Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

1981. JANUÁR 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több mint tízezer kötet és tízféle folyóirat áll a 320 beiratkozott olvasó rendelkezésére a tiszaburai községi könyvtárban IFilmiegyzet I Hölgyem, NF.IL SIMON már „házi- szerző” nálunk. A Broodway manapság egyik legsikere­sebb írója mifelénk inkább a film révén vált: népszerűvé, de sűrűn kap színpadot is. A Furcsa pár után a Kaliforniai lakosztály került a mozikba, majd a Hölgyem, isten áldja című színes amerikai film- vígjátéka. Herbert Ross ren­dezésében. Szokvány történet: Paulát, a volt táncosnőt elhagyja élet­társa. Tonio. Visszarepült az óhazába, egy makaróni-wes- ternbe. Pénzt persze nem ha­gyott hajdani szerelmének egv centet sem. ..Hagyatéka” azonban van. Elliot, a ITT. Riehárd eljátszására készülő színész személyében. Elliot „bekvártélyozza” magát Pau­la lakásába, s ahogy ez Neil Simonnál lenni szokott. — ádázul gyűlölködnek egymás­ra. De ebből még nem lenne film, így hát — ahogy ez Neil Simonnál lenni szokott — egy holdfényparty után Elliot tel­jesen Tonio örökébe lép. Kész a boldogság — Neil Si­monnál ez is így szokott len­ni — de mindez még kevés egy háromezer méter fölötti sikerfilmhez. Űjabb „komp­likációk” következnek — ez is benne van Neil Simon da­rabíró receptkönyvében — s már nyúlhatunk is a zseb­kendőnkért. könnyzacskóink lassan működésbe lépnek, ám Paula kezébe pontos patika- mérleget adott az író és a rendező, s ő tudja, hogy a nézők nem szeretik, ha egy ilyen, még sokat ígérő, „kár lenne érte” fiatalasszony vég­isten áldja! leg elhagyattatik. s szomorú­an búcsúzik a nézőtértől. Így hát Paula, aki már-már ösz- szeroppan Elliot gyors távo­zási szándéka láttán, nem roppan össze, mert tudja, ér­zi, hogy szerelme vissza fog hozzá térni. Itt a vége, fuss el véle ... Paula boldog, ne­künk sem kell sírnunk. Sőt dalra fakadhatunk, „rágyújthatunk” egy hajdan­volt népszerű slágerre: „Túl szép. amit te mondsz, ahhoz, hogy így igaz legyen ... stb.” Szív küldi szívnek szívesen: a magyar mozinézők ajánl­ják e dalukat Neil Simon­nak és Herbert Rossnak a Hölgyem, isten áldja után. Egyebet ugyanis nem igen • ehetnek. Nagyobb bosszú­ságra különben sincs okuk, hiszen alapjában véve nem is szórakoztak rosszul. Mars­ha Masonról — Paula — csak jót lehet mondani. Doha eddig is tudtuk róla. hogy kitűnő színész — civilben egyébként Neil Simon fele­sége — ám Richard Dreyfuss, akit a magyar mozinézők ,jnég kevésbé ismerhetnek, most bebizonyította nekünk is. hogv nem hiába Oscar- díjas: lenyűgözően nagy mű­vész. SZÓCSATÁIKAT lehetet­len nem élvezni, oly szelle­mesek, annyira írappírozot- tak, hogy okvetlenül a leg­nagyszerűbb Molnár Ferenc hősök sziporkáit juttatják eszünkbe. De azért azok ta­lán jobbak, — ám Neil Si­mon film van, Molnár Ferenc nincs. Nézzük az előbbit... Tiszai Lajos Hétvégi hívogató Megnyílik a téli tárlat A hétvége kulturális prog­ramjai elsősorban a művé­szetek kedvelőinek kínálnak hasznos időtöltést. Minde­nekelőtt a szolnoki Damja­nich János Múzeum vasár­nap délelőtt 11 órakor meg­nyíló téli tárlatot ajánl­juk az érdeklődők figyelmé­be. A Magyar Képzőművé­szek Szövetsége Közép-Ma­gyarországi Területi Szerve­zete hagyományos téli tár­latán Szolnok és Bács-Kis- kun megye festő-, szobrász- és grafikusművészei mutat­ják be legújabb alkotásai­kat. Vasárnap este 7 órától amatőrszínházi előadás is várja az érdeklődőket a Me- , gyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A HlD-együttes Jan Whithg Nincs miért cí­mű abszurd játékát mutatja be. Kamaracsoportok találkozója Az Alba Regia napok al­kalmából szervezik meg má­jusban a zeneiskolai kama­racsoportok országos találko­zóját Székesfehérváron. Ezen a rendezvényen megyénket a kisújszállási, a mezőtúri és a szolnoki zeneiskola egy-egv csoportja képviseli. Világnézet az iskolapadban a tanulók, de a világ­nézeti ne­velés is iskolapadba ül na­ponta. Együtt, nőnek lel; gyermekben a világnézet — világnézetben a gyermek. A kibontakozó személyiség szá­mára az isk.olai, az otthoni, valamint az őt körülvevő „kinti” környezet hatása ala­pozó jelentőségű lehet. Ezért fontos, hogy ezek a hatások — noha gyakran ellentétes természetűek — a tanulók­ban egységgé rendeződjenek. A sokféle meg sokszínű ta­nítás és tapasztalás közt fel­ismerjék a meghatározót: a törvényszerűséget. A családi otthon, valamint a lakóhelyi, városi, falusi közélet zömmel spontánul érik a gyerekeket. Az élet „tanításaként” érzékelik. Az iskola az egyetlen hely, ahol a gyermekek világnézete szakszerűen és szervezett kö­rülmények között formáló­dik. A világnézeti nevelés az iskolában, mondhatni, gyer­mekcipőben jár. Az új neve­lési és oktatási dokumentu­mok újszerű része az „alap­elvek”, melyekben körvona­lazódik, hogy a világnézeti nevelésnek az iskolai élet egészét át kell hatnia. Neve­zetesen: a tanítási órákat, az iskolai közéletet. (Természe­tesen az iskolakapun túli éle­tet is.) Mindez alapkövetel­mény. Ám. hogy az iskola szava és keze „elkíséri-e" a tanóráról szabadult gyereke­ket. és ha igen. milyen ér­zelmeket — magatartásokat vált ki belőlük? — az már a gyakorlat alapkérdése. Az élet visszakérdezése. Meghallgattam néhány be­számolót. melyek pártfóru­mon meg pedagóguskörben hangzottak el, de ezek több­nyire a „legyen” — és nem a „van” problémáival foglal­koztak. Azt hiszem, felesle­ges magyarázni, hogy sokkal izgalmasabb, sőt sokkal hasz­nosabb lenne a világnézeti oktatás eredményeit és kér­dőjeleit (hatását, ellentmon­dásait, a gyermeki élet szín­tereinek sokféle „tanításait” számba véve) elemezni, ér­tékelni. Megvizsgálni: az is­kolapadba ültetett világné­zet hogyan oktat, hogyan ne­vel ? Első alapkérdés: iskolai tantárgy-e a világnézeti is­meret? Avagy maga az egész iskola?! Szelleme, közélete, emberi (egyben pedagógusi és tanitványi) kapcsolatai. Az említett dokumentumok­ból köztudott az a felfogás, hogy a marxista—leninista világnézet egyszerre tudás, érzelem, meggyőződés és cse­lekvés egysége. Tehát olyan ismeretanyag, melynek ka­tedráján két tanító áll: a pe­dagógus és az élet. A min­dennapokban (iskolaiban, otthoniban, utcaiban) létezik a tanuló, s ez kötelező „tan tárgy" számára, a gyermeki világszemléletre meggyőző­en hat. Tehát nem elég a nagy el­méleti kérdésekben egészsé­ges szocialista szemléletet nyújtani, épp ilyen fontos (sőt általános iskolásoknál talán hatékonyabb) a mos­tani élet társadalmi, közös­ségi. emberi kérdéseire is reális, mérlegelő magyaráza­tot adni. Az osztályfőnöki óra tantervében korunk l'or- radalmiságáró! a következő megállapítás szerepel: A hazánkban folyó forradalmi, társadalmi átalakulás továb­bi célja a fejlett szocializ­mus felépítése. A fejlődés el­lentmondásának. kritikus helyzeteinek megértése. törekvés ezek felol­dására, megszüntetésére. Nos, a vi­lágnézeti nevelés mindezt az zal szolgálhatja, ha az el­lentmondásokat feltárja és okait megérteti — nem pe­dig elhallgatja. Mert ameny- nviben az iskola elhallgatja a társadalmi gondokat, új­fajta kettős nevelés alakul­hat ki. Éspedig az: míg a világnézeti oktatás az új, szo­cialista élet örömeit zengi addig a családi otthon a megélhetés nehézségeit pana szolja. A történelmi szemléletnek nemcsak a múltat meg a jö­vőt kell befognia — nélkü­lözhetetlen része a jelen dol­gainak ismerete is. A kettős nevelés (családban, illetve iskolában) régi gondja — vallásos meg a materialista szemlélet — mellett ói tar­talmú kettős nevelés lép elő­térbe: az. hogy a mindenna­pi nehézségek családi ismé­telgetése a gyerek szeme elől elfedi a lényeges társadal­mi mozgások irányának és törvényszerűségeinek látá­sát. ha az iskola mindezt nem magyarázza, nem érte­ti meg. hozott szemlélet „minden- napiságának" komolyan ve- vése a világnézeti oktatás so­rán azért is fontos, mert ez­által válik személyessé az a „tantárgy". A világnézeti is­meret így kerül közel a ta­nuló benső énjéhez, s válhat majd emberi magatartásának és tevékenységének szabá­lyozójává. A szakirodalom -hangoztatja, hogy a szocia­lista erkölcs fejlesztése fel­tételezi a világnézeti ismere­tek személyessé válását. Ugyanis, ha a világnézet szu bjek t i vá 1 ódása cl marad, akkor a világnézet sem sza­bályozni. sem motiválni nem képes a magatartást. A világnézeti nevelés az. egész személyiség formálását célozza. A pedagógusnak egy­felől minden szaktantárgy­ban, másfelől minden csele­kedetében. megnyilvánulásá­ban kifejezésre kell juttatnia a szocialista világnézeti tar­talmat. Különösen ez utóbbi jelent nehéz feladatot. Mert a személyes magatartás olyan „lecke", amit nem lehet könyvből felmondani — azt csak élni lehet! B. ö. Nemcsak Állandó A családból Budapesten A szolnoki festészet 100 éve Kiállítás a Bartók 32 Galériában Budapesten, a Bartók ’32 Galériában tegnap délután dr. Selmeczi László, a Dam­janich János Múzeum igaz­gatója, megnyitotta a Szol­noki Művésztelep 100 éve cí­mű kiállítást. A kiállítás a kezdetektől — az osztrák fes­tőművész, Pettenkofen első szolnoki útjáról — 1945-ig kí­séri nyomon a művésztelep történetét, az ebben az idő­szakban hosszabb-rövidebh ideig Szolnokon alkotó fes­tőművész. Pettenkofen első bemutatásával. A tárlatláto­gatók mintegy ötven fest­ményt láthatnak, köztük Fé­nyes Adolf, Deák-Ébner La­jos. Bihari Sándor. Szlányi Lajos, Pólya Tibor és Chio- vini Ferenc alkotásait. Vers- és prózamondó verseny Vasárnap délelőtt rendezik meg Szolnokon, a Pelikán Szálló éttermében a szak­munkástanulók Petőfi Sán­dorról elnevezett hagyomá­nyos megyei vers- és próza­mondó versenyét. A diákok megkoszorúzzák a házigazda iskola, a ®33-as számú Pető­fi Sándor Ipari Szakmunkás- képző Intézet falán elhelye­zett, a költőt ábrázoló, dom­borművet, majd a huszonhét tanuló — a megye valameny- nyi szakmunkásképzője kép­viselteti magát — összeméri tudósát. dolkozom. A főpostán hosszú sor áll az ablak előtt. Miközben to­pogva haladunk előre, azon gon- amiröl Annával beszélgettünk. Mert — azt ne is mondjam — a kapute­lefon témája ezzel még nem zárult le. hogy nálunk járt Bálint. Hogy végülis miért tartja rossznak Anna a ka­putelefont. erről úgy győződ­tem meg, hogy szinte restell- kedtem is. Egyik este tás­kámban az otthon elvégzen­dő munka papírjaival, má­sik kezemben a tejjel, ke­nyérrel, felvágottal, cigaret­tával, miegymással teli nej­lonszatyorral érkeztem a ka­puhoz. Ha már itt van ez a kaputelefon. felszólhatnék, hogy megjöttem. Igen ám, de tele van mind a két ke­zem. S ebben a pillanatban felismertem, hogyan lehet az, hogy működik, mégis rossz. Hát, igen. 'Reggel munkába megyünk, este rendszerint útba ejtve a boltot, a vacsorára valóval. Konczek József: Mi ez a vacogás szóval általában lefoglalt két kézzel. Ha ilyenkor volna még egy harmadik keze az embernek, akkor megnyom­ná vele a kaputelefon gomb­ját, és felszólhatna a lakás­ba. De mivel csak két ke­zem van. előbb le kellene tennem legalább az egyik csomagot, s ezek a ma diva­tos nejlon szatyrok erre nem alkalmasak. Éppen az a jó bennük, hogy napközben el­férnek az irattáskában, es­te pedig bele lehet pakolni. Anna is pontosan így lehet ezzel. A hét hat napján — mivel nincs három keze — egyszerűbb számára, ha még kettőt lép, s inkább a lift gombját nyomja meg, egy perc és a lakásban van. Le­játszottam magamban a je­lenetet. Hogy is mondjam? Nem akaródzik használni a kaputelefont. No és vasár­nap sincs tele a két kezünk, de nem is nagyon van szük­ség a kaputelefonra. Végre együtt lehet a család. Értem már Annát. Bármilyen fur­csa. a kaputelefon azért rossz, mert „nagyon is jó”. Az, aki beépítette, nem szá­molt vele. hogy miként fo­gunk élni a lakásban. Felté­telezte. hogy a gomb nyomá­sára a kezünk szabad lesz. Ugyanez van a lifttel is per­sze. Szabad lenne a két ke­zünk. ha nem kellene annyi mindent cipelni. Ha a bolt­ban megrendelt árut házhoz szállítanák. Van is ilyen szolgálat, csakhogy a bolt is, hogy úgy mondjam, munkai­dőben dolgozik. Tehát ak­kor szállítanak, amikor mi dolgozunk. Nyolctól ötig. Ugyanígy van a posta is: a postás hozza a levelet, aján­lottat. senki nincs otthon, tehát visszaviszi, otthon hagy egy értesítést. Így tehát munkaidő után, amikor otthon minderről ér­tesülök, még külön elmehe­tek oda is. Mert a postás is munkaidőben dolgozik. S hogy a mai családoknál nin­csen nagymama, nagypapa, rokon, aki otthon volna, ez érdekel-e valakit? Mintha a régi életszerkezet kézenfek­vő igazságai alapján készül­nének a tervek, csak azzal nem számoltak, hogy áz élet­formának az emberi oldala is megváltozik ám közben. Ha postás este hattól tízig dolgozna, mindenkit otthon találna. Reggel nyolctól dé­lig a hivatalokba hordhatná a küldeményeket, mert ott akkor vannak, vagyunk ott, mint bármely munkahelyen. Eltűnődöm. A postás dél és hat óra között elintézi mind­azt a személyes tennivalóját, amihez így nem jut hozzá. Ö is négyig dolgozik. S az­tán? Futhat velünk tolonga­ni. vacsorát vásárolni. Ezen gondolkodom, s bár az egész­nek nem tulajdonítok túl nagv jelentőséget, annyit megfogalmazok, hogy csuda tudja miért, az, ami jobb .lenne a meglévőnél, nem akar létrejönni, s az, ami jó­nak Ígérkezik, mihelyst meg­valósult. mintegy leválik a valóságos életről. Teszem azt, ha mi mindig csak színház­ba járnánk, mindig csak az­zal lennénk elfoglalva, hogy otthon várjuk, ki akar jönni hozzánk, a kaputelefon va­lóban jó volna. Dehát nem igv élünk. Van tehát vala­mi, ami szép, jól mutat, de minek is van valójában? Csak? Sorra kerülök. Forgatja a tenyérnyi blankettát, ez bi­zony ajánlott levél, de itt nincsen. Hát akkor hol? Ki küldte? Ez kinyomozhatat­lan. A postás, akinek sok munkája van, csak azt a ro­vatot töltötte ki, hogy mikor vehetem át és hol. Dehát nem vehetem át! Megnyug­tat a hivatalnoknő: talán holnap újra megkísérli. Meg­kísérli. Ez a szó tetszik ne­kem. Ügy hangzik, mint va­lami tudományos vállalko­zás. Holott én, megtalálható vagyok otthon, amikorra le­dolgoztam a napomat. Nem akkor keresnek. így hát kí­sérletezgetünk. Már nem is tudom, bosz- szankodjam-e, vagy neves­sek, úgy érek haza. A levél aztán napok múlva a levél­ládából kerül elő. Ügy lát­szik, mégis lemondott a pos­tás az aláírásomról, vagy maga írta alá? Ez rejtélyes, A rendelkezés, hogy alá kell írni — mosolygok magam­ban —, akárcsak ez a tele­fon a kapu alatt. Van, van de... Igaz, egy rendelkezés nem úgy kerül pénzbe, mint egy műszaki konstrukció, de azért mégis. Bálint írta a levelet. Ol­vasom. miközben ballagok föl a lépcsőházban — a lift mast rassz, a két kezem most. véletlenül, nincs tele csomagokkal — megállók a fénynél. Érdekes levél. Ba­rátságról. emberi kapcsolat­ról, emlékekről... Arra ocsúdok, hogy hűvös van. A fogam szinte vacok. Hűvös a tavasz. Csak ez te­szi ? Tulajdonképpen mi ez a vacogás ? — VÉGE —

Next

/
Oldalképek
Tartalom