Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-11 / 290. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. december 11. |fcudamány A forró föld titkai Szovjet tudósok vulkánerőműveket terveznek A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kutatói expedícióra indultak. Egy vulkáni kitörésnél akartak jelen lenni. Helikopterrel repültek a Kamcsatka-fél- szigetre, és a 3000 méter magas Tol bácsik lábánál landoltak. A vulkán néhány órás eltéréssel tört ki, mint ahogy azt megjósolták: 1975. július 6-án. Az eseményt a Magyar Televízió is rögzítette. Pár évvel ezelőtt egy ilyen előrejelzés lehetetlenségnek számított. Bár az már régóta ismeretes, hogy egy vulkán sem egészen hirtelen tör ki, mert a tűzhegyek előre jelzik aktivitásukat. Az előrejelzésre a megfelelő módszert már évtizedek óta keresik a tudósok. Ügy tűnik, hogy ez a szovjet tudósoknak sikerült. Az előrejelzést különböző mérések egybevetése alapján készítették. Szeizmográffal érzékelték a magmának a vulkanikus repedéseken át való fölnyomulását. Héliu- mos ^lézerrel pontosan bemérték a földmozgásokat. A földkéreg felületi alakváltozásait fotoelektronikus úton rögzítették. Ez az ár-apáiy- szerű mozgásokat is rögzíti, amelyeket a Nap és a Hold tömegvonzása kelt. Még a láva folyásának irányát is pontosan kiszámították. Hogy mindez mennyire fontos, érdemes utalni néhány vulkáni katasztrófára, amelyet akkor még nem sikerült élőre jelezni. Több tízezer áldozat Ez történt az évszázad legsúlyosabb vulkáni katasztrófájánál, a karib-szigeti Martinique-on lévő Mont Pelée kitörésekor is. A St. Pierre kikötőváros lakói ki- aludtnak tartották a vulkánt, amely már 50 év óta nem mozdult meg. Amikor 1902 áprilisának végén a krátertóból gőzfelhő szállt föl, senki nem ismerte fel a veszélyt. Május 5-én fenyegetővé vált a helyzet: A tó túlforrt, és 200 méter széles iszapfolyam öntötte el a tengerhez vezető hegyoldalt, a közvetlenül a hegy mellett fekvő falvakban 100 lakost sodort a halálba. A csupán nyolc kilométerre fekvő St. Pierre- ben nem vették komolyan a figyelmeztetést. Három nappal később söpört végig a városon a katasztrófa. Május 8-án kis felhő nőtt ki a hegyből, másodpercek alatt óriási tűzlabdává vált, és kb. 800 fok hőmérsékleten, óránkénti 150 kilométeres sebességgel rohant St. .Pierre felé. A következő 100 másodperc alatt 29 000 ember halt meg. A martini- que-i kitörést- egy eldugult vulkáni kürtő okozta. Mint a Mont Pelée kitörése, az összes nagy vulkánkatasztrófa is a túlnyomás-robbanás következménye. Valószínűleg szintén egy eldugult kürtő volt az oka a legnagyobb vulkáni kitörésnek, a Krakatau 1883. augusztus 27-i kitörésének is. A Szunda-szorosi szigetvulkán, amely Jáva és Szu- mátra között feküdt, a szó szoros értelmében a levegőbe repítette magát. A Kratakau-sziget lakatlan volt, maga a kitörés nem követelt halálos áldozatot, de mégis pusztító következményei voltak. Mivel a robbanás részben a víz alatt történt, óriási, 30—40 méter magas hullámok keletkeztek, amelyben a Szun- da-szoros partjain 36 000 ember fulladt meg. Egyetlen vulkáni katasztrófa sem követelt olyan sok halálos áldozatot, mint a Bálitól keletre fekvő indonéz Szumbava-szigeten lévő Tambora 1815-ös kitörése: majdnem 100 000 embert. Az Etna-nagyságú vulkán újra meg újra kitört. A hamu- és a lávatörmelékben kb. 40 000-en pusztultak el. További 60 000 hetekkel, hónapokkal később a járványokban és az éhségtől pusztultak el, mivel 160 kilométeres körzetben a szigeten mindent, a szántóföldeket és a vízfelületet is vastag hamuréteg borított. Amikor a tűzokádó Tambora kb. egy év múlva elhallgatott, elképzelhetetlen mennyiségű törmelék került a felszínre, több, mint amennyit valaha is egy vulkán előlökött izzó mélységéből. Bár már az ókori nagy filozófusok és természetkutatók is keresték az ijesztő hegyek tudományos magyarázatát, az egzakt vulkánokkal foglalkozó tudományos kutatás csak jó hatvan évvel ezelőtt kezdődött, ami- koris a földrengésekkor a földrezgéseket elektronikusan feljegyezték. A földrezgések kiértékelése, a „szeizmikus hullámok”, a föld belsejének akusztikus röntgen- felvételei. Ezzel a vulkano- lógusok megtalálták a legfontosabb kulcsot ahhoz, hogy a vulkánok törvényeinek a nyomára jussanak. 75—250 kilométeres mélységben vannak a földrengések gócai, melyek később a vulkáni kitörések előhirnö- kei, mert a földmozgások jelzik a tüzes massza kezdődő feltörését. Ebben a mélységben a földmassza majdnem az olvadáspontjáig hévül fel. Izzó folyó azonban csak akkor lesz, ha a kiegyensúlyozott nyomás és hőmérsékleti viszonyokat megzavarja. Ez majdnem mindig a mélytengeri árkokban történik, amelyek a csendes-óceáni partok és szigetcsoportok mellett vonulnak végig, és amelyeknek az előfutárai elérik a Földközi-tengert. Vulkánok az óceánban Alfred Wegener német geofizikus utóbb megerősített elmélete, mely szerint a kontinensek nem szilárdan nyugszanak a földgolyón, a vulkáni mechanizmusok másik fontos magyarázatát adják. A földkéreg több nagyobb és kisebb lemezre tört szét, amelyek különböző irányban mozognak. A hatalmas lemezeket a magma tolja, amely azokból a szakadásokból dagadt ki, melyek a tengerfenéken futnak. Ezen a kereken 70 000 kilométer hosszú „óceáni háton” nyomul ki a folyékony magma a föld mélyéből a tengerfenékre (itt kihűl), nyomja a földlemezeket egymástól, és tolja őket 10 000 kilométerre tovább a kontinensek és a szigetek alatt. A lemezeket a föld belsejébe nyomja. A forró földréteggel találkozva ez a térség a benyomuló lemezek tudják állapítani. Obszervatóriumaikban szuperérzékeny mikrofonokkal veszik fel a vibrációkat, amelyeket „harmonikus tremornak” neveznek. „Hajlásmérővel” regisztrálják a föld „dagadását” is. Kiegészítő biztonságot jelent a vulkánokról alkotott elméleteknél a „Graviméter” alkalmazása is, amely a földvonzás erősségét méri. A megolvadt kőzettömegeknek ugyanis kisebb a sűrűsége, tehát kisebb a specifikus súlyuk, mint a szilárd kőzeteknek. A vulkán belsejében lévő változások, mivel a megolvadt kőzet a hegy magmakamirájába folyik, a föld felszínén, mint a földvonzás változása regisztrálható. A jövőben a vulkánokat akár a műholdakról is meg lehet figyelni. A megolvadt kőzet jó elektromos vezető, a kihűlt láva ezzel szemben izolátor, nagyon finom műszerekkel a vulkán elektromos mezőit, melyeket radar- ernyő jelez, mérni lehetv és a forró (jó vezető) kőzetrétegben minden mozgás leolvasható a fotóról. A forró hegyek A szovjet vulkanológusök megmondják, hogy miért a világ legbarátságtalanabb részén (ahol a kitörés senkit nem veszélyeztet), vizsgálják a vulkánokat: Vulkánerőművet terveznek a Kamcsatka félszigeten. . A forró hegyek kimeríthetetlen hőenergiáját így akarják felhasználni. Bár arra nincs technikai lehetőség hogy a vulkánkitöréseket közvetlenül használják fel. amelyek évente 650 billiárd kilowattóra energiát szabadítanak fel. Azért, hogy ezt az energiamennyiséget hozza, egy nagy atomerőműnek tízmillió évig kellene működnie. Mivel egy kialudt vulkán évmilliókig megtartja melegét, a tudósok az alvó tűzhegyek forró kőzetrétegéibe vizet akarnak pumpálni, és a felszabaduló gőzzel turbinákat akarnak hajtani. Egyetlen kamcsatkai vulkán melegtartaléka elég ahhoz, hogy egy 5000 Megawatt teljesítményű erőművet meghajtson — évtizedeken keresztül. (B—s) Növekvő dömperek A bányászati termékek fajlagos (egy tonnára eső) értéke általában csekély, és csak a feldolgozás során nő meg jelentősen. Egy tonna bauxit ára például mindössze századrésze egy tonna alumínium árának. A kavics, a homok még kisebb értéket képvisel. A késztermék önköltségének jelentős hányada lehet a szállítási költség a bányától vagy külfejtéstől a feldolgozó üzemig. Fontos gazdasági szempont tehát a szállítási költségek csökkentése. Ennek érdekében általában célszerű az egy tételben szállított mennyiséget mind nagyobbra venni. A 30-as évekig a bányatermékek szállításának a keskeny- és normálnyomtávú vasút volt a majdnem kizárólagos eszköze. Ennek hátránya azonban a nagy kezdeti beruházási költség, valamint az, hogy külfejtéses termelésmód mellett a vasúti feladóállomást a fejtés haladásával fokozatosan tovább kell telepíteni, vagy a külfejtés és a vasút közé más szállítási eszközt kell iktatni. Speciális terepjáró gépkocsit akkor még nem kínált az ipar, ezért szabványos kivitelű, 2—5 tonna teherbírású, benzinmotoros, fúvott gumiabroncsokon futó tehergépkocsikat alkalmaztak. Ezeknek azonban költséges utak kellettek. Az első nagy terepjáró gépkocsik 13 tonna önsúllyal Szállítottak 12 tonna körüli terhet. A fokozatos fejlődés során az ötvenes évek elejére már általánosan elterjedtek a 30 tonnás egységek. A kocsikat két motorral szerelték fel; mindegyik motor külön egy-egy féltengelyt hajtott meg, ezzel elmaradt a differenciálmű. A hatalmas járműveket már nem lehetett közvetlen emberi erővel irányítani: a kormány, a tengelykapcsoló és a sebességváltó működtetésére hidraulikus szervoberendezéseket alkalmaztak. A hatvanas évek valóságos forradalmat hoztak, amely a gépkocsik csaknem minden fő részére hatott. A teherhordó puttonyt kezdetben négyzetcentiméterenként 2000—2500 kg szilárdságú acélból készítették, de legújabban tért hódítanak az alumíniumból készült puttonyok is, amelyek jelentős súlymegtakarítással járnak. Az Antarktisz meghódítása hihetetlen erőfeszítéseket követel nemcsak az emberektől, hanem a gépektől *s. Szinte minden feladatra speciális gépeket és berendezéseket kell konstruálni, olyanokat, amelyek a számunkra szinte elképzelhetetlenül zord időjárást és a nagy hideget kibírják. E gépek minden különleges anyagokból készült fő szerkezeti egységét csak un. klímakamrában végzett gondos átvizsgálás után bocsátják útjára. De bármilyen kitűnő anyagokat használnak is fel, a tönkremenetel ideje még így is gyorsabb, mint másutt, hiszen a délsarki viszonyok nagyon megterhelik e gépeket és berendezéseket. Az Antarktiszon tudományos kutatásra megjelent első expedíciók résztvevőinek még nem állt rendelkezésükre az a hatalmas méretű, széles hernyótalpakon haladó, speciális jármű, amely nagyon megkönnyíti a maiak munkáját. A képünkön látható nyugatnémet gyártmányú „Pisten Bully” nevű gépnek az a feladata, hogy letisztítson, elegyengessen hóval borított jókora területeket, ahová például tábort, raktárakat építhetnek, vagy repülőgép le- és felszállópályákat. A különleges — fagymentes — hidraulikus berendezésekkel ellátott, 5 tonna súlyú. 137 kW-os dízel motorral rendelkező gép először összegyűjti a hatalmas hőmennyiséget, majd egy előre kijelölt helyre elnyomja azt. Ezután már a hótól megtisztított terepen újra végigmegy és tükörsimára hengerli a felületét. A gép haladási sebessége 30 km/óra, s az az érdekessége, hogy még 45 fokos lejtőn is lehet vele dolgozni. E különleges célgépet ma már nemcsak a távoli földrészeken használják, időközben kiderült ugyanis, hogy jó hasznát lehet venni a lesiklópályák felületének „megmunkálásánál” is, a versenyekre való előkészületeknél. A gép segítségével előállított biliárdasztal sima- ságú hószőnyeg mentes a mélyedésektől, zökkenőktől, hóbuckáktól. n téli álom élettana Az emlős állatok téli álmának alapja, hogy a test- hőmérséklet szabályozóját egy másik hőfokra kell átállítani. Ez az új testhőfok magas nyomásától és a súrlódástól úgy felforrósodik, hogy a réteg folyékony lesz, és végül a magma a földfelszínre nyomul. A kereken 500 aktív vulkán legtöbbje a Csendes- óceánban, közvetlenül a mélytengeri árkok körül fekszik. A „Pacifikus tűz- gyűrű”, ahogyan a tudósok ezt a világméretű vulkánláncolatot nevezik, Alaszkánál és Észak-Kamcsatkánál kezdődik és Üj-Zélandig és az Antarktisz előtti szigetekig ér. Közben a vulkánok törvényeit kutató tudomány any- nyit haladt előre, hogy lakott területen egy meglepő kitörés ma már szinte elképzelhetetlen. A vulkano- lógusok azoknál a hegyeknél ugyanis, amelyeket elég hosszú ideig figyeltek és hallgattak, a legkisebb mozgást is biztonsággal meg Az NDK jelentős energiaforrását képezi a nyolcvanas évtizedben is a barnaszén. Ez az ország a világ legnagyobb barnaszénbányászatát mondhatja magáénak. Cottbus körzetében található az NDK barnaszénkészletének mintegy 20 százaléka. Napi hét hektár területet fognak be a kitermelésnél, így érthető, hogy nemzetgazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos a lefejtett területek újra-hasz- nosítása. A visszaállított területeket erdősítik vagy mezőgazdasági célokra használják fel. A hetvenes évtized végéig ötvenötezer hektár lefejtett területet adtak vissza a mezőgazdaságnak. Képünkön szovjet gyártmányú talajgyaluk egyengetik a felhagyott barnaszénmezőket. A barnaszén a geológiai harmadkorban képződött, fiatalabb ásványi szenek összefoglaló neve. A jóminőségű barnaszén kalória szempontjából felülmúlja a másodrendű kőszeneket, és kokszgyártásra is alkalmas. A barnaszén lápok, mocsarak növényzetéből keletkezett, úgy hogy a vízinövényzet tőzeggé alakult, a tőzeget elfedte az iszap, homok és a kavics, amely alatt a levegőtől elzárt tőzeg évezredek folyamán megszenesedett. A kevéssé szénült barnakőszenet lignitnek nevezik, ezen rendszerint még látható a növényi szerkezet. A barnaszén nemcsak energiahordozó, de talajjavításra is alkalmas, így a mezőgazdasági rekultiválási munkálatok indokoltak és kifizetődnek. néhány fokkal 0 felett van. Az átállás első következménye egy változó testhőmérsékletű állapot, melyet az anyagcserét serkentő hormd1- nők termelésének csökkenése kísér (pajzsmirigy, mellékvese-hormonok), az inzulintermelés ellenben fokozódik. Ha a testhőfok már 20 C-fok alá süllyedt, az említett mirigyek újra fokozottabban kezdenek működni. Ezt az elméletet az ásvá- nyianyag-háztartás megfigyelése is alátámasztja. Míg téli álomban a szérum nátriumtartalma alig változik, a kálium-szint először emelkedik, majd 20 C-fok alatt csökken. Az emelkedő első szakasz alapja, hogy kálium lép ki a sejtekből, mivel csökken a sejtanyagcsere hormonális serkentése és a vesekiválasztás. A csökkenő második szakasz a hormonális egyensúly eltolódásának következménye. Ez a két szakasz az először emelkedő, majd csökkenő fehérvérsejtgörbében is megmutatkozik, valamint az először csökkenő, majd emelkedő vércukorszintben. A szérum kalcium- és megnéziumtar- talma nem mutat ilyen szakaszos változásokat, hanem a testhő csökkenésével párhuzamosan emelkedik. Hormonális hatás következménye a csökkenő vizelettermelés is. Téli álomban tehát a hormonális hatások úgy befolyásolják az anyagcserét, hogy az állat heteken át elviseli a testhőmérséklet erős csökkenését, „Hómegmunkáló' célgép Barnasyuiteleftek hasznosítása az lÍDK-ban
