ha mindig ilyen bolti dolgozókkal találkozna az ember. Magam is szolgáltatóüzlet vezetője voltam tizenöt éven át, és mindig a segítő magatartás híve voltam. K. M.-né Szolnok Dicséret a nagy többségnek Török Gábor is a kereskedelemmel kapcsolatos véleményét írta meg. Mint véli a múlt év végén, mint már annyi nagy vásárlási roham idején, most is a legtöbb kereskedelmi dolgozó helytállt a maga posztján. Mindez ugvan hozzátartozik a szakmához, de akkor is mondjuk el, hogy nagyon sok bolti dolgozó fáradozott most is azon, hogy elkölthessük a pénzünket. Ne sajnáljunk tehát néhány soros elismerést közölni azokról, akik mindebben közreműködtek. (Levélírónknak igaza van, legfeljebb azt tűzhetjük még leveléhez, hogy a kereskedelemhez hasonlóan még sok más szakmát is megemlíthetnénk, többek között például a postásokat, a' járművezetőket, vendéglátókat és egyéb szakmák képviselőit. A szerk). Sürgős segítség kellene Sürgős segítséget várnánk mi, a Zerge utca lakói — írja levelében Lékló Antalné Szolnokról. — Bokáig érő vízben és sárban járunk. Az utcánkban villanyégő sincs, pedig én is három műszakban dolgozom. Volt már úgy, hogy a sötétben elmerültem a vízben. Mi az utca lakói a vízvezetéket saját költségünkön építettük ki az utcában. A városi tanácsnál is megígérték, hogy kijönnek, és majd megnézik, milyen állapotok vannak itt, de még nem kerítettek erre sort, fejeződik be a panaszos levél. Eladták a romlott káposztát Földi József szolnoki olvasónk arról írt, hogy ehetetlen árut kapott pénzéért a Stop ABC-ben. Méltatlan dologi, írja, hogy akik eladják az előrecsomagolt árut, ez esetben a savanyúkáposztát, nem nézik meg, hogy fogyasztható-e még. Nem a húsz forint miatt panaszkodom — írja — hanem azért, mert az ilyen esettől napokra megkeseredik az ember szájíze, és aznap többen jártunk így a környéken. Hozzászólás cikkeinkhez Ilyen is előfordulhat Volt sajnos más példa is, M. J.-né Tiszakürtről például azt írta meg, hogy Tiszaföldváron a nagy ABC-ben vásárolt karácsonyra, és ott goromba volt hozzá az eladó. A kenyér, amit vett, nem volt friss, ezt a rajta lévő cédula is bizonyította. Csomagolni is úgy csomagolták ahogyan nem volna szabad. Üvegszilánk a savanyúság között S. M.-né szolnoki olvasónk a közelmúltban savanyúságot vásárolt a Szövetség ABC-ben, és mint kiderült a savanyúság között üvegszilánkot talált. Pontosabban nem is ő, húszhónapos kicsijének száját sértette fel az üvegdarab, ami a savanyúság között lapult. Gyanútlanul kezdtünk a fogyasztásához, írja olvasónk, mert a vásárolt üveg sértetlen volt, de a biztonság kedvéért inkább lemondtunk a további fogyasztásról. A Gyöngy, ami nem kell December végén vásároltam a Jász ételbárban 12 üveg Gyöngy üdítő italt. Ott akkor megkérdeztem, hogy visszaváltják-e az üvegeket. Mire az eladó megnyugtatóan azt közölte velem, hogy igen. Mégis, amikor vittem az üvegeket, azt a tanácsot adták, hogy vigyem máshová, ők nem váltják vissza. Arra szeretnék illetékesektől választ kapni, hogy miért nem egységesítik az üvegek vtsstzaváltását, . vagy miiért hoznak ilyen üdítőt forgalomba, aminek az üvegét nem veszik vissza. Nyeste Ferencné Jászberény Mindenütt fáztunk D. L.-iné szolnoki levélírónk arról számolt be, hogy sokat utazott az év végi ünnepek alatt, de szinte mindenütt hidegen. Azt még csak elviseltem, — írja —, hogy az első osztályra váltott vonatjegyemmel a másodosztályon utaztam, de azt nem tudom szó nélkül hagyni, hogy mindig hideg volt a vonat. Nemcsak a vonaton fáztunk, hanem december 25-én a Tiszaderezsig közlekedő autóbuszon is vacogtunk. Erre a buszvezető nem volt tekintettel, mert Tiszaroff- nál, ahol az autóbusz várakozott, az ajtót is nyitva hagyta. Nem is magam miatt méltatlankodom, fejeződik be a levél, mert én kiheverem a náthát, de az autóbuszon például csecsemővel is utazott valaki. Szeretném tudni, hogy miért nem fűtik rendszeresen most télidőben a vonatokat, távolsági autóbuszokat ? Hideg van a lakásokban Tizennégy aláírással kaptunk levelet Szolnokról a Bartha István út 14-es számú házból. Azt panaszolják a lakók, hogy a tél beállta óta átlagon alul fűtik lakásaikat. Sokszor megtörténik, hogy 14 celsius fok alá sülylyed náluk a hőmérő higany- szála. Többször kértük már az IKV-t — írják, — de változás egyelőre nincs. Kérjük, legyenek szívesek a lehetőség szerint sürgősen segíteni. (Reméljük, akik valóban tudnak valamit tenni, olvassák ezt a kérést. A szerk). Kicserélték a kútoszlopot A Szolnok megyei Néplap 1981. január 5-i számában megjelent „Eltűnt a tüzelőolaj Tiszafüreden” című cikkhez az alábbiakban adunk tájékoztatást a T. Szerkesztőség részére: A Tiszafüred—poroszlói • úton üzemelő közúti töltőállomásunk háztartási tüzelőolaj kiszolgálására szolgáló kútoszlopa január 2-án a déli órákban meghibásodott, amit a kútkezelő az ügyeletet tartó szajoli karbantartó üzemnek jelentett is. Az ügyeletes szerelő azonban Csongrád megyében végzett hibaelhárítást. így sajnos nem tudott Tiszafüredre érni a nyitvatartási idő alatt. Másnap, január 3-án szerelői ügyelet nem volt, így a hibát csak január 4-én délre tudták 'kijavítani. Ekkor megkezdték a tüzelőolaj újbóli kiszolgálását. Hasonló problémák elkerülése érdekében a kútoszlopot kicseréltettem elektromos nullázásé, korszerű típusra, ezt a munkát a szerelők január 5-én el is végezték, így remélhető, hogy a kútoszlop belátható időn belül nem hibásodik meg. Intézkedést tettünk arra is, hogy a füzesabonyi Áfor-,telep a viszonteladók részére a szállítási igényeket határidőn belül teljesítse, és így a lakosság ellátása biztosított legyen. Varga János az Áfor Tiszántúli Központjának vezetője Valóban nem volt ceruza A Szolnok megyei Néplap január 6-d számában megjelent Ceruzaügy című cikkükre a következő észrevételt teszem: Áruházunk decemberi megrendelésében hatezer darab ceruza szerepelt hatféle keménységi fokozatban. Január 4-én ismét adtunk le ceruzarendelést, ebben különböző típusokból több mint 16 ezer ceruza szerepelt. De ezekből szintén nem érkezett még január 5-én sem. Ezért egyik dolgozónk személyesen ment el a PIÉRT- hez, és hozott onnan 2 ezer 600 ceruzát amelyek között a keresett keménységi fokozatúak is voltak. Tóth Jenő o. vez. Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi V. Válaszolt az Illetékes Javulás csak később várható Több, a lapunkban közölt panaszra ugyancsak Berényi András osztályvezető főmérnök küldött választ a Szolnok városi Tanács V.B. műszaki osztályától. Matécsik Mária szeptember 17-én megjelenő levelére, melyben a Gyufa utca lakói kérték utcájuk javítását, röviden az a válasz, hogy csak a hatodik ötéves tervben várható a burkolt út kiépítése. November 19-én Telek Istvánná a Sarló utcai állapotokra panaszkodott, ahol elzárták a garázsokat a köz- utaktól. Itt, mint a főmérnök válaszából kitűnik; intézkedésükre a megyei ÁÉV salaktöltéssel enyhítette a közlekedési nehézségeket. Ugyancsak ebben a lapszámunkban közöltük Zilahy Gyula levelét, ő a Szántó körút és a Keskeny János út, valamint a Csokonai utca közötti szakasz közlekedési gondjait írta le. Erre vonatkozóan a válaszból az tűnik ki, hogy ott különböző közművek megépítése után előreláthatólag az idén júniusban befejeződik az új út és járda megépítése, addig viszont a lakosság megértését kérik. Szerkesztői üzenet Jász- fényszaruba egy mozdnéző- nek: Megírhatta volna a teljes nevét a levelében, amelyben arról panaszkodik, hogy jégverem a község mozija. Igaza van, vagy fűteni kellene, vagy akár be is zárhatnák a helyiséget. Ha tűz volt ott, az óvatosság érthető, de nem ilyen formában. Kérjük, máskor írja meg a nevét. Amiben lehet segítünk ' A DOLGOZÓK JOGAI Pihenőidő, szabadság A Munka Törvénykönyvének módosítása sok tekintetben erősítette a dolgozók jogait. Az egyik ilyen legjelentősebb kedvező változás, hogy a módosított törvény a napi pihenőidő mértékét a korábbi nyolc óráról tizenegy órára emelte fel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dolgozóknak a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezt az általános szabályt természetesen nem lehet mereven értelmezni, kivételesen előfordulhat, hogy az egybefüggő 11 órás pihenő kiadására nincs lehetőség. A vállalati kollektív szerződések ezért bizonyos munkakörökre előírhatják, hogy a kötelező pihenőidő rövidebb. Nyolc óránál kevesebb azonban még az ilyen kivételes esetekben sem lehet. Annak természetesen semmiféle jogi akadálya nincs, hogy a kollektív szerződés 11 óránál hosszabb kötelező pihenőidőt írjon elő. Munkaközi szünet Fontos tudni, most már csak olyan mértékben rendelhetnek el túlmunkát, hogy a 11 óra pihenő — az említett kivételektől eltekintve — mindenképpen meglegyen. Ez a szabály annyira szigorú, hogy ha a dolgozónak a túlmunka miatt a napi munka befejezésétől a másnapi rendes munkakezdés időpontjáig nincs meg a 11 órányi pihenőideje, másnap csak attól az időponttól kötelezhető munkavégzésre, amikor ez az idő már eltelt. Tehát ha például valamelyik nap este nyolcig túlóráznia kellett, akkor másnap — függetlenül attól, hogy a munka rendesen reggel hat órakor kezdődik — ő csak hét órától kötelezhető munkára. Ez a munkabérhez való jogát nem érinti. A dolgozó számára járó rendes pihenőidők másik fajtája a munkaközi szünet, ami a munkaidő megszakításával az étkezésre biztosít lehetőséget. A munkaidőn belül engedélyezett munkaközi szünet legfeljebb napi fél óra lehet. Minden egybefüggően ledolgozott három és fél óra túlmunka után szintén jár fél óra munkaközi szünet a dolgozónak. A munkaidőn kívül kiadott munkaközi szünetre díjazás jár. Ennek mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A díjazás általában nem lehet kevesebb a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkozó legkisebb bértétel alsó határának felénél. A munkaidőn belül kiadott munkaközi szünet munkaidőnek számít, tehát arra a rendes munkabérét kapja. Ezért ilyenkor a munkaközi szünet időtartamára természetesen nem jár külön díjazás. Minden dolgozónak jár a heti pihenőnap, aminek általában vasárnapra kell esnie. Ez alól a kollektív szerződés a munkakör jellegére tekintettel kivételt tehet, de ilyenkor is legalább havonta egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. Ebben az esetben még a kivétel alól is van kivétel: a megszakítás nélkül üzemelő, valamint az idényjellegű és a közlekedési vállalatoknál, illetőleg munkakörökben a kollektív szerződés a havi egy alkalommal ritkább időközökre is korlátozhatja a vasárnapi pihenőnapot. A vállalat és a szak- szervezet egyetértésével a dolgozók pihenőnapjait ösz- szevontan is ki lehet adni. A dolgozóknak — mint köztudott — a Minisztertanács által megállapított munkaszüneti napokon sem kell dolgozniuk. Erre az időre a vállalat ilyenkor is az átlag- keresetet köteles fizetni. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő, illetve a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben kötelezhető munkavégzésre. A pihenőidőkről szólva utolsóként, de nem utolsósorban említjük a szabadságot. Az alapszabadság minden munkában töltött naptári évben 12 munkanap. Ha a dolgozó csak a naptári év egy részét tölti munkaviszonyban, az alapszabadság mértéke is természetesen arányosan ehhez igazodik. Az alapszabadsághoz többféle címen még pótszabadság is járulhat. A legáltalánosabb a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pót- szabadság, amelynek mértéke minden két év után egy nap, de maximum évi 12 nap. Ha tehát valaki mondjuk tíz éve dolgozik, neki a 12 nap alapszabadsághoz még öt nap pótszabadság is jön, összesen tehát 17 nap jár. A pótszabadságnak többféle formája van, de ezek többnyire nem összeadhatók, a pótszabadság csak egyféle, a dolgozóra nézve kedvezőbb jogcímen jár. Korlátlanul 12 napot meghaladó mértékben is összeadható viszont egymással a többgyermekes anyáknak és a vak dolgozóknak járó pótszabadság, valamint az építőipari dolgozók téli pótszabadsága, és ide tartozik az öregségi nyugdíj-jogosultságot szerzett továbbdolgozók pótszabadsága is. A módosított Munka Törvénykönyve szerint 1980. január 1. óta azon a címen, hogy a munkakör ártalmas az egészségre, nem jár pót- szabadság, kivéve a radioaktív sugárártalomnak kitett munkaköröket, a vakokat és a föld alatt dolgozó bányászokat. Ez a változtatás azért vált szükségessé, mert az általános munkaidőcsökkentés jóvoltából a pótszabadságnak ez a jogcíme gyakorlatilag elvesztette az értelmét. Ha ugyanis a munkaidőt az egészségre ártalmas munkakörökben heti 44 órára csökkentették, pótszabadság egészségi ártalom címén már egyébként sem adható. Az új szabályok szerint nem illeti meg már pótszabadság a vezető állásuakkal azonos elbírálás alá tartozó egyéb dolgozókat sem. Tanulmányi szerződés A rendkívüli szabadságok közül ezúttal a fizetett tanulmányi szabadságot említjük, amely a továbbtanuló dolgozót megilleti. Jó tudni azonban, hogy erre az időszakra — szemben a rendes szabadsággal — nem feltétlenül és nem minden esetben jár az átlagkereset. A tanulmányi szabadság teljes tartamára csak akkor kaphatja meg a dolgozó az átlagkeresetét, ha a munkakörére előírt szakképzettséget szerez meg, ha a nappali iskola befejezéseként esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt, illetve, ha a vállalattal szabályos tanulmányi szerződést kötött. Egy hét múlva következik: A nők és a fiatalkorúak fokozott védelme. Dr. Deák András
