Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 1 fl népgazdaság 1981. évi terve Magyar vezetők udvozlo tavirata (Folytatás az 1. oldalról) ellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt területeken megkez­dődött az előírt létszámcsök­kentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági ter­melésből származó bevéte­lek is a számítottal megegye­zően emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelen­tősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a csa­ládi pótlék növelése és egyéb életszínvonal-politikai intéz­kedések hatására. A fogyasz­tói árszínvonal és az egy ke­resőre jutó reálbér a ter­vezettnek megfelelően ala­kult. A lakosság reáljövedel­me megegyezik az élőző évi­vel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarí­tott meg, mint az előző év­ben. A kiskereskedelmi for­galom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A la­kosság fogyasztása 0,5—1 szá­zalékkal emelkedett. Az átla­gosnál jobban nőtt az élve­zeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevé­tele. Az élelmiszer-ellátás az év folyamán összességében ki­egyensúlyozott volt. Iparcik­kekből az év elején a szoká­sosnál, több volt a,.hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban javult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a válasz­ték. A lakosság infrastruktúrá- lis ellátottsága a tervezett­nél valamivel jobban fejlő­dött. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás ké- ' szült el. A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai férőhelyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi ösz- szefogás eredményeként — a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyez­hető gyermekek aránya el­éri a 81 százalékot. Általá­nos iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épült. Fő feladatok A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének, elsősorban a külke­reskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása, és a lakosság elért életszínvona­lának fenntartása, az élet- körülmények javítása. A termelés és a belföldi felhasz­nálás növekedése és összeté­tele e célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem bel­földi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt elsősorbari a felhalmo­zás, ezen belül a beruházá­sok további csökkentésével kell elérni. A lakossájg fo­gyasztása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és dif­ferenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. , Meg kell gyorsítani a gaz­daságtalan termelés vissza­szorítását és az ezáltal, va­lamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben! kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidőkihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosítá­sában rejlő tartalékok fel­tárásával a munka terme­lékenysége a termelésnél jobban növekedjék, az álló- és forgóeszközök kihasználá­sa pedig a korábbi éveknél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékos­ság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfel­jebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. Az 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányza­tai : nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos építés-szerelés mezőgazdasági termékdk termelése egy lakosra jutó reáljövedelem lakosság fogyasztása 1980 — 100 102,0—102,5 99.0— 99,5 103.0— 103,5 99,0 103.0 101.0 101,5 A szocialista szektor beru­házásaira folyó áron 182 mil­liárd forintot lehet fordíta­ni. Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bő­vülhet. Az ipari termékek ki­vitelének erőteljesebb foko­zása mellett jobban kell ki­elégíteni a mérsékelten emel­kedő belföldi keresletet. En­Hatékonyság, A belföldi és a külföldi ke­reslethez igazodva meggyor­sul a termelés szerkezetének korszerűsítése. Azok a válla­latok fejlődhetnek dinamiku­san, amelyek gyártmányösz- szetételüket átalakítva gyor­san • alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozórendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodás­ban, a termelés hatékonysá­gában meglevő, illetve kiala­kuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek és a ha­tékony vállalatok gyorsan fejlődjenek, jelentős haladást kell elérni a gazdaságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jövedelmezővel történő fel­váltásában. A termelés korszerűsítését se-„ gítii, hogy folytatódnák az alumíniumipari, a petrolké­miai' és a számítástechnikai központi fejlesztési progra­mok és megkezdődik a gyógy­szer-, növénwédőszer- és in­termediergyártás. valamint az elektronikai alkatrész- és nek megfelelően különösen) a gépipar, ezen belül főként a híradás- és vákuumtechni­kai, a műszer- és a fémtö- megcitokipar-, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és növényvédő- szergyártás, a gumj- és mű­anyag-feldolgozó ipar terme­lése és értékesítése emelke­dik számottevően.­korszerűség részegységgyártás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok 'hasznosításá­nak növelését szolgáló prog­ramok megvalósítása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási ke­reslet miatt változó piaci fel­tételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási mun­kák növekednek. Az építő­ipari szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készsé­gük inöveüése mellett —to­vább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafe­gyelmet, csökkentsék a kivi­telezési időtartamokat. Az irányítás segíti az építési pi­ac kereslet-kínálati egyensú­lyának megszilárdulását, tá­mogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a mun­kaerő-keresletnek megfelelő átcsoportosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabo­nafélékből — átlagos időjá­rás esetén — az 1980. évi ter­mésmennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipa­ri növények termelése emel­kedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mérték­ben, ’az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár-i és szabályozórendszer javítása és egyéb intézkedé­sek elősegítik, hogy a kis­üzemekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élel­miszeripari termékekből a termelés növekményének túl­nyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a Gazdaságos A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénz­források szabályozása. A beruházási eszközöket a fo­lyamatban levő beruházások befejezésére, illetve üte­mes folytatására kell összpontosítani. Üj beruhá­zások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtar­tam betartása, a koncent­rált megvalósítás feltételei­nek megteremtése esetén kezdődnek. Űj nagyberuhá­zásként megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonst­rukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az el­készítéstől függően a me­cseki széntermelés fejlesz­tése, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásainak a kivitele­zése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság ener­gia- és nyersanyagellátását szolgáló, a gazdaságos kivi­telt növelő, a behozatalt ha­tékonyan csökkentő, vala­mint az energia- és anyag­megtakarítást eredményező vállalati beruházásokat le­het megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök ki­használását javítd. kiegé­szítő, korszerűsítő fejlesz­tések. A készletek, a termelés és e forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhet­nek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és kész­letgazdálkodását, a termelő­eszköz-kereskedelem mun­káját, a vállalatok közötti együttműködést. Ä népgazdaságban foglal­koztatottak száma várha­tóan csökken. Folytatódik a lakosság ellátásának válto­zatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a me­zőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és ener­giatakarékosság, javul a meglévő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhasz­nálása. Növekszik a mezőgaz­dasági üzemek kiegészítő te­vékenysége. Az 1981. évi szállítási fela­dat okkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalék­kal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 száza­lékkal növekednek. beruházások foglalkoztatás ágazati szer­kezetének átalakulása: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktú­rában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folya­matosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezke­dése érdekében korszerűsö­dik a munkaerő közvetítési rendszere. Továbbra is fontos gaz­daságpolitikai cél az elért átlagos életszínvonal meg­őrzése. Az átlagos nominál­bér és a fogyasztói árszín­vonal azonos ütemben, 4,5 —5 százalékkal emelkedik. Az egyéni keresletek a mi­nőségi és mennyiségi telje­sítményektől függően növe­kedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrendszerek 1981. év­től érvényes módosítása, il­letve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi jut­tatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reál­értékét. A három- és több gyermekesek családi pótlé­kának reálértéke.— az 1980. évi családi pótlék emelés egész éves hatásának ered­ményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forga­lom volumene 1—1,5 száza­lékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javul. Szervezet­tebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszol­gálás színvonalának növelé­sét az új üzemeltetési for­mák, üzlettípusok is elősegí­tik. Lakásépítés, egészségügyi ellátás Állami és magánerőből 76—78 ezer lakás, ebből álla­mi beruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tu­lajdonú lakásépítést elősegí­ti a telekgazdálkodás és el­osztás fejlesztése, a műszaki tervválaszték bővítése és a lakásépítés pénzügyi felté­teleinek javítása. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbetegellátás feltéte­lei. Az év végére a gyógyin-. tézeti helyek száma eléri a 98 ezret; a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcső­dei ellátottság javítását 3000—3500 új férőhely lé­tesítése szolgálja. Ezzel , a bölcsődéskorúak férőhely-el­látottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A köz­oktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályte­rem épül. Szerény mérték­ben bővülhet a gyógypeda­gógiai intézetek és a gyer­mekvédelmi intézetek férő­helyállománya; s javulhat­nak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelő­dési fejlesztések közül foly­tatódik a Budavári Palota helyreállítása. Befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése, megkezdődki a Ma­gyar Állami Operaház re­konstrukciója. A külkereskedelmi forga­lomban a cél az, hogy a ru­bel elszámolású külkereske­delmi mérleg hiánya csök­kenjen, a nem rubel elszá­molású külkereskedelmi mér­leg egyensúlyban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kismértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékek műszaki jellemzőit, minősé­gét, a szállítási feltételeket, növelni a versenyképes, kor­szerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát. A külkereskedelmi tevékenység hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni. , A tervcélok alátámasztá­sára a gazdasági szabályozó- rendszer néhány eleme 1981- ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgá­ló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való ru­galmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasági eredmé­nyek gyorsabb kibontakozá­sát segítik elő. A Minisz­tertanács döntött továbbá a termékforgalmazást, a kül­kereskedelmet, a beruházá­sokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését" és a terv vég­rehajtásának ellenőrzését il­lető intézkedésekről. (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kuba nemzeti ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte dr. Fidel Castro Ruz elvtársat, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Kubai Köztársaság Államta­nácsának elnökét, a Minisztertanács elnökét. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felsza­badulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, Miniszterta­nácsa és egész dolgozó né­pünk nevében forró elvtár­si üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küld­jük Önnek, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi ha­gyományok, Jósé Marti esz­méinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az el­múlt 22 év során nagysze­rű eredményeivel meggyő­zően bizonyította, hogy él­ni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel; Ku­ba ma a szocialista közös­ség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küz­dők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradal­mi vívmányaira, a szocia­lista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybe forrott azzal a harccal, amelyet a szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító moz­galom vív világszerte az imperializmus ellen, a tár­sadalmi haladásért, a bé­kéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság kö­vetkezetes internacionalista szolidaritást vállal az im­perializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel, s ezért a világ haladó erői­nek elismerése és megbe­csülése övezi. Az el nem kötelezett or­szágok mozgalmában kifej­tett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi' helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az or­szágaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcso­lataink történetének # e je­lentős jubileumán megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybe­esése, a célok közössége, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján mély ben­sőséges barátság és gyümöl­csöző együttműködés ala­kult ki minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szo­cialista közösség, a társa­dalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemelkedő sikereket érje­nek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befeje­ződött II. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásá­ban, szocialista hazájuk fel­virágoztatásában a szocia­lista közösség további erő­sítése, az egyetemes béke érdekében. Stanislaw Kania, a LEMP első titkára, látogatást tett Gdynia hajógyárában. Képünkön: a gyár munkásai üdvöz- lik a LEMP első titkárát (Telefotó — KS) RÓMA Gyökeres változásokat kö­vetelt Olaszország és az olasz társadalom vezetésében Ep- rico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A L’Unitá hasábjain tegnap megjelent újévi üzenetében Berlinguer olyan kormány megalakítását sürgette, amelynek politikáját az Olasz Kommunista Párt határozza meg. ÜJ-DELHI India kormánya és népe az atomfegyverek teljes betiltá­sa mellett foglal állást — je­lentette ki egy nyilatkozatá­ban Indira Gandhi minisz­terelnök. Országunk nem ren­delkezik atomfegyverrel, és nem is áll szándékunkban atomfegyver gyártása. A nuk­leáris energiát kizárólag bé­kés célokra kívánjuk felhasz­nálni — mondotta Indira Gandhi. WASHINGTON Az algériai közvetítőkül­döttséggel folytatott négyna­pos tárgyalássorozat után az Egyesült Államok „újrafo­galmazta” a túszügy megol­dásával kapcsolatos állás­pontját — közölte kedden es­te Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter-helyet­tes. Ezt az algériai közvetí­tők tudomására hozták és azok még aznap hazaindul­tak, hogy tájékoztassák kor­mányukat, majd pedig to­vábbítsák Washington üzene­tét Teheránba. BECS Bruno Kreisky osztrák kancellár az Arbeiter Zei­tungnak adott interjújában ismét leszögezte, hogy nem kívánja jelöltetni magát a legközelebbi — 1983-ban ese­dékes — parlamenti válasz­tásokon. Ä több mint tíz éve hivatalban levő osztrák kormányfő egyben kifejtette, hogy ha az Osztrák Szocia­lista Párt továbbra is igényt tart a lakosság többségének bizalmára, akkor már jóval a választások előtt tisztáznia kell az utódlás kérdését. SALVADOR Kedden este Salvador észa­ki részén folytatódtak a har­cok a junta alakulatai és a felszabadító erők között. Cha- latenango vidékén voltak a leghevesebbek az összecsapá­sok. A harcok kimeneteléről egyelőre nincs megbízható értesülés. Mindkét fél vesz­teségei súlyosak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom