Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

1980. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Környezetvédelem új módszerrel ülést tartott az országgyűlés kulturális és ipari bizottsága Megvitatták és elfogadták VI. ötéves tervjavaslatot A VI. ötéves tervidőszak­ban a kulturális ágazat anyagi lehetőségeit — a népgazdaság helyzetének megfelelően — általában a szinten tartás jellemzi majd. Kivétel az általános iskolai oktatás, a következő öt év­ben ugyanis a demográfiai hullám 130 ezerrel duzzaszt­ja az általános iskolai tanu­lók számát, ezért új iskolák építésére kiemelt összeget biztosít a kormányzat. Dre- ain József művelődési mi­niszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket az országgyű­lés kulturális bizottságának tegnapi ülésén. A Parlamentben megtar­tott tanácskozáson a népgaz­daság VI. ötéves tervidő­szakáról szóló tervjavas­latot, továbbá a Műve­lődési Minisztérium, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia, az Országos Testneve­lési és Sporthivatal, a Ma­gyar Rádió, a Magyar Tele­vízió és az Állami Ifjúsági Bizottság jövő évi költség- vetését vitatták meg. A ren­delkezésre álló összeg fel- használásáról szólva több felszólaló is hangsúlyozta: okosan takarékoskodva, az erőket összefogva (például az oktatási és kulturális in­Tegnap ülést tartott az or­szággyűlés ipari bizottsága is. A Parlament épületében tartott tanácskozáson —ame­lyen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke is — górcső alá vették a VI. ötéves népgazdasági tervjavaslat ipari fejezeteit, s ezen belül elemezték az 1981. évi nép- gazdasági terv és költségve­tés előirányzatait, foglalkoz­tak a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervének javaslatá­val is. Előbb két tájékoztatót hall­gattak meg a képviselők: Hoós Jánosnak, az Országos Tervhivatal államtitkárának, és Madarasi Attila pénzügy­minisztériumi államtitkárnak szóbeli kiegészítőjét az elő­zetesen közreadott munka­anyagokhoz; majd kérdéseik­kel, illetőleg a különféle szakterületek illetéseinek vá­laszaival részletezték a na­pirendi témákat. Megfogalmazódott többféle tézmények többoldalú komp­lex hasznosításával) min­den évben javítani lehet az ágazathoz tartozó intézmé­nyek és az ott dolgozók munkájának színvonalát. Igaz, a költségvetésből ren­delkezésre álló összeg sem éppen szerény, — ahogy Bí­ró Ferenc, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese mon­dotta — hiszen míg a VI. ötéves terviben az egész nép­gazdaságban 12 százalékkal nő a beruházás, addig a kulturális ágazatban 21 szá­zalékkal. Egyebek között új színház nyílik Nyíregyházán és Zalaegerszegen, megkez­dik, és 1984-re befejezik az Operaház felújítását, foly­tatják a Budavári-palota, valamint az Eötvös Loránd és a Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukcióját. A képviselők kérdései a kulturális élet legkülönbö­zőbb területeinek még for­málódó, vagy vitatott ter­veire irányultak. Övári Miklós, a bizottság elnöke zárta be a tanácsko­zásit, amely Óvári Miklós és Király István indítványára két módosítással elfogadta a VI. ötéves tervjavaslatot, és a hat szerv költségvetésének tervezetét. formában is a képviselői vé­leménycsere során, hogy a vállalati érdekeket minden­ben összhangba kell hozni a népgazdasági feladatokkal. Ennek kapcsán a külkereske­delmi vállalatok munkáját említették, rámutatva a kö­zöttük (lévő jó kapcsolatok fontosságára. Bírálták azt a helyenként még meglévő gya­korlatot, hogy az állami tá­mogatással előnyösebb hely­zetben lévő vállalatok kal­kulációikban is előnyökre te­gyenek szert a piacokon, olyan hazai termelők rovásá­ra, amelyek — mert koráb­ban jobban dolgoztak — nem „szolgáltak rá” ilyen központi segítségre. Gorjanc Ignácnak, a bizott­ság elnökének vitaösszefogla­lója után az ülésen egyetért tőleg foglaltak állást a tör­vényjavaslatokról, azzal, hogy elfogadásra ajánlják az országgyűlésnek. Légi felvételek a levegő­szennyezésről Több ezer — a levegő- szennyezést, annak terjedé­sét és hatását regisztráló — légi felvétel számítógépes feldolgozását kezdte meg a Nehézvegyipari Kutató In­tézet, az Országos Tervhi­vatal és a Számítástechni­kai Kutató Intézet közremű­ködésével. A színes felvéte­leket az MHSZ repülőgépei­ről készítették a Nehézvegy­ipari Kutató Intézet munka­társai, azzal a céllal, hogy pontosabb képet kapjanak az ipari üzemek levegő- szennyezéséről. Elsőként az Ajka—Pétfürdő—Inota tér­ségében készült felvételeket dolgozzák fel, ezt követően pedig a Tatabánya és a bor sodi iparvidék környékéről valókat. A hazai környezet- védelmi kutatásokban újnak számító módszer eredmé­nyessége, hasznossága má­ris nyilvánvaló. A felvéte­lek már a számítógépes elemzést megelőzően is so­kat mondanak a szakembe­reknek : az elemzésük alap­ján konkrét javaslatokat tudnak adni az üzemeknek a technológiák módosításá­ra, a szennyezést csökkentő berendezések kiegészítésére és a kémények méretének megváltoztatására.* A helyes megítélést segíti, hogy az intézet szakemberei a légi felvételekkel egyidőben mé­rő kocsikkal is kivonulnak a helyszínre és ott a föld­közelben is mintákat vesz­nek. A Nehézvegyipari Kutató Intézet egyébként az egész hazai vegyipar levegő tisz­taságvédelmi kutatásainak bázisa. Kilenc hónappal korábban Új sertéstelep a Békében Jól „vizsgázott” a tegnapi műszaki átadáson a török­szentmiklósi Béke Termelő- szövetkezet 5Ö40 hízó befo­gadására készült új sertés- szaktelepe. Még az idén be­telepítik és megkezdik a ter­melést a 100 millió forintos költséggel épült létesítmény­ben, mely a közös gazdaság saját kivitelezésében, a ter­vezett három év helyett 27 hónap alatt készült el. 0 vállalati érdekek és a népgazdasági feladatok összhangjára van szükség Útépítés, parkosítás, árvízvédelem A szolnoki útfenntartó munkájúról Ebben az évben 65 millió forint értékű munka elvég­zésére vállalkozott a szolno­ki városi tanács útfenntartó üzeme. A harmadik negyed­év végére ennek 75,2 száza­lékát teljesítette, az év vé­géig megvalósítja tervét. Az üzem állandó feladatai között a legfontosabb: a ta­nácsi utak karbantartása (Szolnokon és á társközsé­gekben), a megye forgalmá­nak szabályozása, sportléte­sítmények fenntartása, kert- és útépítés. Az idén pél­dául az utak fenntartására 8 és fél millió, a parkok gon­dozására 5 millió forintot biztosított a városi tanács. Az idén a Széchenyi lakó­telep egy részét fásították, füvesítették. Tizenhatezer négyzetméteren van már zöld terület a betonházak kö­zött. Elkészült a gyermek- város belső parkja, a kise­gítő iskola parkja. A Jubi­leum téri 22 emeletes ház mögötti park 111 ezer fo­rintjába került a tanácsnak. Jelentős társadalmi munkát végeztek a MÁV dolgozói, az útfenntartó üzemnek csak az anyagot és a szakirányítást kellett biztosítani, a munka többi része a segítők érdeme. Évről évre folyamatosan végzi az üzem Szolnok „tü­dejének”, a Tiszaligetnek a fásítását. Az idén 260 platán-, hárs- és fenyőcsemetét ültet­tek a ligetbe. Nem kevésbé jelentős munkálatokra került sor az útépítéseknél is. A 4-es út felüljárója alatt — 2,5 mil­lió forintos beruházással — épített út az esetleges forga­lomterelés gondjait oldja meg. Tószegen és Tiszavár- konyban utak, járdák építé­sére másfél millió forintot, Rákóczifalván bekötőút épí­tésére 1 millió forintot biz­tosított a helyi tanács. Több. mint kétmillió fo­rint értékű munkát végez­tek az üzem dolgozói a Pe­likán szálló, a megyei mű­velődési központ és a me­gyei pártbizottság épülete közötti terület rendezésén, és 3 millió forintra becsülhető a Széchenyi lakótelep épüle­tei előtti — közötti utak építésének költsége. Az üzem részt vesz az árvízvédelemben is. Veszély- helyzetben a dolgozói és a gépei ott vannak a gátakon. Az üzem nemcsak a városi tanács megbízatásait telje­síti. Évek óta kapcsolata van a különböző intézmé­nyekkel, vállalatokkal. Az ÁÉV például aszfaltozási, tereprendezési, a Tiszamenti Vegyiművek útfenntartási, az IKV parkfenntartási munkákkal bízza meg az út­fenntartó üzemet. A lakosságtól is kap meg­rendeléseket, főleg a víz, gáz, villany bekötése utáni úthelyreállításra van igény. Gépészeti, szállítási, ker­tészeti, sport-, dekorációs, átépítési, félkésztermék-elő- állító csoportjai nemcsak a tanácstól, az intézményektől, a lakosságtól kapott megren­deléseket teljesítik, hanem az üzem belső feladatainak is eleget tesznek. Kisebb, na­gyobb belső teendőik közül kiemelkedő az Alcsiszigeten végzett kertészeti munka. A 8 hektáros terület nagy ré­sze faiskola, ahol 2100 fa­csemete és cserje nő s ke­rül a vásárlókhoz. Üveghá­zi telepítettek 2500 négy­zetméteren. szekfűt, csere­pes és vágott virágot ter­mesztenek. Hetente két al­kalommal mintegy 4200 szál virágot szednek le, s visznek a város boltjaiba. Osztrák megrendelés. A Híradástechnikai Szövetkezet az osztrák televízió részére egy hónap alatt felépített egy állomás-azonosító jelgenerátort, amely az intervíziós adások úgynevezett inzert jelét tudja venni Kicserélt termékek—Ki cseréit terméket? A KAEV hajója és a konjunktúra hullámai Egy évvel ezelőtt nehéz helyzetbe került a Könnyű­ipari Gépgyártó Vállalat 8- as számú, mezőtúri gyára. Váratlanul jelentősen meg­csappant a termékeik iránti kereslet: az 1979-ben elké­szített 240 ezer, különböző anyagmozgató gépékre sze­relhető kerék helyett csupán százhúszezret, a 35 ezer for­gószék helyett pedig csak hu­szonötezret rendeltek tőlük 1980-ra. Munkát kellett ta­lálni a 400 embert foglalkoz­tató üzemnek. Felbomlott szerződések Aki ismeri a gyár törté­netét, annak nem lehet meg­lepetés a remélt rendelések elmaradása. A mezőtúri KAEV 10 éves múltját ugyan­is gyakran „színesítették” elvetélt üzletek. A 70-es évek elején egy olasz vállalattal kötöttek kooperációs szerző­dést: ajtózárakat készítettek partnerüknek. A vállalkozás' •^kifizetődő volt, a Mezőtúron készült zárakat a határokon túl jó áron adta el a külföl­di társ. De a kapcsolat ha­mar megszakadt, az olasz cég ugyanis hajótörést szen­vedett az energiaválság első viharaiban. Tönkrement a partner, és zátonyra futotta zárkészítés ügye is. A ter­mékekre ugyanis csak itthon talált volna vevőt a KAEV, a drága áru azonban képte­len volt versenyezni az Elzett hasonló célokat szolgáló, ol­csóbb gyártmányaival. Az olasz üzlet kifulladása után ismét külföldön keres­tek munkát a mezőtúri gyá­rak. Egy NDK-beli vállalat háztartási síkkötő gépekhez kért alkatrészeket. Nem is akármennyit, évente 30—40 ezer úgynevezett „lakatot”. Ennek a feladatnak a meg­oldása már kellően igénybe vette volna a gyár kapacitá­sát. No, és az ötéves idő­szakra kötött szerződés kellő biztonságot adott a tervezés­hez. Azaz adott volna, ha életben marad. Sajnos az NDK-beli partner 1978-ban fölbontotta a kapcsolatot. A „válás” magyarázat egysze­rű. A kötőgépek népszerűsé­ge a megjósoltnál lassabban növekedett, a tervezettnél lé­nyegesen kevesebb kelt el. Nem volt szükség a mezőtú­riak munkájára. Segített a „központ" Következett a már-már megszokottá váló hajsza a megrendelésekért. A KAEV központja segített: korábban más gyárakban készített ter­mékeket „vitt” Mezőtúrra, és a kunsági városban dolgo­zókkal közösen megteremtet­ték a gyártás feltételeit. Ekkor — 1978-ban — ho­nosodott meg a KAEV 8-as számú gyárában az ülőmun­kát végzők kényelmét és egészségének védelmét szol­gáló forgószékek, valamint» kisebb anyagmozgató eszkö­zök kerekeinek gyártása. Szép reményekkel kecsegte­tett az új profil, az előrejel­zések szerint évi 300 ezer kerék és 50 ezer forgószék eladására bizton számíthatott a gjfár. A munkát adó új gyártmányokkal fontossá­guknak megfelelően foglal­koztak is. A székek Sopron­ból kapott alaptípusait to­vább fejlesztették és tetsze­tősebbé tették. Ma mór ki- Kenc változatát készítik az egészséget óvó ülőbútorok­nak. A Gyöngyösről átvett kerekeken is „javítottak”, egyszerűbbé tették a gyárt­mányokat, és kialakítottak egy fékezhető keréktípust. Egy újabb kudarc Egyszóval nyugodtak vol­tak a mezőtúriak. Szépen fejlődött a termelés, elegen­dő megrendelést kaptak. Ta­valy már 240 ezer kereket és 35 ezer széket adtak el, kö­zeledtek az 1978-as tervek­hez — de nem érték el őket. A kereslet növekedése ugyan­is a múlt év végén megállt. Mi több. összezsugorodott a piac: kerekekből az idén csak 120 ezret, székekből pe­dig 25 ezret gyárthattak. Üjra a régi nóta. A gyár vezetői még 1980. áprilisában sem tudták, milyen munkát adjanak a műhelyeknek. Kényszerből, hogy az embe­reknek legyen mit csinálniuk, még a korábbiaknál kevésbé kifizetődő megrendeléseket is elfogadtak. És miközben a napi „betevő falatért” har­coltak, az elkövetkezendő évek stratégiáján törték a fejüket. Egy sikerrel kecsegtető megoldás hamar kínálkozott. A Hajdúsági Iparművek nyu­gatnémet licenc szerint ké­szülő automata mosógépei­hez szükséges, alkatrészek gyártására keresett magyar vállalatot. A KAEV mezőtú­ri gyárának kapóra jött a HIM ajánlata, meg is egyez­tek. A jövő évtől évente 80 ezer (később 100 ezer) mosó­gép zárszerkezetét és „lá­bait” készítik Mezőtúron. Er­re a fémipari kapacitás har­madát lekötő munkára hosz- szú távon számíthatnak, ám nemcsak ez az előnye. A Kunságban készített alkatré­szek egy részével tőkés im­portot tesznek fölöslegessé. Több úton indulva Ez a vállalkozás azonban csak egyik, bár legkönnyeb­ben járható útja a gondok megoldásának. Igazi „gyógy­írt” a gyár termelési profil­jának gyökeres megváltozta­tása jelentene. Fém-tömeg­cikkek helyett könnyűipari gépeket gyártva nagyobb biz­tonságban érezhetné magát az üzem. Csak hót a múlt lehetetlenné teszi a gyors változtatást: más feltételek szükségesek az egyszerű fém­áruk és mások a bonyolult gépek készítéséhez. Nem a Mezőtúrról hiány­zó gyártó berendezések okoz­nak nehézséget. (Használt gé­peket a KAEV más üzemei­ből kaphatnának.) Sokkal nagyobb probléma a munká­sok képzettsége. Az utóbbi évek fejlődése ellenére majd­nem 60 százalékos a betaní­tott és a segédmunkások ará­nya. Korára hivatkozva több­ségük nem is vállalkozik tu­dása gyarapítására, így a ve­zetőség nem diktálhat túl nagy tempót a profil átalakí­tása során. Tetszik, nem tet­szik, meg kell várni, amíg egy új. képzettebb munkás­nemzedék felnő, mert más vállalattól sem „csábíthat­nak” embereket. A korlátozott lehetőségek ellenére megkezdték a gép­gyártó „ágazat” meghonosí­tását. A tervek szerint két cipőipari gép gyárátásával foglalkoznak a jövőben Me­zőtúron. Az egyiknek már el­készült és dolgozik is a pro­totípusa. A duplafejes talp- felnyomóból 1980-ban már 27 darabot kell — más KAEV- gyárakkal szorosan együtt­működve — elkészíteni. A gépgyártás támasztotta köve­telményekhez a hatodik öt­éves terv idején fokozatosan alkalmazkodik a gyár, 1985- ben termelési értékének ne­gyedét már ez a tevékenység adja. , De nemcsak így próbálnak a piac diktálta követélmé- ményekhez alkalmazkodni. Hagyományos termékeikre is új vevőket keresnek. Azaz, például székeiket már most megveszik Nyugaton, csak- hát ez az üzlet nem elég ki­fizetődő. Bútoraikat túl drá­gán állítják elő, sok anyag­ból, rengeteg munkával ké­szülnek. A székek haszná­lati értéke viszont nincs arányban a költségekkel: nem csoda, hogy a székex­port révén túl sok forintért szereznek meg minden dol­lárt. Az ellentmondást a KAEV vezetői is felismerték, és hoz­záláttak az ütőbútorok kor­szerűsítéséhez, olcsóbbá té­teléhez. Már a prototípusok is elkészültek, termelési áruk olykor 25 százalékkal is ala­csonyabb a korábbinál. y. Szász József

Next

/
Oldalképek
Tartalom