Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

Folytatta munkáját a szakszervezetek XXIV. kongresszusa

(Folytatás a 2. oldalról.)

világ összes népeinek közös érdeke.

Külön kívánok szólni a lengyelországi helyzetről, amelyről — rnint ismeretes — Moszkvában is beszéltünk. Valójában érthető, hogy jelenleg mind a világ haladó erőinek, mind a szocializmus ellenségeinek a figyelme — természetesen más-más előjellel — Lengyelország felé fordul. Mi azt tartjuk szem előtt, hogy Lengyelország szocialista állam, a Varsói Szerződés tagja, az európai béke egyik fontos tényezője. Álláspontunk világos, nyilvánosan is kifejtettük a központi bizottsági állásfoglalásban és az országgyűlés előtt.

A magyar és a lengyel népet hagyományos baráti érzelmek fűzik össze. Mi ezt nagyra értékeljük és őrizzük. Még fontosabb és meghatározóbb, hogy a magyar és a lengyel munkásosztály között osztályszolidaritás van, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt testvérpártok. Összeköt bennünket az érdekek, a szocialista célok és világnézetünk azonossága. Ezért vagyunk teljes mértékben szolidárisak a Lengyel Egyesült Munkáspárttal, a lengyel munkásosztállyal és néppel.

A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a kapcsolatok széles körűek és sokoldalúak. A gazdasági együttműködés szoros szálai fűznek össze bennünket, és ezért is érdekeltek vagyunk abban, hogy Lengyelországban szilárd szocialista viszonyok legyenek.

Azt Jdvánjuk, hogy a lengyel munkásosztály, a lengyel nép, pártja vezetésével találja meg a szocialista megoldást azokra a problémákra, amelyek Lengyelországban az idők folyamán felhalmozódtak, feszültséget okoztak és ma jelentkeznek. Kívánjuk, hogy a párt vezetésével a lengyel munkás- osztály és a lengyel nép maga oldja meg ezeket a problémákat és biztosítsa Lengyelország továbbhaladását a szocializmus útján. Úgy véljük, hogy ehhez a lengyel kommunistákban, munkásokban, a lengyel hazafiakban megvan az erő. A moszkvai találkozó közleménye is kifejezte, hogy — miként a lengyel elvtársak meghatározták — Lengyelország szocialista állam, a szocialista országok közösségének szilárd tagja, az volt és marad a jövőben is. Ezt kívánjuk mi is!

Olyan világban élünk, amelyben a szocializmus világrendszerré vált. és mind több ország vallja magáénak a szocializmus programját. Még van gyarmati uralom, faji diszkrimináció Dél-Afrikában és másutt, de a gyarmati rendszer végérvényesen összeomlott. A népek elszánt harcot folytatnak a neokolonializmus ellen, mert saját országuk, sorsuk urai, a nemzeti szuverenitás birtokosai akarnak lenni. Az imperializmus már régen nem egyedüli ura a világnak. Minden nép szabad akar lenni és saját sorsát önmaga akarja irányítani. A föld urai egyre inkább a föld népei lesznek! Nincs a világon olyan erő, amely a történelem kerekét vissza tudná fordítani.

Ezek a világ realitásai. Ilyen körülmények között javasoljuk a békés egymás mellett élést. A két társadalmi rendszer folytasson békés versenyt és végül is az ész- mék, a példa ereje győzzön.

Addig pedig működjünk együtt minden olyan kérdésben, amely valamennyi népnek egyformán érdeke: a béke megtartásában, a fegyverkezés lefékezésében és a leszerelésben. Ez a mi politikánk!

Nehéz, áldozatos munkát kívánó belső feladatokat kell megoldanunk, és bonyolult nemzetközi helyzetben kell élnünk és dolgoznunk. A szocialista társadalom a munka társadalma, mi csak a munkából élhetünk, nem úgy, mint a kizsákmányolok. Mai viszonyaink között elsősorban munkával kell nemes céljainkért küzdeni.

Feladataink megoldásához van erőnk és nemzetközi hátterünk, támaszunk. A szakszervezeti mozgalom, egész népünk számíthat arra, hogy 'a párt betölti történelmi hivatását. A párt pedig számít és támaszkodik a szakszervezetekre, a munkásosztályra, a szövetkezeti parasztságra, az értelmiségre, dolgozó népünkre.

A párt es a nép — s elmondhatjuk, hogy a szak- szervezet és a tagság — között az első törvény a kölcsönös bizalom legyen. Ez politikánk alapkérdése. A bizalom hatalmas erő, amelyet meg kell őriznünk a jövőben is. A bizalom, a nyílt és az őszinte beszéd jó befektetés. A párt továbbra is ezt a gyakorlatot akarja kö-. vetni és nagyra értékeli a nép fejlődő politikai érettségét' és felelősségét, amely minden fontos kérdésben megmutatkozik. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a jövőben is így lesz.

Végezetül engedjék meg, hogy a Központi Bizottság nevében még egyszer sok sikert kívánjak önöknek és az önök személyében mindazoknak, akiket képviselnek.

II szolgáltatások szerepe

Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után Király Mihály, a HVDSZ budapesti bizottságának titkára, a helyiipari dolgozók ötéves munkájáról számolt be a kongresszusnak. Mint elmondta, a kommunális, közüzemi és fogyasztói szolgáltatások — amelyekben meghatározó szerepet játszanak a családoknak végzett, a nők nehéz fizikai munkáját megkönnyítő szolgáltatások — minőségi és mennyiségi teljesítése megfelelt a célkitűzéseknek. Az elért eredmények értékét növeli, hogy azok a gazdálkodás bonyolultabb belső és külső feltételei miatt a korábbiaknál lényegesen nehezebb körülmények között születtek meg.

Irházi Lajosné, a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára az ellenőrzés fejlesztéséről szólt. Kifogásolta, hogy túl sok a határozat, és a módosítás, s a sok intézkedést az ellenőrzés is nehezen követi. Véleménye szerint helyes lenne, ha a szakszervezeti mozgalom számára kevesebb, de jobban megalapozott és a legfontosabb kérdésekkel foglalkozó határozatok adnának útbaigazítást az SZMT-knek és időt hagynának a végrehajtásra is.

Harry Tisch, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének elnöke csaknem 9 millió szervezett NDK-beli

dolgozó baráti üdvözletét tolmácsolta, megemlítve azt, hogy az NDK-ban nagy figyelemmel kísérik a magyar népgazdaság és társadalom fejlődésének eredményeit..

A két ország szakszervezetei közötti kapcsolatról szólva kiemelte, hogy • azt a barátság és mély együttműködés jellemzi, amely azonos célok és eszmények alapján jött létre. A két ország szak- szervezetei azonos társadalmi és szociális feltételek mellett működnek. A német munkásmozgalom történetében még soha nem voltak ilyen lehetőségek, jogok a dolgozók érdekeinek kéoviseleté- re, mint a mai NDK-ban.

Az NDK valamennyi polgárát —mondotta a felszólaló — napjainkban a Német Szocialista Egységpárt közelgő X. kongresszusára való felkészülés. foglalkoztatja. Az eddigi legnagyobb tömegmozgalom bontakozik ki a népgazdaság teljesítményének növeléséért a munkás-paraszt hatalom erősítéséért. Az NDK dolgozói továbbra is következetesen a fejlett szocialista társadalom építésének útján járnak.

A felszólaló befejezésül az enyhülési politika, a béke fontosságáról beszélt, leszögezve azt, hogy a béke megtartása és biztosítása változatlanul a szakszervezeti érdekképviselet legfontosabb feladatai közé tartozik.

Zombori Ildikó, a Franklin Nyomda monószedője a nyomdász szakszervezet elnökségi tagja hozzászólásában egyetértett a pénteken felszólalt Tréfás Györggyel abban, miszerint a művészetek, a sajtó és az olyan tömegkommunikációs eszközök, mint a televízió, a rádió — helyzetüknél fogva — fontos szerepet töltenek be a szocialista közéletiségre, a hazafiasságra, az internacionalizmusra nevelésben és az ízlésformálásban. Éppen ezért meghatározó jelentőségű, hogy milyen művek, írások - látnak napvilágot, különös tekintettel azokban a munkásember életének, gondjainak, bajainak, örömeinek ábrázolására.

A munkások igenis igénylik az olyan alkotásokat, melyekben reálisan tükröződik mindennapi életük.

Helsinki szellemében

Pekka Oivio, a Finn Szak- szervezetek Központi Szövetségének elnöke méltatta Magyarország és Finnország szilárd és baráti kapcsolatát, ami különösen jól tükröződik a két ország szak- szervezeteinek együttműködésében. A Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége és a SZOT sokoldalú és testvéri kapcsolata mindkét félnek hasznos. Gyümölcsöző eredmények tanúsítják, hogy az együttműködésben mindig előre tekintenek, a jövő formálását tartják szem előtt. Utalt arra, hogy olyan kis népeknek — mint Magyar- országé és Finnországé 4“ kiváltképp fontos, Hogy aktívan vegyenek részt az emberiség sorskérdéseinek előmozdításában, a fegyverkezési hajsza megállításában, a feszültségek csökkentésé-, ben, a világbéke megőrzésében. A finn - szakszervezetek is következetesek abban, hogy tovább éltessék Helsinki szellemét.

Heinz Oskar Vetter, a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke mindenekelőtt a magyar—NSZK szakszervezeti kapcsolatok, különösen az utóbbi tíz esztendőben tapasztalható, elmélyüléséről szólt. Mindezt kifejezi — mondotta —, hogy jövő májusban az NSZK-beli szak- szervezetek Ruhr vidéki, hagyományos munkásfesztiválján magyar kulturális hetet rendeznek.

Ezt követően az enyhülés, a béke, a társadalmi rend és stabilitás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a Német Szakszervezeti Szövetség Helsinki szellemében, az" enyhülést oszthatatlannak, az egész világra érvényesnek tartja.

A madridi biztonsági és együttműködési konferencia eddigi alakulása és világunk egyes folyamatai azonban elgondolkodtatnak és gondterheltté tesznek bennünket — mondotta. — Az utóbbi években együtt tettünk meg egy útszakaszt, álljunk ellent azoknak, akik a továbbiakban e közös utunkat akadályozni akarják. Közös feladatunk, hogy megtartsuk a békét és a szabadságot minden ember számára a világon.

Kriston István, a salgótarjáni Volán 2. számú Vállalat szb-titkára a kettős feladat, a termelést segítő munka- és az érdekvédelem eredményei mellett felhívta a figyelmet a közlekedésben meghatározó műszaki és forgalmi értelmiség fokozottabb érdekképviseletére, egyben alkotókészségük, szellemi kapacitásuk jobb hasznosítására. Hangsúlyozta azt is, hogy a szakszervezeti nevelőmunkában többet kell törődni a dolgozók szakmai és általános műveltségének gyarapításával, s általában a beruházásokat nem igénylő, de a munka hatékonyságát befolyásoló tényezővel, az egyénnel, a személyiséggel.

Hamied Dzsallud, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének főtitkára beszédében kiemelte, hogy a szervezett arab dolgozók fontosnak tartják a magyar szakszervezetekkel és a magyar néppel folytatott baráti és együttműködési kapcsolatot, amelyet erősít az a kölcsönös megértés, hogy az arab szakszervezetek felveszik a harcot az imperializmus, a cionizmus és a nemzetközi reakció támadásaival szemben.

Az arab szakszervezeti mozgalom egyik legfontosabb feladata ma — mondotta a felszólaló — annak a harcnak a támogatása, melynek célja az arab haza földjének megvédése, az arabok jogainak helyreállítása. Az arab dolgozók forradalmi és haladó előőrsei a fel- szabadulásért, a békéért, és a szabadságért folytatott harc első vonalában állnak, hogy meghiúsítsák az imperialista támadásokat, és megőrizzék az arab haza haladó vívmányait, szabadságát és egységét. Nagyra becsülik, hogy a világ haladó erői és a baráti Szovjetunió vezette szocialista országok támogatják ügyüket.

Jaques Vittori, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal munkáscsoporttal foglalkozó osztályának európai felelőse átadta a kongresszusnak a hivatal vezetőinek és munkatársainak üdvözletét. Elmondotta, hogy a magyar szakszervezetek tevékenyen részt vesznek a. szervezet munkájában. Magyarország eddig 45 nemzetközi mun- ügyi megállapodást írt alá, és azok végrehajtásában, megvalósításában fontos szerepet töltenek be a szak- szervezetek. A SZOT képviselői rendszeresen résztvevői a nemzetközi munkaügyi konferenciának, 'és a hivatal vezető testületében is eredményesen munkálkodik magyar szakszervezeti képviselő.

A magyar szakszervezetek egvik jellemző vonása, hogy — amint rámutatott — a gazdasági élet külső feltételeinek változása idején is képesek gyorsan és határozottan dönteni a dolgozók jogainak, érdekeinek védelmében. A nehezebb világpiaci helyzetben is teljes odaadással szolgálják a közösségi célok megvalósítását.

Üzem- és munkaszervezés

Rákli Lajosné, a Zalaegerszegi Ruhagyár szb-titkára hozzászólásában az üzem- és munkaszervezésnek a tanulságairól számolt be, amelyet az iparban elsőként nálunk hajtottak végre, őszintén elmondta, hogy a jobb szervezettséget elősegítő nagyarányú munka, amelyre az a körülmény kényszerítette • a gyárat, hogy hosszú távon kimerültek létszámbővítési lehetőségei, korántsem volt zökkenőmentes. n tapasztalatok hiánya sok félreértésre adott okot, bizonytalanságot és nyugtalanságot idézett elő. A széles körű tudatosító, felvilágosító tevékenység azonban — amelyből a szak- szervezet is jócskán kivette a részét — fokozatosan meghozta eredményét: a dolgozók ma már szívesen végzik munkájukat a korábbinál jobb körülmények között, különösen, hogy látják annak anyagi hasznát is.

Krauth Pálné, a Pamut- fonóiparL Vállalat vezérigazgatója elmondotta, hogy a kollektív szerződések rendszere jól bevált. A dolgozók egyre jobban magukénak érzik a szerződéseket és élnek is az azokban biztosított jogaikkal. A megállapodások nyomán a legtöbb textilipari üzemben magas fokú a szociális ellátottság. Bölcsőde, óvoda, sok helyen hazavihető ebéd, vacsora, továbbá fodrászat, klubok és művelődési intézmények állnak a kollektívák rendelkezésére. Mindez annak is köszönhető, hogy a dolgozókat széles körben bevonják a szerződések előkészítésébe, és kérésüknek a gyakorlatban érvényt is szereznek.

Tóth János, a 31. sz. Építőipari Szakmunkásképző Intézet tanulója felszólalásában eímondotta, hogy az 1979. évi határozatot követően nálunk is megalakult a szakszervezetek tanulói alapszervezete, amelynek működését az idei tanévtől kezdve jelentősen javította az egységes szabályzat. Az új rendtartás megjelenése óta a pedagógusok is jobban segítik a fiatalok szak- szervezeti mozgalmi munkáját.

Flórián Gyuláné, a Győr megyei Kórház és Rendelő- intézet asszisztense, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségének tagja felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt öt esztendőben jelentősen megnőtt az egészség- ügyi ellátás társadalmi elismerése, s ezzel párhuzamosan az ápolónők, műtősök, asszisztensek, védőnők, gondozónők szerepe.

Javasolta, hogy a betegekkel és a gondozottakkal közvetlenül foglalkozó három műszakban dolgozókat minősítsék fizikai foglalko- zásúaknak.

Juhász András, a KISZ KB titkára megállapította, hogy az elmúlt időszakban határozottabbá, eredményesebbé vált az ifjúság . körében végzett szakszervezeti munka. Ennek következtében a fiatalok közül is sokan kerültek választott szak- szervezeti tisztségbe. Az ifjúsági szövetség és a szak- szervezet közös tennivalóiról szólva még hatékonyabb együttműködést sürgetett annak érdekében, hogy a vállalatok jobban támaszkodjanak a műszaki fejlesztésben az újítómozgalomra, az alkotó ifjúság pályázat eredményeire, s ne mulasz- szák el a segítségnyújtást a még kiforratlan, de sokat ígérő ötletek kidolgozásához sem. Közös törekvés a gazdasági vezetők döntésének jó értelemben vett befolyásolása, hogy minél teljesebben létrejöjjön a különböző érdekek összhangja.

Szekcióüléseken folytatódott a tanácskozás

Délután a kongresszus négy szekcióban folytatta munkáját.

A gazdasági építőmunka szakszervezeti feladataival kapcsolatos javaslatokat Gál László főtitkárhelyettes vezetésével vitatták meg. A főtitkárhelyettes bevezetőjében elmondotta, hogy a szakszervezeti testületek ajánlásaikban támogatásukról biztosították a minőségi munka és hatékonyság ösztönzésére különböző szinten hozott intézkedéseket. Felvetették, hogy a szocialista versenymozgalmat az eddigieknél is jobban a legfontosabb gazdasági célok szolgálatába kell állítani.

A vitában többen kifejtették, hogy a korszerűsített bérezési formák ösztönző hatása mindinkább érvényesül, de még előfordul, hogy a prémiumok, jutalmak feltételeit előre és minden részletében pontosan nem határozzák meg. Beszámoltak azokról a tapasztalatokról is, amelyeket az üzemi szak- szervezeti bizottságok a belső munkaerőátcsoportosításnál szereztek. Ezek szerint az érintettekkel folytatott előzetes beszélgetés és az új munkahelyen a mozgalmi aktivisták fokozott gondoskodása nagyban elősegíti a beilleszkedést.

A szakszervezeteknek az elosztással és az érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait Duschek Lajosné SZOT- titkár vezetésével vitatták meg. A SZOT-titkára hangsúlyozta, hogy ma már az összes jövedelemnek 31 százaléka, azaz évi 130 milliárd forint a béren kívüli társadalmi juttatásokból származik.

A vitában hozzászólók egyetértettek az alacsony nyugdíjak, a családi pótlék és a gyermekgondozási segély emelésének szükségességével.

Felhívták a figyelmet az óvodák mellett a bölcsődék gyorsabb ütemű építésének szükségességére is, s ebben a társadalmi összefogás jelentőségére. Szóltak arról, hogy társadalmunk szociálpolitikai céljainak megvalósításában egyre növekszik a vállalatok szerepe. A szociális terv azonban még sok helyen nem egyenrangú a vállalati terv többi fejezetével.

Ennek, valamint a tervek megvalósításának számonkérése azonban — hangsúlyozták — a bizalmi testület kötelessége.

A szakszervezeti névelőmunka eredményeit és tennivalóit Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának vezetésével vitatták meg.

A vitaindító utalt arra, hogy évente 600 ezer dolgozó vesz részt politikai tömegoktatásban, 640 ezer rendszeres olvasója van a szakszervezeti könyvtáraknak, évente mintegy kétmillió ember jelenlétében 44 ezer ismeretterjesztő előadás hangzik el. Mindez segít aljban, hogy a dolgozók hozzáértésben, műveltségben felemelkedhessenek a feladatokhoz. Az eredmények tehát jelentősek, a tudati fejlődés azonban még mindig elmarad az anyagiakban elért színvonaltól. Ez szükségessé teszi, hogy a szakszervezeti vezető testületek, tisztségviselők, aktivisták még többet tegyenek a nevelőmunkáért.

A felszólalók hangsúlyozták, hogy az emberek képzése nemcsak állami feladat, a szakszervezeteknek is segíteniük kell a maguk területén, például azzal, hogy felkeltik a szülőkben a felelősségérzetet, vagy a felnőtt korban tanulók esetében a beiskolázás után sem hagyják magukra dolgozóikat, figyelemmel kísérik további útjukat. Sokan foglalkoztak az értelmiség szerepével is; jobban kell számítani rájuk, jobban kell hasznosítani a köz szolgálatában szellemi, műveltségbeli tudásukat.

Az üzemi, a munkahelyi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének feladatait Jakab Sándor vezetésével vitatták meg. A főtitkár- helyettes vitaindító előadásában tájékoztatta a küldötteket arról, hogy a szakmai és terüld i szakszervezeti szervek e témában mintegy 150 ajánlást, javaslatot küldtek a kongresszusnak. Az indítványok közös jellemzője, hogy sürgetik a dolgozók érdemibb bevonását az életükkel, munkájukkal összefüggő kérdések vitájába.

A vitában egységesen foglaltak állást abban, hogy most már időszerű véleményezni a gyárak, gyáregységek, üzemek vezetőinek tevékenységét is. Megítélésünk szerint a vezetők kinevezésénél, felmentésénél is indokolt a bizalmi testület, a szakszervezeti csoport véleményének meghallgatása, főként az önelszámolású egységekben.

A szakszervezeti élet demokratizmusának fejlesztése érdekében az ajánlások egy részét kéri a szakszervezeti választási eljárás gyakorlatának egyszerűsítését. Szükségesnek tartják, hogy a szakszervezeti alapszerveze- tek több segítséget kapjanak munkájuk fejlesztéséhez az ágazati és a megyei szakszervezeti testületektől.

Az ajánlások és javaslatok nagy része érvényesül már a kongresszusi határozattervezetekben. Az ajánlásokból azonban, maradnak olyan konkrét javaslatok, amelyeket a küldöttek véleménye szerint majd a SZOT vezető testületéinek munkaprogramjába célszerű beépíteni, s vannak olyan indítványok, amelyeket a további intézkedésre az ágazati-iparági szak- szervezetek gondjaira bíznak.

A négy szekcióülésen ösz- szesen 197-en jelentkeztek felszólalásra. Közülük 49-en mondták el véleményüket, míg 148-an írásban juttatták el hozzászólásukat. A kongresszus ma plenáris üléssel folytatja munkáját,