Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

1981. JANUÁR 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új esztendő, újabb feladatok ■* lüí"- cl Írta: Andrikó Miklós z új esztendőt köszönt­ve hagyománnyá vált, hogy mérleget készít az ország, s minden em­ber egyaránt. össze­gezzük elmúlt évi munkák eredmé­nyeit, gondjait, s egyben felelős­séggel előretekintve megszabjuk a jövő feladatait is. Társadalmunk­ban a közösségi és az egyéni szám­vetés elválaszthatatlanul össze­függ egymással, hiszen hazánk, megyénk lakosságának helytállásá­ból fakadnak eredményeink. Visszatekintve a magunk mögött hagyott 1980-ra, nyugodt lelkiis­merettel állapíthatjuk meg: ered­ményes esztendőn vagyunk túl, gondjaival egyetemben is, legfon­tosabb célkitűzéseinket sikerült el­érnünk. A megye lakossága ki­egyensúlyozott politikai feltételek közepette, nyugodtan él és igye­kezettel dolgozik. További felada­taink megoldásához az emberek mind jobban kibontakozó tenni- akarása nyújt biztos alapot. Az elmúlt év belpolitikai ese­ményekben különösen mozgalmas volt. Márciusban tanácskozott pár­tunk XII. kongresszusa, április­ban hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját ünnepeltük, majd al­kotmányos rendünknek megfelelő­en tanácstagokat és országgyűlési képviselőket választottunk. De­cemberben pedig a Magyar Szak- szervezetek XXIV. kongresszusával megkezdődtek a tömegszervezetek és tömegmozgalmak legmagasabb fórumainak tanácskozásai. Belpolitikai életünk kiemelkedő, korszakot meghatározó eseményé­re, az MSZMP XII. kongresszusá­ra a megye párttagsága és lakos­sága cselekvőkészen, bizakodó vá­rakozással teli légkörben, jó poli­tikai hangulatban s újabb munka­sikerekkel készült. A kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére minden ed­diginél szélesebb körű munkaver- seny-mozgalom bontakozott ki a megyében is, több mint ötezer bri­gád hetvenezer dolgozójának rész­vételével. A céljainkkal való foko­zott azonosulást bizonyítja az is, hogy öt év alatt megkétszereződött a társadalmi munka értéke. A la­kosság közel 2 milliárd forint ér­tékű önkéntes munkával segítette a megye, a lakóhelye fejlődését, gyarapodását. A felszabadulásunk óta eltelt 3§ év eredményeire büszkeséggel te­kinthetünk vissza. Az elmaradott és az ipart szinte teljesen nélkü­löző Szolnok megyéből dinamiku­san fejlődő, iparral, fejlett mező- gazdasággal s a korszerűségnek és az igényeknek mind jobban meg­felelő kereskedelmi és szolgáltató háttérrel rendelkező megye vált. A kulturális értékek ma már hoz­záférhetőek a legkisebb települé­sen élő emberek számára is. Min­den jószándékú, becsülettel helyt­álló állampolgár számára biztosi- tott a munka, a nyugodt megélhe­tés és az önmegvalósító kibontako­zás lehetősége. Az 1980-as esztendő tovább gaz­dagította történelmi vívmányaink és eredményeink sorát. A megvei pártértekezlet joggal állapította meg: „Megyénk gazdasága tervsze­rűen, sokoldalúan, céljainkkal össz­hangban fejlődött. A kedvező ten­denciák a gazdálkodás valamennyi területén erősödtek, s előtérbe ke­rültek a minőségi követelmények.” Ennek hatásaként nőtt a termelés, a munka termelékenysége, és bő­vültek a termelőalapok. Jobban ér­vényesült a gazdaságosság, s előbb­re léptünk a munkaerő, a nyers­anyagok és az energia takaréko­sabb felhasználásában. A megye ipara az új termelőkapacitásokkal. 2,5 milliárd forint többlet terme­lési értéket állított elő, az összes kivitel pedig 10 százalékkal halad­ja meg az 1979. évit. A termékszer­kezet korszerűsítésének üteme azon­ban még nem éri el a kívánatos mértéket, illetve amit a lehetősé­gek már megengednének. Azonban ezen a területen is szaporodóban «vannak a jó kezdeményezések, s jelentős arányban nőtt a tőkés im­portanyag hazaival történő helyet­tesítése is. Mezőgazdasági üzemeinkben 1980- ban tovább fejlődött az iparszerű termelés. A bevetett terület mint­egy 10 ezer hektárral növekedett, amelyben jelentős segítséget nyúj­tottak a KISZ-es fiataljaink is az elhagyott tanyahelyek felszámolá­sára szervezett akcióikkal. A vi­szontagságos időjárás a tavalyinál is jobban éreztette kedvezőtlen ha­tását. A kései tavasz, a nyári ár- és belvízkárok, a szélsőséges, csa­padékos ősz, valamint a korai ke­mény tél megnehezítették a beta­karítási munkák, a talaj-előkészí­tés és a vetés időben történő el­végzését. A mezőgazdaságban dol­gozók hősies helytállása, a lelkiis­merettel végzett munka, a társada­lom más rétegeinek segítsége, va­lamint a korszerűség és a tudomá­nyosság együttes alkalmazása a szélsőséges időjárás ellenére is a korábbi éveket meghaladó eredmé­nyeket hozott. Így közelítettük azt a mindig előttünk álló célt, hogy a mezőgazdaság önmagában nem tud­ja teljesíteni a reá háruló felada­tokat, hanem a népgazdaság más ágazataival, a társadalom általános figyelmével és támogatásával együtt képes jó eredményekre. A szántóföldi növénytermesztés­ben csaknem minden kultúra ter­mésátlaga meghaladja a tavalyit. Biztosított a kenyerünk. Terveink­nek és a szükségleteknek megfe­lelően gyarapodott az állatállomány, nőttek a hozamok, s fokozódott az export- és a belső fogyasztói igé­nyeket egyaránt kielégítő minőségi hústermelés is. A takarmánygaz­dálkodásban kedvező változás tör­tént. Elértük, hogy a korszerű ta­karmányozás fejlesztése mellett a melléktermékek bővülő hasznosí­tásával megnyugtatóan biztosított az állattenyésztés takarmányszük­séglete. Mindezek az eredmények a mezőgazdaság dolgozóinak felelős­ségérzetét dicsérik, s jelzik; hogy erősödik körükben a szocialista tu­lajdonosi szemlélet és az előrelátó, képességeit kibontakoztató gazda magatartása. Megyénk gazdaságának számotte­vő fejlődését az új beruházások, la­kások, kereskedelmi és kulturális létesítmények is pontosan érzékel­tetik. 1980 e tekintetben is gazdag és jelentős esztendő volt. Megkez­dődött a termelés Zagyvarékason, az ország egyik legkorszerűbb ba­romfifeldolgozó üzemében, amely évi 18 ezer tonna szárnyas, első­sorban liba korszerű feldolgozására képes. A sikeres próbaüzem után ma már teljes kapacitással dolgo­zik a martfűi Növényolajgyár, va­lamint az Alföldi Téglaipari Vál­lalat új, mezőtúri vázkerámia üze­me is. A három jelentős új létesít­mény üzembe helyezése megyénk szocialista ipara fejlődésének fon­tos állomása. Termelésükkel jelen­tős exportnövekedés érhető el, s megoldódik az eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem foglalkoztatott munkaerő társadalmilag szükséges hasznosítása is. Számunkra nem kevésbé fontos, hogy a régebbi üze­meink és vállalataink is — köztük a Tisza Cipőgyár, a Tiszamenti Ve­gyiművek, a MEZŐGÉP, a Hűtő­gépgyár —, a megváltozott gazda­sági viszonyokhoz jól alkalmazkod­va, jelentős eredményeket értekei. A kereskedelmi, szociális és kul­turális létesítmények dinamikus gyarapodásával megyénk lakossá­gának életkörülményei jelentősen javultak. 1980-ban 3100 lakást épí­tettünk, ami jóval meghaladja a korábbi évek teljesítményét, azon­ban valamennyi jogos igény kielé­gítéséhez még szélesebb körű ösz- szefogás és a tartalékok, valamint a lakosság anyagi forrásainak ész­szerűbb hasznosítása szükséges. A tervezettnél több bölcsődei hely létesült, és 1250-nel több gyermek járhat óvodába. Hatvanhat általá­nos iskolai tanterem épült, közü­lük is legjelentősebb Szolnokon, a Széchenyi lakótelepi új, az ezred­forduló igényeit is kielégítő kor­szerű iskola. Karcagon 250 férőhe­lyes egészségügyi gyermekotthont adtak át rendeltetésének, s megol­dottuk hatezer tanuló étkezésének korszerű átszervezését, minőségi­leg jobb ellátását. A megye kereskedelmi és ven— déglátóipari hálózata 21 új egység­gel gyarapodott. Közülük a tizen­két ABC-áruház fontos és alap­vető lakossági igényeket elégít ki az új városrészeken és a kisebb te­lepüléseken. Űj létesítményeink megvalósulását a megye lakossága széles körű társadalmi munkával segítette, önzetlen közreműködé­sük nélkül a beruházások egy ré­szét — különösen a gyermekintéz­ményeket — nem tudtuk volna ha­táridőre átadni. Üzemeink szocia­lista brigádjai élfen jártak és példát mutattak ebben is, bizonyítva a dolgozók .növekvő felelősségérzetét és tenniakarását közös dolgaink, jövőnk iránt. Az 1980-as esztendővel lezárult az V. ötéves terv megvalósításá­nak időszaka. Olyan nehéz és ta­nulságos öt év van mögöttünk, amelyekben gyökeres szemléletvál­toztatásra volt szükség és a dina­mikusan, olykor kiszámíthatatlanul és számunkra kedvezőtlenül vál­tozó feltételeket tudomásul kellett vennünk. Valamennyi célkitűzésün­ket nem sikerült a tervezettnek megfelelően megvalósítanunk, még­is nyugodt szívvel és jogos büsz­keséggel állapíthatjuk meg, hogy Szolnok megyében ilyen fejlődés egyetlen ötéves tervben sem volt, mint .a mostaniban. Ehhez nagy­ban hozzájárult, hogy a vezetők többsége felismerte, a nehezebbé vált feltételekhez rugalmasan kell alkalmazkodni, és képes volt arra, hogy megfeleljen a megváltozott követelményeknek, és a párt- és tömegszervezetekkel együtt sikerült mozgósítaniuk a munkahelyi kol­lektívákat. Elbizakodottságra eredményeink birtokában sincs okunk. Szembe kell nézni gondjainkkal is, ame­lyek elsősorban az igényeknek a lehetőségeket sokszor messze meg­haladó növekedéséből származnak, valamint abból, hogy tartalékain­kat nem tudtuk minden területen kellő hatékonysággal kiaknázni. A külső gazdasági feltételek kedve­zőtlen hatása élesebben mutatja meg saját gyengeségeinket, építő­munkánk fogyatékosságait. Ezek kiküszöbölésére megvannak a cél­jaink, megvalósulásukat azonban esetenként szemléleti akadályok késleltetik. Az intenzív gazdálko­dásra való áttérés, a termelés ha­tékonyságának javulása, valamint a termelési és termékszerkezet kor­szerűsítése még elmarad attól az ütemtől, amit az előttünk álló fel­adatok megkövetelnek, illetve amit a megye gazdaságának jelenlegi műszaki, technikai színvonala már lehetővé tenne. Nem tudtuk mara­déktalanul megvalósítani a mun­kaerővel és az energiával való ta­karékos gazdálkodást sem. A gaz­dasági egységek együttműködése, az egymás közötti kooperáció és szerződéses fegyelem még sok kí­vánni valót hagy maga után. A takarékosabb fogyasztás és felhasz­nálás széles körű elfogadását ne­hezíti, hogy az emberek egy része a takarékosságot a kevesebbel, s nem az ésszerűbbel azonosítja. A végzett munka szerinti bérezés sem vált még mindenütt elfogadott gya­korlattá. Problémáink megoldásá­hoz a lehetőségeink adottak, foko­zott összefogással és a munka ha­tékonyságának növelésével kell megtalálnunk a legcélszerűbb esz­közöket. Az elmúlt öt év eredményeinek értékelésénél és a gondok számba­vételénél azonban csak néhány gondolat erejéig időzhetünk. Fon­tosabb számunkra az előretekintés, annál is inkább, mert 1981. a VI. ötéves terv első éve, sok múlik azon, hogy az új esztendőben ho­gyan alapozzuk meg a tervidősza­kot. Az 1985-ig szóló célkitűzésein­ket kidolgoztuk. Alapvető törekvé­sünk, hogy folytatjuk az utóbbi években kialakított gazdaságpoli­tikát, amelyet a megyei pártérte­kezlet is megerősített, s amely meg­felel a pártunk XII. kongresszusán kijelölt irányvonalnak. Megyénk gazdaságának 1981-ben, illetve a VI. ötéves tervben olyan feladatokkal kell megbirkóznia, amilyenekkel eddigi építőmunkánk során még nem találkoztunk. Eze­ket a feladatokat fejlődésünk új szakaszának sürgetővé vált köve­telményei és a világgazdaság mé­lyülő válságának bennünket is érintő hatásai állítják elénk. Cél­jainkat helyzetünknek megfelelő­en, reálisan és felelősséggel alakí­tottuk ki. Az előttünk álló felada­tok egyértelművé teszik számunk­ra, hogy fokozottan szükség van a termelőerők korszerűsítésére, a munkaerő ésszerű hasznosítására és a szükségleteknek megfelelő át­csoportosítására. Lehetőségeinket mérlegelve csak szerényebb fejlő­dési ütemet irányozhattunk elő. Ahhoz, hogy gyorsabban tudjunk igazodni a megváltozott feltételek­hez, s megalapozzuk a megye gaz­daságának későbbi lehetséges len­dületes fejlődését, elsősorban arra kell törökednünk, hogy minden tar­talékunkat feltárjuk, mozgósítsuk, s növeljük a termelés hatékonysá­gát. Lényeges, hogy az elkövetkező időszakban ráirányítsuk a figyel­met a gazdasági növekedés üteme és az egyensúlyi helyzet közötti kapcsolat, illetve a lehetséges be­ruházások és a szükséges műszaki fejlesztés összefüggéseire. Az 1981-es év megyei gazdasági céljaink megvalósítása során az a legfőbb kötelességünk és teendőnk, hogy olyan programokat alakítsunk ki, amelyek alkalmasak az együtt- cselekvés kiszélesítésére és a köz­ponti irányítás elképzeléseinek, va­lamint a helyi megvalósítás lehe­tőségeinek összehangolására. Mind­ehhez a meglevő alapokat kell cél­tudatosabban felhasználnunk. Lé­nyeges, hogy gazdaságunk fejlesz­tése mindenekelőtt a versenyképes­ség növelésére, valamint a minő­ségi tényezőkön alapuló intenzív termelés kibontakoztatására irá­nyuljon. Ennek érdekében me­gyénkben is szükséges a gyorsabb ütemű termékszerkezet-korszerűsí­tés, s a termelékenységnek a ter­melést meghaladóan kell növeked­nie. Céljaink elérése megköveteli, hogy a gazdasági élet minden te­rületén következetesebben érvénye­sítsük a munka szerinti elosztás el­vét, a teljesítménytől függő bé­rezést. A munkaszervezés korszerűsítése gazdasági életünk nagy tartaléka. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy minden vezető és beosztott, ki-ki a maga helyén és saját tevékeny­sége során az eddiginél fokozottab­ban és ésszerűbben aknázza ki a munkaszervezésben rejlő, a növek­vő követelményeknek megfelelő le­hetőségeket. Jobban kell építeni ebben is az elért eredményekre, jó tapasztalatokra és hasznos kezde­ményezésekre, gondoskodni kell azok széles körű megismertetéséről. Ennek megvalósítása alapvető ér­dekünk és a termelés növelésének egyik fontos feltétele. Egyensúlyi helyzetünk további javítása megköveteli, hogy a megye ipari és mezőgazdasági üzemei 1981-ben is növeljék az export- és piacképes termelést, amely foko­zott helytállást és szemléletváltoz­tatást igényel mindannyiunktól. A .holnap mást és többet követel, mint a ma. Ezt tudomásul venni megtisztelő felelősségünk, pártunk politikájának elkötelezett szolgála­tát jelenti, viszont figyelmen kívül hagyni, megengedhetetlen mulasz­tás. Ugyanakkor fel kell készül­nünk arra is, hogy a jövőben eset­leg még nehezebb külső és belső körülmények közepette kell maga­sabb színvonalon végezni munkán­kat. A Magyar Szocialista Munkás­párt az elmúlt közel negyed évszá­zad alatt igazi tekintélyt, megbe­csülést, bizalmat vívott ki magá­nak a legszélesebb rétegek köré­ben. Politikánkban alapkérdés volt és marad a párt és a tömegek élő, szilárd kapcsolatának, valamint a párt iránti bizalomnak a megőrzése és erősítése. Olyan vívmányunk ez, amelyről soha és semmilyen körül­mények között nem mondhatunk le. Ez jelenti a párttagok és pár- tonkívüliek együttesen megvalósuló jobbító szándéka kibontakozásának lehetőségét. A nemrég lezajlott éves beszámoló alapszervezeti taggyűlé­sek és az őket kísérő közvélemény megkülönböztetett figyelme bizo­nyította, hogy megyénkben széles körű összefogás alakult ki szocia­lista építőmunkánk feladatainak megoldására. Ehhez van világos célunk, hitünk, s rendelkezünk áz alapvető gazdasági és társadalmi lehetőségekkel. Erőnk forrása pár­tunk politikája, a szélesedő tömeg­bázis, valamint a megye egész la­kosságára jellemző erősödő cselek­vési egység. Az elkövetkező időszakban a bi­zalom további erősítésében fontos a feladatokat és a helyzetet tisz­tázó őszinte eszmecsere és a sze­mélyes vezetői, emberi példamu­tatás erősítése. El kell érnünk, hogy az emberekben ne maradjon kétely, megválaszolatlan kérdés sem. Feladatainkról,' gondjainkról azonban az ügyet szolgálva és ott kell beszélni, ahol azok felmerül­nek, s ahol megoldják azokat. Po­litikánkban és közéletünkben nincs helye a parttalan vitázgatásnak, vagy az előbbrelépés ürügyén foly­tatott egyoldalú kritizálásnak. Azt kell szorgalmaznunk és erősíte­nünk, ami előbbre visz, ami pár­tunk politikájának eredményesebb megvalósulását szolgálja. Az új évet köszöntve megbecsü­léssel szólunk szövetségeseinkről, építőmunkánk eredményeinek ré­szeseiről is. Társadalmunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amely az elmúlt 35 év harcaiban és munkájában kiállta a próbát, összekovácsolódott, meg­erősödött. Szövetségi politikánk el­vi alapján bontakozott ki az a szé­lesedő nemzeti egység, amely a szo­cialista építés érdekében tömöríti és mozgósítja a kommunistákat és más világnézetűeket egyaránt. Cél­jaink megvalósításának ez hatal­mas erőforrása. A megye munkás­sága becsülettel helytállva élén ha­lad építőmunkánknak a legszoro­sabb egységben legfőbb szövetsége­sével, a termelőszövetkezeti pa­rasztsággal. Azon kell munkálkod­nunk a jövőben is, hogy tovább erősítsük társadalmunk e két alap­vető osztályának szövetségét, he­lyet és szerepet adva benne más rétegeknek, elsősorban a szocialista értelmiségnek. A megye értelmisége elkötelezet­ten szolgálja ügyünket, és a tőle el­várt módon vesz részt építőmun­kánk mindennapi feladatainak meg­valósításában. Alkotó részvételüket nem nélkülözhetjük sem a közélet­ben, sem a termelésben, sem a kul­turális életben. El kell érnünk, hogy a jövőben még körültekintőbb legyen a szellemi erők összefogása és hasznosítása, s gyarapodjanak a szocialista értelmiség lehetőségei al­kotó képességének kibontakoztatá­sára. Feladatainkat a fejlődés megkö­vetelte színvonalon és eredménnyel csak akkor tudjuk megvalósítani, ha gazdasági teendőinkkel együtt, azoktól elválaszthatatlanul ideoló­giai munkánkat is tovább javítjuk. Ezért minden területen fontos kö­vetelmény a dolgozók felkészültsé­gének, tájékozottságának bővítése, valamint az eszméink és jövőnk iránt érzett felelősség, elkötelezett­ség erősítése. Az ideológiai és kul­turális életünkben esetenként je­lentkező téves nézeteket alkotó, őszinte vitákban kell tisztáznunk minden esetben, az ellenséges véle­ményekkel szemben pedig fokoz­zuk a kétfrontos harcot. Bonyolult és gyorsan változó ko­runkban elengedhetetlen a diffe­renciált, változatos és az új hely­zethez alkalmazkodó meggyőző munka. Mindenekelőtt a munkáso­kat, a termelőszövetkezeti dolgozó­kat, a fiatalokat és az értelmiséget kell megnyernünk céljaink megva­lósításához. Politikánk érvényesí­tésében, a dinamikusabb tudatfor­málásban, valamint a nevelőmun­kában komoly felelőssége és fel­adata van a művészetnek és a mű­vészeknek. Megyénk helyzete ked­vező ebből a szempontból is. Az itt élő és alkotó művészektől azt várjuk, hogy szocialista tartalmú és elkötelezettségű törekvéseikkel szolgálják továbbra is feladataink megvalósulását, s kapcsolódjanak be még jobban a megye társa­dalmi életébe. Azt szeretnénk, ha tovább szélesedne a művészetek és a közönség kapcsolata. Ahhoz, hogy magas színvonalon végezhessük építőmunkánkat, szük­ség van a műveltség és a művelő­dés presztízsének növelésére. A közoktatás és a közművelődés je­lenlegi lehetőségei, valamint a me­gyében dolgozó . pedagógusok és népművelők megfelelő alapot biz­tosítanak ehhez. Célunk és felada­tunk, hogy ezen a területen is meg­valósuljon az erőinkkel okosan bánni tudó szándék és az önzetlen tenniakarás. em gondtalanul, de őszinte szívvel és biza­kodva nézhetünk az új esztendő elé. Legfonto­sabb feladatunk most pártunk XII. kongresszusa, vala­mint a megyei pártértekezlet hatá­rozatai mindenre kiterjedő helyi végrehajtásának körültekintő meg­szervezése, a biztos alapok megte­remtése a VI. ötéves terv céljai­nak megvalósításához. Előrehaladá­sunk legfontosabb feltétele ma, hogy minden területen fegyelme­zettebben és takarékosabban dol­gozzunk. Eddigi sikereinkben a megye lakosságának tudatos erőfe­szítése, akarata és igyekezete ölt testet. Meggyőződésünk, hogy erre 1981-ben is számíthatunk, s Szol­nok megyében minden felelősség­gel gondolkodó ember megteszi a tőle telhetőt — egész társadalmunk hasznára. A megyei pártbizottság nevében a megye lakosságának az új esz­tendő alkalmából a közös munká­hoz sok sikert, sok személyes és családi boldogságot kívánok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom