Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
1980. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Májmuni kódextől a Toscáic[ Ezekben a napokban nyilván sokan járják az üzleteket ajándékokat keresve a karácsonyfa alá. A könyv, a hanglemez, a különböző nép- művészeti tárgyak, a képző- és iparművészeti alkotások mindenkor szép, örömöt okozó meglepetésként szolgálhat— A könyvbarátok nagy örömére szolgál, hogy jó néhány régen várt, rég keresett kiadvány érkezett a téli könyvvásárra — mondja Hangodi József né üzletvezető. — Megjelent a Magyar- ország története ötödik kötete, amely az 1790 és 1848 közötti eseményeket foglalja össze. Az Európa Kiadó új sorozattal jelentkezett, amely a történetírás múzsájának latin nevét, a Clió nevet viseli. A sorozat célja a klasszikus történtírás nagy műveinek bemutatása, elsőként Flavius Josephus A zsidók története című műve látott napvilágot. Lord Walter új könyvét, Hihetetlen győzelem címmel a Kossuth kiadó jelentette meg. A könyv, a második világháború egyik jelentős epizódjának, a Midway-szige- téknél lezajlott tengeri ütközetnek a történetét írja le. A művészeti kiadványok közül főleg a könyvritkaságokat kedvelő olvasóknak ajánlanám a most első ízben megA Képcsarnok Vállalat Aba Novák-ferméből nehéz üres kézzel távozni, szebbnél szebb textilek, kerámiák, ötvösmunkák, ékszerek, lakberendezési tárgyak kínálják magúikat. — Az idei év legnagyobb slágere az ezüst ékszer volt — mondja Dr. Mécs Jánosné, az üzlet vezetője. — Most karácsony előtt is nagy az érdeklődés, a láncokat gyűrűket sokan keresik. Szerencsére széles a választék Zétényi János és Reményi Katalin ezüst ékszereiből. Kertész Géza ötvösmunkáit ugyancsak ajánlanám, a művész ötvösékszerei, falitálai, dobozai díszei lehetnek a lakásnak. Kerezsi Gyöngyi keranak, s szerencsére választék is van belőlük bőven. A szolnoki Szigligeti könyvesboltban már napokkal ezelőtt megkezdődött az ünnepi csúcsforgalom. A téli könyvvásár újdonságai jórészt már ott találhatók a polcokon. jelent Májmuni kódexet. A kötet az egyik legszebb kódex, a Misne Tóra legszebb miniatűréit és' írásoldalait mutatja be részletes magyarázatokkal. Vásárlóink régóta várták már Galgóczi Erzsébet új kötetét, amely most jelent meg. Az írónő Törvényen kívül és belül című műve két kisregényt tartalmaz. A két háború^ közötti időszak egyik legnépszerűbb könyve, Makkai Sándor Táltos királya most új kiadásban került az olvasók elé. A külföldi regények közül nagy sikerre számíthat Heinrich Böll új könyve, a Gondviselő ostromzár, Oriana Fallaci — Olaszországban annak idején nagy vihart kavart kötete, — a Levél egy meg nem született gyermekhez, valamint a Három idegen címmel napvilágot látott angol elbeszélés-gyűjtemény. Az ifjúsági és gyermekirodalomból ugyancsak nagy a választék, minden korosztálynak tudunk ajánlani megfelelő olvasmányt. mikus — aki a közelmúltban kiállításon is bemutatkozott nálunk — elsősorban munkáinak újszerűségével lepte meg a közönséget. Vázái, kerámia dobozai nem csupán esztétikus, de praktikusak is. A textil faliképek, párnák, szőttesek ugyancsak ízléses, jó kiegészítői lehetnek lakásunk berendezési tárgyainak, de ezt mondhatom el a különböző asztali és álló lámpákról is. Ez utóbbiak közül Szabó Erzsébet maratott, zúzott üvegből készült, modern vonalú lámpáit ajánlanám. Aki viszont apróbb ajándék- tárgyakat kíván vásárolni, nagyon szép figurális kerámiák, ötvös díszdobozok, kerámia készletek és falidíszek, kovácsolt vas és fa gyertya- tartók közül válogathat. A Népművészeti és Háziipari Szolgáltató Vállalat szolnoki boltjában is felkészülten várják a vásárlókat. — Reméljük, hamarosan megérkeznek az üzletbe az igazán újdonságnak számító, francia bársonyra hímzett vásárhelyi párnák, futók, térítők — mondja Serfőző Er- nőné üzletvezető. — Kalocsai hímzéseket ugyancsak várunk. Szép ajándék lehet a beregi hímzés is, hagyományos és modern mintával készült párnákat, futókat, zsúr- terítőket egyaránt tudunk kínálni. Szép kaposvári, karcagi • és mezőtúri kerámiák vannak, nagy a választék a fafaragásokból is. Heves megyei, sárközi és palóc szőttesek is érkeztek. Karácsonyra, szilveszterre nagyon szép kalocsai és matyó hímzéssel díszített blúzokat tudunk ajánlani. Lemezritkaságok A szolnoki hangszer- és hanglemezboltba 25 féle lemezújdonságot várnak — tájékoztat Bpgi Zoltánné üzletvezető. . • 'í[Bg A napokban kaptuk meg a Bonney M, a Locomotív GT, a Hobo Blues Band nagylemezét, várjuk az Omega és a iBeatrice együttes közös albumát is. Egy jugoszláv hanglemezcéggel kötött szerződés értelmében igazán újdonsáeszámba menő lemezekkel lepjük meg vásárlóinkat Nat King Cole, George Harrison, John Lennon, Olivia Newton John lemezeit tudjuk kínálni karácsonyra, a Pink Floyd együttes három különböző albumát várjuk. A komolyzene kedvelői újdonságként Puccini Tosca című operájának hanglemez- felvételét, Mozart F-dúr miséjét Csajkovszkij Anyegin című művét vásárolhatják meg. Karácsonyi koncert címmel jelent meg egy hanglemez, amely a karácsonyi ünnepkör zenei anyagának legjavát tartalmazza. T. E. Könyvújdonságok Művészeti tárgyak átalakítással könyvtár épül Jászladányban Nem vitás, Jászladánynak új könyvtárra lenne szüksége. Tudja ezt mindenki, csakhogy ... szerény számítások szerint az olvasás ügyét megfelelően szolgáló új könyvtár építési költsége legalább két és fél millió forint. Kevesen tudják viszont, hogy a tanács fejlesztési alapját évek óta a vízmű a művelődési ház építése, az új filmszínház létrehozása „apasztja”. Ezért határozta el a nagyközségi tanács, hogy a szűkös anyagi lehetőségekhez igazodva megteremti a könyvtár létrehozásának olcsóbb, a jelenlegi helyzetben is megvalósítható feltételeit. A lehetőség egy új tanácsi, szolgálati lakás építésével teremtődött meg. A régi szolgálati lakás épülete alig 1 millió forint költségű átalakítás, bővítés után alkalmas lenne könyvtár létrehozására. Az átalakítással épülő könyvtár szabadpolcos kölcsönzésből, tágas olvasótermekből, megfelelő raktár- és szociális helyiségekből áll majd. Létrehozásához természetesen szükség van a tanács rendelkezésére álló pénz mellett arra az összefogásra, a munkahelyi kollektívák segítségére, amiből Jászladányban az eddigi tapasztalatok szerint sohasem volt hiány. — illés — Amerikai Elektra Bemutató a Szigligeti Színházban ........a fő hangulati tanulság , a z utódok céltévesztése, tengő- dése. melyet kegyetlenül következetes magatartással nróbálnak leplezni . . .” (Almás! Miklós) és mozdulatlanság. Hirtelen remegő, fojtott elektromos Zene hasít a csendbe. Félelem, várakozás feszül a térben. Egy női alak mozdul, majd rá egy másik hátul. Sötét árnyaik szinte önkívületben futkosnak szobáról szobára. Élő kísérteiként surrognak a mindent beborító, vastag avarban. Amerikai haláltánc kezdődik, résztvevői szédülten rohannak, meg nem állnak, míg az utolsó Mannon magára nem zárja a kísértetház ajtaját. Seth, az öreg szolga egykedvűen bóklász a kertben. Magában motyogva matat a száraz levelek között, a metszőollóját keresi. Közben lemondó szomorúsággal végignézi, egy család pusztulását. Érti is, nem is, mi történik. Az ollót mindenesetre megtalálja. Igaz, nem sokáig lesz rá szüksége. Hamarosan kidobnak innen minden virágot. Az iménti hatásos, lendületes képpel indul a történet, a nyugalmat nem lelő, magát bűnbe hajszoló család története. O’Neill 1931-ben fejezte be ezt a drámát, és noha óriási sikert ért el vele, az Amerikai Elektra nem tekinthető legjelentősebb művének. Átmeneti darab, összefoglalása a korábbi kísérleteknek és előkészítője, magja a későbbi nagy műveknek. Először teremt igazán hiteles világot az író. Az ábrázolandó belső világ kivezető szálai ugyanis nem megkonstruált külső helyzetekhez kapcsolódnak. Megszületik az egyensúly a gondolat és a cselekvés között, megszűnik a határ, a választóvonal az ember külső és belső világa között. Azért történhet ez meg, mert felfedezi — tulajdonképpen bevallja — az amerikai dráma egyetlen lehetséges közegét, a családot. Itt, ebben a kínkeservvel őriz- getet, vergődő ideálban csapódik le a már csak látszatokban vegetáló Amerikai Álom összetört illúziója. Ösztönös megérzéseinek, önsanyargató felfedezéseinek nem illusztrációit, hanem drasztikusan reális közegét teremti meg O’Neill. De még a tragédiával bajlódik. Márpedig tragédia az emberi cselekvést meghatározó biztos pontok nélkül nincsen. Akkor téved az író, amikor egy általánosan elfogadott értékrend nélküli, széthullott világban kora kétségkívül jelentős pszichológiai felfedezéseit választja igazodási pontként. (Az Amerikai Elektrában felhasznált tétel kb. így hangzik: a családban a különböző nemű gyermek és szülő szexuálisan vonzza, az azonos nemű taszítja eymást.) A tragédiába torkolló folyamat akciót, akciókat követel. Christine megmérgezi férjét, Orin lelövi anyja szeretőjét, ezzel a két testvér öngyilkosságba hajszolja anyját... Shakespeare-i történések egy tettek nélküli, kicsorbult szándékokban létező világban. Szükség van tehát a pszichológia erinniszeire, hogy eljuthassunk a sorozatos gyilkosságig. De a századfordulót követő évek pszichológiai túlzásai mára érvényüket veszítették. Elfogadjuk tehát a helyzetet és benne az embereket, de cselekvésük mozgatói közé fhls hangok is csúsznak. Nem kerülheti ki ezeket a buktatókat Szurdi Miklós rendezése sem, mégis nagyon szép előadás születik. Sikerül áthatolni a pszichológiai humbug rétegein és megtenni az o’neilli „hosszú utazást” a lélek rejtelmei felé. A rendezés legfőbb érdeme az, hogy a már idézett, szuggesztív, „lendületből induló” kezdés ereje nem csökken, a tragikus lezárás felé tartó folyamat intenzitása változatlan marad. Ez pedig pontos ritmizálást, alapos mozgásszervezést követel. Megszületik az a bizonyos drasztikusan reális közeg, mert nagyon erősek a hangsúlyok, tehát élesek a kontrasztok is. Segíti ezt Dölle Zsolt zenéje, mely felerősíti az egyes pillanatok hangulati hatását, és közben a folytonosságot őrizve átvezet a következő jelenetbe. Szakács Györgyi ruhái tisztán, egyértelműen fogalmaznak. A Mannonok kemény színei, Christine és Lavinia ruhaváltásai pontosan illeszkednek a folyamatba. Nem tudom megítélni, mennyire eredeti Szlávik István ötletes színpadképe (az avar mindenesetre túlságosan idézi az utóbbi évek Csehov-előadásait), de egy biztos: a színpadi mozgás homogén, töretlen íve csakis ezen az állandó helyszínen valósulhat meg. feszült, robbanás előtti helyzetbe érkezik a családfő, Ezra Mannon. Nem ért semmit abból, ami körülötte történik. Belenőtt, beletokoso- dott élete3 rideg, taszító építményeibe: házasságába és a házba. Fizikai szenvedéssel, de észrevétlenül csúszik át a halálba. Észrevétlenül, hiszen az élő és a halott Ezra között alig van különbség. Már életében belemerevedett a mozdulataiba, olyan, mint ősei a szobák falait borító festményeken. Hideg; érzéketlen, élettelen. Pedig szánandó ember. Talán most először vall szerelmet feleségének. De Christine-nek ez már késő. Házasságuk kezdete óta nem szereti férjét. Minden későbbi cselekedetének ez a magja. Ezért babusgatja Orint, ezért gyűlöli Laviniát és ezért menekül szerelméhez, Branthoz. Az undor, a bosszú, a kielégü- letlenség, a szeretet hiánya hajtják végzete felé. Gyilkossá lesz, majd önmagát öli meg. Mégis, a kezdeteknél vagyunk még, Christine minden lépése emberi mértékű. örült szenvedélyével, bűneivel együtt ember még, aki gyűlöli a Mannonok ostoba tartással álcázott gyengeségét, és ki »akar törni ebből a siralomházból. Élni akar, és ő az egyetlen, akinek ez még sikerül is. (Mar- gittay Ági játéka minden póztól mentes. Mélyről szakad fel szenvedélyes szerete- te és gyűlölete. Számomra igazabb és meggyőzőbb, mint bármelyik korábbi szolnoki alakítása.) Orin két nő szeretete között őrlődik. Szereti anyját, de halálba taszítja, szereti Laviniát, de bűnhődését kívánja. Alakja összetettségét — és szenvedését — a „céltévesztés, tengődés” felismerése és annak leplezése okozza. Orin közülünk való. Hiába él a Mannon család az amerikai polgárháború idején, Orin már századunk gyermeke. Ivánka Csaba alakításában (mely véleményem szerint az utóbbi évek egyik jelentős színészi teljesítménye) különösen az. Ö az egyetlen, aki kiszabadulhatna az önpusztítás poklából, hiszen vendég már saját házában is. Tétova idegenként érkezik haza a háborúból. Ez a háború mást jelent neki, mint apjának. Kiszabadulhatott a házból, a család hazug látszatokból összetákolt fellegvárából. hatalmas, félelmetes szörnyszüleménnyé torzított családot hirtelen messziről láthatta, felismerhette a csődöt, a jelentéktelenség és kiúttalanság haláltusáját. Ivánka- Orin alaphelyzete, jellemének meghatározója ..ez az egyidejű kettősség: kötődni és elszákadni; jelen lenni és menekülni; vállalni felismert sorsát és mint messziről jött vendég nevetni rajta ... Mint megnyugvást kereső inga leng kiszolgáltatottan a két véglet között, és próbál valami biztos pontba kapaszkodni. Ez a pont pedig csak a vérfertőzéssel pecsételt totális bűn vagy az igazságot szolgáltató öngyilkosság lehet. Orin földre teperi nővérét, és megpróbálja megerőszakolni. A látvány keményen, sőt durván fogalmaz. (Nagyon helyesen, hiszen a mindvégig dinamikus színpadi mozgás egyik csúcspontján vagyunk.) A végső bűnbe rohanó Orin annál kétségbeesettebben kiálthatja: — ...hát nem érted, hogy akárhogyan is, de valami bizonyosságra van szükségem, mert különben megbolondulok? Ez a kísérlet nem sikerül. Természetes tehát, hogy a fiú azonnal elfogadja a másik lehetőséget, az egyetlent, ami ebben a házban elképzelhető: az ön- gyilkosságot. Lavinia változása egy egyenes vonal mentén megrajzolható. Erre az ívre épül az egész dráma. (És épülhet, mert Udvaros Dorottya erős tehetsége elbírja ezt a terhet. Laviniája minden szabadulási kísérletével saját igazságszolgáltatása falába ütközik. Úgy érzékelteti egy ember összetettségét, hogy közben nincsen kétségünk, sorsa megpecsételődött.) Félelemmel és borzongó vágyakozással rohan végzete felé. Az apját imádva szerető, anyja házasságtörését leleplező kemény lányból gyilkos nagyasszony lesz. Az oszlopok mögött, az ajtót kitárva áll az utolsó Mannon. Fiait felfalva elpusztult a család. Örök bűntudattal mérgezett létezésre ítélve, szenvedéssel kiküzdött méltósággal áll előttünk Lavinia. Hátralép, becsukja az ajtót, vállalt börtönébe zárja magát. Bevégeztetett. titkát kutató néző pedig tanácstalanul kérdezi: mi az az erő, ami őt összekapcsolja egy emberöltővel ezelőtt élt drámaíróval, és a több mint száz évvel ezelőtti Amerikában elpusztult családdal? Talán az emberi lélek azonossági pontjainak találkozása ez, mely felé ugyanazt a „hosszú utat” teszi meg az író, rendező, néző és színész. Az utóbbit nem árt hangsúlyozni. Ebben az előadásban döntő az egyes színész szerepe. Ha nem lennének egymásnak egyenrangú partnerei, megváltoznának a darab hangsúlyai. Ha csak rutinosan „megoldanák a feladatot”, nem jutnánk, a felszín alá. De Pákozdy János (Ezra Mannon) nemcsak az ostoba, múltba ragadt, puritán családfő, Nagy Zoltán (Adam Brant) nemcsak a szenvedélyes szerető és kegyetlen bosszúálló, Lengyel István nem csupán a mindenkit túlélő, bogaras öreg szolga és Szoboszlai Éva sem csak egy butuska, őszinte, tiszta lányka. Mindany- nyian érző, öröfnre vágyó, szenvedő emberek. Ez az a pont, ahol a mindent értő Orin és a naív Hazel találkozhat. (Ugyanez nem mondható el Laviniáról és Péterről. Jakab Csaba megmutatja Peter szürkeségét, de nem látjuk a jelentéktelensége mögött kínlódó embert.) Ez az a pont, ahol a néző és a Mannon család találkozhat. A fia lábánál nyüszítő Christine szenvedését, az Orin cinizmusa mögül kikitörő zokogást vagy az erős, legerősebb családtag, Lavinia szánalmas méltóságát nem lehet kívülállóként nézni. Mi is végigszenvedjük az önpusztító szembenézést, hiszen a színészek bizalmukba fogadnak bennünket. Kiszolgáltatják magukat. Tisztelet érte. Bérezés László Nyugalom Pattanásig A belülről A katarzis Téli táj (T. Katona László felvételei) Ajándékok a karácsonyfa alá
