Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. DECEMBER 14 IHeti világhíradó I HÉTFŐ: A portugál elnökválasztásokon újjáválasztják Eanes tábornokot, vereséget szenved a jobboldal jelöltje. — Bécsben tanácskozik az Osztrák Kom­munista Párt kongresszusa. — Az ENSZ közel-keleti vitája KEDD: Az MSZMP Politikai Bizottságának állásfogla­lása a Varsói Szerződés tagállamainak moszkvai értekezletéről. — Nyugatnémet—olasz csúcstalál­kozó Bonnban. — A szocialista országok javaslata a madridi Európa-találkozón egy kontinentális le­szerelési értekezletre SZERDA: A hivatalos látogatáson Indiában tartózkodó Leonyid Brezsnyev nagyszabású bcketervet terjeszt elő a Perzsa-öböl biztonságára. — A szovjet űr­hármassal fedélzetén visszatért a Földre a Szojuz— T—3 CSÜTÖRTÖK: A francia elnök tárgyal a szovjet nagy­követtel. — Haderőcsökkentési megbeszélés Bécs­ben. — OPEC olajminiszterek találkozója Indo­néziában PÉNTEK: A NATO miniszteri tanácsának ülésével befe­jeződik Brüsszelben az „atlanti nagyhét”. — Rea­gan közzéteszi részleges kormánylistáját SZOMBAT: Az Irak és Irán közötti háború 84. napján tovább tartanak a csatározások Két, egymástól (távol fek­vő iővárosból, Űj-(Delhí bői és Brüsszelből kelteződtek a héten a legfontosabb jelen­tések a világpolitika fő front­vonaláról, jelezve az ellen­tétes irányú mozgásokat a kelet—nyugati viszonyban. Az Indiában rövid, hiva­talos látogatást tevő Leonyid Brezsnyev jelentős békekez­deményezést tett az ország parlamentjében elmondott beszédben. Az ötpontos szov­jet terv — elfogadása ese­tén — a béke és biztonság övezetévé változtathatná a ma talán legforróbb válság- területet, a Perzsa-öböl tér­ségét. Lényege, hogy ettől a robbanékony zónától tartsák távol a külföldi támaszpon­tokat, a nukleáris fegyvere­ket, az atomhatalmak flot­táit, gondoskodjanak az olaj- utak szabad használatáról és szavatolják az öböl körül el­helyezkedő országok el nem kötelezett státuszát a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Kína és más államok garan­ciájával. Egy ilyen megálla­podás kedvező feltételeket teremthetne az Irak és Irán között immár 85. napjába lé­pő értelmetlen háború befe­jezésére; csökkenthetné a feszültséget a térség viszály- kodó országai között; s nyil­ván olyan körülményeket hozna létre, amelyek lehe­tetlenné teszik a külső be­avatkozást Afganisztán ügyeibe, s ezzel párhuzamo­san lehetségessé válna az ott tartózkodó szovjet csa­ljatok visszavonása. Az indiai képviselők ért­hető figyelemmel fogadták a Brezsmyev-tervet, hiszen az elősegítené a nagy ország ré­gi óhaját, hogy az egész In­diai-óceán váljék békeöve­zetté. Az öböl háborúja pe­dig a legközvetlenebbül érintheti Indiát, amely az iraki és iráni szállítások ki­esését, kedvezőtlenebb felté­telek közepette, a rotterda­mi olaj szabadpiacon kény­telen pótolni. De általában igen érdeklődő és pozitív visszhang jelentkezett Ázsiá­ban, főként magában az érin­tett térségben. Annál heve­sebben támadták az elképze­lést Pekingből, az Egyesült Államok és atlanti partnerei pedig láthatóan ki akarnak térni minden érdemi vita ledől. Taktikájuk szemláto­mást arra irányul, hogy a javaslatot „nem kell komo­lyan venni” s ezzel el akarják kerülni még a vitákat is. Hi­szen lényegi vita esetén a nyugati átlagpolgár is lát­hatja, mennyire célravezető és logikus indítványok hang­zottak el. Különben is a mondás szerint a pudding próbája az evés, tehát ki kellene próbálni azokat a gyakorlatban. Csakhogy ezek a reális bé­kejavaslatok most különös­képpen nem illettek a NATO világképbe, amikor Brüsz- szelben lezajlott a szokásos „atlanti nagyhét”. (A szövet­ség vezető testületéi évente kétszer tartanak ilyen össze­jövetelt: május—júniusban mindig felváltva valamelyik tagállam fővárosában, de­cemberben pedig a brüsszeli központban.) Ezúttal, ha le­het, még élesebb hangnemet használtak és „mi lenne, ha...” alapon szították a feszültséget. Vagyis zárt ülé­seken, csak a külügyminfsz- terek és a nagykövetek rész­vételével arról tárgyaltak, hogyan próbáljanak nyomást gyakorolni a lengyel belső helyzet alakulására. Tehát egy olyan területet helyez­tek előtérbe, amely nemcsak, hogy nem tartozik a NATO illetékességi körébe, hanem egy másik szövetség, a Var­sói Szerződés tagja. Emellett a néha hisztéri­kus légkört felhasználva, Washington a fegyverkezés újabb terheit szeretné józa­nabb szövetségeseire háríta­ni. A korábbi elvi megálla­podást, hogy az atlanti or­szágok évi „tiszta” 3 száza­lékkal (tehát ez az inflációs emelkedésen túl számít) nö­veljék katonai kiadásaikat, az idén csupán az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Norvégia teljesíti. Az amerikaiak most nemcsak ezt a kiesést sze­retnék pótolni, hanem jövő­re már 4 százalékot szeret­nének előirányozni, sőt a brüsszeli tanácskozások után Tokióban járó Brown had­ügyminiszter 10 százalékra kívánta rábeszélni Japánt. Mindez akkor játszódik lé, amikor Madridban éppen a héten terjesztettek elő új szocialista javaslatokat egy európai leszerelési konferen­cia összehívására s a téma minden bizonnyal szóba ke­rülhetett a francia elnök és a szovjet nagykövet találko­zóján is. Egy washingtoni tudósítás szerint a Carter kormányzat úgy politizál, mintha újravá­lasztották volna, s nemcsak harmincöt napja lenne hátra. Dehát közben kinevezték már a Reagan-csapat első nyolc vezetőállásé főtisztviselőjét, köztük Caspar 'Weinberger hadügyminisztert — a kül­ügyminiszter személyéről még tartanak a viták. Min­denesetre az új amerikai ad- mdnisztációra vár, hogy fe- lelősségtelejesen mérlegelje a Szovjetunió és a szocialista országok többször, újólag is kinyilvánított tárgyalási, bé­kés egymás mellett élési szándékát. Hogy a jövőben — Brüsszel mellett — más nyugati fővárosokból, éssze­rűbb állásfoglalások hangoz­zanak el... Nem kevés hullámzás és ellentmondó jelentés sorozata után úgy tűnik, hogy eny­hült a helyzet Szíria és Jo- dánia határán, kölcsönösen visszavonták a felvonultatott katonai erőket. A határövezetben történt katonai mozgások (húszezer­től ötvenezerig becsülték az odairányított létszámot) a két ország bonyolult, politi­kai nézeteltéréseivel voltak kapcsolatosak. Jordánia IraK pártját fogta, míg Szíria gyakran keveredett konflik­tusba Bagdaddal; Jordánia nem ellenzi az új amerikai kormánnyal való együttmű­ködést, hogy a palesztin problémát országán belül, „jordanizált” megoldással rendezzék; A közvetítések nyomán né­mileg csökkent a feszültség: Szíria megkezdte csapatainak visszavonását, s ezt a pél­dát némi ingadozás után, Jordánia is követte. Amman, a hírek szerint, ígéretet tett a muzulmán testvérek támo­gatásának felfüggesztésére, jóllehet ezt később cáfolták. Áz mindenképpen üdvözlésre méltó, hogy a válságokkal barázdált térségben e két arab ország nem egymással szemben vonul, de a tartós megnyugváshoz nyilván el­kerülhetetlen, hogy . Jordá­nia felülvizsgálja magatartá­sának több vonatkozását, s a zsákutcába jutott Camp David helyett ne akarjon a Jordániái kártya” kijátszá­sával segítséget nyújtani az általános rendezés kijátszá­sára. Réti Ervin VARSÓ Tegnap kilencszáz küldött részvételével megkezdődött a Lengyel Egyesült Paraszt- pánt VIII. kongresszusa. Stanislaw Gucwa pártelnök megnyitó beszédében ele­mezte az elmúlt időszak te­vékenységét és vázolta a párt előtt álló feladatokat. A kongresszuson Stanislaw Kania képviseli a Lengyel Egyesült Munkáspártot. RÓMA Pénteken késő este isme­retlen terroristák elrabolták az olasz semmitőszék (leg­felső bíróság) börtönügyek- ikel foglalkozó vezetőjét!, Guido d’Urso igazságügyi tanácsost. Az emberrablást a Vörös brigádok terrorszer-' vezet vállalta magára név­telen telefonáló útján, aki az II Messaggero szerkesztő­ségét hívta fel. Aldo Moro elrablása óta ez az első po­litikai színezetű emberrab­lás, amelyet a Vörös bri­gádok elkövettek. NYUGAT-BERLIN Nyugat-Bérűn Kreuzberg kerületében tegnapra virra­dóra súlyos összecsapás tör­tént a rendőrség és tüntetők között, akik el akartak fog­lalni egy üresen álló házat, illetve a hatósági felszólítás ellenére sem voltak hajlan­dók kiüríteni egy másik, már elfoglalt épületet. Az összecsaipásban sokan meg­sebesültek. Több üresen ál­ló házát a lakosok azért szálltak meg, hogy megaka­dályozzák lebontásukat, il­letve felújításukat. A régi ház helyén épített újban, il­letve a felújított lakóépüle­teikben ugyanis lényegesen magasabb lesz a lakbér, A rendőrség 66 sebesültet jel­zett a maga soraiból; a tün­tetők közötti sebesülések száma ennél nagyobb, de nem közöltek hivatalos ada­tot. ötvenhét tüntetőt vet­tek őrizetbe. Az anyagi kár jelentős. SZÖUL Harold Brown amerikai hadügyminiszter, aki tegnap reggel Tokióból Szüulba re­pült, másfél órás megbeszé­lést folytatott Csőn Tu Hvannal, a Koreai Köztár­saság elnökével. Tárgyalá­saikon szó volt egyebek kö­zött a nemrégen halálra ítélt koreai ellenzéki vezető, Kim De Dzsung ügyéről, valamint a két országot érintő „biz­tonsági kérdésekről” is. Amint a köztársasági elnök szóvivője közölte. Brown tá­jékoztatta Hvant a NATO tminiszteri tanácskozásáról, valamint a japán kormány képviselőjével folytatott tár­gyalásairól. Hazautazott az észt pártküldöttség A Sisov Lev Dmitrijevics, az És.zt Kommunista Párt Központi Bizottsága, párt- és tömegszervezeti osztálya ve­zetőjének vezetésével a me­gyében tett ötnapos látoga­tás után tegnap hazautazott az észt pártmunkásrdelegá- ció. A vendégek Szolnok megye állami és társadalmi szervei pártirányításának kérdéseit tanulmányozták, ipari és mezőgazdasági üze­meket, kulturális intézmé­nyeket és művészeti műhe­lyeket keresték fel. Ellátogattak többek között a Szolnoki Galériába, a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság­ba. a fcarcag—berekfürdői Üveggyárba, a Tiszamenti Vegyiművekbe, megismer­kedtek a megyeszékhely és a főváros nevezetességeivel. A küldöttség tagjait teg­nap Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője búcsúztatta a Ferihegyi re­pülőtéren. Mező Imrére emlékeztek Szabolcs-Szatmárban A szülőföld, a szőkébb ha­za, Szabolcs-Szatmár lakói emlékeztek meg tegnap szü­letésének 75. évfordulója al­kalmából a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom mártírhalált halt alakjára, Mező Imrére A nevét viselő nyíregyházi 107-es számú Ipari Szak­munkásképző Intézet előtti téren a szakmunkásjelöltek, a pedagógusok, a megye- székhely párt- és állami szer­vezeteinek képviselői meg­koszorúzták a forradalmár mellszobrát, majd Baktaló- rántházán, a nagyközségi pártbizottságon emlékkiállí­tást nyitottak meg. Emlékünnepséget tartottak tegnap Mező Imre szülőfalu­jában, Ramocsaházán is. A község lakói s a forradalmár nevét viselő kollektívák tag­jai megkoszorúzták a szülő­ház előtt álló emlékoszlopot és emléktáblát. A szabolcs-szatmári meg- emlékezéssorozaton részt vett a forradalmár özvegye is. Szolnokon, a Városi Tanács V. B. termelés- és ellátásfel- ügyeleti osztályán december 1 óta már kétezer jogosult vette fel az 1981. évi tejutalványt Aj lakások karácsonyra a békési árvízkárosultaknak Karácsonyra 23, házgyári panelekből épült lakásba már beköltözhetnek a béké­si árvízkárosultak. A nyári árvíz sok békési, főleg a ta­nyavilágban élő családot tett hajléktalanná, akik roko­noknál, ismerősöknél vagy a város által biztosított szükséglakásokban kaptak menedéket. A Dél-magyar- országi Építőipari Vállalat, valamint a Hajdú-Bihar és Borsod megyei építőipar ez év októberében mutatta be az árvízsújtotita területen a gyorsan feléDÍthető paneles családi házakat. Az árvízkárosultak közül sokan választották ezt az építési módot, s a DÉLÉP november 10-én hozzálátott a 14 paneles családi ház felépítéséhez, összesen 23 la­kással. A munka jelenleg mór a belső szereléseknél tart, s karácsonyra vala­mennyi lakás elkészül. 1981 Kemping-világtalálkozó Finnországban Jövőre harminckétféle bél­és külföldi utat szervez tag­jainak a Magyar Kemping- és Caravanning Club. Cso­portok indulnak majd egye­bek közt az 1981. évi kem­ping-világtalálkozó finnor­szági eseményeire. Emellett számos bulgáriai és jugoszlá­viai üdülőprogram is for­málódik. Minderről a klub vezetősége tegnap számolt be az országos küldött-közgyű­lésen, amelyet a kőbányai HUNGEXPO-központban rendeztek. A klub vezetosege öröm­mel állapíthatta meg, hogy évről évre nő a tagság, s jelenleg már több mint 10 ezer család tagja a szerve­zetnek. Ez azt jelenti, hogy hazánkban legalább 30 ezer szervezett kempingező veszi igénybe a klub szolgáltatá­sait, élvezheti itthon a 30 százalékos, külföldön az 5— 15 százalékos szálláskedvez­ményeket. Külön is örvende­tes, hogy ebben az évben a megyei szervek irányítása mellett számos üzemi és vál­lalati csoport alakult. Peti otthonra talált Idén február elején látott napvilágot lapunkban az a történet, amelynek kis hőse, az akkor hároméves Székely Peti születése óta csak a kórházak fehér világát is­merte. Világra hozója világ­nak engedte, nem kellett ne­ki a vele született hasfali rendellenesség miatt, többször súlyos műtéten átesett kis­fiú. Akkor már két éve a mezőtúri kórházban élt, a gyermekosztályon dolgozók szocialista brigádjának tag­jai gondoskodtak róla, szere­tettel nevelték, elhalmozták mindenféle jóval, ám az ott­hon melegét nem tudták óe- ki nyújtani. Szakorvosi vélemény sze­rint már nem szorult kórhá­zi ápolásra, személyisége fej­lődésére kifejezetten jó ha­tással a családi nevelés len­ne. Állami gondozásba véte­le megtörtént, s a Vöröske­reszt segítségével kerestek olyan nevelőszülőt, aki ön­ként és szívesen vállalná az érzékeny kisfiú lelkiismere­tes gondozását... Szolnok, Arató utca 5. szám. A gyermekvédő ott­honból Kassáné Bozsó Ilon­ka felügyelőnővel csengetünk be Peti új otthonába. — Anya, ugye nem adsz oda? Ne engedj elvinni! Riadtan menekül Juhos Istvánnéhoz, s csak akkor nyugszik meg a gyerek, ami­kor megérti, hogy látogató­ba jöttünk. Hanem attól kezdve ő viszi a „prímet”. Egyenesen kiköveteli, hogy vele foglalkozzanak. (Bizony, elkényeztették a kórházban.) Beszélgetnénk, de mindun­talan közbeszól: — Hát miért nem figyelsz a kisfiádra? Anya, neked be­szélek! Mit mondtál a néni­nek rólam? — Az igazat, kicsikém! Meséld csak el, miért nem nézhetted az este a tévé­macit? — Rossz voltam... míg anya kiment a konyhába, mindent szétpakoltam. De máskor jó leszek, ne szo- morkod j! Előkerül a játékmaci, Pe­ti hálótársa. Aztán a csoki- csizma, a perselyházikó, ami­ket a télapó hozott. Meg kell néznünk anya télapó-ajándé­kát is, meg a kisbundát, amit a túri kórházból a nővérkék csináltattak kedvencüknek. Mert jönnek ám, hetenként megnézik Petit, s rendszere­sen leveleznek is az anyu­kával. Október 15-én, amikor el­hozta a Magyar utcából a kisfiút Juhosné, Peti felkiál­tott. „Végre, hogy hazahoz­tál!” Könny szökik az asz- szony szemébe, mikor erről beszél. A fűrésztelepen volt ebédkiosztó, de több műté­ten esett át, huszonhárom évi munkaviszonnyal idén márciusban leszázalékolták. Akkor határozta el, hogy újabb gyereket vesz magá­hoz. Peti ugyanis már ti­zenharmadik állami gondo­zott, aki otthonra talált ná­la. — Akkor se lehetnék jobb hozzá, ha a sajátom volna, s amíg én élek, Petikémnek biztos lesz valakije. Tudom, nagy felelősséget vállaltam, de megteszek érte mindent, és nincs szándékomban meg­válni tőle, úgy megszerettük. Látnák csak, hogy hancúro- zik az öregemmel! Ha meg­szidom valamiért — mert nagy betyár —, apához me­nekül. Csuda jól megértik egymást... Rónai Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom