Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 17. ( Kommen* I tárunk I flz építész milliói A Bahamákon ilyenkor felhőtlen az ég, kellemesen langyos a tenger. Nassau, a főváros Paradise Island nevű szigetének luxusszállóiban tömérdek a külföldi: amerikai, európai — élvezik a karibi tél csodás adományát, a napfényt. Dietrich Garski nyugatberlini építész minden bizonnyal jól választott, amikor ebben a turista- paradicsomban keresett menedéket. Anyagi gondok sem gyötörhetik, hiszen a több mint száz millió márkás panamából futja a méregdrága nyaralásra. Annál nagyobb gondok gyötrik Nyugat-Berlin, Európa e neuralgikus pontjának vezetőit. Ott ugyanis Garski a múlt év végén kirobbant botrány révén kormányzati válságot idézett elő. Emiatt csütörtök este lemondott Dietrich Stobbe szociáldemokrata kormányzó-polgármester és vele az egész szenátus. Nyugat-Berlint évtizedek óta a szociálliberá- lis koalíció kormányozza. Willy Brandt, a Szociáldemokrata Párt elnöke, aki most sietve a vá- .rosba érkezett, maga is hosszú időn át kormányzó-polgármestere volt. Most három hét alatt az SPD-nek és az FDP- nek mindent el kell követnie a szenátus újjáalakítására, a ; fölbomlott koalíció sorainak rendezésére. Ha próbálkozásuk nem jár sikerrel, új választást lesznek kénytelenek kiírni. Magától értetődik, hogy az ellenzékben lévő CDU szeretné kihasználni a válságot. Éppen ezért azt szorgalmazza. hogy a rendkívüli választást minél előbh írják ki. Abban bíznak, hogy Nyugat- Berlinben a lakosság esetleg megvonja a bizalmat a korrupciós botrányba keveredett szociáldemokratáktól. s akkor a CDU átvehetné a város szenátusának irányítását. Ilyen fordulat azonban a Német Szövetségi Köztársaságot kormányzó szociálliberális koalíció létét is megrendíthetné. Tízezer kilométerre a méhkasra emlékeztető várostól, Dietrich Garski építészt mindez már nem érdekli, ő megelégszik a bezsebelt milliókkal. Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának üléséről Január 13—15. között Moszkvában megtartotta 98. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a kormányok elnökhelyettesei vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Mieczyslaw Jagielski, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Paul Niculescu, a Szovjetuniót Nyikolaj Talizin, Vietnamot pedig Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében a Végrehajtó Bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett Jelen volt a tanácskozáson Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésen Andrej Lukanov, a Bolgár Népköz- társaság képviselője elnökölt A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósítását célzó megállapodások előkészítésének menetét és megjelölte az előkészületek meggyorsításához szükséges intézkedéseket. A KGST-tagországok eddig több mint 120 sokoldalú megállapodást írtak alá a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósítása érdekében. Tanácskoztak a tudományos és műszaki együttműködés tökéletesítésének kérdéseiről. Hangsúlyozták, hogy az érdekelt országoknak összehangolt tudományos-műszaki politikát kell folytatniuk, erősíteniük kell a KGST-tagországok tudományos-műszaki és termelési-gazdasági együttműködési kapcsolatait. Fokozniuk kell a tervezésnél a komplex megközelítést, amely magában foglalja az új termékekkel kapcsolatos kutatásokat, műszaki megoldásokat, e termékek gyártásának megindítását és a kölcsönös szállítások megszervezését. Az erőket a hosszú távú együttműködési célprogramokkal kapcsolatos legfontosabb tudományos-műszaki együttműködési kérdések megoldására kell összpontosítani, mindenekelőtt szerződéses alapon. Megállapították, hogy a figyelmet elsősorban Olyan gép- és berendezéskomplexumok létrehozására, olyan élenjáró technológiák kifejlesztésére kell összpontosítani, amelyek biztosítják a termelés hatékonyságának nagyarányú növekedését. Ugyancsak fontosnak tartják a nyersanyagok és az energiahordozók ésszerűbb felhasználásával, a kölcsönös szállításra kerülő termékek műszaki színvonalának és minőségének további, jelentős emelésével kapcsolatos intézkedéseket. A Végrehajtó Bizottság megbízta a KGST tanácsának szerveit, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a tagországok együttműködésének bővítésére a fűtőanyag- és energetikai szükségletek teljesebb 'kielégítése érdekében az 1990-ig terjedő időszakra és ennél hosszabb távra. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta azt a jelentést, amely beszámol az orenbur- gi gázkondenzátum-lelőhely kiaknázásában és az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében folyó együttműködésre vonatkozó általános megállapodás végrehajtásáról. A 2677 kilométeres Szövetség gázvezeték határidő előtt, 1979 végére elérte az előirányzott tervezett kapacitást, a 15,5 milliárd köbmétert. Az ülés résztvevői célszerűnek tartanák, ha a gázvezeték építésénél összegyűlt tapasztalatokat a jövőben más integrációs objektumok építésénél is felhasználnák az érdekelt országok. A Végrehajtó Bizottság 1981—1985-re szóló tervet hagyott jóvá, amely előirányozza a modem, program- vezérlésű fémforgácsoló szerszámgépek 'kifejlesztését célzó munkák folytatását, s e berendezések magas műszaki színvonalú gyártásának növelését. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a KGST Egészség- ügyi Állandó Bizottságának tevékenységét, valamint a bizottság munkájának alapvető irányait a jelenlegi ötéves tervidőszakra és az 1990-ig terjedő időszakra. A terv előirányozza többek között a szív- és érrendszeri és a vírusos betegségekkel, a rosszindulatú daganatokkal, a szerv- és szövetátültetéssel kapcsolatos problémák megoldásában, az új gyógyszerek és orvosi berendezések létrehozásában folytatott együttműködés fokozásét. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta az Egyesített Energiarendszerek Központi Teherelosztója Tanácsának jelentését az egyesített energiarendszerek működéséről és javaslatokat tett az érintett tagországoknak. Az ülés folyamán általános megállapodást írtak alá arról, hogy a KGST-tagor- szágok sokoldalú alapon elősegítik a Vietnami Szocialista Köztársaság gyorsított tudományos és műszaki fejlődését az 1990-ig terjedő időszakban. A résztvevők áttekintették a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés néhány más kérdését is. A Végrehajtó Bizottság ülése a barátság és az elvtársi kölcsönös egyetértés légkörében zajlott lev LAS VEGAS Az Egyesült Államok ne- vadai atomkísérleti terepén csütörtökön a földfelszín alatt 564 méterrel kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre — jelentette be az energiaügyi minisztérium szóvivője A töltet nagyságát 20—150 kilotonna között jelölték meg. Las Vegasban. a robbantás helyétől 145 kilométerre enyhe földmozgást észleltek. WASHINGTON A jövő heti amerikai elnöki beiktatási szertartás főszereplői között a Kevlar elnevezésű golyóálló mellény is szerepel majd. Washingtoni hírek szerint a ceremónián résztvevő jeles személyiségek, köztük kormányzók, neves színészek, valamint Reagan és környezete is diszkréten felöltik majd az ólomnyelő ruhadarabot. BELGRAD „Jugoszlávia belpolitikai helyzete a gazdasági nehézségek és az életszínvonal bizonyos csökkenése ellenére jó. — Jelentette ki Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökségének. tagja a Nin című belgrádi hetilap legújabb számában közölt terjedelmes nyilatkozatában. Dolanc a többi között megái lapította, hogy Tito halála óta az államelnökség, mint kollektív államfő egyértelműen megszilárdult. TEL AVIV Begin izraeli kormányfő pénteken a választások előrehozásának szükségességéről tájékoztatta a kormány- koalíció derékhadát képező Likud-tömb parlamenti képviselőit. Vita a terrorizmusról Bizalmat kapott az olasz kormány Az olasz kormány pénteken 353:243 arányban bizalmat kapott a képviselőháztól a terrorizmusról folytatott vitában. A kormánykoalíciót alkotó többségi pártok: a kereszténydemokraták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a republikánusok jóváhagyták saját magatartásukat a d’Urso-üggyel kapcsolatban. A kommunisták és a független baloldaliak elítélték a kormányt a terroristáknak tett engedményeiért és a kabinet hivatalban maradása ellen szavaztak. Az újfasiszták homlokegyenest ellentétes megfontolásból ugyanezt tették. Forlani miniszterelnök a szavazást megelőző vita-ösz- szefoglalójában elismerte ugyan, hogy Olaszországban „más országoknál nagyobb tere van a terrorizmusnak”, de nem ismerte el, hogy ez összefügg a ténnyel: a hatalmi szervek nem lépnek fel egységesen a terroristákkal szemben. Forlani a megosztottságot az olasz sokpárti rendszerre vezette vissza. A L’Unitá pénteken emlékeztetett arra, hogy a terroristák utolsó közleményükben „nagy győzelmüknek” nevezték a történteket és bizonyos, hogy most bátorságot merítenek a demokrácia ellen irányuló gyilkos terveik megvalósításához. II junta légiereje lakott területeket bombázott Salvadorban változatlan hevességgel folynak a harcok. Az ADN hírügynökség értesülései szerint a hazafiak az ország 14 tartománya közül már hétnek a jelentős részét ellenőrzésük alatt tartják. A junta légiereje napalmot szór a békés, fegyvertelen lakosságra, továbbra is bombázza az ország lakott településeit, és aknavetőkkel támadja a lakótelepeket. Guillermo Garcia ezredes, a junta hadügyminisztere, arra szólította fel a katonákat, hogy ne takarékoskodjanak a lőszerrel, miután az Egyesült Államok bejelentette: felújítja a Salvadornak nyújtott katonai segély folyósítását. Az amerikai külügyminisztériumban fenyegetően értésre adták: Washington le fogja állítáni a Nicaraguának nyújtott 75 millió dolláros gazdasági segélyt, ameny- nyiben Managua beavatkozik a salvadori harcokba. Lengyelország Felhívás az ipari munkásokhoz Az ipari munkássághoz intézett felhívást a „Paraszti Önsegély” nevű lengyel mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet, amely mintegy hatmillió mezőgazdasági dolgozó önkéntes társulásait tömöríti. A szervezet, amely Varsóban több mint ezer delegátus részvételével országos kongresszust tartott, arra hívta fel az ipari munkásokat, hogy ne követeljék az összes szabad szombat 1981-ben történő bevezetését, s hogy erre az évre tekintsenek el ettől az igénytől. A felhívás éppen azon a napon, azokban az órákban hangzott el, amikor Varsóban a „Szolidaritás” mazow- szei szervezetének kezdeményezésére „figyelmeztető sztrájkot” tartottak a tömeg- közlekedés dolgozói. A lengyel fővárosban pénteken reggel 8-tól déli 12 óráig nem jártak a villamosok, az autóbuszok. Az akció szervezői ezzel kívánták alátámasztani az összes szabad szombat bevezetésére irányuló, a jelenlegi gazdasági helyzetben teljesen irreális követelésüket. Ezenkívül — megfogalmazásuk szerint — így tiltakoztak az olyan (állítólagos) szankciók ellen, amelyek — szerintük — a közlekedési vállalatok vezetése részéről egyes dolgozókat fenyegetnek. Azokról van szó, akik a hivatalosan munkanapnak nyilvánított január 10-i szombaton nem dolgoztak. A varsói televízió csütörtök esti híradójában a fővárosi tanács elnökhelyettese határozottan cáfolta, hogy bármiféle büntetés várna az érintettekre, s kijelentette: az egyetlen következmény az, hogy a múlt szombatra a távolmaradók nem kapnak fizetést, de ezt is pótolhatják túlórákkal. [ vg KÖZEL-KELETI KÉRDŐJELEK 1 ^ SZOVIET NÉZŐPONT (5.) A Közel- és Közép-Kelet — szovjet vélemény szerint — napjainkban mindazon erők aktív aknamunkájának egyik fő színtere, amelyek át akarják izzítani a nemzetközi légkört, szaporítani akarják a nemzetközi konfliktusgócokat, tehát a szárnyakról akarják támadni az enyhülési folyamatot. Ennek egyik eszköze az amerikai monopoltőke szerves kapcsolata a nemzetközi cionizmus vezetésével és az izraeli vezető körökkel. Izrael — mint szovjet részről rámutatnak — az arab front szétzilálásával próbál kijutni elszigeteltségéből, s ehhez — amerikai segédlettel — megnyerte Kairó közreműködését. Fő csapását a Palesztina! Felszabad ításii Szervezet elten irányítja, amely kristályosítási góca lehet a haladó arab erőknek, motorja .a palesztinai kér dés megoldásának. A szovjet álláspont a közel-keleti rendezést illetően világos, politikailag megalapozott, tekintetbe veszi valamennyi fél érdekeit: Izraelnek ki kell vonulnia az összes megszállt területekről, eleget kell tenni a palesztinai arab nép jogos követelésének. beleértve azon elidegeníthetetlen jogát, hogy saját államot hozzon létre. Ugyanakkor érvényesíteni kell minden közel-keleti államnak a független létezéshez és fejlődéshez való jogát. Nem akármilyen, hanem azA antiimperia- lista arab egység szükségességét hangsúlyozza a szovjet sajtó annak döntő félté teleként, hogy véget lehessen vetni az imperialista befolyásnak, gazdasági expan- zionizmusnak, katonai jelenlétnek a Földközi-tenger és a Perzsa-öböl közötti térségben. Ami Iránt illeti, ennek megítélése belpolitikai szempontból ugyanúgy óvatos a szovjet sajtóban, mint Iraké. A szovjet kommentárokat egy szíriai—jordániai viszály sem sodorta olyan pozícióba, hogy Jordániát „áttaszítsák” a másik oldalra, miközben a Szovjetunió és Szíria között nagyon fontos megállapodások születtek. Ügy tűnik, az ellentmondásos arab-muzulmán világban a szovjet megítélés elsőrendű alapja az egyes államoknak a nemzetközi osztályharcban betöltött szerepe, amely most elsődlegességet élvez a belső osztályharc bonyolult képleteivel szemben. Ebben a síkban bizonyos vezetők kommunistaellenes, sőt olykor szovjetellenes megnyilatkozásai másodrangúak lehetnek alapvetően antiimperialista gyakorlatukhoz képest. „Értelmetlenségében tragikus konfliktus” — ez a leggyakoribb jellemzése a lassan fél éve tartó iraki—iráni háborúnak a szovjet sajtóban, amely ezen a példán is illusztrálja, hogy milyen veszélyes a még nem eléggé megerősödött országokra nézve az imperializmus politikája. Meggyengíteni mind Irak, mind Irán imperialistaellenes politikai vonalát, bomlasztani az arab világ egységét, ürügyet teremteni többezer kilométerre levő imperialista hatalmak katonai jelenlétének fokozásához — ez a Nyugat fő célja az iraki—iráni konfliktus szításával, ami nyilván elterelheti a figyelmet a folytatódó izraeli agresszióról vagy az amerikai—izraeli— egyiptomi különalkuról. Leonyid Brezsnyev nem egy alkalommal, így indiai beszédeiben is a konfliktus békés rendezését szorgalmazta. „Nem szándékozunk beavatkozni az Irak és Irán közötti konfliktusba. Azt szeretnénk, ha a két fél erőfeszítései révén mielőbb politikai rendezés születnék” — mondotta. Szovjet részről ezt a be nem avatkozási politikát szélesebben is értelmezik. Ostorozzák kínai vezetők, különösen katonák pakisztáni látogatásait”, a Pakisztánba irányuló kínai repülőgép-szállításokat, a kínai—pakisztáni közös hadgyakorlatokat ugyanúgy, mint az amerikai katonai tanácsadók és az Awacs-gépek egyiptomi jelenlétét, az USA-támaszpontok hálózatának kibővítését. A NATO tagállamai elsőízben 1978. szeptemberi tanácskozásukon vetették fel a METO, egy közel-középkeleti „biztonsági paktum” tervét, amelybe Washington elsősorban Szaúd-Arábiát, Bahreint, Katart, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket szeretné bevonni. Azóta szovjet részről nyomon követik ezt a folyamatot, rámutatva minden olyan mozzanatra is. amely arra utal, hogy a NATO kiterjeszti befolyási övezetét „Szueztől keletre”. „A Szovjetunió nem készül a közel-keleti olaj kisajátítására, sem pedig szállítási útvonalainak megkaparintására” — jelentette ki az indiai fővárosban Leonyid Brezsnyev, majd hozzáfűzte: „Számunkra azonban egyáltalán nem közömbös, ami a határaink közvetlen közelében zajlik. Az a célunk, hogy normális, nyugodt viszonyokat teremtsünk”. (Vége.)
